IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Tapasztalatok a magyar háziorvosi indikátorrendszerrel kapcsolatban

  • Cikk címe: Tapasztalatok a magyar háziorvosi indikátorrendszerrel kapcsolatban
  • Szerzők: Csieklinszki Zsanett
  • Intézmények: Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / Különszám
  • Hónap: Különszám
  • Oldal: 33-36
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS
  • Különszám: XIII./Egészség-gazdaságtani különszám

Absztrakt:

Az alapellátás szegmenseiben számos probléma van, mint például a minőségbeli és hozzáférési egyenlőtlenségek. Ezek megoldásához segítségünkre lehetnek olyan monitoring rendszerek, amelyekkel a szolgáltatók működése ellenőrizhető, ily módon szerezve információt azok teljesítményéről és a problémák kialakulásának okairól. Az egyesült-királyságbeli háziorvosok minőségét értékelő keretrendszer alapján kialakított magyar indikátorrendszer egy olyan kezdeményezés, amely a háziorvosoknak – a magyar alapellátás gerincének – a teljesítményét kívánja értékelni és javítani. Azonban ez az angliaival összehasonlítva nem mondható teljes értékű teljesítményértékelő rendszernek. Ha kellő érdeklődéssel és nyitottsággal figyelünk más nemzetközi példákat, akkor azokból az indikátorrendszer hiányosságait kijavítva, a megfelelő kapacitásokat biztosítva, egy szakmailag megalapozott, a háziorvosok munkáját segítő országos információs eszközzé fejleszthetnénk tovább meglévő rendszerünket.

Angol absztrakt:

There are several problems in the segment of primary care like inequality in quality and accessibility. To solve these problems, monitoring systems may help to control the functioning of providers by getting information about their performance and about the reasons of the emerging of these anomalies. The Hungarian primary care indicator system – based on the framework of that of the British family doctors – is an initiative aiming to evaluate and improve the efficiency of GPʼs who represent the strength of Hungarian primary health care. However, – compared to the English system – the Hungarian one cannot be declared as a complete one. If we pay attention properly to other international examples and we learn from them, correct the deficiency of our indicator system, provide proper capacity, weʼll be able to improve our own system to become a professional, nationwide tool of communication which supports the GPʼs work.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Kósa József
Tartalom IME Szerkesztőség
A prosztatarák diagnózisa és gyógyszeres kezelése Dr. Géczi Lajos
Klinikai vizsgálatok néhány egészségügyi és nemzetgazdasági sajátossága Dr. Tóth E. Béla, Dr. Bodrogi József
Sok-e vagy kevés Magyarországon a kórházi ágy? A hazai aktív fekvőbeteg szakellátás kapacitásainak és teljesítmény mutatóinak elemzése nemzetközi kitekintésben Dr. Dózsa Csaba, Palaticz Edina, László Teodóra
Együtt a betegek, ellátottak és gyermekek jogaiért Pálinkás Ágnes
Az eltorzított magyar ár- és bérszínvonal hatása az egészségügyben érintett szereplők viselkedésére és helyzetértékelésére Prof. Dr. Mihályi Péter
Az aktív fekvőbeteg-szakellátás hatékonysága és mérési lehetőségei Csákvári Tímea, Dr. Turcsányi Katalin, Dr. Ágoston István, Prof. Dr. Boncz Imre, Dr. Endrei Dóra
Tapasztalatok a magyar háziorvosi indikátorrendszerrel kapcsolatban Csieklinszki Zsanett
Az egészségügyi támogatások területi egyenlőtlenségei Észak-Alföldön Hangodi Krisztina
Megkezdődött a felsőoktatási felvételi eljárás: február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló képzésekre IME Szerkesztőség
Csípőprotézis és mozaikplasztika beavatkozások eredményessége Magyarországon Dr. Dózsa Csaba, Páll Nóra , Kováts Tamás , Dr. Kövi Rita , Pollner Péter
Európai együttműködés és magyar részvétel az egészségügyi technológia-értékelés terén Szerencsés Viktória
A nemzetközi elvárásoknak akarunk megfelelni - Interjú Dr. Vokó Zoltánnal Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Csieklinszki Zsanett Intézmény: Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék

[1] Peter C. Smith, Elias Mossialos, Irene Papanicolas and Sheila Leatherman: Performance Measurement for Health System Improvement, Europan Observatory on Health Systems and Policies, 2009.
