IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések megelőzése, és a baleseteket követő tevékenységek megszervezése

  • Cikk címe: Éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések megelőzése, és a baleseteket követő tevékenységek megszervezése
  • Szerzők: Dr. Nagy Kamilla
  • Intézmények: Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály (SZTE SZAKK)
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 4
  • Hónap: április
  • Oldal: 22-27
  • Terjedelem: 6
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL

Absztrakt:

A betegellátók foglalkozási fertőzései közül a legveszélyesebbek azok a vér útján terjedő fertőzések, melyek a betegeknél használt véres szúró-vágó eszközök által okozott sérülések következtében alakulnak ki. A betegellátás során sok alkalom adódik a szúrásos-vágásos balesetek kialakulására. A vérrel szennyezett éles eszköz általában jelentéktelen sérülést okoz a betegellátóknak, mégis olyan súlyos kimenetelű foglalkozási fertőzés lehet a következménye, mely jelentősen ronthatja a sérült dolgozó életkilátásait (pl. Hepatitis C, HIV fertőzés stb.). Ezek a balesetek a munkáltató egészségügyi intézményt is megterhelik, pl. jelentős költséget okoznak akkor is, ha maga a baleset nem jár táppénzes állománnyal. A betegellátásban használt éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések után ugyanis minden esetben költséges laboratóriumi (szerológiai) vizsgálatok szükségesek a sérülésből esetleg kialakuló fertőzés korai észlelése és a sérülés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében. Mivel a balesetek körülményeinek és a balesetet követő intézkedéseknek a pontos dokumentációja perdöntő lehet a baleset foglakozási eredetének tisztázásában és elismerésében is, az SZTE SZAKK ebben a témában Integrált Irányítási Munkautasítást készített „Éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések megelőzése, és a baleseteket követő tevékenységek megszervezése” címmel. Jelen cikk a betegellátó intézményeknek kíván segítséget nyújtani e munkautasítás bemutatásával.

Angol absztrakt:

The most dangerous type of occupational infections are the blood-borne ones which could be spread by casualties caused by sharp items or needle stick injuries after their usage in patients. The patient care provides many possible opportunities for the mentioned causative injuries to occur. Usually sharp items contaminated with blood only cause minor injuries to healthcare personnel, however, the event can lead to severe occupational infections (e.g.: Hepatitis C, HIV, etc.) aggravating significantly the general health and life expectancies of the involved person. The mentioned occupational „accidents” also burden the healthcare facility since they can lead to great amount of extra costs even if the event does not necessitates sick leave and sick pay. The mentioned cost is produced by the performed mandatory laboratory (serological) tests aiming to screen for the early signs of possible infection caused by the injury and to clarify the possible occupational origin of it. Since the precise documentation on the circum - stances of the „accident” and the following implemented measures can have key importance at court to clarify the possible occupational origin of the event, the SZTE-SZAKK developed an Integrated Directive Action Plan on this topic titled: „The prevention of injuries, accidents caused by sharp or pointy devices, objects, and organising the necessary measures after the harmful event”. The aim of this article is to provide support with the proposed protocol to all healthcare facilities.