Intézmények:tudományos tanácsadó, tanszékvezetô egyetemi tanár PTE KK Orvosi Genetikai Intézet
Évfolyam: XI. évfolyam
Lapszám:2012. / 5
Hónap:június
Oldal:55
Terjedelem:1
Rovat:PORTRÉ
Alrovat:PORTRÉ
Absztrakt:
a magyar tudományban soha nem látott esemény megrendezésére került sor ez év március 22. és 25. között szegeden: a szegedi tudományegyetem nagyszabású orvosbiológiai kongresszust szervezett kilenc nobeldíjas aktív részvételével, emléket állítva annak, hogy szent-Györgyi albert 75 éve vette át nobel-díját a város egyetemén végzett biokémiai kutatásaiért. az egyetem jelenlegi vezetése úgy vélte, hogy erről oly módon lehet a legméltóbban emlékezni, ha napjaink nobel-díjasainak előadásai mellett a nemzetközi és a hazai orvosbiológiai kutatások kiemelkedő tudósai tartanak előadásokat hat területen megszervezett tematikus konferencián.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
portrÉ Új készítményekkel a sikeres gyógyításért Interjú Dr. Zalai Gáborral, a Boehringer Ingelheim igazgatójával Értékes portfolióval: vényköteles és vény nélkül kapható humán-, emellett állatgyógyászati termékek széles palettájával rendelkezik a Boehringer Ingelheim (BI), a világ 20 legnagyobb gyógyszeripari vállalatainak egyike, mely évi 11,1 milliárd forintnyi értékesítésével a magyarországi humán-gyógyszerforgalmazók sorában a 17. helyen áll. Népegészségügyileg igen jelentősek mind a közelmúltban törzskönyvezett, mind a fejlesztés alatt álló készítményei. A néhány éven belül forgalomba kerülő gyógyszerei a diabétesz, a tüdőrák, az asztma, az idiopátiás tüdőfibrózis, a hepatítisz-C betegségek kezelésében jelentenek ígéretes lehetőséget – a BI magyarországi leányvállalata mindent megtesz azért, hogy az említett szerek mielőbb a hazai betegek számára is elérhetőek legyenek. A vállalat készítményeinek innovatív értéket jelzi, hogy 2007-ben a COPD kezelésében alapterápiát jelentő, antikolinerg hatású Spiriva, és 2011-ben egy új típusú, szájon át szedhető véralvadásgátló, a Pradaxa (dabigatran) nyerte az „Év Gyógyszere” díjat. Ezt az elismerést a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság minden évben az év legjelentősebb innovációt képviselő gyógyszerkészítményének ítéli oda. Ebből az alkalomból beszélgettünk Zalai Gáborral, a Boehringer Ingelheim igazgatójával. – Mi a magyarázata annak, hogy a 2011-es esztendő világviszonylatban sikeres volt a Boehringer Ingelheim számára, és mi ad reményt arra, hogy továbbra is növekedési pályán tudnak maradni? – A világ gyógyszer-értékesítése 2011-ben az IMS adatok alapján, euróban számolva 4,6%-kal nőtt, a Boehringer Ingelheim 8,2%-os – azaz jóval átlag feletti növekedése – valóban siker. Valamennyi üzletágunkban sikerült növelni a nettó árbevételt, így a vényköteles üzletág 5,3%, a vénynélküli 7,1%, az állatgyógyászati részleg 7,8%, míg értékesítésünk az ipari szerződéses partnerek részére 9,2% többletet realizált. A vállalat teljes árbevétele 2011-ben 13.171 millió euró volt, a legnagyobb ágazat 10.096 millió euró értékben forgalmazta jól ismert vényköteles készítményeinket, melyek közül jó néhány igazi innovatív értéket képviselő gyógyszer, s amelyeknek minden bizonnyal nagyon sokáig biztos helyük lesz az adott betegségek terápiájában. „Versenyképes kutatásaival a családi tulajdonban lévő cég sikeresen és tartósan