június 2-6. között Washingtonban tartotta éves kongresszusát a nemzetközi Gyógyszer-gazdaságtani társaság – International society for pharmacoeconomics and outcomes research (Ispor). a több mint hatezer tagot számláló szervezet igazgatótanácsának tagjává választotta Dr. Kaló zoltánt, aki amerikai útjáról hazatérve lapunkkal osztotta meg elsőként a kinevezé- sével kapcsolatos gondolatait. az 1995-ben alapított Ispor fennállása óta idén először választott vezetősé- gébe közép-kelet-európai régióból érkező szakembert. a személyes megtiszteltetésen túl ez komoly nemzetkö- zi elismerést jelent az egészség-gazdaságtant művelő magyar kollégák egész közösségére nézve – fejtette ki interjújában Dr. Kaló zoltán, az Ispor magyarországi alapszervezeteként is működő Magyar Egészség-gazdaságtani társaság (MEta) alapító tagja.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
portré A magyar intellektus nemzetközi szinten versenyképes Beszélgetés Dr. Kaló Zoltán egészség-közgazdásszal, az ISPOR igazgatójával június 2-6. között Washingtonban tartotta éves kongresszusát a nemzetközi Gyógyszer-gazdaságtani társaság – International society for pharmacoeconomics and outcomes research (Ispor). a több mint hatezer tagot számláló szervezet igazgatótanácsának tagjává választotta Dr. Kaló zoltánt, aki amerikai útjáról hazatérve lapunkkal osztotta meg elsőként a kinevezésével kapcsolatos gondolatait. az 1995-ben alapított Ispor fennállása óta idén először választott vezetőségébe közép-kelet-európai régióból érkező szakembert. a személyes megtiszteltetésen túl ez komoly nemzetközi elismerést jelent az egészség-gazdaságtant művelő magyar kollégák egész közösségére nézve – fejtette ki interjújában Dr. Kaló zoltán, az Ispor magyarországi alapszervezeteként is működő Magyar Egészség-gazdaságtani társaság (MEta) alapító tagja. – Mindenekelőtt engedje meg, hogy ezúton gratuláljak az Ispor igazgatói kinevezéséhez magam és az IME szerkesztősége nevében! Elmondaná, mit kell tudnunk erről a nemzetközi szervezetről? A három legjelentősebb egészség-gazdaságtani világszervezet – a döntően technológiai értékelésekre fókuszáló HTAi, az elsősorban egészség-gazdaságtani módszertannal foglalkozó iHEA és az egészségi állapot javítását a hatékonyság, az eredményesség és a méltányosság tudományos eredményeire alapozó ISPOR – közül kétségtelenül az ISPOR mutatta fel a legnagyobb fejlődést, mind a személyi állományát, mind a konferenciáit, mind pedig az impaktját tekintve. Ha a száz országból ISPOR tagsággal bíró 6200 főhöz hozzászámítjuk a társasághoz csatlakozott 56 nemzeti alapszervezet 4800 tagját is, például a Magyar Egészséggazdaságtani Társaság (META) tagjait is, akkor már igen tekintélyes – tizenegyezer fős – taglétszámról beszélhetünk. – tudomásom szerint mindeddig sem Magyarországról, sem egész Közép-Kelet-Európából nem töltött be senki ilyen magas szintű tisztséget az Ispor vezetőségében. Ön szerint minek köszönhető, hogy most „megtört a jég”? Az ISPOR különböző fórumain nem egyszer hangsúlyoztuk, hogy nem kellő mértékű a kis, illetve közepes jövedelmű országok részvétele – úgy látszik, a vezetőség „fogta az adást”. Természetesen az is sokat nyomott a latban, hogy a magyar egészség-közgazdászok igen komoly tudományos eredményeket mutattak fel, s a nemzetközi megítélésük ennek megfelelően sokat nőtt. Az, hogy 2012. július 1jétől az ISPOR nyolctagú igazgatótanácsának tagja lehetek, nem csak az én személyes sikerem, hanem az egész