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKCIÓKONTROLL Éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések megelőzése, és a baleseteket követő tevékenységek megszervezése Integrált Irányítási Munkautasítás Dr. Nagy Kamilla, Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály (SZTE SZAKK) A betegellátók foglalkozási fertőzései közül a legveszélyesebbek azok a vér útján terjedő fertőzések, melyek a betegeknél használt véres szúró-vágó eszközök által okozott sérülések következtében alakulnak ki. A betegellátás során sok alkalom adódik a szúrásos-vágásos balesetek kialakulására. A vérrel szennyezett éles eszköz általában jelentéktelen sérülést okoz a betegellátóknak, mégis olyan súlyos kimenetelű foglalkozási fertőzés lehet a következménye, mely jelentősen ronthatja a sérült dolgozó életkilátásait (pl. Hepatitis C, HIV fertőzés stb.). Ezek a balesetek a munkáltató egészségügyi intézményt is megterhelik, pl. jelentős költséget okoznak akkor is, ha maga a baleset nem jár táppénzes állománnyal. A betegellátásban használt éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések után ugyanis minden esetben költséges laboratóriumi (szerológiai) vizsgálatok szükségesek a sérülésből esetleg kialakuló fertőzés korai észlelése és a sérülés foglalkozási eredetének tisztázása érdekében. Mivel a balesetek körülményeinek és a balesetet követő intézkedéseknek a pontos dokumentációja perdöntő lehet a baleset foglakozási eredetének tisztázásában és elismerésében is, az SZTE SZAKK ebben a témában Integrált Irányítási Munkautasítást készített „Éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések megelőzése, és a baleseteket követő tevékenységek megszervezése” címmel. Jelen cikk a betegellátó intézményeknek kíván segítséget nyújtani e munkautasítás bemutatásával. The most dangerous type of occupational infections are the blood-borne ones which could be spread by casualties caused by sharp items or needle stick injuries after their usage in patients. The patient care provides many possible opportunities for the mentioned causative injuries to occur. Usually sharp items contaminated with blood only cause minor injuries to healthcare personnel, however, the event can lead to severe occupational infections (e.g.: Hepatitis C, HIV, etc.) aggravating significantly the general health and life expectancies of the involved person. The mentioned occupational „accidents” also burden the healthcare facility since they can lead to great amount of extra costs even if the event does not necessitates sick leave and sick pay. The mentioned cost is produced by the performed mandatory laboratory (serological) tests aiming to screen for the early signs of 22 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY possible infection caused by the injury and to clarify the possible occupational origin of it. Since the precise documentation on the circumstances of the „accident” and the following implemented measures can have key importance at court to clarify the possible occupational origin of the event, the SZTE-SZAKK developed an Integrated Directive Action Plan on this topic titled: „The prevention of injuries, accidents caused by sharp or pointy devices, objects, and organising the necessary measures after the harmful event”. The aim of this article is to provide support with the proposed protocol to all healthcare facilities. BEVEZETÉS Európában úgy becsülik, hogy évente egymillió egészségügyi dolgozó szenved el tűszúrásos balesetet [1]. Ezért a balesetek megelőzésének haladéktalan megtervezését egy Európai Uniós Irányelv (10/32 EU) és a 2013. VII. 16-tól hatályos 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet „Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről” is előírja [2]. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának (SZTE SZAKK) Kórházhigiénés osztályvezetője 2014. márciusban az IME XIII. évfolyama 2. számában bemutatta az egyetem klinikáin bevezetett „Intézkedési Terv”-et, mellyel a betegellátók tűszúrásos munkabaleseteinek és az azokból származó, vér útján terjedő foglalkozási fertőzéseknek a kockázatát igyekeznek a lehetséges minimálisra csökkenteni [3]. Az azóta eltelt időszak tapasztalatait összegyűjtve proaktív fejlesztésként 2017-ben Integrált Irányítási Munkautasításban (1. ábra, 1-12. oldal) kerültek szabályozásra a további preventív teendők egyrészt az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó, a baleset elszenvedőjétől eltérő személy vérével, váladékával szennyezett éles vagy hegyes eszközök, tárgyak által okozott sérülések előfordulásának csökkentésére, másrészt a sérüléseket követő fertőzések megelőzésére a sérüléseket követő tevékenységek szabályozásával. A munkautasítás részletesen szabályozza: • kinek, milyen feladatai vannak a szúrásos-vágásos munkabalesetek és az azokból származó foglalkozási fertőzések megelőzésében, XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL • • • • kinek milyen jelentési kötelezettségei vannak az adott balesettel kapcsolatban, hogyan kell a baleset körülményeit dokumentálni, hogyan kell értékelni pl. a szerológiai vizsgálatok eredményeit, milyen posztexpozíciós intézkedéseket javasolt kezdeményezni. Terjedelmi okok miatt az utasítás mellékletei lapunk internetes oldalára kerülnek fel, lásd www.imeonline.hu. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS 23 INFEKCIÓKONTROLL 24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL munkavégzés körülményeinek kockázatelemzését és kockázatkezelését is, továbbá az ilyen munkaeszközökkel dolgozók balesetmegelőző célú képzését is. PREVENTÍV ALAPFELTÉTELEK A munkautasítás a megelőzés alapfeltételeként tartja számon: • a szúrásos – vágásos baleseteket kivédő védőeszközöket • a használat után már szúrni nem tudó biztonsági tűket • a veszélyes hulladék kezelés tárgyi feltételeit • a betegellátók – alkalmazás feltételeként kötelező – védőoltásait • és az ezekkel kapcsolatos oktatásokat. TEENDŐK ÉS FELELŐSSÉGEK SZÚRÁSOS/VÁGÁSOS MUNKAHELYI BALESETEK ESETÉN A munkautasítás részletezi a következő szereplőknek a balesettel kapcsolatos feladatait: • balesetet elszenvedő munkavállaló, • baleset szemtanúja, • betegellátó egységek, kiemelve az egység vezetője – az egység munkavédelmi megbízottja, • a Foglalkozás Egészségügyi Szolgálat orvosa, • az Egyetem központi munkavédelmi feladataival megbízott szervezet, • a Kórházhigiénés Osztály, • a minőség fejlesztésével megbízott egység, • az adott egészségügyi intézmény menedzsmentje. 1. ábra KOCKÁZATFELMÉRÉS A munkautasítás felhívja a figyelmet, hogy az 51/2013. (VII.15.) EMMI rendelet a biológiai kockázatfelmérés részeként kötelezővé tette az éles vagy hegyes eszközökkel való IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A Szegedi Egyetemen érvényes munkautasítás külön felhívja a figyelmet a három alábbi szereplő feladataival kapcsolatos következő kérdésekre: A munkavállalók feladatai, felelősségi köre alatt e munkautasításban felsoroltak vonatkoznak az egészségügyi intézményben bármilyen jogviszonyban munkát végzőkre is, így pl. a gyakorlatozó hallgatókra, tanulókra, vendég oktatókra, a munkahelyen munkát végző külső szervezeti egység munkavállalójára stb. is. A közvetlen munkahelyi vezető feladatainak egy részét e téren nem javasolt delegálni. Ilyen pl. a sérült dolgozó sérülése súlyosságának és körülményeinek megismerése után lehetőség biztosítása a mielőbbi foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra (időpont kérése a dolgozó számára). A vérvizsgálatot (HBV/HCV/HUV és lues szerológia) a sérült érdekében azért szükséges a munkautasításban megjelölt időpontokban elvégezni, mert azokban az időpontokban várható, hogy a felsorolt kórokozók, vagy az azok elleni ellenanyag megjelenik a vérben jelezve, hogy nem csak sérülés, de fertőzés is történt. E súlyos betegségek következményeinek megelőzésére a posztexpozíciós profilaxisként adott booster oltás beadásával, illetve lehetséges terápiás beavatkozások korai elindításával a betegség kezdetén van a legnagyobb esély. Ezért fontos, hogy – a laboratóriumi vizsgá- XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS 25 INFEKCIÓKONTROLL latok költségfedezetéről előre gondoskodva – megtörténjenek, és a meghatározott időben történjenek meg a sérült dolgozó vizsgálatai. Ugyanezen ok miatt fontos a sérülést okozó eszközön lévő vér tulajdonosának (index páciens) szerológiai vizsgálata is, amennyiben ismert, hogy melyik páciensnél használták előzőleg az eszközt. Az index páciensnél is Hepatitis B, C és HIV vírus irányába szükséges vérvizsgálatot végeztetni, de ha külföldi a páciens, akinek a vére a sérülést okozó eszközön volt, akkor javasolt a vizsgálat lues irányába is. Az index páciens szeropozitivitása esetén – haladéktalanul célirányos posztexpozíciós profilaxisban részesítendő a sérült dolgozó, az index páciens szeronegativitása azonban nem jelenti automatikusan, hogy kizárható az index páciens fertőzöttsége. A közvetlen