IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Value of vaccine- A védőoltás érték program Fehér könyve

  • Cikk címe: Value of vaccine- A védőoltás érték program Fehér könyve
  • Szerzők: Prof. Dr. Kaló Zoltán, Dr. Vokó Zoltán , Dr. Mészner Zsófia, Dr. Kovács Attila, Dr. Margitai Barnabás
  • Intézmények: Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság Társadalomtudományi Munkacsoportja, ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Intézet, ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet , ÁNTSZ-OTH, Egészségügyi Minôségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet
  • Évfolyam: IX. évfolyam
  • Lapszám: 2010. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 39-44
  • Terjedelem: 6
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Absztrakt:

A „Value of Vaccine – A védőoltás érték” nevű program egy olyan kezdeményezés, amely mozgósítani kívánja a politikai, egészségpolitikai és szakmai döntéshozókat, az orvosokat és a szélesebb társadalmat, ezen belül az azt formáló médiát is – azaz mindenkit, aki szerepet vállalhat a magyar lakosság egészségfejlesztő, betegség megelőző szemléletének alakításában. Jelen Fehér könyv egy olyan szakmai háttéranyag, amely összefoglalja a védőoltásokkal kapcsolatos legfontosabb trendeket és problémákat, szakmai megfontolásokat és célokat, megvilágítva a védőoltások fontosságának teljes hátterét.

Angol absztrakt:

“Value of Vaccine” is an initiative with the objective to raise awareness of the political, health political and professional stakeholders, physicians and a wide range of the society including the media – i.e. everyone who is potentially taking part in shaping the health-improving and preventive attitude of the Hungarian general public. This document called “White Paper” is a professional background material, which summarizes the most important trends and problems, along with the professional considerations and targets regarding vaccination, while it sheds light on the complete background of the importance of vaccines.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM „Value of vaccine – A védőoltás érték” cím cím program Fehér Könyve Dr.cikk A Kaló szerzője Zoltán, ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont, Dr. Kovács Attila, ÁNTSZ-OTH Dr. Margitai Barnabás, EMKI Dr. Mészner Zsófia, ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet Dr. Vokó Zoltán, ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék A „Value of Vaccine – A védőoltás érték” nevű program egy olyan kezdeményezés, amely mozgósítani kívánja a politikai, egészségpolitikai és szakmai döntéshozókat, az orvosokat és a szélesebb társadalmat, ezen belül az azt formáló médiát is – azaz mindenkit, aki szerepet vállalhat a magyar lakosság egészségfejlesztő, betegség megelőző szemléletének alakításában. Jelen Fehér könyv egy olyan szakmai háttéranyag, amely összefoglalja a védőoltásokkal kapcsolatos legfontosabb trendeket és problémákat, szakmai megfontolásokat és célokat, megvilágítva a védőoltások fontosságának teljes hátterét. “Value of Vaccine” is an initiative with the objective to raise awareness of the political, health political and professional stakeholders, physicians and a wide range of the society including the media – i.e. everyone who is potentially taking part in shaping the health-improving and preventive attitude of the Hungarian general public. This document called “White Paper” is a professional background material, which summarizes the most important trends and problems, along with the professional considerations and targets regarding vaccination, while it sheds light on the complete background of the importance of vaccines. BEVEZETÉS A modernkori orvoslásban a betegségek kezelése mellett egyre fontosabbá válik az egészségfejlesztés és a betegségek megelőzése. A betegségek gyógyítása többnyire nehezebb és