biztosítja függetlenségét” – idézi a Boehringer Ingelheim gyógyszerkutatás-fejlesztési és orvostudományi ágazatokért felelős igazgatótanácsi elnökének, Andreas Barnernek szavait Budapesten Dr. Zalai Gábor, a magyarországi leányvállalat vezetője. Hozzáteszi: ter- mészetesen, a fenti számokat világviszonylatban kell érteni. Mint mondja, sikereik egyes térségekben, országokban, így hazánkban is eltérőek. A magyarországi leányvállalat számára nem volt könnyű a 2011-es év. Még akkor sem, ha a folyamatosan bővülő innovatív portfóliónak köszönhetően meg tudta őrizni 1,9%-os piaci részesedését az itteni piacon. Évi 11,1 milliárd forintnyi értékesítésével a hazai gyógyszerforgalmazók sorában a 17. helyen áll a cég – idézzük újra a bevezető imponáló adatát. – Mit tart a 2011-es év leginkább meghatározó hazai eredményének? – Legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy egyre több beteg jut hozzá azon gyógyszereinkhez, amelyek közül számos a terápiás ajánlásokban kiemelt helyet kapott. Igen jó hír a hipertóniában szenvedő magyar betegeknek, hogy támogatással elérhető – az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott – fix telmisartan/amlodipin kombinációt tartalmazó tablettánk, ami erőteljes és egyenletes vérnyomáscsökkentő hatást biztosít. Másik nagy horderejű eredmény, hogy az Európai Bizottság törzskönyvezte az új DPP-4 gátló linagliptin hatóanyagú készítményünket, amely hatékony vércukorszint szabályozást biztosít a nem célértéken lévő 2es típusú diabéteszes betegek számára. A készítmény már hazánkban is támogatással kapható. Az Európai Bizottság jóváhagyta az áttörést képviselő, szájon át adható véralvadásgátló dabigatran alkalmazását a pitvarfibrilláló betegeknél, a stroke prevenciójára. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy ez a készítményünk társadalombiztosítási támogatás hiányában jelenleg csak az igen tehetős betegek számára érhető el. – Cégen belülről hogyan látják eredményeiket, illetve különlegesnek tekinthető-e a hazai helyzet a gyógyszeriparon belül? – Hazai nettó árbevételünk 2011-ben a 2010-es évhez képest csökkent. Ennek oka a 12%-os gyártói befizetés 20%-ra való növelése, egyes termékeink árának csökkentése, Gazdaságos működésünket alapjaiban lehetetleníti el a gyógyszerismertetők után – adó formájában – befizetendő 10 millió forint, melyet munkavállalónként és évenként kell fizetnünk; ez teljességgel abszurd helyzet, hiszen a gyártó számára kötelező – EU direktíva alapján szabályozott – gyógyszer információs és gyógyszerbiztonsági rendszernek a gyógyszerismertető is része; azaz uniós, kötelezően előírt rendelkezés egyik részterületét adóztatja a törvény! A magyar helyzet több szempontból is igen nehéz. A gyógyszerkassza további csökkentése azt hozza magával, hogy miközben Európa egyik legrosszabb halálozási és népegészségügyi adatsorát mutatjuk fel, a gyógyszerellátás színvonala csökkenni fog. A gyártói befizetések nem növel- IME XI. ÉvfolyaM 5. száM 2012. júnIus 53 portrÉ hetők tovább, teljességgel lehetetlen, hogy míg a szabadalmi oltalommal védett termékek ára már ma is az európai piacokon realizált átlagáraknál jóval alacsonyabbak, addig további árcsökkentésre, vagy visszafizetésre kényszerülünk. A betegellátás hosszú távú fenntarthatósága érdekében új források bevonására és a gyógyszertámogatással