munkahelyi vezető, szervezeti egységvezető (az egyetemi klinikákon a klinika igazgatója) nem delegálható feladatai közé tartozik az index páciens szerológiai vizsgálatának megszervezése is. Ez a következőkből áll: • a páciens tájékoztatása a dolgozó sérüléséről, • a páciens vérvizsgálatba való beleegyezésének megkérése, • az index páciens szerológiai vizsgálatának eredményéről az illetékes foglalkozás-egészségügyi orvos haladéktalan értesítése az adatkezelési szabályok betartása mellett. A foglalkozás-egészségügyi orvos egyszerre képviseli a sérült munkavállaló és a munkáltatója érdekeit is, amikor a munkautasításnak megfelelően a sérülést követően haladéktalanul elvégzi az alapvizsgálatokat (bázis szerológiai vizsgálatok) a sérült dolgozónál, és azt figyelve, hogy kialakul-e nála vér útján terjedő fertőzés, nyomon követi a sorsát a sérülést követő hat hónapban. Az SZTE SZAKK munkautasítása bemutatja a helyi eljárás menetét a dolgozói sérülés esetén szükséges szerológiai vizsgálatok fajtáiról és időrendjéről. Az eljárás alapját az Országos Epidemiológiai Központ erre vonatkozó Módszertani ajánlása képezte [4]. Ennek során tisztázódik az is, hogy a sérült munkavállalónál esetleg észlelhető vér útján terjedő fertőzés valóban a jelenlegi sérülésből alakult-e ki (munkabalesetből származó foglalkozási fertőzés-e). Pl. a Hepatitis C fertőzés foglalkozási eredetére utal, ha a baleset utáni első szerológiai vizsgálatkor (alap vagy bázis szerológia) még Hepatitis C szeronegatív a dolgozó, de az 1-1,5 hónappal később levett vérmintából már a HCV RNS, vagy a 2-4 hónappal későbbi vérmintából az anti-HCV ellenanyagok kimutathatók (HCV szeropozitivitás). Ha viszont a sérült dolgozó már a sérülés utáni első vizsgálatnál HCV szeropozitív, akkor kizárható, hogy a dolgozó Hepatitis C fertőzése a jelenlegi munkabaleset következménye. A munkáltatónak is fontos tehát a sérültnél a (foglalkozási fertőzés esetén fizetendő költségeknél jóval kisebb ráfordítást igénylő) laboratóriumi vizsgálatokat a sérülést követően minél előbb (lehetőleg három napon belül) elvégeztetni, majd az esetleges szerokonverzió kialakulásának ellenőrzésére ismételt vizsgálatokat végeztetni a balesetet követő hat hónapban. 26 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A DOKUMENTÁCIÓS FEGYELEM JELENTŐSÉGE A munkavállaló a szúrásos – vágásos munkabalesete esetén csak akkor számíthat a munkáltató együttműködésére, ha az alapvető jelentési és dokumentációs kötelezettségének is eleget tesz. A sérültnek kell kitöltenie az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szerinti Munkabaleseti Nyilvántartási Naplót, mely az SZTE-n minden betegellátó egységében minden műszakban elérhető. A dokumentációs feladatokhoz tartozik a sérült dolgozó szervezeti egységének munkavédelmi megbízottjával való együttműködés is a „MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV” (lásd www.imeonline.hu) kitöltésében. A jegyzőkönyv a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának NEVES (NEVES = NEm Várt ESemények) betegbiztonsági programja során készített kérdőív továbbfejlesztése, mivel az egészségügyi személyzet munkabalesetei is az egészségügyi ellátás során előforduló nem várt események közé sorolhatók. A fejlesztést, vagyis a helyi szabályozásokhoz való illesztését a szúrásos-vágásos munkabaleseti körülmények részletes vizsgálatának az SZTE SZAKK Szervezetfejlesztési Osztálya végezte el. Ha van a balesetnek szemtanúja, a sérültnek kell megkérnie, hogy írja alá a Munkabaleseti Nyilvántartási Napló-t (Biztosító, Bíróság előtt szükséges a baleset bizonyításához). A közvetlen munkahelyi vezetőnek a feladata, hogy az index páciens szerológiai vizsgálatának megszervezése során első lépésként megkérje a pácienst, hogy beleegyezése esetén egy erről szóló nyilatkozatot („BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT” PÁCIENS) írásban is tegyen (lásd www.imeonline.hu). A baleset helye szerint illetékes egészségügyi intézmény számára azokban az esetekben is javasolt a szerológiai vizsgálatok hiánytalan elvégzése az intézmény saját költségére, és az eredmények pontos dokumentálása, amikor a munkavállalónak pl. azelőtt megszűnik a munkaviszonya, mielőtt