[2] Papanicolas, I. and Peter C. Smith: Health System Performance Comparison, Open University Press, 2013.
[3] A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése 2014. április 1-től, 2014. www.oep.hu Utolsó letöltés ideje: 2014. október 26. 12:00.
[4] Health and Social Care Information Centre. Quality and Outcomes Framework Achievement, prevalence and exceptions data, 2012/13. 2013. http://www.hscic.gov.uk/article/2021/Website-Search? productid=12972&q=quality+and+outcomes+framework+achievement&sort=Relevance&size=10&page=1&area=both#top Utolsó letöltés ideje: 2014. április 9. 13:42.
[5] NHS Employers: 2013/14 general medical services (GMS) contract quality and outcomes framework (QOF) – Guidance for GMS Contract 2013/14. 2014. http://www.nhsemployers.org/Aboutus/Publications/Documents/qof-2013-14.pdf Utolsó letöltés ideje: 2014. április 9. 11:25.
[6] Quality and Outcomes Framework: 2014. http://www.nhsemployers.org/PayAndContracts/GeneralMedicalServicesContract/QOF/Pages/QualityOutcomesFramework.aspx Utolsó letöltés ideje: 2014. április 9. 12:25.
[7] Csieklinszki Zsanett: Az alapellátás teljesítményértékelésének módszerei, tapasztalatai, Szakdolgozat, ELTE,

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS Tapasztalatok a magyar háziorvosi indikátorrendszerrel kapcsolatban Csieklinszki Zsanett, GYEMSZI Az alapellátás szegmenseiben számos probléma van, mint például a minőségbeli és hozzáférési egyenlőtlenségek. Ezek megoldásához segítségünkre lehetnek olyan monitoring rendszerek, amelyekkel a szolgáltatók működése ellenőrizhető, ily módon szerezve információt azok teljesítményéről és a problémák kialakulásának okairól. Az egyesült-királyságbeli háziorvosok minőségét értékelő keretrendszer alapján kialakított magyar indikátorrendszer egy olyan kezdeményezés, amely a háziorvosoknak – a magyar alapellátás gerincének – a teljesítményét kívánja értékelni és javítani. Azonban ez az angliaival összehasonlítva nem mondható teljes értékű teljesítményértékelő rendszernek. Ha kellő érdeklődéssel és nyitottsággal figyelünk más nemzetközi példákat, akkor azokból az indikátorrendszer hiányosságait kijavítva, a megfelelő kapacitásokat biztosítva, egy szakmailag megalapozott, a háziorvosok munkáját segítő országos információs eszközzé fejleszthetnénk tovább meglévő rendszerünket. There are several problems in the segment of primary care like inequality in quality and accessibility. To solve these problems, monitoring systems may help to control the functioning of providers by getting information about their performance and about the reasons of the emerging of these anomalies. The Hungarian primary care indicator system – based on the framework of that of the British family doctors – is an initiative aiming to evaluate and improve the efficiency of GPʼs who represent the strength of Hungarian primary health care. However, – compared to the English system – the Hungarian one cannot be declared as a complete one. If we pay attention properly to other international examples and we learn from them, correct the deficiency of our indicator system, provide proper capacity, weʼll be able to improve our own system to become a professional, nationwide tool of communication which supports the GPʼs work. BEVEZETÉS Az egészségügyi rendszerek teljesítményének mérésére egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek egyes országok és több nemzetközi szervezet is. Erre a technológiafejlődés következtében történő költségrobbanásnak, a minőségi és hozzáférési problémáknak, valamint a lakosságnak a transzparencia és elszámoltathatóság iránti növekvő igénye miatt is szükség van [1] [2]. Az alapellátást értékelő rendszer orszá- gonként eltérő