kapcsolatos új intézkedések meghozatalára van szükség. Meg kell valósítani, hogy az innovatív készítményeket – pénzügyileg kontrollált módon – befogadják, megszűnjön az új készítményekre való várakozás, és el kell érni, hogy a nem hatékony terápiák kikerüljenek a támogatotti körből. A gyógyszerkaszsza-semleges hatás, mint befogadási kritérium elfogadhatatlan, hiszen új gyógyszer „régi áron” nem valósítható meg. Mind szakmai, mind morális szempontból kétség sem férhet hozzá, hogy a terápiás áttörést jelentő új készítmények befogadását meg kell oldani. Középhosszú távon azt volna jó elérni, hogy Európai Uniós országokban lehetőleg egyidőben, közel egységes áron, egységes támogatással, egységes kritériumokkal legyen elérhető egy-egy új innovatív készítmény. – a számok, tényadatok mellett, milyen koncepció, vezetési stílus, szerencse, véletlen, céges adottságok adhatnak magyarázatot a fenti sikerekre? – Az 1885-ben alapított vállalkozás elkötelezett az innovatív, jelentős terápiás értéket felmutató humán- és állatgyógyászati termékek kutatása, fejlesztése, gyártása és értékesítése iránt. A vállalati kultúra egyik központi eleme a társadalmi felelősségvállalás, aminek része a szociális projektekben való részvétel, a munkavállalókról, családjaikról való gondoskodás, az egyenlő esélyek biztosítása. A vállalat gondosan kiválasztott területekre összpontosít: „Szeretnénk új gyógyszereket elérhetővé tenni, elsősorban olyan terápiás területeken, mint a diabétesz, az onkológia, a hepititisz-C és az idiopátiás pulmonáris fibrózis csakúgy, mint a légzőszervi megbetegedések területén” – utalunk ismét az igazgatótanács elnökének megfogalmazására. A tiotrópium hatóanyag használata az asztmában, az új terápiás kezdeményezések a krónikus hepatitiszben és az idiopátiás pulmonáris fibrózis kezelésére szolgáló nintedanib hatóanyag klinikai alkalmazása mind tesztelés alatt állnak. „Ezek az új fejlesztések számos terápiás előnyt jelentenek majd betegeink számára.” Annak érdekében, hogy az anyavállalat képes legyen folytatni új, innovatív készítmények kifejlesztését, nettó értékesítésének jelentős hányadát folyamatosan a kutatás-fejlesztésbe forgatja vissza. 2011-ben a Boehringer Ingelheim a K+F kiadásait 2,5 milliárd euróra növelte (+3%), ami a vényköteles üzletágából származó nettó értékesítésének 23,5%-a – ezzel az aránnyal pedig a cég magasan a piaci átlag felett áll. A Boehringer Ingelheim családi tulajdonban lévő vállalat, így kevésbé van kitéve a részvényesek profitelvárásainak. Ez teszi lehetővé, hogy évi 2,5 milliárd eurót tud a vállalatunk kutatásra és fejlesztésre költeni. Ezen befektetés eredményei biztosítják a vállalat jelenlegi sikerét és garantálják a jövőbeni életképességet. 54 IME XI. ÉvfolyaM 5. száM 2012. júnIus Az alábbiakat valljuk, ennek a mottónak a szellemében zajlik cégünknél a munka: „Az innovatív gyógyszer befektetés, mely az egészségi állapot javításával hozzáadott értéket teremt. Célunk, hogy új és értékes gyógyszerekkel lássuk el az emberiséget, ezért kutatunk, fejlesztünk, gyártunk és forgalmazunk olyan készítményeket, amelyek egyre jobb és korszerűbb megoldásokat kínálnak a felmerülő egészségi problémákra. Kiemelten fontos feladat, hogy a gyógyszereink megfelelő alkalmazása érdekében a vényköteles és a vény nélküli szereinkről elegendő tájékoztatást