IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Gyógyszeripar: gyógyír a magyar innovációs rendszernek

  • Cikk címe: Gyógyszeripar: gyógyír a magyar innovációs rendszernek
  • Szerzők: Dr. Nikodémus Antal, Kissné Marjay Márta
  • Intézmények: NFGM
  • Évfolyam: IX. évfolyam
  • Lapszám: 2010. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 34-38
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: IPARPOLITIKA

Absztrakt:

eddig nem készültek. Indokolt azonban az alapvetően horizontális stratégiák kiegészítése, a kormányzati fejlesztéspolitikai eszközrendszer hiányzó elemeinek pótlása. E felismerést hamarosan cselekvés követte, hiszen a kormány a nyáron egymást követően négy kiemelt ágazat – sorrendben: a járműipar, logisztika, gyógyszer/biotechnológia és legutóbb az IKT iparpolitika – fejlesztéspolitikai akciótervét fogadta el. Meggyőződésünk szerint éppen a kivételesen K+F érzékeny globális érvényű gyógyszeripar adja a legsokoldalúbb példát arra, hogy egy jól kiválasztott vertikális dimenzió mentén miként bővíthető és konkretizálható a versenyképességi szakpolitikák iparés innováció-politikai mondanivalója, és hogyan növelhető a támogatási programok és konstrukciók termékenysége.

Angol absztrakt:

Pharma industry: Remedy for the Hungarian Innovation System. Governmental, sector-specific development strategies have not been prepared in Hungary so far. It is necessary to fill in the gaps of the governmental development policy system, to supplement the horizontal strategies, to provide the missing elements. Accordingly, the Government endorsed the action plans of high priority sectors (automotive industry, logistics, pharmaceuticals/ biotechnology, informatics) complementing the horizontal strategies and action plans during the summer of 2009. The pharma industry action plan is a good example for the promotion of the sector’s competitiveness and productivity by industrial and innovation policy program-elements. This article analyses the Hungarian pharmaceutical industry with global context in particularly the sectoral competitiveness including the R&D life cycle and the implications for business strategies. It proposes a set of measures and a systematic approach to the innovation policy reflected in the action plan.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA Gyógyszeripar: gyógyír a magyar innovációs rendszernek Dr. Nikodémus Antal, Kissné Marjay Márta, NFGM Hazánkban kormányzati hatókörű, ágazati vetületű stratégiák eddig nem készültek. Indokolt azonban az alapvetően horizontális stratégiák kiegészítése, a kormányzati fejlesztéspolitikai eszközrendszer hiányzó elemeinek pótlása. E felismerést hamarosan cselekvés követte, hiszen a kormány a nyáron egymást követően négy kiemelt ágazat – sorrendben: a járműipar, logisztika, gyógyszer/biotechnológia és legutóbb az IKT iparpolitika – fejlesztéspolitikai akciótervét fogadta el. Meggyőződésünk szerint éppen a kivételesen K+F érzékeny globális érvényű gyógyszeripar adja a legsokoldalúbb példát arra, hogy egy jól kiválasztott vertikális dimenzió mentén miként bővíthető és konkretizálható a versenyképességi szakpolitikák ipar- és innováció-politikai mondanivalója, és hogyan növelhető a támogatási programok és konstrukciók termékenysége. Pharma industry: Remedy for the Hungarian Innovation System. Governmental, sector-specific development strategies have not been prepared in Hungary so far. It is necessary to fill in the gaps of the governmental development policy system, to supplement the horizontal strategies, to provide the missing elements. Accordingly, the Government endorsed the action plans of high priority sectors (automotive industry, logistics, pharmaceuticals/ biotechnology, informatics) complementing the horizontal strategies and action plans during the summer of 2009. The pharma industry action plan is a good example for the promotion of the sector’s competitiveness and productivity by industrial and innovation policy program-elements. This article analyses the Hungarian pharmaceutical industry with global context in particularly the sectoral competitiveness including the R&D life cycle and the implications for business strategies. It proposes a set of measures and a systematic approach to the innovation policy reflected in the action plan. AZ INNOVATÍV GYÓGYSZERGYÁRTÁS K+F KÖZPONTÚ VILÁGKÉPE A gyógyszeripar megújulása és megerősödése Magyarországon egyúttal a hazai innovációs rendszerünk dinamikáját, belső hajtóerőinek mozgásba lendítését is jelenti. Az iparág a magyar K+F alapú innováció egyik alapeleme, így innováció és iparpolitikánk egyik sarokköve. 