formájú az alapellátás fogalmának értelmezésében és az értékelés keretrendszerének kialakításában rejlő különbségek miatt. Az alapellátásban Magyarországon 2009 óta működik ilyen értékelő rendszer, melyet az angliai háziorvosi indikátorrendszer és az OECD indikátorai alapján hoztak létre [3]. Bár a rendszert működése során folyamatosan fejlesztették, hatása és a létrehozásával kívánt célok elérése mégis kérdéses. A háziorvosi ellátás minősége javulhat, a rendszer elszámoltathatósága nőhet és az ellátászszervezés jelentősen könnyebbé válhat a teljesítményre és minőségre vonatkozó információk felhasználásával. CÉL Az elemzés fő célja a magyarországi alapellátás teljesítményértékelési rendszerének (mérésének, koncepciójának és intézményeinek) bemutatása, annak jelenlegi helyzetét és problémáit is ismertetve. A problémák azonosításához és a jövőbeni fejlesztési lehetőségek megjelöléséhez mintaként szolgált az angliai háziorvosi indikátorrendszer, amelyet összehasonlítottam a magyarral. MÓDSZER Az elemzés irodalmi áttekintés módszerével készült, azaz konkrét kulcsszavak és szerzők alapján végzett keresést végeztem, majd az ezek során talált művek megállapításait feldolgoztam. A nemzetközi teljesítményértékelési trendeket és a Magyarországon jelenleg érvényben lévő koncepciókat is szakirodalmak segítségével mutatom be. Ezen kívül a témában kompetens szakemberekkel készítettem interjúkat, akiket aszerint választottam ki, hogy munkásságuk kapcsolódjon az indikátorrendszerhez, valamint szakértői legyenek a teljesítményértékelésnek és az alapellátásnak is. Segítségükkel nagyobb rálátásom lett az alapellátás helyzetére valamint az indikátorrendszer működésére. ALAPVETŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Az 1. ábra bemutatja a kutatás elméleti alapjait, a téma legfontosabb összefüggéseit, megjelenítve az alapellátásra közvetve és közvetlenül ható és a működést értékelő rendszerre is hatással levő tényezőket. Az ábrázolt szempontok fontosak a rendszer teljes értékű működéséhez, segítenek megtalálni az alapellátás hiányosságainak okait, és a teljesítményértékelési rendszer létrehozását befolyásoló tényezőket. Az alapellátás működése és az azt értékelő rendszer egymásra hatással lehet. Az alapellátás működését közvetlenül befolyásolhatja számos tényező: az országban fellel- IME XIII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2014. DECEMBER 33 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS 1. ábra Tényezők és hatások ábrázolása (saját szerkesztés) hető egyenlőtlenségek, legyen az társadalmi vagy területi, a lakosság együttműködése és életmódja is, amely segítheti vagy visszavetheti az orvosok munkáját. Az orvosok hozzáállásától nagyban függ az alapellátás teljesítménye, a kormányzat befolyásolhatja attitűdjeiket a megfelelő jogi szabályzással és a finanszírozási rendszer elemeivel. A magasabb díjazással biztosíthatja a kormányzat a jobb infrastrukturális rendelői felszereléseket, amelyek szintén befolyásolják az ellátás minőségét. A működést értékelő rendszerre szintén hatással van a szakmai szabályozás, mely akár eleme is lehet az értékelésnek. Továbbá a teljesítményértékelő rendszer működtetésének esszenciális eleme a jogosultságok, a kapacitás és a megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek biztosítása. Mindezekhez jól kiépített informatikai rendszer és az ellenőrző funkciókkal bíró intézmények kapcsolata szükséges. De a legfontosabb, hogy az aktuális állami vezetés és az egészségpolitika prioritásként kezelje a teljesítményértékelő rendszerek létrehozását. EREDMÉNYEK Az angol és a magyar rendszer összehasonlítása után (1. táblázat) látszik, hogy az előbbi egy teljes értékű teljesítményértékelési