adjunk orvosoknak, gyógyszerészeknek és a betegeknek” – mondja Dr. Zalai Gábor, s nem titkolja, hogy mostani beszélgetésünk is éppen ezt a célt szolgálja. – Mekkora része van a vállalat sikereiben a különleges, egyedi molekula/hatóanyagok beérésének, és erre mennyit kellett várni? – Vegyünk egy példát: A szívritmuszavarok egyes formájában (nem billentyű eredetű pitvarfibrillációban) szenvedő betegeknél a szélütés (stroke) és a szervezet különböző területein megjelenő vérrögképződés megelőzésében alkalmazott dabigatran 50 év után az első olyan új hatásmechanizmusú véralvadásgátló terápia, amely törzskönyvet kapott Európában. A készítményt ezen indikációban 2010-ben kezdte forgalmazni a Boehringer Ingelheim. Mára már 700 ezer betegév tapasztalata áll rendelkezésünkre, ami meggyőzően bizonyítja a gyógyszer biztonságosságát és hatékonyságát. Mind a felíró orvos, mint a gyógyszert szedő beteg, mind a társadalombiztosítás válláról óriási terhet vesz le az olyan innovatív készítmény, mint amilyen például az előbb említett dabigatran, aminek előírásszerű szedésével – a RE-LY vizsgálat tapasztalatai szerint – 4-ből 3 pitvarfibrilláció okozta stroke megelőzhető. – van-e a gyártósorokon újabb érdekesség, ami további növekedést alapozhat meg? – Legkomolyabb beruházásaink a biotechnológia és a gyógyszerkutatás területén vannak. A legkorszerűbb és komoly kapacitással rendelkező biotechnológiai gyártókapacitás azt teszi lehetővé, hogy saját termékeink előállítása mellett, számos gyógyszeripari cégnek gyártunk bérmunkában gyógyszereket, vagy hatóanyagokat. Új kutatóközpontok nyíltak nemrégiben Németországban és Kínában – mindez pedig a Boehringer Ingelheim jövőjének biztosítéka. – a piaci sikerben mekkora szerepet játszik a más céggel való közös marketing, forgalmazás? – Egy olyan új együttműködési megállapodást említenék, amely meghatározó lesz a következő 20 esztendőben: a diabetológiában nagy tapasztalatokkal rendelkező Lilly-vel az egész világra szóló együttműködésünk 4 vagy 5 innovatív antidiabetikum forgalmazására terjed ki. – a nehézségek, az elismerő díjak, és a terápiás sikerek fényében mi a véleménye a vállalat jelenéről és jövőjéről? portrÉ – Összességében elégedettek lehetünk a számunkra legfontosabb eredménnyel: egyre több beteget gyógyítanak korszerű gyógyszereinkkel, amelyek terápiás előrelépést jelentenek a korábbi gyógyszerelésekhez képest. Tehát marad továbbra is a régi cél: jelentős terápiás előnyöket kí- náló innovatív készítmények kutatásával, fejlesztésével, forgalmazásával és a szükséges információk megadásával kívánunk hozzájárulni a lakosság (és a környezetükben élő állatok) gyógyításához. F. E. NÉVJEGY Dr. zalai Gábor – gyógyszerész Egyetemi tanulmányait a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán folytatta, 1978-ban végzett. 19781985 között az EGIS Gyógyszergyár gyógyszertechnológus fejlesztő gyógyszerésze, 1985-1992 között a BASF vegyipari konszern műszaki-kereske- delmi munkatársa, 1992-1999 között a Knoll Gyógyszergyár magyarországi szervezetének igazgatója. 