a féléves szerológiai vizsgálatok befejeződnének, vagy ha a sérült nem saját munkavállaló, hanem vendég, vagy külső vállalkozó által az intézményünk területén foglalkoztatott dolgozó. A foglalkozás-egészségügyi orvosnak – az SZTE-n érvényes munkautasítás szerint – kulcsszerepe van a munka közben szúrásos – vágásos balesetet elszenvedő és a munkaviszonyát a sérülést követő 6 hónapon belül megszakító munkavállaló megfelelő tájékoztatásában és nyilatkoztatásában is. Ugyanez vonatkozik arra a fentebb említett esetre is, ha a sérült nem saját munkavállaló, hanem vendég, vagy külső vállalkozó által az intézményünk területén foglalkoztatott dolgozó. A (6 hónapon belül megsérült) munkaviszonyát megszakító, távozó dolgozó záró vizsgálata alkalmával javasolt őt tájékoztatni arról, hogy az intézmény felvállalja a 6 hónapon át tartó szűréses utánkövetése elvégzését. Ezt javasolt írásban rögzíteni oly módon, hogy a távozó dolgozót nyilatkoztatjuk az együttműködéséről („MUNKABALESETI NYILATKOZAT ZÁRÓVIZSGÁLATKOR”) (lásd www.imeonline.hu). A nem saját munkavállaló (vendég, külső vállalkozó XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL által az intézményünk területén foglalkoztatott dolgozó, tanuló stb.) esetében a felvállalt szerológiai vizsgálatokról szóló tájékoztatás után a sérült dolgozóval a „KÜLSŐS MUNKATÁRS MUNKABALESETI NYILATKOZATA” c. nyomtatványt kell a foglalkozás egészségügyi orvosnak kitöltetnie (lásd www.imeonline.hu). A fenti két együttműködésről szóló nyilatkozat nem csak a sérülés helye szerint illetékes egészségügyi intézményt kötelezi, de a volt-, vagy külsős munkatársat is. Fontos a megfelelő tájékoztatása a sérült személynek arról is, ha nem vesz részt az intézmény által felajánlott vizsgálatokon, akkor az intézménnyel szembeni utólagos kárigény benyújtásának olyan fertőzések miatt sincs helye, melyeknek a tünetei csak több évtized múlva jelentkeznek (pl. a Hepatitis C). Csak a fentiek szigorú betartásával lehet dokumentáltan bizonyítani pl., hogy egészségesen hagyta el a munkavállaló, vendég- oktató, tanuló stb. azt a munkahelyet, ahol megsérült. A pontos dokumentáció nélkülözhetetlen egy esetleges bírósági eljárásnál, és a biztosító is csak ezek birtokában ismeri el a baleset munkahelyi eredetét. ÖSSZEFOGLALÁS A munkavállalók és a munkáltató biztonsága érdekében egyaránt elengedhetetlen, hogy az intézményi szervezetfejlesztés által életre hívott munkautasításban szereplő, egymásra épülő feladatsor minden pontját maradéktalanul teljesítsék az utasításban megjelölt felelősök. Az eredményességet garantálja a betegellátás szereplői közötti jó kommunikáció, a szereplők dolgozói biztonság iránti elkötelezettsége és a megfelelőséget felmérő-, visszacsatoló belső- és külső audit. IRODALOMJEGYZÉK [1] European Agency for Safety and Health at Work. Prevention from sharp injuries at the workplace. Available at: http://osha.europa.eu/en/sector/ healthcare/prevention-sharp-injuries-workplace [2] 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet „Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről” [3] Nagy K, Fráter M: „Intézkedési terv a tűszúrásos balesetek és az ebből származó vér útján terjedő fertőzések csökkentésére”, IME XIII. évf. 2. szám, 2014. március [4] OEK (2003): „Percután sérülések az egészségügyi ellátásban”. A Johann Béla Országos Epidemiológiai Központ Epidemiológiai Információs Hetilap EPINFO, 2003, 1. szám 3-6. o. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Interdiszciplináris Magyar Egészségügy Dr. Nagy Kamilla osztályvezető főorvos, SZTE SZAKK Kórházhigiénés osztály. 1989 óta a SZTE Kórházhigiénés osztályán dolgozik, 1991 óta osztályvezető főorvosként. Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine • Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kórházhigiéne szakterület szakfelügyelő főorvosa • Kórházhigiéne, infekciókontroll tevékenység szakterületen nyilvántartott szakértő Az IME Szerkesztőbizottság tagja 2011-től, az Infekciókontroll rovat indulásától. VI. Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2017. október. 11-12. (szerda-csütörtök) Hotel Hungária City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS 27