rendszernek felel meg, míg a magyar csak részben. Ez leginkább azért jelenthető ki, mert az angol rendszer működése inkább megfelel a teljesítményértékelés működési kritériumainak [4] [5] [6]. A magyar esetében annak intézményi és financiális kerete, adatainak minősége, az indikátorok típusai sem megfelelőek egy ilyen rendszer működtetéséhez. Ezen kívül hiányzik a teljesítményértékelés működéseinek, eredményeinek közzététele és megvitatása, ezért a rendszer nem transzparens. Az adatok nyilvánossá tétele nagyon lassú, és sok esetben nem biztosítják 34 azokat a lekérők számára. A potenciális negatív hatások vizsgálata és a rendszer módszereinek, adatbázisainak folyamatos fejlesztése is elmarad. A rendszer működtetésének utolsó lépéseként az egészségpolitikai folyamatokat össze kellene hangolni a teljesítményértékelő rendszerrel, és annak eredményeivel, ez viszont Magyarországon nem történik meg [7]. KÖVETKEZTETÉSEK Nem prioritás a teljesítményértékelés Az ország egészségügyét irányító döntéshozók prioritásai között nem kap helyet a teljesítményértékelő rendszerek kialakítása és fejlesztése. Az egészségügy szegmenseinek teljesítménymérése elmarad, nincs akkora jelentősége az adatok értékelésének és nyilvánosságra hozásának, mint más országokban. Ennek egyik oka lehet az elszámoltathatóság iránti igény hiánya, az egészségpolitika és a civil világ részéről egyaránt. A magyar egészségpolitikának nem érdeke, hogy a rendszer transzparens legyen, mivel az egészségügy könnyen a pártpolitikai csatározások eszközévé válik. Forrás és kapacitás hiányok Az intézményi hálózat maga adott lenne az adatgyűjtéshez és azok kiértékeléséhez. Néhány intézmény végez részleges teljesítmény-ellenőrzést és adatértékelést. Ezek feladatának, hatáskörének világos meghatározásával, munkájának összehangolásával, a kompetens munkatársak számának növelésével megoldható lenne a teljes értékű teljesítményértékelés az alapellátás területén. Elvileg az egészségügyi igazgatáson belül az intézmények középvezetői lehetnének azok a szereplők, akik felkelthetnék a felsőbb szintű vezetők figyelmét, meggyőzhetnék őket a teljesítményérté- IME XIII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2014. DECEMBER EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS és a fejlesztés hatékonyságát pontozza. Igazán eredményes lehetne a beteg-elégedettségi kérdőívek bevonása az értékelésbe, hiszen ez által a lakosság oldaláról is kaphatna visszajelzést a kormány. Ezen kívül fontosnak tartom az angol rendszerben korábban használt szervezeti indikátorok alkalmazását a magyar rendszerben is, hiszen az sok mindent elárulhat az orvos tevékenységéről, a praxis szervezéséről, továbbképzésekről stb. [4] [5] [6]. A magyar rendszerben már meglévő továbbképzési pontrendszert is szükséges lenne beilleszteni az értékelések közé, ez is hozzájárulna a komplexebb értékelésekhez. 1. táblázat Az angliai és a magyar teljesítmény-értékelő rendszer összehasonlítása (Saját szerkesztés) kelés hasznosságáról. Ehhez azonban szükséges lenne, hogy a vezető döntéshozóknak az legyen az elvárása, hogy az egészségügyi adminisztráció a saját ötleteit és javaslatait továbbítsa feléjük. Jelenleg kevés a teljesítményértékeléshez értő, abban tapasztalattal rendelkező szakember az egészségügyi adminisztrációban. Ezért fontos lenne, hogy kutatóintézetekkel, egészségügyi közgazdászokkal és egészségpolitikai szakértőkkel dolgozzanak együtt a fejlődés biztosítása érdekében. De ehhez kell a manapság jellemző markáns politikai kontroll visszaszorítása, egy bizonyos szintű nyitottság és fejlődés iránti igény is, hogy a nemzetközi példák viszonylagos követésével és a rendszerünk sajátosságainak figyelembe vételével