1999-től a Boehringer Ingelheim hazai vállalatának igazgatói posztját tölti be. Gyógyszertechnológusként szakvizsgázott, majd gyógyszerészdoktori fokozatot szerzett a „Gyógyszeripar fejlődési trendjei” című disszertációjával. A Gyógyszer-kommunikációs Etikai Bizottságnak 5 évig volt tagja, 2 évig elnöke. Tavaszi tudományünnep Szegeden a magyar tudományban soha nem látott esemény megrendezésére került sor ez év március 22. és 25. között szegeden: a szegedi tudományegyetem nagyszabású orvosbiológiai kongresszust szervezett kilenc nobeldíjas aktív részvételével, emléket állítva annak, hogy szent-Györgyi albert 75 éve vette át nobel-díját a város egyetemén végzett biokémiai kutatásaiért. az egyetem jelenlegi vezetése úgy vélte, hogy erről oly módon lehet a legméltóbban emlékezni, ha napjaink nobel-díjasainak előadásai mellett a nemzetközi és a hazai orvosbiológiai kutatások kiemelkedő tudósai tartanak előadásokat hat területen megszervezett tematikus konferencián. A plenáris üléseken elsőként Szent-Györgyi Albert munkásságáról, a szegedi tudományos életről, valamint a konferencia fő szponzorának, a Richter Gedeon Nyrt-nek a hazai gyógyszerkutatásban, a tudományos utánpótlás nevelésében betöltött szerepéről hallhattunk előadásokat. Ezt követően a résztvevő kilenc Nobel-díjas tudós – Andrew V. Schally, Bert Sakmann, Robert Huber, Eric Wieschause, Peter C. Doherty, John E. Walker, Tim Hunt, Aaron Ciechanover és Ada E. Yonath – színpompás, magával ragadó előadásaira került sor a délelőtti plenáris ülésen. Előadásaiknak köszönhetően a konferencia résztvevői számára emberközelivé válhattak azok a tudományterületükön áttörő eredményeket hozó kutatások, amelyekért a legmagasabb tudományos kitüntetést megkapták. A pénteki, szombati délutánok, valamint a vasárnap teljes egészében a szakmai találkozóké volt. Ezek keretében 33 országból 1430 résztvevő 421 előadást hallgatott meg a gasztroenterológia, a kardiológia, az idegtudományok, az immunológia, a tuberkulózis evolúciója, a molekuláris biológia és a genetika témáiban. Lenyűgözően érdekes szekciók álltak össze, több előadó vette észre és jegyezte meg, hogy a konferencia a változatosság ünneplése is egyben. A meghívott előadók az adott tudományterületek legkiválóbbjai közül kerültek ki: a konferencia során többször elhangzott, hogy nem csupán már kitüntetett, hanem minden bizonnyal a jövőben Nobel-díjat kapó tudósok is részt vettek ezen a kivételes tudományos eseményen. A jövő tudósgenerációjának nevelése szempontjából kiemelendő, hogy rendkívül magas volt a résztvevő fiatalok száma is, akik elsősorban posztereken mutatták be eredményeiket. A tudományos programokhoz nagyon érdekes társadalmi események is kapcsolódtak: Peter C. Doherty, Robert Huber és Andrew Schally három szegedi középiskola biológia, illetve kémia óráin vett részt, Szeged város fiataljainak és az érdeklődő közönségnek alkalma volt találkozni és kötetlen beszélgetést folytatni a Nobel-díjas tudósokkal, valamint az egyetem területén elültetésre került a „Tudomány fája” egy, a mind a kilenc Nobel-díjas nevét felsoroló emlékmű társaságában. A Szegedi Tudományegyetem, a város, de maga az ország is ily módon próbált emléket állíttani Szent-Györgyi Albert Nobel díja 75. évfordulójának; ebből az alkalomból vendégül látta a nemzetközi és a hazai orvosbiológiai kutatásokat folytató tudósok színe-javát. A kongresszus páratlan élményt adott a résztvevők számára, ami egy beszámolóval nem is adható vissza. Dr. Széll Márta, tudományos tanácsadó Dr. Melegh Béla, tanszékvezető egyetemi tanár IME XI. ÉvfolyaM 5. száM 2012. júnIus 55