34 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR A hazai gyógyszeripar azonban jelentős K+F tevékenysége mellett sem vethető össze a nagy európai innovatív, originális készítményeket gyártókkal. Az iparág globális szereplői lényegében egy hármas osztatú, K+F vezérelt üzleti modell szerint működnek, amelynek domináns szakasza a gyógyszer-termék életciklust megalapozó kutatás-fejlesztési és a piacra juttatáshoz kapcsolódó szigorú szabályozási fázis. A szabályozás egyaránt magában foglalja az innovatív termékek esetében perdöntő iparjogvédelmi és a nagy, rendszerint közfinanszírozást is megtestesítő, biztosítókra is épülő támogatási rendszert, valamint a szigorú egészségügyi protokolloknak megfelelő befogadást is. A második szakasz a szintén rendkívül költségigényes marketingre és értékesítésre irányul. Végül meg kell különböztetni az originális termék szabadalmának lejártát követő, a piaci árverseny szempontjából meghatározó generikus szakaszt. Ezt a modellt követi a nagy gyártók költségszerkezete. A költségszerkezetben a K+F kiadások aránya átlagosan 18%-ot tesz ki (a szektor dinamikája szempontjából meghatározó K+F, termelés és marketing lényegében 1/3 1/3 -1/3 arányban oszlik meg). Ez az arány elsősorban az iparág sajátosságaiból adódik, mivel termékei piacának életgörbéjét, bonyolult ár-mechanizmusát alapvetően az originális innovációkra épülő szabadalmi rendszer határozza meg. Ezzel függ össze az iparág rendkívül tőkeigényes K+F szektora, a hosszú megtérülési ciklusok, a generikus verseny gyártástechnológiai innovációra való hatása és általában a piacra jutás gyorsaságának jelentősége. AZ INNOVATÍV GYÓGYSZEREK ÉLETCIKLUSA Az innovatív gyógyszerek K+F életciklus modellje rávilágít arra, hogy a kutatási projektek tőkeigénye és hosszú távú megtérülése milyen sarkalatos pontját jelenti a nagy gyártók üzleti stratégiájának. A K+F eredményhasznosítási fázis hosszára jellemző, hogy a 20 legkiemelkedőbb eladást produkáló gyógyszer hatóanyagát képező molekula esetében az első szabadalmi bejelentéstől a piacra juttatásig 6-10 év telt el. Egy-egy globális piaci szereplő számtalan szabadalommal rendelkezik, igen éles iparjogvédelmi pozícióharcot folytat a versenytársakkal, s a jelentős számú új hatóanyagban kifejeződő kutatási eredmény közül csak néhány lehet ún. „blockbuster” termék, azaz nagy nemzetközi eladásokat produkáló készítmény. Jellemző adat, hogy pl. a Pfizer egy szív- és érrendszeri termékével közel 2 Mrd euró forgalommal 2007-ben Európában az első helyen áll, nem sokkal marad el ettől a GlaxoSmithKline légzőszervi megbetegedések gyógyszerével [1]. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA Az innovatív gyógyszerek üzleti modellje feltételezi, hogy néhány piacvezető termék a „hátán hord el” egész innovatív gyógyszerhálózatokat, visszaforgatva dollár/euró milliárdokat a kutatás-fejlesztésbe, nem mellesleg finanszírozva a szintén kiemelkedő költségtételt jelentő marketing (jellemzően orvoslátogatói) költségeket. Ehhez viszonyítva, a lejárt szabadalmakat követően piacra lépő generikus termékek szükségképpen jóval kevesebb K+F tartalmat hordoznak, ami az árban is tükröződik. A generikus gyártók költségszerkezetét elsősorban a gyártási költségek határozzák meg. Globális szinten a gyártást, K+F-et és marketinget, mint szektor-specifikus tényezőket tekintve a gyártás több mint 2/3-ot tesz ki, a maradék 1/3-on osztozik a K+F és a marketing, de