IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Miért beteg a mai magyar nyugdíjrendszer?

  • Cikk címe: Miért beteg a mai magyar nyugdíjrendszer?
  • Szerzők: Kovács Erzsébet
  • Intézmények: Budapesti Corvinus Egyetem
  • Évfolyam: VI. évfolyam
  • Lapszám: 2007. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 32-34
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS

Absztrakt:

A nyugdíjrendszerrel összefüggésbe hozható számos probléma közül cikkünkben – nem fontossági sorrendet követve – a rokkantnyugdíjasok magas arányát, és ezen belül a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok emelkedő számát emeltük ki a Budapesten 2006. júliusában megrendezett ECHE (European Congress on Health Economics) konferencián. Az „Early Retired Pensioners and Longevity: factors Affecting Pension Schemes in Hungary” című előadásunkban kiemeltük, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíj óriási anyagi terhet jelent a társadalom, és ezen belül a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer számára. A cikk szerzői aktuáriusközgazdászok, ezért nem egészségügyi és nem orvosetikai megközelítésben vizsgálják a rokkantnyugdíjat.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Kovács Erzsébet Intézmény: Budapesti Corvinus Egyetem

[1] Augusztinovics Mária: Népesség, foglalkoztatottság, nyugdíj, Közgazdasági szemle, LII. évf. 2005. május, 429-447. oldal
[2] Banyár József: Életbiztosítás, Budapest, Aula 2003.
[3] Gulácsi László (szerk): Egészség-gazdaságtan, Budapest, Medicina, 2005.
[4] Haberman, S. – Pitacco, E: Actuarial Models for Disability Insurance, Chapman&Hall, 1999.
[5] Hablicsek László: Demográfiai forgatókönyvek hosszú távú nyugdíjmodellezéshez, 2006. augusztus
[6] The Elgar Companion to Health Economics, Ed: Jones, A.M. Edward Elgar, 2006. Az adatok forrása:
[7] KSH, ONYF kiadványok
[8] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page, Health /Public Health/ Structural indicators on health

