IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Csepeli egészségügy-fejlődő pályán

  • Cikk címe: Csepeli egészségügy-fejlődő pályán
  • Szerzők: Nagy András László
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: IX. évfolyam
  • Lapszám: 2010. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 32-33
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS

Absztrakt:

A Csepeli Egészségügyi Szolgálat illetve a városrész központjában található szakrendelő intézet felvirágzása 2003-ban kezdődött, amikor a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy a tulajdonában lévő Weiss Manfréd Kórházban megszünteti az aktív fekvőbetegellátást.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS Csepeli egészségügy – fejlődő pályán A Csepeli Egészségügyi Szolgálat illetve a városrész központjában található szakrendelő intézet felvirágzása 2003-ban kezdődött, amikor a Fővárosi Önkormányzat úgy döntött, hogy a tulajdonában lévő Weiss Manfréd Kórházban megszünteti az aktív fekvőbetegellátást. Viszkievicz Ferenc a Csepeli Egészségügyi Szolgálat menedzserigazgatója szerint ez azért bizonyult szerencsés időben született döntésnek, mert a sziget kórháza szinte biztosan áldozatává vált volna a 2006-os kapacitás-leépítési hullámnak. Csepelnek hozzávetőlegesen 80 000 lakosa van, amihez járul még a szigeti agglomeráció további 40 000 lakosa. A kórház megszüntetése természetesen felértékelte a szakrendelő szerepét, annál is inkább, mivel Csepel földrajzi adottsága miatt bizonyos értelemben kiszolgáltatott helyzetben van: mindössze két híd köti össze a pesti oldallal, melyeken keresztül az új területileg illetékes kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház megközelíthető. 2004. április 1-től a kerületi önkormányzat a fővárostól átvette a szakellátási feladatokat, s ezzel együtt a szakrendelőt is. Ugyanebben az évben a főváros több mint 1 milliárd forinttal járult hozzá az 1948-ban épült és azóta csak toldozott-foldozott szakrendelő intézet felújításához. A felújítás ez esetben teljeskörű átépítést, továbbá mintegy 1000 m2 terület-bővülést jelentett. A munkálatok 2006-ban fejeződtek be. Ekkor mintegy 200 milliós fejlesztési programot fogadtak el, amelynek nagy részét diagnosztikai eszközök beszerzésére fordították. Ennek keretében teljesen megújult a képalkotó diagnosztikai park, előbb három, majd újabb két ultrahang berendezést szereztek be, valamint panoráma röntgent a fogászat részére. Mindennek köszönhetően az intézmény definitív ellátó képessége jelentősen megnőtt. A sikeres működés kulcsa a jól felszerelt és korszerű radiológia. A berendezéseket közbeszerzési pályázatok útján vásárolták, nagyrészt a Siemens és Philips cégektől, míg a PACS rendszert a Béker-Soft szállította, illetve telepítette. Az intézet vezetői rendkívül büszkék arra, hogy radiológiai berendezéseiket on-line hálózatban működtetik, vagyis a képi információkhoz a házban működő több szakrendelés közvetlenül fér hozzá. A más intézmények által kért diagnosztikai információkat – egyenlőre – CD-re írják, s úgy adják át a betegnek. Az ilyen módon továbbított képek azonban nem módosíthatók, ellenben az orvos el tudja rajtuk végezni a fontosabb képfeldolgozási funkciókat, például ki tudja nagyítani az őt érdeklő részleteket. A közeli jövőben tervezik az orvosi rendszerek cseréjét, amelytől nem csak azt várják, hogy a rendelőintézet valamennyi munkaállomásáról – természetesen személyre szabott hozzáférést biztosító 32 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR belépő kódokkal – megtekinthetők legyenek a képalkotó diagnosztika információi, hanem azt is, hogy a külső telephelyeken működők, például a gondozók és gyermekfogászat, is részei legyenek a