a marketing jellemzően meghaladja a K+F ráfordítást. Ugyanakkor a generikus termékek piacra lépése rendkívül fontos az innováció és a technológiai diffúzió szempontjából. Az iparág szempontjából az innovatív és generikus üzleti modell egymást feltételezi és együttélésük jelenti a mai gyógyszergyártást. MAGYARORSZÁGON A GYÓGYSZERIPAR MEGHATÁROZÓ IPARÁG Bár teljes egészében hazai fejlesztésű originális gyógyszert az utóbbi időben nem tudott produkálni az ágazat, K+F ráfordítása a versenyképes generikus gyártókéra jellemző, a terület általános szabadalmi aktivitása is csökkenő tendenciát mutat, valamint az utóbbi évek FDI (közvetlen külföldi tőkebefektetés) folyamatai sem kedvezőek, az iparág mégis, fejlesztéspolitikai szempontból kiemelkedően erős potenciállal rendelkezik. A gyógyszeripar olyan kis nyersanyag igényű, nagy hozzáadott értékű ágazat, mely jelentős szürkeállományt és tudást igényel. Magyarország adottságai miatt pontosan ilyen tulajdonsággal bíró ágazatokban lehet versenyképes más országokkal. A magyarországi gyógyszeripar százéves múltra tekint vissza. Lényegében az egyetlen hazai bázisú ágazat, mely az innovációs rendszer belső (K+F alapú) tényezőinek mozgósítására képes. A gyógyszeripar az átlagosnál nagyobb termelékenységű szakágazata a feldolgozóiparnak. A K+F ráfordítások aránya az árbevételhez viszonyítva 7% (értékben 51 Mrd Ft) volt 2008-ban. Érdemes megjegyezni, hogy 2007-ben az üzleti K+F kiadások összesen 91 Mrd Ft-ot tettek ki, vagyis az üzleti K+F kiadásoknak közel 60%-át adja ez a szektor. A gyógyszeripari beruházások becsült aránya az árbevételhez viszonyítva megközelítőleg 8%-ot (értékben 54 Mrd Ft-ot) tett ki (1. ábra). A hazai gyógyszeripar sikereit alapvetően a sajátos, „branded” generikus termékek fejlesztésére épülő üzleti modellel éri el. Ehhez hozzátartozik a kiemelkedő gyártást segítő innovációs teljesítmény és a kategórián felüli intenzív piaci exporttevékenység. A nagy magyar gyártók máig jelentős pozíciókkal és értékesítési hálózattal, tőkeexporttal (jelentős keleti piacokra fókuszáló gyártóbázisokkal) rendelkeznek. Az 1. ábra A gyógyszeripar jellemzői Magyarországon 1 A MAGYOSZ K+F ráfordítási adatai módszertani okokból némileg eltérnek a KSH K+F-re vonatkozó adataitól, mivel a vállalatok a K+F ráfordításaikat nem azonos módon jelenítik meg statisztikai mutatóik között iparág jelentősen export orientált, termelésének háromnegyedét külpiacokon értékesíti. 2008-ban mérlegadatok alapján a 692 Mrd Ft-os bevételből megközelítőleg 72%-ot, 517 Mrd Ft-ot tett ki az exportból származó árbevétel. A 2009-es adatok a válság ellenére is a tendencia erősödését jelzik. Figyelemre méltó, hogy az ágazat 2009-ben is (a KSH 1-8 havi jelentése alapján) 2,5%-kal növelte exportteljesítményét, miközben az összes magyar export 25%-kal esett vissza. A hazai gyógyszerpiac nemzetközi léptékben is fejlettnek tekinthető, szerkezete koncentráltságban, diverzifikáltságban megfelel az európai trendeknek. Az IMS statisztikái szerint Magyarországon 272 vállalat terméke volt piacon 2007-ben. A belföldi piacon 10 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalat az összes magyarországi gyógyszerforgalmazó termelői áron számított árbevételének 56 százalékát érte el. A 20 legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalat termelői áron számított árbevétele eléri a teljes hazai termelési érték háromnegyedét. A Magyarországon működő TOP 40 gyógyszeripari cég adja a magyarországi értékesítés nettó árbevételének mintegy 90,3%-át. Ugyanezen adatok a kezelési napokra vonatkozóan a TOP 10 vállalat esetében 65, a TOP 20 cég esetében 83%-ot tettek ki. A DOT (terápiás napok) értékek alapján a TOP 40 gyógyszeripari cég a magyarországi teljes DOT érték 92,6%-át teszi ki. Az árbevétel alapján a világ 10 legnagyobb gyógyszeripari cége Magyarországon is jelen van, a Magyarországon működő 20 legnagyobb gyógyszeripari cég közül 16 szerepel a világrangsor első 20 helyezettje között. Ezen vállalatok a magyar piacon is jelentős részesedéssel bírnak, hiszen árbevételük alapján kivétel nélkül a TOP 20-ban szerepelnek a magyar ranglistán is (2.