kockázatosabb, mint megelőzésük; a prevenció rengeteg felesleges szenvedéstől, fájdalomtól és korai halálozástól óvhatja meg a társadalmat. A megelőzés egyik legfontosabb és leghatékonyabb eszközét a védőoltások jelentik, amelyek képesek egy-egy fertőző betegség epidemiológiájának gyökeres megváltoztatására. A hazai védőoltási rendszer nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket mutathat fel; míg 1970-ben még csaknem 7500 kanyaró megbetegedést regisztráltak Magyarországon, addig napjainkban, a kötelező oltás bevezetése után 40 évvel már csupán 1-2 esettel találkozunk évente – ezek is jellemzően külföldről behurcolt esetek. Ugyanígy gyakor- latilag teljesen eltűnt mára a rózsahimlő és a szamárköhögés is. Ezeknek a sikereknek kulcsfontosságú eleme a teljes átoltottság elérése, ami biztosítja a járványok kitörésének ellehetetlenítését. Különösen fontos ez az idősebb emberek számára, akiknek fertőző betegségekkel szembeni immunitása koruk előrehaladtával csökken, így egy esetleges járvány esetén fokozott veszélynek lennének kitéve. Arra is tekintettel kell lennünk, hogy a születéskor várható élettartam növekedésével a lakosság egyre nagyobb részét alkotják az idős emberek. A specifikus ellenálló képesség, az egyéni és a populációs immunitás csökkenésével az idős emberekben atípusos formában újra megjelenhetnek betegségek, így az ún. gyermek fertőző-betegségek is. A WHO nemrégen nyomatékosan hívta fel a figyelmet a demográfiai változások e velejárójára. A védőoltások gyakran éppen saját sikereik áldozatává válnak azáltal, hogy a rettegett betegségek (mint például a fekete himlő, a járványos gyermekbénulás vagy a torokgyík) eltűnnek, és mind a lakosság, mind az orvosok tudatából fokozatosan kikopik az adott betegséggel szembeni félelem. Gyakran ennek helyét a védőoltások vélt mellékhatásaival kapcsolatos alaptalan félelmek veszik át. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy vannak újonnan megjelenő, vagy újra feltámadó fertőző betegségek, melyek terjedésének semmi sem szab gátat, így napokon belül a Föld bármely részén felüthetik fejüket. Jól példázza ezt az évtized elején kirobbanó SARS járvány, vagy az éppen napjainkban zajló H1N1 influenza-vírus okozta pandémia. Globalizálódó világunkban a megelőző orvostudomány előtt új kihívások állnak, melyek megoldásában a védőoltásokra kulcsfontosságú szerep hárul. A technika fejlődésével ma már újabb és újabb, a társadalom számára igen nagy betegségterhet jelentő betegségek válnak megelőzhetővé védőoltások segítségével. A fertőző megbetegedések mellett egyes rosszindulatú daganatos betegségek megelőzésére is lehetőség nyílik; a már jelenleg is elérhető méhnyakrák elleni védőoltás mellett további daganatos betegségek elleni védőoltások megjelenése várható. Az eddigi védőoltások hagyományos járványok megelőzésére születtek, azonban például a méhnyakrákot megelőző védőoltás már nem egy hagyományos értelemben vett járványt előz meg. Értéke, nyeresége igazán IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 39 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM hosszú távon jelentkezik, ami egy teljesen újfajta megközelítést igényel az egész vakcinológiához. Magyarországon évente több száz ember hal meg olyan betegségekben, amelyek már a jelenleg rendelkezésre álló védőoltásokkal is megelőzhetőek lennének. A társadalom joggal várja el, hogy a döntéshozók ennek elkerülése érdekében mindent megtegyenek. Egyes európai országok ezt idejekorán felismerték, és élen járnak az újabb és újabb védőoltások bevezetésében. Az új védőoltások bevezetésével, támogatásával kapcsolatos magas szintű szakmai és szakmapolitikai munka Magyarországon is elengedhetetlen ahhoz, hogy a lakosság érdekeit szolgáló, bizonyítékokon alapuló egészségpolitikai döntések születhessenek ezen a területen. A társadalmi igények ilyen jellegű kielégítéséhez elsősorban