hálózatnak. Ehhez a hálózathoz csatlakoznak majd a kerületben működő háziorvosok is, akik ezek után közvetlenül kérhetnek előjegyzést betegeiknek és juthatnak hozzá a laboreredményekhez is. A felújítás időszakában jelentősen kicserélődött és megfiatalodott az orvos ill. szakasszisztensi kar, alkalmassá vált a korszerű digitális gépek kezelésére és az önkormányzat, illetve a lakosság által joggal elvárt „pörgősebb” munkatempóra. Az adatok valóban imponálóak: hagyományos röntgenvizsgálatot 2008-ban 12 ezret, ultrahang vizsgálatot közel 6 ezret végeztek. Kiemelkedően nagy számban végeznek mammográfiai vizsgálatokat nőkön és férfiakon egyaránt. 2009. első félévében e tekintetben már meghaladták a kétezer vizsgálatot. Viszkievicz Ferenc, akiről érdemes elmondani, hogy azon kevés intézményvezetők egyike, aki nem orvos, hanem közgazdász végzettségű – elmondta, hogy Csepelen már évekkel ezelőtt a kórház megszüntetésének időszakában nagyon tudatosan végiggondolt egészségfejlesztési programot dolgoztak ki és hajtanak végre, aminek fontos része a járóbeteg szakellátás is. A 2,2 milliárd Ft-ért végrehajtott szakrendelő megújítása mellett az alapellátást is jelentősen fejlesztették. A városrész centrumában jövő év nyarán készül el az önálló gyermekorvosi rendelő, ahol 6 gyermekorvos, és 6 fogszakorvos kap helyet. Ezzel azt biztosítják, hogy – szemben a regionális rendelők napi 4-8 órájával – a nap 12 órájában folyamatosan hozzáférhető a gyermekorvosi ellátás. Az országban egyedülálló, hogy önálló épületet kapott a védőnői tanácsadó szolgálat. A felnőtt háziorvosi szolgálatokat is centralizálták, közel 100 millió forintból alakítottak ki egy olyan háziorvosi centrumot, ahol 9 háziorvos, 4 fogorvos, foglalkozás-egészségügyi szolgálat és gyermekszemészet működik. A szükséges forrásokat részben önkormányzati, részben EU-s pályázati forrásokból teremtették elő. Dr. Székely Miklós főorvost, a radiológiai osztály vezetőjét megkértük, részletesen is mutassa be a már emlegetett digitalizált diagnosztikai arzenált. Elmondta, az osztály alkalmas minden hagyományos radiológiai feladat ellátására, átvilágításra és felvételezésre. Három főállású közalkalmazott és 3 részfoglalkozású vállalkozó orvos végzi a vizsgálatokat, akiknek munkáját 12 szakasszisztens segíti. A mammográfiai készülék bemutatásával kezdte, ami nem véletlen, hisz az emlőrák diagnosztizálása a fő szakterülete. Komplex klinikai vizsgálatokat végeznek, minden emlőbetegnél ultrahang vizsgálat is történik. A mindössze két éves, az európai élvo- MENEDZSMENT JÁRÓBETEG-ELLÁTÁS nalat megtestesítő ultrahangos berendezésekkel egyébként nem csak az emlőt, hanem a hasüreget, ereket, pajzsmirigyet és ízületeket egyaránt tudnak vizsgálni. A főorvos büszkén említette a megújult orvosi kart – sikerült fiatal, igen jól képzett szakembereket idecsábítani. A szakasszisztensi kar is kitűnően teljesít. A legnagyobb értékű berendezés egy kétfunkciós, azaz átvilágításra és felvétel készítésre is egyaránt alkalmas Siemens készülék. Természetesen mindkét funkció digitalizált és távvezérléssel működik, így a kezelőszemélyzet sugárterhelése gyakorlatilag a nullával egyenlő. A felvételek digitalizálása egy iCR foszforlemezes berendezés segítségével történik, a leletezést pedig két darab, WIDE radiológiai monitorokkal ellátott munkaállomáson végzik. Visszatérve az intézmény egészére, Viszkievicz Ferenc menedzserigazgató még elmondta, hogy mindezeken túl, legalább ennyire fontos, hogy a csepeli szakrendelő – bár ugyanúgy kiszolgáltatott az OEP finanszírozás szűkösségének és gyakori változtatásának, mint bármely más intézmény – gazdálkodását mindmáig sikerült egyensúlyban tartani. Ez annak köszönhető, hogy kifejezetten működési célra az