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Miért beteg a mai magyar nyugdíjrendszer? Kovács Erzsébet, Budapesti Corvinus Egyetem A nyugdíjrendszerrel összefüggésbe hozható számos probléma közül cikkünkben – nem fontossági sorrendet követve – a rokkantnyugdíjasok magas arányát, és ezen belül a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok emelkedő számát emeltük ki a Budapesten 2006. júliusában megrendezett ECHE (European Congress on Health Economics) konferencián. Az „Early Retired Pensioners and Longevity: factors Affecting Pension Schemes in Hungary” című előadásunkban kiemeltük, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíj óriási anyagi terhet jelent a társadalom, és ezen belül a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer számára. A cikk szerzői aktuáriusközgazdászok, ezért nem egészségügyi és nem orvosetikai megközelítésben vizsgálják a rokkantnyugdíjat. A rokkantnyugdíj az egészségügyi szempontokon túl három nézőpont metszetében vizsgálható. A nyugdíjrendszer, a foglalkoztatási és a demográfiai nézőpontok egymástól élesen nem választhatók el, és a hatásmechanizmusok sem különíthetők el. Mégis röviden tekintsük át az egyes elemeket. A társadalombiztosítási kockázatközösség tagjainak befizetései jelentősen csökkentek éppen abban az időszakban, amikor a rokkantnyugdíjasok száma közel másfélszeresére emelkedett. 2006. elején a 2.751.238 nyugdíjban részesülő ember 29%-a korbetöltött vagy korhatár alatti rokkantnyugdíjat kapott. (1. ábra) A MUNKANÉLKÜLISÉG ELÔLI MENEKÜLÉS A gazdasági átmenet sajátos helyzetet teremtett a munkaerőpiacon a kilencvenes évek elejétől kezdődően. A képzettséggel nem rendelkező és/vagy elavult szaktudású emberek tömegét fenyegette a munkanélkülivé válás. Mivel munkahelyteremtéssel, átképzéssel a foglalkoztatást nem tudták növelni, nem lehet véletlen, hogy ezekben az években a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma a korábbi 200-220 ezerről fokozatosan a duplájára emelkedett. A 2. ábrán látható, hogy a rokkantnyugdíjasok teljes számán belül a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma 2000 óta meghaladja a korbetöltött rokkantak számát. A 2006-os adatok becsült értékek. A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER SAJÁTOSSÁGAI A mai magyar nyugdíjrendszer három pillére úgy került kialakításra a kilencvenes években, hogy a rokkantnyugdíjasok ellátása teljesen az első pillér keretei között maradt. A felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíj fedezi mind a rokkantak, mind a hozzátartozók ellátását, miközben a magánpénztári tagok 1998 óta a munkáltatói befizetéseken felül csak 0,5%-ot fizetnek a nyugdíjkasszába. Mintegy 2 millió magánpénztári tag keresetének jelenleg 8%-a „hiányzik” a TB bevételi oldalán évről évre. 1. ábra A nyugdíjasok számának megoszlása 32 IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR 2. ábra A rokkantnyugdíjasok korhatár szerinti megoszlása Az országon belüli mobilitás szinte teljes hiánya is akadályozta a foglalkoztatási aktivitás emelkedését. Az elhelyezkedési esélyek javítását célozta az a döntés, amelynek következtében a felsőoktatásban résztvevők száma jelentősen emelkedett. Itt azonban kettős hatást figyelhetünk meg: kezdetben a foglalkoztatási aktivitás csökken, hisz a 18-24 évesek kisebb hányada próbál elhelyezkedni. Így csökken azok száma is, akik a társadalombiztosítási alapba befizetnek. A későbbiekben, a diploma megszerzését követően remélhető az elhelyezkedési esélyek javulása, a magasabb fizetés és ennek eredményeként a magasabb járulékfizetés, továbbá a jobb munkakörülmények miatt a megrokkanási hányad csökkenése. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN DEMOGRÁFIAI HATÁSOK Az idősödő népesség a fejlett világban régóta ismert, nemzetközi jelenség. Örvendetes, hogy az emberek egyre tovább élnek, a születéskor várható élettartam évente mintegy három hónappal emelkedik. A magyar nők várható élettartama kevésbé marad el a gazdaságilag fejlett OECD tagállamokban mért átlagkortól, mint a magyar férfiaké. A 3. ábrán látható, hogy a kezdeti, születéskor várt élettartamban becsült 8,5 évnyi különbség az évek során fokozatosan csökken. Az európai országokban évek óta emelkedik a születéskor várható (1), és lassabban, néha megtorpanásokkal a megrokkanásmentesen (2) megélt évek száma is. Ezt a tendenciát mutatja az 5. ábra, ahol 18 európai ország adataiból számolt átlagévek szerepelnek. Itt azonban a megrokkanás nélkül megélt évek is elérik a néhány országban bevezetni tervezett 65 éves nyugdíjkorhatárt. Tehát pénzügyi szempontból a nyugdíjjárulék befizetését nem akadályozza a korai megrokkanás. 