szemléletváltásra van szükség. Fel kell ismerni, hogy az egészség komoly érték mind az egyén, mind a társadalom számára, amelyet nemcsak egy adott szinten fenntartani, hanem folyamatosan fejleszteni is kell. Ez azonban nem csupán az egyes emberek magánügye, hanem össztársadalmi feladat. Minden egyes forint, amit megelőzésre költünk, befektetés a saját jövőnkbe, amely később a lakosság hosszabb, egészségesebb élete formájában többszörösen megtérül. Nagyon fontos tehát, hogy pontos képet kapjunk a védőoltások értékéről, objektíven értékelve és összehasonlítva az alkalmazásuk során realizált nyereséget az esetlegesen felmerülő kockázatokkal és költségekkel. A jelen dokumentum célja a rendelkezésre álló tudományos adatok, bizonyítékok és szakértői vélemények alapján korrekt képet festeni a védőoltások valódi értékéről. KEZELÉS HELYETT MEGELÔZÉS A WHO „Egészség” definíciója: a teljes testi, mentális és szociális jólét állapota és nem a betegség vagy rokkantság hiánya. Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eleme a betegségek megelőzése. A megelőzés többnyire egyszerűbb, mint a kialakult betegségek kezelése, és lényegesen kevesebb kockázattal jár – a családok sok felesleges fájdalmat, szenvedést és munkából való kiesést kerülhetnek el vele, a gazdaság pedig az egészségesebb polgárok révén nagyobb teljesítményre képes [1,2]. A társadalmi haladás, a gazdasági prosperitás és a fenntartható fejlődés alapeleme a testében és lelkében ép, egészséges ember. A humán erőforrás jó kondíciója meghatározó a gazdasági fejlődés lehetőségeinek szempontjából. Ebben a megközelítésben felértékelődik a népegészségügy, a betegség-megelőzés és ezen belül a védőoltások kiemelkedő jelentősége. Az egészséges emberek kevesebb időre esnek ki a munkából, kevesebben mennek a korhatár elérése előtt nyugdíjba, sőt produktivitásukat a nyugdíjkorhatáron túl is megőrizhetik. Az egészséges, folyamatosan dolgozni képes emberek magasabb jövedelemre tehetnek szert, amelyből mind fogyasztásra mind megtakarításra többet fordíthatnak. Az egészséges gyermekek jobban teljesítenek az iskolában, és idővel 40 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR egészséges, jobban teljesítő munkavállaló válik belőlük, ami szintén ösztönzőleg hat a gazdaság teljesítményére. Ezt az összefüggést szemlélteti az 1. ábra [3]. 1. ábra Az egészség hatása a gazdasági teljesítményre A betegségek megelőzése tehát a jövő egészségébe történő befektetés, amely közvetve hatást gyakorol az ország gazdasági teljesítményére is. A megelőzés számtalan módja ismeretes; a megfelelő higiénés körülmények megteremtésétől kezdve a szűrési és egészségfejlesztési programokon át egészen a védőoltások alkalmazásáig. A hazánkhoz hasonló fejlettségű országokban a hátrányos helyzetű csoportok számára az egészség alapfeltételeinek biztosítása mellett (lakhatás, megfelelő oktatás, munkalehetőség, egészséges környezet) az egész társadalomra kiterjedő, az egészség meghatározó tényezőire ható, az egészségfejlesztést, illetve a betegségek megelőzését előtérbe helyező népegészségügyi programokkal lehet a legjelentősebb eredményeket elérni. E programoknak integráns része a védőoltási rendszer fejlesztése. Egészségünk megőrzésére keveset költünk. Egyértelmű fontossága ellenére nagyon keveset költünk a betegségek megelőzésére közpénzekből – a teljes egészségügyi kiadások mindössze 3,2%-át fordítjuk jelenleg valamilyen primer prevenciós eljárásra [4]. A védőoltásokra fordított összegek pedig még ennél is alacsonyabbak – a teljes kiadás mindössze 0,3-0,4%-át érik el [5]. A védőoltási programok végigvitelében és ezzel az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében a munkáltatók, a családok és az egyének felelőssége megkerülhetetlen. Az emberekben tudatosítani kell, hogy a védőoltással nemcsak önmagukat, hanem a közösségüket is védik azáltal, hogy a járványfolyamat terjedésének gátjaivá válnak. Egészségünk megőrzésének lehetőségeiről keveset tudunk. A lakosság mind a védőoltásokkal, mind az általuk megelőzhető betegségek veszélyeivel kapcsolatban nagyon kevés és – sok esetben – téves ismerettel rendelkezik. Ennek egyik oka a kevés és ellenőrizetlen csatornákon terjedő információ. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a védőoltásokat – a vényköteles gyógyszerekhez hasonlóan – nem lehet reklámozni a lakosság felé, így a széles rétegeket elérő, tárgyilagos, tényszerű ismeretterjesztés lehetősége korláto- EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM zott. Ehelyett az utóbbi időben sajnos egyre nagyobb teret nyer az ellenőrizetlen, hiedelmeken alapuló, a tényeket gyakran figyelmen kívül hagyó kommunikáció, amely igyekszik lebeszélni a lakosságot a védőoltásokról. Az álhírek pedig olyannyira terjednek, hogy a nemzeti kincsünknek számító életkorhoz kötött védőoltási rendszert is egyre inkább kikezdik. A lakosság védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanságát példázza az a jelenség is, hogy míg a közfinanszírozott, életkor szerinti oltásokban gyakorlatilag mindenki részesül, addig az egyéb oltások, amelyek beadatásáról szabadon lehet dönteni, nagyon alacsony átoltottságot érnek el. Az 1. táblázatból látható, hogy a DiPerTe védőoltás – amely az előbbi csoportba tartozik – átoltottsága hazánkban a legmagasabb egész Európában [4, 5, 6]. A szezonális influenza elleni védőoltás átoltottsága ezzel szemben igen alacsony, pedig az állam a leginkább veszélyeztetett 65 éven felüli korosztály számára térítésmentesen biztosítja. Miközben néhány európai országban a korcsoport több mint kétharmada jelentkezik orvosánál a védőoltásért, Magyarországon az átoltottság ennek mindössze felét éri el. 1. táblázat: Gyermekkori DiPerTe és időskori influenza elleni átoltottság az OECD országokban, 2007 * 2006-os adat Nagyon fontos, hogy a lakosság ellenőrzött csatornákon kaphasson korrekt tájékoztatást a nem életkorhoz kötött védőoltásokról, hogy azok igénybevételének szükségességéről a megfelelő ismeretek birtokában dönthessen. A jogszabályok – bizonyos feltételek mellett – jelenleg is lehetővé teszik az oltások reklámozását, azonban azt a szabályozó hatóság külön engedélyéhez kötik. A kommunikácós aszimmetria a széles tömegek esélyeinek egyenlőségét csökkenti, aminek megoldása érdekében biztosítani kell a védőoltások erőteljesebb reklámozhatóságát. A VÉDÔOLTÁSOK NAGYBAN HOZZÁJÁRULNAK A JÓ EGÉSZSÉGHEZ Az egészség a gazdaság egyik motorja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank egyetértenek abban, hogy a társadalom egészségi állapotának javulása po- zitívan hat a gazdasági fejlődésre [7, 8]. A jó egészségi állapot nem csupán csökkenti az általános szegénységet, hanem a gazdasági teljesítőképességet is növeli – mind a fejlődő, mind a fejlett társadalmak esetén [9]. A védőoltások rendkívül hatékony prevenciós megoldások, amelyek alkalmazása nem csupán az oltott egyének, hanem a társadalom egésze számára is fontos előnyöket jelent. Az egyének kevesebb időt töltenek betegségben, elkerülhetik a megelőzhető betegségektől történő elhalálozást, kevesebb időre esnek ki a munkából saját vagy családtagjaik megbetegedése következtében. A megelőzés végül, de nem utolsó sorban, jelentősen csökkenti a betegségek kezelésére fordítandó kiadások mértékét is. A védőoltásokkal megelőzhető számos betegség, fájdalom, szenvedés és elhalálozás. A védőoltásoknak köszönhetően világszinten sikerült több fertőző betegség terjedését visszaszorítani, az ezekből adódó halálozásokat csökkenteni. A leglátványosabb sikert a fekete himlő esetében sikerült elérni, amely mára teljesen eltűnt az egész világból [10]. Napjainkban a járványos gyermekbénulás szintén közel áll ehhez – az Egészségügyi Világszervezet 2002. június 21-én az Európai Régiót már poliovírustól mentesnek