magyar szakma elismerése. Az egészség-gazdaságtannak ko- 56 IME XI. évfolyaM 5. száM 2012. júnIus moly szakember gárdája van Magyarországon. Hazai viszonylatban említhetjük Bodrogi Józsefet, Dózsa Csabát, vagy Boncz Imrét, akik ma már magas döntéshozó pozíciókat töltenek vagy töltöttek be. A nemzetközi porondon is megálljuk a helyünket: gondoljunk csak Orosz Éva, Evetovits Tamás, vagy Gulácsi László nemzetközi elismertségére. Ide sorolandó Szócska Miklós, Sinkó Eszter és Gaál Péter is, akik igen sokat tettek az egészségügyi menedzsment hazai meghonosításáért. Ez a generáció megteremtette az oktatás intézményes feltételeit Magyarországon, és elérte, hogy ez a viszonylag fiatal és korábban negligált tudományág mára komoly presztízsre tegyen szert. – Első beszélgetésünkkor, 2004-ben Ön azt mondta: körülbelül harminc-negyven olyan szakember dolgozik Magyarországon, aki fő hivatásként foglalkozik az egészség-gazdaságtannal, ezzel szemben legalább ötszáz főre lenne szükség. Ehhez képest hogyan állunk most? Nehéz megbecsülni, hogy hányan foglalkoznak jelenleg egészség-gazdaságtannal, mert az egészségügyi közgazdászok jelentős része nem feltétlenül tevékenykedik szervezetbe tömörülve. Például a korábban közgazdasági szakmai háttér nélkül kinevezett kórházvezetők döntő hányada mára megszerezte a szükséges egészség-gazdaságtani ismereteket, viszont közülük nem mindenki tagja a META-nak. Amit bizonyosan tudunk: a META körülbelül kétszáz fős állandó résztvevő gárdával bír, s ebből százra tehető a társaság tagságának létszáma. Az ELTE TáTK – amelynek Egészséggazdaságtani Kutatóközpontját vezetem – évente ötven végzőst bocsát ki. Mindent összevetve ötszáz és ezer közé teszem azoknak a szakembereknek a számát, akik ma egészségügyi közgazdászi végzettséggel rendelkeznek. folyaMatos MEGújulás – Ez valóban óriási fejlődés, és garanciát jelent a jövőre nézve is… Mindenképpen. Az ELTE egyetemi docenseként és szakigazgatójaként úgy látom, hogy egyre nagyobb részarányú a fiatalok szerepvállalása. Ez azért is örvendetes, mert az ő fejlődésük az egész szakma megújulásának a záloga. Annak idején tanítómestereimtől – Orosz Évától és Bodrogi Józseftől – minden támogatást megkaptam. De ide sorolhatnám azokat a nagynevű külföldi szakembereket is – Andrew Jones (York), Ron Akehurst (Sheffield), Jens Grueger (Bázel), Paul Keown (Vancouver) és Lou Garrison (Seattle) – akiktől szintén rengeteget tanulhattam. Ezt a szemléletet – a tehetséges fiatalok feltétel nélküli pártfogását – szeretném én is továbbvinni. Ebből a megfontolásból alapítottuk meg a Syreon Kutató Intézetet, ahol teret bizto- portré sítunk a fiatal munkatársainknak arra, hogy nemzetközi kutatási projektekben részt vegyenek, publikálhassanak, alkotó közegben dolgozhassanak. Nem véletlenül szorgalmaztuk és támogattuk a META ifjúsági tagozatának a megalakulását sem. Az IFI META égisze alatt tevékenykedő fiatalokat hazai és nemzetközi munkacsoportokba, például az ISPOR diákszervezetébe delegáljuk, elősegítve a kapcsolati tőkéjük és szakmai tudásuk fejlesztését. Nagyon örülök annak is, hogy az idei IME-META konferencián – amelyet egyben az ISPOR hazai rendezvényeként is jegyezhetünk – önálló hallgatói szekció keretében adunk lehetőséget a fiataloknak a bemutatkozásra. – Immár hatodszor kerül sor júniusban az IME és a MEta közös konferenciájára. az első alkalommal – 2007-ben – Ön azt nyilatkozta lapunknak, hogy nagyon bízik az országos konferencia sikerében, amelyre