5. ábra A születéskor várt és a megrokkanásmentesen megélt évek alakulása 1995-2003 között Európában 3. ábra Mennyit élünk várhatóan az egyes életkorokban? A társadalmi-gazdasági felzárkózást várhatóan követik a demográfiai tendenciák is, ezért Hablicsek László 2050-re már átlagosan 6 évnyi várható élettartam növekedést prognosztizál. (4. ábra) 4. ábra A várható élettartam növekedése 2050-re átlagos feltételezések mellett A hosszabbodó élettartam és a csökkenő születésszám együttes hatásaként tovább emelkedik a társadalomban a nyugdíjkorúaknak az aktív keresőkhöz viszonyított részaránya, az időskori ráta. A rokkantnyugdíjasok számának alakulása kettős súllyal terheli az időskori rátát, mert a létszámuk tovább emeli a tört számlálójában a nyugdíjban részesülőket, és csökkenti a nevezőt, az aktívak számát. Nem megnyugtató a helyzet viszont, ha a környező országokhoz és Európa nyugati feléhez viszonyítjuk a magyar életkilátásokat. Mind a születéskor várható, mind a megrokkanás mentesen megélt években jelentős elmaradást mutatnak a 2003-as adatok. (6.ábra) 6. ábra A magyar várható élettartamok elmaradása az európai átlagtól 2003-ban A hiányzó évek – néhol közel egy évtized – mind az egyének, mind a társadalom szempontjából veszteséget jelentenek. Az egészség és az aktivitás megőrzése, a munkaképes kor meghosszabbítása nem csak a járulékbefizetés fenntartása érdekében lenne fontos. A megrokkanást követő rehabilitáció, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása, az aktívak közé visszailleszkedés segítése számos szakember összefogását igénylő, de nem halogatható teendő. Folytatás a következő oldalon. IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR 33 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN IRODALOMJEGYZÉK [1] Augusztinovics Mária: Népesség, foglalkoztatottság, nyugdíj, Közgazdasági szemle, LII. évf. 2005. május, 429-447. oldal [2] Banyár József: Életbiztosítás, Budapest, Aula 2003. [3] Gulácsi László (szerk): Egészség-gazdaságtan, Budapest, Medicina, 2005. [4] Haberman, S. – Pitacco, E: Actuarial Models for Disability Insurance, Chapman&Hall, 1999. [5] Hablicsek László: Demográfiai forgatókönyvek hosszú távú nyugdíjmodellezéshez, 2006. augusztus [6] The Elgar Companion to Health Economics, Ed: Jones, A.M. Edward Elgar, 2006. Az adatok forrása: [7] KSH, ONYF kiadványok [8] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page, Health / Public Health/ Structural indicators on health A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Kovács Erzsébet Szakképzettsége: okleveles közgazda, aktuárius szakirányú szakközgazdász. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Operációkutatás Tanszékén dolgozik egyetemi tanár, tanszékvezető helyettesként, a Biztosítási Oktató és Kutató Csoport vezetője. Tudományos fokozat: a közgazdaságtudomány kandidátusa (CSc). Tudományos cím: 2005 egyetemi tanár, 2003. Dr. habil. 2002–2005 Széchenyi István ösztöndíj, 1998–2001 Széchenyi professzori ösztöndíj. Tudományos és szakmai közéleti tevékenység: 1999-től a Magyar Aktuárius Társaság ügyvezetőségi tagja, a Nemzetközi Aktuárius Szövetség (IAA) Oktatási Bizottságának tagja. 1991–1995: a Gazdaságmodellezési Társaság titkára, majd elnöke.1991-től a Szigma c. matematikai közgazdasági folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. 2002-től a Society and Economy c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. TÁJÉKOZTATÓ Gyógyszerpolitika és gyógyszergazdaságtan szakirányú továbbképzési szak Eötvös Loránd Tudományegyetem, Társadalomtudományi Kar Szakfelelős oktatók: Prof. Orosz Éva, DSc, Dr. Kaló Zoltán, MD, MSc, PhD Jelentkezési határidő: 2007. április 20. A jelentlezési lap: http://www.szoc.elte.hu (Szakirányú továbbképzési szakok) A képzés a 2007/08. tanév 1. félévében indul Képzési idő, hely: 2 félév, Budapest Tagozat: ESTI Konzultációs napok: félévente kb. 15 héten péntek délután és szombat délelőtt Költségtérítés: 350 000 Ft/félév (az állami, önkormányzati szférában dolgozók pályázathatnak költségtérítés kedvezményre) Végzettség: gyógyszerpolitikai és gyógyszergazdaságtani szakértő Részletesebb infomáció kérhető: he.elte@gmail.com 34 IME VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2007. FEBRUÁR