deklarálta [11,12]. A védőoltások tehát képesek egyes betegségek epidemiológiájának gyökeres megváltoztatására; az oltott egyének a betegséggel szemben védetté válnak, ezáltal csökken a járványok kialakulásának veszélye. Ez egyben előnyösen hat azokra is, akik nem részesültek az adott betegséggel szembeni védőoltásban, mert csökken azoknak a száma, akiktől elkaphatnák a betegséget. A védőoltások gyakran válnak saját sikereik áldozatává. A védőoltások alkalmazásával a járványok kialakulásának lehetősége szűkül, évről évre egyre kevesebb megbetegedést okoznak. Magyarországon a gyermekkori védőoltások kötelező jellege miatt egyes betegségek teljesen el is tűntek, aminek következtében a velük szembeni félelem is fokozatosan megszűnt. Paradox módon ilyenkor egyre többen kezdik a védőoltások szükségességét megkérdőjelezni, alaptalan félelmekre hivatkozva a vélt mellékhatásokkal kapcsolatosan. Azonban a védőoltási programok hosszú távú sikerének elengedhetetlen feltétele a szükséges mértékű, bizonyos betegségek esetén közel teljeskörű átoltottság folyamatos biztosítása. Több példa is mutatja, hogy ahol egyes betegségek járványai egykor megszűntek, és erre hivatkozva az oltást egyre többen megtagadták, a megbetegedések száma újra elkezdett növekedni, míg végül ismét járványokat okozott [13]. A védőoltások mellékhatásaival szembeni félelem gyakran túlzott. A vakcinák különleges – ún. immunbiológiai – gyógyszerkészítmények, amelyek engedélyeztetésére más gyógyszereknél jóval szigorúbb szabályozás vonatkozik. Az oltások kereskedelmi forgalomba hozatala előtt biztonságos alkalmazhatóságukat gyakran több tízezer emberen vizsgálják, azonban az esetlegesen felmerülő mellékhatásokat a piacra kerülésük után továbbra is figyelik. A minőség biztosításáért a gyártóktól független hatóságok felelnek, a követelmények rendkívül szigorúak. A legmodernebb IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 41 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM technológiával készülő védőoltások már nem tartalmazzák a teljes kórokozót még legyengített formában sem, hanem annak csupán egy jellemző részletét, amely önmagában is képes a szervezet immunrendszerét mozgósítani. Teljességgel kizárható, hogy az ilyen védőoltástól valaki megbetegedjen a megelőzni kívánt betegségben. A mai modern védőoltások biztonságosak, és beadásuk összehasonlíthatatlanul kevesebb kellemetlenséggel jár, mint magának a betegségnek az átvészelése. Szintén fontos megemlíteni, hogy noha az utóbbi évtizedekben egyre újabb és újabb megbetegedések ellen vezettek be kötelező védőoltásokat hazánkban, a korszerűbb vakcináknak köszönhetően a gyermekek szervezetébe kerülő antigének száma radikálisan csökkent. A jelenlegi 10 betegség elleni kötelező védőoltás antigén-tartalma alig éri el a ‘80-as években alkalmazott, 7 betegség elleni védőoltások antigén-tartalmának 3%-át! A VÉDÔOLTÁSOK TÖRTÉNETÉNEK ÚJ KORSZAKA A védőoltások történetében teljesen új korszak kezdődött az elmúlt 5-6 évben. Igen rövid idő alatt újabb és újabb, modern vakcinák jelentek meg, amelyek olyan betegségek ellen nyújtanak védelmet, amelyek megelőzésére korábban nem volt mód. A kutatások egyre inkább áttevődnek a fertőző betegségek felől a rosszindulatú daganatos megbetegedések megelőzésének irányába. Ezek az új védőoltások teljesen megváltoztathatják a jelenlegi gondolkodást a megelőzéssel kapcsolatosan; a különböző prevenciós eljárások jelentősen csökkenthetik a jövő betegségterheit, mind az életminőség, mind a kezelésekre elköltött közpénzek tekintetében. Elsőként a méhnyakrák elleni oltóanyag lett elérhető, azonban a vakcina-kutatások egyértelműen a daganatos betegségek irányába fordultak napjainkban. A rosszindulatú daganatos megbetegedések hatalmas terhet jelentenek az egyén, annak családja, valamint a társadalom számára mind egészségügyi, mind lelki, mind pedig anyagi szempontból. Csak a méhnyak rosszindulatú daganata következtében évente több mint 400 nő hal meg Magyarországon, és több mint 1500-nál diagnosztizálják ezt a betegséget (2.