biztosíték az IME professzionális konferenciaszervező profilja. az évek távlatából úgy tűnik, a bizakodás nem volt alaptalan… Valóban, az IME-vel, mint stratégiai partnerünkkel közösen szervezett konferenciáink presztízse rengeteget nőtt az indulás óta. Ezt az eseményt már jegyzik, itt rangot jelent előadást tartani. Nem véletlenül duzzadt kétnaposra a rendezvény… Ezek a konferenciák hűen tükrözik azt a fejlődést, amely végbement az egészség-gazdaságtan terén Magyarországon. – a programban helyet kapott egy nemzetközi blokk is, amelynek Ön lesz a moderátora. Igen, Csehországból, Szerbiából, Szlovákiából és Lengyelországból várunk vendégelőadókat, akik a nemzetközi árreferencia és egyedi ármegállapodások gyógyszerárképzésben betöltött szerepéről fognak beszámolni. A nemzetközi szekcióban elhangzó előadásokból betekintést nyerhetünk a hozzánk hasonló helyzetű országok egészségügyi ellátórendszereinek problémáiba és megoldási javaslataiba. – jól látom, hogy az erőteljes hazai szakmai jelenlét mellett a MEta egyre nagyobb hangsúlyt fektet a nemzetközi kapcsolatok építésére? A nemzetközi vérkeringésbe történő bekapcsolódást és a külföldi kapcsolatok ápolását kezdetektől fogva szem előtt tartottuk. Úgy gondolom, hogy az ISPOR leányszervezetei közül a META az egyik legkomolyabb értékrenddel, tartalommal és szervezettséggel rendelkező tömörüléssé nőtte ki magát. Többek között ennek is köszönhető, hogy KeletEurópából először éppen hazánkból történt vezetői kinevezés az ISPOR-ban. Óriási lehetőség, hogy magyarként bekapcsolódhatok ennek az igazgatóságnak a munkájába, és a régió képviselőjeként módom van a kis- és közepes jövedelmű országok szempontjait érvényesíteni. – Milyen feladatok várnak Önre az Ispor igazgatótanácsában? Az ISPOR washingtoni konferenciáján – amellett, hogy két kutatásunk eredményeit prezentáltam – részt vettem egy szűk, meghívott körben zajló munkamegbeszélésen, amelynek témája a szervezet 2020-ig terjedő stratégiája volt. Megalakítottuk az ISPOR Vision 2020 elnevezésű munka- csoportot, amelynek oktatási szekciójában kaptam feladatot. Ennek keretében megpróbáljuk elősegíteni, hogy azokban az országokban, ahol jelenleg még kis létszámú az egészség-gazdaságtani szakember gárda, beindulhasson a helyi oktatás. Most indítjuk be az egészség-gazdaságtan oktatását az Arab-félszigeten, együttműködve a helyi tudományos akadémiával. A Kairóban induló képzés hat oktatási modulból fog állni, amelyből kettőt én fogok tartani. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az elmúlt másfél év alatt Egyiptomnak hat egészségügyi minisztere volt, s mindegyikük támogatta ennek a képzésnek a beindítását. Miért? Mert bajban van a gazdaságuk, és tudják, hogy jól működő egészségügyi ellátó rendszerre van szükség a létbiztonság megteremtéséhez. De említhetnék más példát is abból a régióból. A köztudottan gazdag Ománnak 2050-ig kidolgozott egészségügyi terve van. Már most azon gondolkodnak, hogy milyen irányban fejlesszék az országot, mert tisztában vannak azzal, hogy az olaj egyszer elfogy. HÍrÜnK a vIláGBan – Egyvalamit nem értek. Egészségügyi rendszerünk a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető ideálisnak. Hogyan lehetséges, hogy a távoli arab országokban éppen egy magyar szakember véleményére és tanácsaira kíváncsiak? Amikor Orosz Évát Srí Lankára, vagy engem az Arab-félszigetre hívnak, mi nem magyar szakemberként kapunk meghívást, hanem nemzetközi szakértőként, akik egy közepesen fejlett