ábra). A hazai gyógyszeripart főként a generikus termékeket gyártók határozzák meg (foglalkoztatást, beruházást, export teljesítményt tekintve). IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 35 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA A Kormány által 2009. július 8-án elfogadott akcióterv is ezekre kíván programot adni. A gyógyszeripari befektetésekért folyó nemzetközi versenyben Magyarország számára komoly előnyt jelent, hogy rendelkezik a gyógyszeripari ágazat számára fejlesztési stratégiával. Az akcióterv célja, hogy a gyógyszeripar nemzetközi trendeknek is megfelelő szerkezetváltási folyamatát elősegítse, megfelelően építve a hazai biotechnológiai szektor komparatív előnyeire. Támogatni kívánja azt a folyamatot, melynek során a biotechnológia egyre nagyobb részt képes képviselni a gyógyszeripari innovációban, és megfelelő hazai tudásbázisra alapozva a nemzetközi piacon működő cégek növekvő számban hoznak létre kutató-fejlesztő bázisokat Magyarországon (4.ábra). 2. ábra Gyógyszeripari cégek ranglistája A hazai generikus üzleti modell (branded generikus) kiszámítható üzleti környezetet és általános szabályozói és fejlesztéspolitikai klímát feltételez. Ez például feltételezi, hogy a hazai piacot meghatározó keretszabályozás, törvények, kormányrendeletek a kelleténél gyakrabban ne módosuljanak, a kormányzati döntésekben az iparpolitikai érdekek az egyébként fontos más fiskális és egészségpolitikai szempontok mellett figyelembe legyenek véve, mert különben szembe kell néznünk a piaci-beruházási, sőt a K+F térvesztés következményeivel. Mint a 1. ábra mutatja, az adatok nagyrészt stagnálnak, a jelenlegi válság helyzetben ez nem megengedhető. Az utóbbi években a befektetések tekintetében sajnos nem sikerült előrelépni a szektornak, az FDI-ben az utóbbi 4 évben egyértelmű visszaesés tapasztalható (3.ábra). 3.ábra FDI-beáramlás a gyógyszeriparba, millió euro Forrás: MNB TEÁOR 03 kódok: 2441 – gyógyszeralapanyag gyártás 2442 – gyógyszerkészítmény gyártás A kormányzat iparpolitikai gondolkodását a gyógyszeripar jövője szempontjából kettős kihívás határozza meg: • intenzívebben bekapcsolni a szektort az iparági globális K+F-be és • kiszámítható, az iparág komparatív előnyeit figyelembe vevő fejlesztéspolitikai környezet biztosítása. 36 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 4.ábra A biotech szektor árbevétele és K+F ráfordítása A nemzetközi trendekből azt is láthatjuk, hogy várhatóan sokkal gyorsabban nő a biotechnológiai alapú gyógyszerek piaci részesedése a hagyományoshoz képest. A klinikai vizsgálatok tapasztalatai is azt mutatják, hogy e termékkörben kétszer olyan magas a sikerarány, mint a kémiai alapú molekulák esetében. Továbbá mind a hazai (pl. Richter), mind a nagy nemzetközi gyártóknál élénk akvizíciós, ill. beruházási tevékenységet figyelhetünk meg a biotechnológia területén. Erre a trendre a kormányzat ágazati akcióterve is felfigyelt és a biotechnológiai szektort is bevonta fejlesztéspolitikai hatókörébe (gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv). A szerkezetváltási folyamat biztosítéka lehet az ágazat hosszú távú talpon maradásának. Ezért is tartjuk nagyon fontos eredménynek, a befektetők szempontjából jelzés értékűnek a Kormány nyáron meghozott döntését a K+F ösztönzése céljából. Erre annál is nagyobb szükség van, mert a hazai gyártók a jelenlegi válság közepette is igen jó exportpiaci pozíciókkal rendelkeznek, és elmondható, hogy a gyógyszeripar, ellentétben más konjunktúra érzékeny iparágakkal, sokkal jobban kivédi a válság keresletszűkítő hatásait. A gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv intézkedései egyrészt rövidtávúak (2010-ig), többségében közvetlen válságkezelés céllal, másrészt struktúrajavító, az ágazat helyzetét hosszabb távon meghatározó jellegűek (2011 utá- EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA ni). Az intézkedések alapvetően