hasonló fejlődést érhessünk el teljesítményértékelés területén, mint más országok. Az indikátorok tartalmi problémái Ha az angol háziorvosokat értékelő rendszer indikátorait hasonlítjuk a magyar rendszerhez, akkor feltűnik a nagy mennyiségbeli különbség. A nagy-britanniaiban sokkal több az indikátor, amelyek jóval több klinikai területet is vizsgálnak. Lehetségesnek tartom az olyan mutatók bevonását, amelyekhez nem kifejezetten szükségesek az adatok, hanem a rendszer bizonyos kvalitatív információk alapján adna pontokat. Erre példa az angliai rendszerben az az indikátor, ami az orvos fejlesztési stratégiájának a tervezetét Módszertani és adatminőségi problémák Az indikátorrendszerben használt adatok minősége elmarad attól, ami szükséges lenne a szakmailag korrekt értékelések elkészítéséhez. Az Egyesült Királyság rendszeréhez hasonló teljesítménymérés kidolgozásánál számos fontos alapelvet kell figyelembe venni. Először is ahhoz, hogy legyen mit értékelni, szükségünk van adatokra, mégpedig olyanokra, amelyek a legújabbak és bizonyítékokon alapulnak. Az ezeket tároló adatbázisokat folyamatosan fejleszteni szükséges. A részleges teljesítményelvű finanszírozás bevezetéséhez jó alapot adott a 2006-os tételes háziorvosi jelentés bevezetése. Viszont ezek az adatok sok esetben használhatatlanok; leginkább olyan adminisztratív adatok, amelyek a háziorvos „forgalmát” jellemzik. Az indikátorok speciális feltételekkel és kritériumokkal bírnak, ilyen a nevező megléte, a standardizálás alkalmazása a technikai hibák kiszűréséhez, és az időbeliség követése is. Találni kell a háziorvosi folyamatok során olyan pontokat, amelyek mérhetők. A mostani rendszer egyértelműen nem megfelelő a teljesítményértékeléshez szükséges rendszer adatszükségletének. Fontos lenne, hogy az egészségpolitika ne ragadjon le azokon a területeken, ahol könnyű az adatokat begyűjteni. Az orvosok hozzáállása kérdéses Magának a teljesítményértékelési rendszernek a teljesítése függ a szakma hozzáállásától is. Ahhoz, hogy értelme legyen az ösztönzésnek, hogy javuljanak a minőség paraméterei is, szükséges az orvosok együttműködése. Az orvosok legtöbbje elutasítóan reagál az értékelő rendszerre, amelynek fő oka, hogy nem tartják jogosnak egyes indikátorok eredményét, sok esetben nem értik, hogyan méri az az ő teljesítményüket. Az orvosok hozzáállását számos tényező befolyásolhatja. Először is a jogszabályi környezet – amely a jogosultságokat biztosítja az orvosok számára – alakítja leginkább az orvosok egészségpolitikához való hozzáállását. A finanszírozás elemei is befolyásolhatják, hiszen a szakma sok esetben a díjazás mértékével állítja párhuzamba a megbecsülést, ez a készített interjúk során egyértelműen kiderült. Az orvosok attitűdjét befolyásolja még az oktatási rendszer, amely segíthetne az alapellátás teljesítményértékelésének megismerésében és megértésében, még tanulmányi szinten. Természetesen az orvos társadalom és a mindenkori állami vezetés közötti kommunikáción IME XIII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2014. DECEMBER 35 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS alapuló kompromisszumos megoldások is nagyon fontosak. Szakmai konferenciák szervezése, tájékoztatók és továbbképzési programok szervezése hozzájárulhat ahhoz, hogy jobban megismerhessék a rendszert, és belássák annak a fontosságát. Ezeken a konferenciákon be lehetne mutatni nemzetközi rendszerek példáit és azok alkalmazásának eredményeit. A változtatástól idegenkedő orvosok kételyeit el kell oszlatni és kompromisszumos kapcsolatot kell kialakítani velük. Ahhoz, hogy minél nagyobb százalékban kapják a háziorvosok a teljesítmény alapú díjazásukat, a finanszírozás és az ellátás