országból érkeztek, és többszörösen bizonyítottak. Egyébként ez is alátámasztja, hogy a magyar tudást a világon mindenhol elismerik. Külföldön sohasem Magyarországról beszélek, hanem a régióról, a kis, vagy közepes jövedelmű országok problémáiról. Az én tanácsaimat sokkal inkább megszívlelik, mint egy amerikai vendégprofesszorét, aki mit sem tud a közepesen fejlett országok gondjairól. Egyiptomban a régiónk példái relevánsak, nem pedig az Egyesült Államoké. – úgy látszik, a magyar szürkeállomány ebben a tudományágban is megállja a helyét… Így van. Jól jellemzi ezt a folyamatot, hogy míg korábban az idetelepülő multinacionális cégek rendre az anyaországból neveztek ki vezetőket a leányvállalataik élére, addig ma már csak elvétve látunk külföldieket az igazgatói székekben. Mert kifejlődött itthon egy olyan szakember gárda, amelyikre már rábízható az irányítás. Úgy látom, hogy a magyar intellektus nemzetközi szinten is versenyképes, és egyre inkább érvényesül. Bármennyire is szidjuk a képzési rendszerünket, bizonyos területeken – és a mi szakmánk erre jó példa – világviszonylatban sem állunk rosszul. – Ez igen örvendetes, de vajon mennyire képes érvényesülni az önök tudása az itthoni döntéshozatalban? Beszéltünk arról, hogy az egészségügyi rendszerünk rossz, és nyilvánvalóan átszervezésre szorul. Ki kell mondani, hogy a jelenlegi forrásokból a meglévő kapacitás működtetése nem megoldható. Az ellátórendszerünk egyik hiá- IME XI. évfolyaM 5. száM 2012. júnIus 57 portré nyossága az, hogy a döntéseink hosszú ideig politikai megfontolásból születtek, s jelentős részük még ma is erről a talajról fakad. A porosz típusú egészségügyi rendszerek alapvetően a hierarchián alapulnak. Ezzel szemben mi azt mondjuk, hogy épüljenek a tudásra. A jelenlegi recesszió kiemelten érinti az egészségügyet. Recesszióban pedig minden egyes döntést alá kell támasztani, meg kell indokolni. Még bizonyos negatív intézkedéseket is könnyebb elfogadni, ha azoknak megvan a magyarázata. A mi szakmánk ebben is közre tud működni: meg tudjuk mondani, hogy adott rossz döntés esetén hogyan kell abból a helyzetből kilábalni. Tudásunkkal, tapasztalatunkkal segítséget tudunk nyújtani a prioritások meghatározásában és a döntések előkészítésében. Szerencsére az egészségügyi államtitkárság ma már egyre nagyobb mértékben támaszkodik a tudományos bizonyítékokon alapuló szaktudásra, aminek a kiaknázása azonban még korántsem teljes. – Mindenképpen előrelépésnek tekinthető, hogy az új szakmai kollégiumban önálló tagozatot kapott a menedzsment és egészség-gazdaságtan. Hogyne! Hosszú utat tettünk meg: az egészség-gazdaságtani szakmai kollégium létrehozására irányuló korábbi kezdeményezéseink sorra megbuktak. Éveket kellett várnunk arra, hogy a kormányzat valós súlyának megfelelő szerepet szánjon a szakmánknak. A kollégiumi jelenlétet komoly sikerként könyvelhetjük el, és részben annak köszönhetjük, hogy ma már működnek azok az egyetemi képzőhelyek, ahonnan tömegével bocsátjuk ki a fiatal diplomásokat. Újfajta szemlélet kezd elterjedni, aminek a lényege annak igénye, hogy működjön a civil kontroll és a racionalitás a rendszerben. Ebben a vonatkozásban jó példával jár előttünk az ISPOR: egy asztalhoz ülteti a kutatókat, a gyártókat és a döntéshozókat annak érdekében, hogy az egészségpolitikai döntéseket bizonyítékok, észérvek alapján hozzák meg. A most lezajlott washingtoni konferenciára például meghívta az Obama-kormány és az amerikai gyógyszer-regisztrációs