mikrogazdasági alapú versenyképesség javító hatást kívánnak elérni, s nem érintik a gazdaság makrogazdasági kereteit. Az intézkedések funkcióikban vegyes hatást céloznak meg a szabályozástól a közpolitikai intézkedéseken (jellemzően oktatás-képzés, humánerőforrás fejlesztés) át a közvetlen támogatáspolitikai akciókig. Az akcióterv fő területét azonban a K+F intézkedések jelentik. Magyarország térségi pozícióinak erősítése érdekében a kormány törekvése, hogy a hazai tudásbázisra alapozva a nemzetközi piacon működő vállalatok dinamikusan növekvő számban hozzanak létre kutató-fejlesztő bázisokat hazánkban. Az akcióterv keretében már megvalósult az iparág innovációs teljesítményét ösztönző intézkedés a kutatásfejlesztési tevékenység után igénybe vehető engedményekre vonatkozó új szabályozás bevezetése. A jelentős hazai gyártók K+F ráfordításaik után engedményt kapnak. A szabályozás következtében megfelelő K+F teljesítmények mellett maximális esetben mintegy 30 Mrd Ft megtakarítás lesz lehetséges a szektor számára. Az adókedvezmény jellegű kiemelkedő ösztönző mellett igen fontos eszköznek tekintjük a jelentős mértékben az uniós forrásokból finanszírozott Pólus Program beruházásokat, a GOP K+F prioritási tengely részeként, amelyek elsősorban az egyetemek és az ipar együttműködését célozzák meg, nagy egyetemi biotechnológiai élettudományi kutatóbázisok formájában, jellemzően a fázis I. típusú vizsgálatokban (5.ábra). A szellemi vagyon létrehozásában, hatékony kibontakoztatásában és kiaknázásában kritikus jelentőségű együttműködési dimenziót testesítenek meg az újonnan létrejövő innovatív gyógyszerkutatásra fókuszáló Pólus-klaszterközpontok, amelyek a tudomány, a kutatói szféra, egyetemek és a technológiai alapú vállalatok (spin-off cégek) együttműködésére épülnek. A Pécs Egészségipari Innovációs Központ például 1,5 Mrd, Szeged genomikai Innovációs Központ 2 Mrd támogatást kapott (2009-es adatok). Debrecenben a Richter biotechnológiai beruházásához kapott EKD támogatást. Ugyanakkor a szektorspecifikus „K+F nagyüzem” erős infrastrukturális és humán bázisra támaszkodik, amely a hazai iparági sajátosságokból adódóan jelentős hozzáadott értékű beszállítói kapacitással, illetve az erre alkalmas kórházak bázisán klinikai kutatási szolgáltatásokkal, szellemi exporttal rendelkezik. 5.ábra GOP K+F+I prioritás A magyar egészségügynek 2008-ban, konzervatív becslések szerint is 14-15 Mrd Ft bevétele származott a klinikai vizsgálatokban történő részvételből. Ezen felül a kiszolgáló iparágak számára ez a piac még további, mintegy 34 Mrd Ft munkát jelent. A klinikai kutatóhelyeket az ágazat K+F és humán erőforrásának mobilizálásával fejleszti elsődlegesen a kormány, amelynek kiemelt célja, hogy hazánkban a klinikai kutatások mennyisége és minősége növekedjen. Ez egyrészt szektorspecifikus K+F támogatási pályázatokkal, másrészt a hazai klinikai kutatások üzleti és menedzsmentmodelljének kidolgozásával, a szabályozás rugalmasabbá tételével valósulhat meg. A Kormány által 2009. július 8-án elfogadott gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv egyik legfontosabb feladata „Az ágazat-specifikus szabályozási környezet újragondolása, a gyógyszeripart sújtó terhek versenyképességi szempontú vizsgálata és összhangba hozatala a környező országok gyakorlatával”, valamint a gyógyszeripar átfogó szabályozási környezetének nemzetközi standardok szerinti hatásvizsgálata (Regulatory Impact Assessment). Az iparág üzleti környezetét alapvetően a gyógyszer-gazdaságossági törvény szabályozási keretei határozzák meg. Az akcióterv koncepciója szerint a hatásvizsgálat akkor lehet eredményes és megalapozott, ha a gyógyszerágazatot érintő egészségpolitikai és iparpolitikai kérdéseket nem tekinti független tényezőknek. IRODALOMJEGYZÉK [1] Pharma Sector Inquiry – EU Bizottsági jelentés IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 37 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IPARPOLITIKA A SZERZÔK BEMUTATÁSA Dr. Nikodémus Antal a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Tudásgazdaság