szakmai oldalával kapcsolatos szabályokat következetesen, minden szolgáltatóra nézve be kell tartatni. Ehhez alapvető eszközként szükséges, egy szakmailag megalapozott, országos információs és egységes teljesítménymérési keretrendszer. Továbbá a teljesítménymérés eszköze lehet egy olyan összehangolt szakmapolitikai szabályozásnak, aminek végeredményben az emberek jobb egészségét vagy magasabb egészségértékét kell szolgálnia. ÖSSZEGZÉS Az alapellátásban a bérhelyzet javítása mellett szükségesnek tartom egy olyan, jobb teljesítményre ösztönző rendszer alapjait lefektetni, amely ténylegesen előre mozdíthatná a lakosság egészségi állapotának javulását. Az ösztönző rendszernek fontos eleme a teljesítmények mérése és az értékek szakmailag korrekt elemzése. Az értékelések alapján megfogalmazott javaslatok pedig támogathatnák a döntéshozókat a problémák elemzésében. Ráadásul mindezek javíthatnák a Magyarországon jelenleg elhanyagolt ellátásszervezést, aminek megfelelő működéséhez szintén szükségesek a teljesítményadatok. A tanulmány a szerző 2014-ben, az ELTE Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzésén írt szakdolgozatának rövidített, átírt változata. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék köszönetet mondani volt tanáromnak és konzulensemnek, Orosz Évának, segítő tanácsaiért, kritikáiért és az útmutatásáért, amellyel a dolgozatom megírását segítette. Továbbá sokat köszönhetek Hujber Katának, jó barátomnak, aki segített a fogalmazásban és a dolgozat megfelelő nyelvezetének kialakításában. IRODALOMJEGYZÉK [1] Peter C. Smith, Elias Mossialos, Irene Papanicolas and Sheila Leatherman: Performance Measurement for Health System Improvement, Europan Observatory on Health Systems and Policies, 2009. [2] Papanicolas, I. and Peter C. Smith: Health System Performance Comparison, Open University Press, 2013. [3] A háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékelése 2014. április 1-től, 2014. www.oep.hu Utolsó letöltés ideje: 2014. október 26. 12:00. [4] Health and Social Care Information Centre. Quality and Outcomes Framework Achievement, prevalence and exceptions data, 2012/13. 2013. http://www.hscic.gov. uk/article/2021/Website-Search?productid=12972&q =quality+and+outcomes+framework+achievement&sort =Relevance&size=10&page=1&area=both#top Utolsó letöltés ideje: 2014. április 9. 13:42. [5] NHS Employers: 2013/14 general medical services (GMS) contract quality and outcomes framework (QOF) – Guidance for GMS Contract 2013/14. 2014. http:// www.nhsemployers.org/Aboutus/Publications/Documen ts/qof-2013-14.pdf Utolsó letöltés ideje: 2014. április 9. 11:25. [6] Quality and Outcomes Framework: 2014. http://www. nhsemployers.org/PayAndContracts/GeneralMedicalSe rvicesContract/QOF/Pages/QualityOutcomesFramewor k.aspx Utolsó letöltés ideje: 2014. április 9. 12:25. [7] Csieklinszki Zsanett: Az alapellátás teljesítményértékelésének módszerei, tapasztalatai, Szakdolgozat, ELTE, 2014. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Csieklinszki Zsanett szociológus és egészségpolitikai szakértő. A GYEMSZI munkatársaként a TÁMOP -6.2.5B-13/1-2014-0001 „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködés kialakítása” programban az Egészségszervezés Munkacsoport ju- 36 nior szakmai szakértője. 2014-ben szerezte meg egyetemi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás MSc képzésén. Szakmai gyakorlatát az Egészségügyért Felelős Államtitkárság Államtitkári Kabinetén végezte. Fő érdeklődési területe az egészségügyi rendszer egyenlőtlenségeinek elemzése, teljesítményének értékelése továbbá az alapellátást jellemző problémák vizsgálata. IME XIII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2014. DECEMBER