önkormányzat évi 300 millió forint körüli összeggel támogatja az alap- és szakellátást. Semmilyen formában nem kényszerülnek szűkíteni az ellátásokat, vagyis Csepelen – jó ilyenről hallani – valóban szükséglet szerinti ellátást tudnak nyújtani a lakosságnak. Nagy András László Babics-Noszkay emlékelőadás Noszkay Aurél és Babics Antal – a magyar urológia iskolateremtő, karizmatikus egyéniségei. Rájuk, s a kezük alatt felnőtt nemzedékre emlékeztek az urológusok a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája, a fővárosi Szent János Kórház Urológiai-sebészeti Osztálya és a Magyar Urológusok Társasága közös, ünnepi ülésén. Huszonharmadik alkalommal gyűltek egybe január 9-én a hazai urológia prominens képviselői, hogy a két nagy előd, Noszkay Aurél és Babics Antal professzorok által megalapozott eszme jegyében tájékozódjanak a szakmában elért legújabb kutatási és kezelési eredményekről. A „Fejlődés az urológiában” című rendezvénysorozatot Dr. Noszkay Aurél halála után utódja, Dr. Wabrosch Géza álmodta meg és indította el 1987-ben. Dr. Pajor László professzor, a Magyar Urológus Társaság elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, és elmondta: az immár hagyománnyá vált rendezvénysorozat jó alkalom a kollegiális együttlétre, a tudományos eszmecserére, és az ünnepnapok és a dolgos hétköznapok közötti egyensúly megteremtésére. A rendezvény egyik főszervezője, Dr. Kovács András, a Szent János Kórház Urológiai-sebészeti Osztályának főorvosa megnyitó beszédében elmondta: céljuk az volt, hogy a két nagy tanítómester szellemében bemutassák a szakma fejlődésében jelentős és előremutató irányokat. Fontos törekvésük volt az is, hogy a fiatal kollégák megőrizzék emlékezetükben az urológia „nagy öregjeinek” munkásságát. E gondolathoz kapcsolódva idézte Noszkay professzor híres mondását: „Egy iskola csak akkor maradhat fenn, ha az alapítót túlélve, szellemének folyamatosságában nem hal el, nem szűnik meg már a közvetlen tanítványokban, hanem erősödik, és továbbra is hat a későbbi generációkban.” Az ünnepi ülés másik főszervezője, a Semmelweis Egyetem ÁOK Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum igazgatója, Dr. Romics Imre professzor a hagyományápolás jegyében felolvasta az egybegyűlteknek Dr. Illyés Géza professzor 1925. október 22-én kelt levelét. A levélben a professzor azzal a kéréssel fordult az illetékes hatósághoz, hogy a Szent Rókus Kórház, illetve a Szent János Kórház 100-100 ágyon gyógyító urológiai osztályai felvétessenek azon osztályok közé, ahol a gyakorló orvosok sebészeti gyakorlatukat letölthetik. Dr. Illyés Géza a magyar urológia és urológiai sebészet úttörő alakja, nemzetközi viszonylatban is elismert, kiemelkedő személyisége volt. Személyében tisztelik Magyarországon az első urológiai klinika alapítóját (1920) és az urológia tárgykör első egyetemi tanárát. 1913tól a Szent Rókus Központi Közkórházban, mint az urológiai sebészeti osztály főorvosa végzett gyógyító tevékenységet. A XXIII. Babics-Noszkay emlékülés tudományos előadója Dr. med. habil Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem ÁOK Urológiai Klinika és Uroonkológiai Centrum egyetemi docense volt, aki az urológiai fejlődési rendellenességek kutatása során szerzett tapasztalatait, valamint e betegségek gyermek- és felnőttkori ellátásának lehetőségeit ismertette. A rendezvénysorozat hagyományához hűen a rendezők külföldi szaktekintélyt is meghívtak az emléknapra. Idén Dr. Jasenko R. Djozic professzor (Urológiai Klinika, Novi Sad, Szerbia) tartott előadást az egybegyűlteknek az egyik leggyakrabban előforduló urológiai daganattípus, a prosztatarák sebészeti kezeléséről. Munkatársunktól IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 33