Főosztályának vezetőhelyettese, közgazdász. Az utóbbi években elsősorban ipar- és innováció-politikai témájú szakmai előterjesztések megalapozásával és ehhez kapcsolódó cikkek, tanulmányok előkészítésével foglalkozott. Ezek közül a gyógyszeri- par innováció-politikája mellett más ágazatok, pl. autóipar és a nemzetközi jelentőségű klaszter hálózatok hazai tapasztalatairól jelentek meg munkái az egyes szakfolyóiratokban. Szerzőtársával együtt nevéhez fűződik az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központjára irányuló hazai pályázat előkészítése is. Az európai szintű innovációs kezdeményezések és stratégiai szakpolitikai dokumentumok hazai álláspontját előkészítő szakmai csoportok munkáját koordinálja, illetve részt vesz azokban. Kissné Marjay Márta a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Tudásgazdaság Főosztályának szakmai főtanácsadója. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. Részt vett a Kormány által 2009. júliusában elfogadott „Magyar gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv” kidolgozásában. Magyarországot képviseli a Bizottság által szervezett EPG (Enterprise Policy Group – subgroup on Innovation) innovációs alcsoportjában. 2007 előtt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal osztályvezetőjeként az európai multilaterális K+F programokban (COST, EUREKA, JRC) való magyar részvételt koordinálta. Felhívás A Magyar Rákellenes Liga, „Az év onkológusa – az én orvosom” címmel pályázatot hirdet. Olyan, lehetőleg géppel írt pályaműveket várunk, amelyben megosztja velünk gyógyulása történetét, valamint javaslatot tesz arra, hogy kié legyen „Az év onkológusa – az én orvosom” cím. A legtöbb szavazatot kapott onkológus kapja meg a dr. Dollinger Gyula emlékérmet. Dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, aki 1902ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a hazai rákkutatás úttörőjének is számít. A pályázatnak minimum 2500 karakter terjedelműnek kell lennie, felső határ nincs. Bírálati szempont, hogy a pályamű a Párizsi Charta által javasolt alapelvek megvalósítását jól példázza-e: • hitet tett az emberséges kezelés és a minőségi rák-ellátás mellett, egyenlő partnerként kezelve a rákos betegségben szenvedő embereket • hangsúlyozta az új orvosi kutatások fontosságát, illetve azt, hogy ezek a kutatási eredmények minél hamarabb utat találjanak a klinikai területre • szót emelt a megbélyegzés, a félelem és a közömbösség ellen, hogy a közvéleményt megfelelő irányba befolyásolja • kiemelte a tájékoztatás fontosságát, hiszen egy tudatos és tájékozott beteg könnyebben részt tud venni a rá vonatkozó döntések meghozatalában, illetve fokozottabban tud együttműködni az orvosokkal a terápia sikerének érdekében • egyik legfontosabb szempontként a korai felismerést, illetve a szervezett rákszűréseket nevezte meg • a rákbetegek általános: fizikai, lelki és szociális szempontokat is magában foglaló jólétének, azaz életminőségének javítását – tekintet nélkül a betegség fokára és kimenetelére, illetve különös hangsúllyal a fájdalom kezelésére a betegség minden szakaszában – ugyancsak az elsődleges célok közé helyezte. Nyilvános eredményhirdetés: 2010. április 10-én a Nemzeti Rákellenes Napon lesz. A pályázat jeligés. Minden pályázót írásban értesítünk, ezért arra kérjük a szerzőket, hogy pályamunkájuk mellé a jelige feltüntetésén kívül a nevüket, címüket, telefonszámukat is adják meg. A beküldött történeteket megjelentetjük a Magyar Rákellenes Liga honlapján, írott médiában és megkíséreljük a 20 legjobb pályamunkát könyvben is kiadni. A beküldőnek ehhez való hozzájárulását a pályázaton történő részvétellel megadottnak tekintjük A pályaművek postai úton (CD-n vagy nyomtatott formában) történő beérkezési határideje: 2010. március 20. Beküldési cím: Magyar Rákellenes Liga 1507 Budapest, Pf.7. A borítékra írja rá. „Az év onkológusa – az én orvosom” 38 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR prof. Dr. Simon Tamás elnök, Magyar Rákellenes Liga