A főváros szinte teljes egészségügyi ellátását megújítja és átrendezi 2025-re az Egészséges Budapest Program (EBP) átfogó fejlesztési koncepciója. A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervével összehangolt kormány-előterjesztés szerint a Dél-Budára tervezett vadonatúj kórházat az orvosegyetem működtetné. A kormány döntése értelmében az EBP keretén belül a fővárosi és Pest megyei járóbeteg-szakellátás fejlesztési koncepcióját is ki kell dolgozni június 30-ig.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS Egészséges Budapest Program: Kórházak és rendelők is megújulnak a fővárosban Interjú Cserháti Péter miniszteri biztossal Fotó: IME – Dr. Gyüre István A főváros szinte teljes egészségügyi ellátását megújítja és átrendezi 2025re az Egészséges Budapest Program (EBP) átfogó fejlesztési koncepciója. A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervével összehangolt kormány-előterjesztés szerint a Dél-Budára tervezett vadonatúj kórházat az orvosegyetem működtetné. A kormány döntése értelmében az EBP keretén belül a fővárosi és Pest megyei járóbeteg-szakellátás fejlesztési koncepcióját is ki kell dolgozni június 30-ig. Március 31-ig kellett a kormány elé terjesztenie az Emberi Erőforrások Minisztériumának a fővárosi kórházak részletes fejlesztési tervét, és az anyag el is készült. Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program (EBP) miniszteri biztosa tájékoztatása szerint a javaslatot összehangolták egy másik nagy projekttel, a Semmelweis Egyetem fejlesztési tervével, az egyetemi klinikáknak ugyanis a kutatási, oktatási feladatok mellett a jövőben is jelentős szerepet kell vállalniuk a budapestiek ellátásában. Mindkettőhöz a jelenleginél lényegesen nívósabb környezetre van azonban szükség, így remélhető az is, hogy még több külföldi orvostanhallgató választja Magyarországot. Az előterjesztés a kormánynak azt javasolja: a Dél-Budára tervezett vadonatúj centrumkórházat a Semmelweis Egyetem működtesse – mondta Cserháti Péter. A javaslat alapján a XI. kerület Dobogó nevű városrészében egy összesen 1058 ágyas modern tömbkórházat húznának fel. Ide költöztetnék a Kútvölgyi úti klinikai tömb összes osztályát, a két gyermekklinikát a Tűzoltó, illetve a Bókay utcából, az egyik női klinikát, valamint a nagy traumatológiát és az idegsebészetet a Szent János Kórházból. ÉszakBudán egyelőre nem alakítanak ki centrumkórházat, a Kútvölgyi út kiürülő kórházépületében ugyanakkor egy átfogó korszerűsítést követően, 550 ágyas kórház jönne létre, amely megfelelően el tudná látni a közép-budai régió lakosságát. A szomszédos Szent János Kórházból ide telepítenék át a kisebbik traumatológiai osztályt, a szülészetet-nőgyógyászatot, a koraszülött- és a gyermekosztályt, a neurológiát, és a kisebb manuális szakmákat. A Szent János Kórház területén a jövőben krónikus és rehabilitációs ellátás folyna 300 ágyon, az erre alkalmas pavilonépületek felújítását követően. A szakrendelések ugyancsak a Kútvölgyi útra, önálló épületbe költöznének, ezzel megvalósulna a Hegyvidék régi álma, az önálló szakrendelő, ami már csak azért is kívánatos, mert itt jelenleg nem csak egy épületben, de gyakran egy folyóson is zajlik a járó- és a fekvőbetegek ellátása, ami főként jár- 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ványidőszakban, messze nem ideális – mondja Cserháti Péter. Az észak-pesti centrum bázisa a Honvéd Kórház lesz. A tervek szerint itt is új tömb, illetve épületszárny épül, ide költöztetik majd a Podmaniczky utcából az egykori MÁV Kórház osztályait, és több új egység között infektológiát is kialakítanak, nagyjából megduplázva a jelenleg csaknem 600 ágyas kapacitást. Erre azonban szükség van, a kórház ugyanis nem csak az észak-pesti lakosságot és az ahhoz tartozó agglomerációt látja el, hanem körülbelül nyolcszázezer-egymillió speciális igényjogosultat (katonát, rendőrt, pénzügyőrt, vasutast, a katasztrófavédelemnél, a büntetés-végrehajtásnál, a polgári titkosszolgálatoknál dolgozót, védett személyt, állami vezetőt és hozzátartozóikat) az ország teljes területéről. A dél-pesti centrumkórház gerincét egy, a Nagyvárad térre tervezett 1300 ágyas új épülettömb adja, amit a Szent István Kórház területén építenének fel. Ez, valamint a kórház felújítandó épületei és az Országos Kardiológiai Intézet biztosíthatja majd a régióban élők sürgősségi ellátásának legmagasabb szintű bázisát. Dél-Pesten ezzel együtt egy országos intézeti campus is létrejönne, kardiológiai, infektológiai, hematológiai és traumatológiai – valamint az Üllői út másik oldalán, a Heim Pál Kórházból kialakítandó – gyermekgyógyászati intézettel. A Heim Pál Kórház területén egy gyermeksürgősségi centrum és gyermekpszichiátria is létesül, mivel pedig ez utóbbi ellátás az egész fővárosban komoly fejlesztésre szorul, a másik két centrumhoz illesztve is önálló gyermekpszichiátriát hoznának létre – közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: mindhárom helyszínen nővérszállót is terveznek. EZ MÉG CSAK A KEZDET Az EBP a nagy centrumok mellett a kisebb társkórházak fejlesztési tervét is tartalmazza. Ezek többsége, elsősorban azok, amelyek közvetlenül részt vesznek a sürgősségi ellátásban, már az idén hozzájuthat ahhoz az összesen 40 milliárd forintos forráshoz, amelyet a kormány még tavaly jóváhagyott, illetve ahhoz a 11 milliárdhoz, amit uniós forrásból biztosítanak számukra épületenergetikai fejlesztésekre. Mint Cserháti Péter elmondta, az évtizedek óta elmaradt amortizációpótlás miatt a pénz nagy részét idén orvostechnológiai fejlesztésre és épület felújításra kellene fordítani. Az 1. táblázat az említett források felhasználását mutatja. A kormány egyik legutóbbi határozata alapján azonban nem csak a kórházak, a szakrendelők is megújulhatnak a közeljövőben, a fővárosban és Pest megyében. A kormány első lépésben több mint 3,7 milliárd forintos forrást irányoz elő a X. kerületi járóbeteg-szakellátásának fejlesztésére a XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS 2017 40 Mrd Ft Szt. János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Szt. Imre Egyetemi Oktatókórház Dél-budai Centrum Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) Dél-pesti Cantrum (Egyesített Szent István és Szent László Kórház , Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) Péterfy S. u. Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet Heim Pál Kórház Észak-pesti Centrum (Magyar Honvédség Egészségügyi Központ) Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) Szent Margit Kórház Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Uzsoki Utcai Kórház Nyírő Gyula Kh. – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet, Cegléd Tüdőgyógyintézet, Törökbálint KEHOP 5.2.2. 11 Mrd Ft + + + + + + + + 1. táblázat A rendelkezésre álló források szétosztása 2018-as költségvetés terhére. Ebből az összegből – a kormányhatározat megfogalmazása szerint – legfeljebb 2,5 milliárd forint szolgál egy új Kőbányai Egészségház felépítésére a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet területén. Az új szakrendelő felszerelésére (gépek, műszerek, bútorzat, informatikai eszközök) pedig mintegy 780 millió forintot szánnak. Mégpedig az Egészséges Budapest Program 2018. évi költségvetéséből, amelyben ezek után ilyen jellegű forrás is lesz. A kormányhatározat emellett azt is kimondja, hogy nemcsak a kőbányai szakrendelő-fejlesztés szakmai programját kell a fővárosi egészségügy átalakításával összehangoltan kialakítani, de külön pontban felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a fővárosi és Pest megyei egészségügyi szakellátások átfogó fejlesztése érdekében az Egészséges Budapest Program keretén belül vizsgálja meg a fővárosi és Pest megyei járóbeteg-szakellátás fejlesztési igényeit, dolgozza ki azok fejlesztési koncepcióját, és készítse elő a szükséges fejlesztések megvalósítását. A kormányhatározat határidőként erre ugyanúgy ez év június 30-át jelöli meg, mint a sürgősségi ellátást nem nyújtó, második ütemben megvalósuló kórházfejlesztések részleteiről és a kórházi fejlesztések nyomán kiürülő ingatlanok hasznosításáról szóló javaslat esetében. Emellett a Bajcsy kórházba átköltöző X. kerületi szakrendelő távozása után szintén kiürülő Kőbányai úti ingatlannal kapcsolatban is várja a hasznosításra vonatkozó javaslatot a kormány. Cserháti Péter a szakrendelő-fejlesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy a főváros és Pest megye járóbeteg-ellátásá- val kapcsolatban jelenleg háromféle problematika van. Az egyik, hogy nagyon sok kórházban a járóbeteg-szakrendelés a fekvő osztályok keretében folyik, amit meg kell szüntetni, már csak higiénés szempontból is kettéválasztva a kétfajta ellátást. A második, hogy jó néhány állami tulajdonú kórházhoz integráltak korábban önkormányzati fenntartású, területi ellátást végző szakrendelőt, például Monoron, Gyálon. Ezekkel kapcsolatban is voltak terveik az érintett kórházaknak a fejlesztési koncepcióikban. A harmadik irányt pedig az jelenti, hogy már jelentkeztek önkormányzati fenntartók is, akiknek nem nagyon volt módjuk az elmúlt években a felújításra, leginkább azért, mert a közép-magyarországi térségben a járóbeteg-ellátás fejlesztésére is csak minimális keret volt, így mindössze két szakrendelőt sikerült megújítani a 2007-13 közötti uniós forrásokból, a szentendreit és a VIII. kerületi Aurora utcait. A miniszteri biztos elmondta, hogy újabb igazgatóságot szerveznek az EBP-n belül, kifejezetten a járóbeteg-szakellátás fejlesztésének összehangolása céljából, hogy a koncepciókat június 30-ig a kormány elé lehessen vinni. Az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatos további fontos fejlemény, hogy véglegesítették annak a kormányrendeletnek a szövegét, amely kiemelt projektté nyilvánítja az EBP-vel kapcsolatos beruházásokat. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert – a Liget projekthez hasonló formában – lehetővé teszi az érintett 24 helyszínen, valamint a Sportkórházzal kapcsolatban is a beruházások engedélyeztetésének és végrehajtásának a felgyorsítását. Haiman Éva IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS 9
