A WHO magyarországi irodája, valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság közös állásfoglalása az Egészségügyi Világszervezet Egészség Világnapján - Folytatatás a 7. oldalról
A WHO magyarországi irodája, valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság közös állásfoglalása az Egészségügyi Világszervezet Egészség Világnapján - Folytatatás a 7. oldalról
Cikk címe:A WHO magyarországi irodája, valamint a Magyar Pszichiátriai Társaság közös állásfoglalása az Egészségügyi Világszervezet Egészség Világnapján - Folytatatás a 7. oldalról
Intézmények:WHO Representative and Head a.i. of WHO Country Office in Hungary, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Pszichoszomatikus Központ, WHO counterpart
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA KONFERENCIA BESZÁMOLÓ segélyvonal. A mentálhigiénés projektek azonban sorra elbuktak, aminek az oka az előadó feltételezése szerint az, hogy túl sok volt a résztvevő és hiányzott a koordinált cselekvés. Dr. Németh Attila szerint alulról érdemes megkezdeni az építkezést, azaz első lépésben a már megbetegedettek ellátásának megfelelő szakmai és kubaturális körülményeit kell biztosítani. Ezért az elsődleges prevenció helyett inkább a harmadlagos prevenciót lenne célszerű fejleszteni, mert ennek elmaradása esetén soha nem térül meg a ráfordítás. Pozitív példaként mutatta be a dán modellt, amelynek bevezetése óta, húsz év alatt felére csökkent az öngyilkosságok száma Dániában. Egy másik népegészségügyi jelentőségű megbetegedés, a tüdőrák szűrésének modellprogramját mutatta be Dr. Kovács Gábor főigazgató (Országos Korányi Pulmonológiai Intézet). A téma aktuális – fogalmazott –, hiszen Magyarországon évente 10,5 ezer új esetet diagnosztizálnak, és minden évben 8,5 ezren halnak meg a betegség következtében. A tüdőrák még mindig a legkevésbé gyógyítható betegségek közé tartozik, ezért van különös jelentősége a korai felismerésnek és az időben elvégzett, jobb túlélést eredményező műtéti kezelésnek. Az előadó bemutatta azokat az evidenciákat, amelyek alátámasztják, hogy a tüdőrák mortalitását húsz százalékkal csökkenti az alacsony sugárdózisú mellkas CT vizsgálat, amelynek technikai feltételei hazánkban is adottak. Ebből a megfontolásból az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet 2014-ben elindította HUNCHEST elnevezésű, tüdőrák szűrést célzó programját – tájékoztatott Dr. Kovács Gábor. A vizsgálatba a magyar epidemiológiai viszonyokhoz igazodó négy vizsgálati csoportot vontak be: az erős dohányos, krónikus obstruktív tüdőbetegeket (COPD), a nem COPD-s dohányosokat, a nemdohányzó COPD-s betegeket, és végül a nem COPD-s nemdohányzókat az 50-80 év közötti korosztályból. Eddig 450 szűrésből 39 kiemelés történt, 5 esetben állították fel a tüdőrák diagnózisát, valamennyi tüdőrákos eset reszekálhatónak bizonyult. A HUNCHEST teljes kiértékelése 2019-re várható, és a szakemberek azt remélik, kellő bizonyítékkal fog szolgálni a döntéshozók számára ahhoz, hogy országos szinten bevezetésre kerülhessen az alacsony sugárdózisú CT alapú, társadalombiztosító által finanszírozott tüdőrák szűrés a nagykockázatú népesség körében. Munkatársunktól Folytatatás a 7. oldalról • • • • • • A testi betegségben szenvedők 3-6-szor gyakrabban betegszenek meg a depresszió valamely formájában, ugyanakkor a depresszió megnyújtja a gyógyulási időt, rontja a kezelési kilátásokat, és jelentősen megemeli a kezelés költségeit is. Mindezek miatt a depresszióban (is) szenvedő betegek az egészségügy minden színterén jelen vannak. A felmérések szerint a világon körülbelül 1000 milliárd USD veszteség keletkezik a depresszió következtében. Ennek a veszteségnek 88%-a az elvesztett munkanapok és a csökkent munkaképesség miatti termelékenység-csökkenés miatt alakul ki. Ugyanakkor minden a depresszió kezelésébe befektetett 1 dollár négyszeresen térül meg. Annak ellenére, hogy a depresszió gyógyítható betegség, a világon a depresszióban szenvedők fele semmiféle kezelést nem kap, és a depresszióban szenvedők háromnegyede nem részesül megfelelő kezelésben. A depresszió kezelésére számos hatékony módszer ismert: pszichoterápiás eljárások, gyógyszeres kezelés, fizikai aktivitás, valamint biológiai terápiák. Az e-health módszerek is terjednek, és potenciálisan jó lehetőséget teremtenek majd a további, hatékonyabb kezelésre. A betegek és környezetük önsegítő, ön-felismerő és ön-gondoskodó tevékenysége kiemelkedő fontosságú. Ezúton szeretnénk felhívni a döntéshozók, a tudományos és szakmai szervezetek, betegszervezetek és valamennyi magyar állampolgár figyelmét arra, hogy valamennyien szenvedhetünk depresszióban, a depresszió megelőzése és hatékonyabb kezelése a jelen és a jövő generációk érdeke. Közös összefogás nélkül a depressziót és következményeit nem tudjuk kezelni. Kiemeltebb figyelmet érdemlő, magasabb rizikóval rendelkező csoportok többek között a következők: szülés körüli állapotok; stresszes munkahelyen dolgozók; krónikus és szomatikus betegségben szenvedő páciensek; csökkent családi támogatással és szociális háttérrel rendelkező gyerekek; azok a gondozók, akik családtagjaikat erőn felül gondozzák; szenvedélybetegségben szenvedők; idősek Mindezek alapján javasoljuk, hogy: tegyük lehetővé, hogy a prevenció és a depresszió felismerése javuljon, tegyük a depresszió megelőzését és kezelését valódi népegészségügyi prioritássá; a depresszióban szenvedők szélesebb körben kapjanak támogatást; a depresszióra fordított kutatási támogatás nőjön; a közvéleményben javítsuk a depresszió és öngyilkosság megelőzésével kapcsolatos tudatosságot, és támogassuk az ezzel kapcsolatos személyes megnyilatkozásokat; nyújtsunk a társadalomnak pontos, megbízható információkat a depresszió természetéről, hatásáról, gazdasági vonatkozásáról, valamint kezeléséről. Dr. Ledia Lazëri WHO Representative and Head a.i. of WHO Country Office in Hungary Dr. Purebl György elnök Magyar Pszichiátriai Társaság IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Prof. Dr. Kurimay Tamás Lelki egészség kormányzati szakértő, WHO counterpart XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS 13