hatóság (FDA) döntéshozóit éppúgy, mint a gyógyszergyárak képviselőit, és önálló szekciót biztosított számukra, hogy annak keretében ütköztessék véleményüket az egészségügyi reform kapcsán. Ez az integratív szerep, illetve igen komoly szervezetfejlesztési tevékenység juttatta el az ISPOR-t oda, ahol ma tart. Az ISPOR konferenciáira a világ minden tájáról érkeznek szakemberek, egyegy rendezvényre akár háromezren. Ezeken a tanácskozásokon olyan tudományos kérdéseket vitatnak meg, amelyekből később szakmai irányelvek születnek. Magyarként bekapcsolódni egy-egy – várhatóan sokat idézett – tudományos témának a diszkussziójába óriási lehetőség. Nagyon fontosnak tartom, hogy a mi régiónkból minél többen csatlakozzanak az ISPOR szakmai programjaihoz. Hogy a tudományos módszertan fejlesztését elősegítő szakmai döntésekben ne csak a magas jövedelmű országok érdekei érvényesüljenek, hanem mi is beleszólhassunk abba, hogy a szervezet mire ad legitimációt és pénzt. Az oktatás fejlesztése mellett ezt tartom a legfontosabb küldetésemnek: relevánssá tenni az ISPOR tevékenységét a kisebb jövedelemmel bíró országaink számára, és kidolgozni olyan módszertanokat, amelyek például itthon is megvalósíthatóak. – nem tart attól, hogy nemzetközi megbízatásai, az Ispor színeiben végzett feladatai és az egyetemi oktatás mellett kevésbé tud aktívan részt venni a MEta munkájában? Pontosan ebből a megfontolásból döntöttem úgy, hogy az ISPOR igazgatótanácsi funkciómmal párhuzamosan lemondok a leendő META elnöki tisztemről. Már be is jelentettem a lemondásomat az elnökségnek. Nem csak az elfoglaltságaim miatt, hanem azért is, hogy teret adjak egy másik kollégának az érvényesülésre és a hazai szerveződés elősegítésére. Szükség van ugyanis arra, hogy minél szélesebb kör jusson olyan pozícióba, amelyből kellő súllyal megnyilvánulhat. Ezt tartom a legelőnyösebbnek a szakma számára. Boromisza Piroska (A Dr. Kaló Zoltánnal korábban készült interjúk az IME 2004/5. és 2007/6. számaiban olvashatók. A szerk.) NÉVJEGY Dr. Kaló zoltán Msc, phD Jelenlegi beosztás: 2006: igazgató, Egészség-gazdaságtani Kutató Központ, TáTK, ELTE; 2008: ügyvezető igazgató, Syeron Kutató Intézet; 2012: Director on the ISPOR Board of Directors Korábbi szakmai pályafutás: 2006-2007: intézetvezető egyetemi docens, Egészség-gazdaságtani Intézet, SZTE; 20042006: orvosigazgató, Novartis Hungária Kft., Pharma; 19992003: egészség-gazdaságtani és stratégiai árképzési vezető, Transzplantáció és immunológiai üzletág, Novartis Pharma AG, Basel, Svájc; 1997-1999: egészség-gazdaságtani programvezető, Novartis Hungária Kft., Pharma részleg 58 IME XI. évfolyaM 5. száM 2012. júnIus Iskolai végzettség és tudományos fokozat: 1993: Budapesti Közgazdasági Egyetem 1993, üzemgazdász; 1995: Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1995, általános orvos; 1996: University of York egészségügyi közgazdász M.Sc.; 2006: SE Gyógyszertudományok Doktori Iskola, PhD.; 2011: ELTE Szociológiai Doktori Iskola, habilitált doktor Megbízatások: a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnökségi tagja és elnöke (2003-2004; 2007-2008) és leendő elnöke (2013-2014); a Szakmai Kollégium menedzsment és egészség-gazdaságtan tagozatának tagja (2011-); a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság elnökségi tagja (2010-); tagja az IME-Egészségügyi vezetők szaklapja szerkesztőbizottság tanácsadó testületének, valamint a Lege Artis Medicinae szerkesztőbizottságának.