ábra) [14]. Az áldozatok nagy része középkorú nő, akik ha nem betegednének meg, több évtizeden át élhetnének egészséges életet. Az új védőoltások biztosítása többletforrásokat igényel, azonban ez a társadalom, a jövő generáció egészségébe történő befektetést jelent. Az új, modern vakcinák fejlesztése nagyságrendileg több kutatást, és klinikai vizsgálatot igényel, mint a régebbi fejlesztésűeké, és előállításuk is jóval komplexebb és drágább, ami magasabb árukban is megmutatkozik. A megelőzésre fordított összeget nem nettó kiadásként, hanem a jövőbe történő befektetésként kell értékelni, amelytől hosszú távú megtérülés várható. A paradigmaváltás elengedhetetlen ezen a téren; a védőoltásokat nem a kiadáscsökkentés, hanem a költséghatékonyság mentén szükséges és lehetséges megítélni. Ennek méréséhez a hosszú távú szemléletet tükröző módszertant kell alkalmazni. A MAGYAR VÉDÔOLTÁSI RENDSZER – ÉLMEZÔNYBÔL A LEKÖRÖZÖTTEK KÖZÖTT? A hazai védőoltási rendszer igen komoly hagyományokra tekinthet vissza – de a társadalom növekvő igényeinek egyre kevésbé képes megfelelni. • A magyar gyermekek jelenleg 11 fertőző betegség ellen részesülhetnek ingyenes védőoltásban, amelyek közül tíz kötelező, • az átoltottság ezeknél közel 99%, aminek következtében több olyan betegség évek óta alig vagy egyáltalán nem fordult elő Magyarországon, amelyek Európa más országaiban alkalmanként akár járványokat is okoznak. 1951 és 1960 között Magyarországon évente átlagosan több mint 40 ezer kanyarós megbetegedés fordult elő és 150 beteg halt meg. A korszerű védőoltási stratégia bevezetését követően az 1990-es években a megbetegedések száma évente 1-33 között változott, kanyaró okozta halálozás nem fordult elő. 2002 óta pedig hazai eredetű megbetegedést nem jelentettek [15]. Hasonlóan tűnt el mára a rubeola és a mumpsz is (3. ábra) [1, 4]. 3. ábra Egyes fertőző betegségek megbetegedési esetszámának alakulása hazánkban 2. ábra Százezer nőre jutó méhnyakrák halálozás Magyarországon, korcsoportok szerint, 2006 42 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR A kialakult optimális helyzet azonban csak akkor tartható fenn, ha a rendszert folyamatosan az igényeknek és lehe- EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM tőségeknek megfelelően fejlesztik. A jogi szabályozás és a jól kiépített oltási rendszer jó alapot képez a további fejlesztésekhez, melyhez döntéshozói szándékra, és a célok megvalósításához szükséges forrásokra is szükség van. A társadalom egyre egészségtudatosabbá válik, és joggal várja el, hogy a megelőzhető betegségek elleni védőoltásokat közpénzekből finanszírozzák. A betegségstruktúra utóbbi évtizedekben tapasztalt gyökeres átalakulása miatt változnak a hangsúlyok a megelőzés terén. Az intenzív kutatásoknak köszönhetően egyre több rettegett betegség ellen lehet eredményesen felvenni a harcot. A lakosság jó egészsége hosszú távú előnyöket eredményez a társadalom gazdasági teljesítményében [16]. Éppen ezért, a betegségek megelőzésére költött pénzek hosszútávon megtérülő befektetések, amit egyre több európai ország ismer fel. Azok az országok, amelyek az egészségügyi kiadásokra befektetésként tekintenek, növelik az egészségügyi ráfordításaikat. Számos példát lehetne hozni Nyugat-Európából, azonban hazánk szempontjából relevánsabb tapasztalatokkal és követendő példával szolgálhat néhány kelet-európai ország is. Lettország például, amelynek gazdasági teljesítménye a legnagyobb mértékben esett vissza az utóbbi egy évben, gyökeresen átalakította védőoltási naptárát – az állam 2010-től a HPV, 2011től a rotavírus elleni védőoltásokat biztosítja ingyenesen az állampolgároknak. Fontos, hogy a védőoltási rendszer rugalmas alkalmazkodásra és a modern védőoltások gyors adaptációjára le- gyen képes. Ehhez kulcsfontosságú, hogy a naptárba bevont védőoltások körének felülvizsgálata ne csupán ötévente, a tenderkiírás során történjen meg, hanem a modern védőoltások megjelenésének dinamikájához igazodva, akár évente. KÖVETKEZTETÉSEK A védőoltások mind nagyobb körének közfinanszírozásban részesítése alapvető fontosságú az egyenlő hozzáférés elvének biztosítása érdekében. Ez különösen a népegészségügyi vagy járványügyi szempontból fontos betegségek esetében elengedhetetlen. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem kötelező védőoltások igénybevétele – bár betegségenként változóan, de – jelentősen elmarad a kötelező oltásokétól. Ennek pedig nem csupán anyagi, hanem bizalmi okai is vannak. Mindazonáltal a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben lévő egyének a rosszabb egészségi állapot mutatóik és nagyobb kockázatuk ellenére várhatóan sokkal kevésbé tudják megfinanszírozni a részleges társadalombiztosítási támogatásban részesülő vakcinák térítési díját, azaz a vakcinák esetében elsősorban a teljes körű támogatás biztosíthatja a méltányos hozzáférést. SZAKMAI TÁMOGATÁS A tanulmány összeállításában a GlaxoSmithKline Kft. nyújtott szakmai segítséget. IRODALOMJEGYZÉK [1] Mirvis DM, Bloom DE.: Population Health and Economic Development in the US, JAMA 2008; 300(1): 94-95 [2] Sachs JD. Macroeconomics & Health: Investing in Health for Economic Development, WHO Publications 2001: 1-210 [3] Boston Consulting Group [4] OECD: Health at Glance 2009, OECD indicators [5] OEP gyógyszerforgalmi adatok; Pénzügyminisztérium: Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről [6] OECD: Health Data, 2009. [7] Sachs JD. Macroeconomics & Health: Investing in Health for Economic Development, WHO Publications 2001: 1-210 [8] World Bank: World Development Report: Investing in Health, Oxford University Press 1993; iii 17-37 [9] Mirvis DM, Bloom DE.: Population Health and Economic Development in the US, JAMA 2008; 300(1): 93-94 [10] Stern AM, Markel H.: History of vaccines: Familiar Patterns, New Challanges. Health Affairs 2005; 24(3): 615 [11] Andre FE, Booy R, Bock HL et al.: Vaccination greatly reduces disease, disability, death and inequity worldwide, WHO Bulletin 2008; 86(2): 141 [12] Ócsai L.: Tovább korszerűsödik a magyarországi kötelező védőoltási rend, http://www.antsz.hu/portal/down/kulso/aktualis/ Tovabb_korszerusodik_a_magyarorszagi_kotelezo_ vedooltasi_rend.pdf [13] Hahné S, Macey J, van Binnendijk R, Kohl R, Dolman S, van der Veen Y, Tipples G, Ruijs H, Mazzulli T, Timen A, van Loon A, de Melker H. Rubella Outbreak in the Netherlands, 2004-2005: High Burden of Congenital Infection and Spread to Canada, Pediatr Infect Dis J. 2009 Sep;28(9):795-800. [14] Központi Statisztikai Hivatal: Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2007. [15] Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: Védőoltások, M-M-R, A gyermekek kanyaró – rubeola – mumpsz elleni oltása http://www.antsz.hu:80/portal/ portal/mmrvedooltasok_409.html [16] Gare LJ. Why immunisation must remain a priority in the WHO European Region: European Immunisation Week, 17-23 October 2005. Fact sheet EURO/07/05. 2005. IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 43 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Kaló Zoltán diplomáit a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (1993), a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán (1995) és a Yorki Egyetem egészségügyi közgazdász szakán (1996) szerezte. PhD fokozatot (2006) a Semmelweis Egyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskolájában szerzett. Egészségügyi közgazdászként kezdetben az egészségügyi rendszerek, az egészségügyi forrásallokáció, az intézményi gazdálkodás és az egészségügy jogi szabályozásának közgazdasági hatásait elemez- te, később az életminőség mérése, a Markov modellezés, az egészségügyi technológiák gazdasági értékelése és stratégiai árképzése állt kutatói munkája középpontjában. Az utóbbi időben az egészségügyi kutatás-fejlesztés és az általános egészség- és iparpolitikai kérdések gazdasági vonatkozásaival foglalkozik. Nemzetközi tapasztalatokat szerzett az Egyesült Királyságban (1995-96) és Svájcban (1999-2002). 10 versenyszférában eltöltött év után jelenleg az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpontjának és a Syreon Kutató Intézetnek a vezetője. Alapító tagja és volt elnöke a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaságnak. Dr. Kovács Attila orvos, pathológus, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, felsőfokú szakmenedzser. 1991-től előbb megyei tisztifőorvos, 1997-től helyettes országos tisztifőorvos. Főbb területei az egészségügyi minőségbiztosítás, intézményfejlesztés, egészségügyi/népegészségügyi információs rendszerek, egészségfejlesztés, a szervezett, cél- zott emlő-, méhnyak- és vastagbélszűrési programok, valamint előbb Világbanki, majd PHARE, jelenleg több NFT2 kiemelt projekt vezetése. A hazai egészségügyi minőségbiztosítás egyik alapítója, hosszú ideig a Magyarországi Szövetség az Egészségügy Minőségének és Gazdaságosságának Fejlesztésére szervezet elnöke, az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság Egészségügyi Szakbizottságának elnöke, a NAT Fellebviteli Bizottság tagja volt. Jelenleg a NAT Akkreditácós Tanácsának tagja. Dr. Mészner Zsófia 1975-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Csecsemő- és gyermekbetegségekből és fertőző betegségekből szerzett szakorvosi képesítést, tudományos fokozatot (az orvostudomány kandidtátusa) 1992-ben szerzett. Közel három évtizeden át a Szent László kórházban dolgozott, 2003 óta főigazgatója az ÁNTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézetének. Fő érdeklődési köre az orvosképzés és a gyermekinfektológián belül a vakcinológia. A védőoltásokkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel, védőoltási szaktanácsadással több, mint harminc éve foglalkozik. Dr. Vokó Zoltán 1994-ben végezett általános orvosként a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd 1996ban epidemiológiából Master of Science diplomát kapott a Rotterdami Erasmus Egyetemen, ugyanitt 2000ben védte meg egyetemi doktori (PhD) értekezését. 2003-ban megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi képesítést szerzett, 2004-ben a klinikai orvostudományok területén habilitált a Debreceni Egyetemen. 1994-től 1998-ig neurológus gyakornokként dolgozott az Agyérbetegségek Országos Központjában. 1998-tól 2001-ig az Országos Egészségmonitorozási Programban vett részt a MEDINFO-ban, az Egészségügyi Minisztériumban, illetve az Egészségfejlesztési Kutatóintézetben. Irányításával került megvalósításra az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2000). 2003-ban az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Ágazati Információs Politikai Főosztályát vezette, irányította az Ágazati Információs Politika kidolgozását, majd 2004-ben a Népegészségügyi Főosztály vezetőjeként a Nemzeti Népegészségügyi Program egyik irányítója volt. 1996 óta tanít epidemiológiát és biostatisztikát a Debreceni Egyetemen, 2005-2008 között a Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi docenseként. 2009 óta egyetemi docensként dolgozik az ELTE Társadalomtudományi Kar Egészséggazdaságtani Kutatóközpontjában. Klinikai döntéselméletet tanít Rotterdamban, az Erasmus Nyári Egyetemen, valamint epidemiológiát és egészségügyi statisztikát a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában. Tagja az MTA Megelőző Orvostani Munkabizottságának és a Megelőző Orvostani és Népegészségtani Szakmai Kollégiumnak. Dr. Margitai Barnabás bemutatása jelen lapszámunk 31. oldalán olvasható. 44 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR