Hazánkban a közfinanszírozott szolgáltatásokban, vagyis az egészségügyi, szociális és köznevelési szektorokban megvalósuló teljesítményértékelés nem egységes – nincs minden szektor számára elérhető adatbázis, nincs kiépült szakmai együttműködés az egyes szervezetek között. az általunk feldolgozott szakirodalmak, valamint a közfinanszírozott szolgáltatásokban dolgozó szakemberekkel felvett interjúk alapján létrehoztunk egy indikátorokra vonatkozó javaslatcsomagot, mely hasznosnak bizonyulhat a jövőben történő teljesítménymérések szempontjából.
Angol absztrakt:
Performance evaluation in the publicly founded care systems (healthcare, social and public education sectors) is not unified in our country – there is no common database, nor professional cooperation between each system. Based on the reviewed literature and the interviews with professionals in publicly founded care systems we have created a set of indicator proposals which will become useful for future performance eva - luation.
[1] Bukodi Et: Társadalmi jelzőszámok. 2001. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
[2] Gaál P, Szigeti Sz, Evetovits T, lindeisz F: Az egészségügyi rendszerek teljesítménymérésének koncepcionális kérdései, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2012, 50(1), 7–15.
[3] GYEMSZI: Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesít - mény értékelési Jelentése 2013-15. Vezetői jelentés, 2014. Elérhető: https://mertek.aeek.hu/web/mertekmagyar- egeszsegugyi-rendszer-teljesitmenyertekelese/ jelentes-2013-15. Megtekintés dátuma: 2019.04.01.
[4] Kolozsvári lR, Rurik I: A háziorvosok teljesítményének minőségi értékelése. Mi a probléma a háziorvosi indikátorokkal? Orvosi Hetilap, 2016, 157 (9), 328-335.
[5] Ford T: Practitioner review: how can epidemiology help us plan and deliver effective child and adolescent mental health services? Journal of Child Psychology and Psychiatry, 2008, 49, 900–914.
[6] Rácz A, Szikulai I: Evaluációs modellek és indikátorok a gyermekvédelmi szakellátásban. lakásotthoni és gyermekotthoni ellátás általános modellje. In: Rácz A (szerk.): Gyermek- és ifjúságvédelmi tanulmányok. Indikátorok és evaluációs modellek a gyermekvédelmi szakellátásban, 2016, Budapest: Rubeus Egyesület, 40-74.
[7] Arató F, Varga A: Együttműködés az együttnevelésért, Educatio, 2004, 1 (3), 503-508.
[8] van den Berg M: The Dutch Health Care Performance Report: seven years of health care performance assessment in the Netherlands, Health Research Policy and Systems, 2014, 12(1).
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
egészségpolitika RENDSZERElEMZéS A közfinanszírozott szolgáltatások teljesítménymérésében jelenleg alkalmazott eszközök vizsgálata, változtatási javaslatok Prof. Dr. Nagy Beáta Erika, Dr. Oláh Róza, Dr. Varga Tamás, Dr. Zombor Erika, Boris Péter, Nagy Judit, Szőke Zsuzsa, Szele Anna Szabina Hazánkban a közfinanszírozott szolgáltatásokban, vagyis az egészségügyi, szociális és köznevelési szektorokban megvalósuló teljesítményértékelés nem egységes – nincs minden szektor számára elérhető adatbázis, nincs kiépült szakmai együttműködés az egyes szervezetek között. az általunk feldolgozott szakirodalmak, valamint a közfinanszírozott szolgáltatásokban dolgozó szakemberekkel felvett interjúk alapján létrehoztunk egy indikátorokra vonatkozó javaslatcsomagot, mely hasznosnak bizonyulhat a jövőben történő teljesítménymérések szempontjából. Performance evaluation in the publicly founded care systems (healthcare, social and public education sectors) is not unified in our country – there is no common database, nor professional cooperation between each system. Based on the reviewed literature and the interviews with professionals in publicly founded care systems we have created a set of indicator proposals which will become useful for future performance evaluation. beVezetés, célkitűzés A teljesítménymérés hátterében egyrészt a technológiai fejlődés hajtotta költségrobbanás, másrészt azok a problémák állnak, amelyek az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, illetve azok minőségével kapcsolatosak. A teljesítménymérés jelenségének megértéséhez fontos az indikátor definíciójának tisztázása. Indikátornak az olyan paramétert vagy értéket nevezzük, mely rámutat, információt vagy leírást szolgáltat egy jelenség, terület stb. állapotáról, helyzetéről [1]. Nemcsak valamilyen társadalmi jelenség jellemzésére alkalmazható, hanem valamilyen intervenció eredményéről és hatásosságáról is információkat szolgáltathat. Jelen tanulmány az EFOP-2.2.0-16-2016-00002 „Gyermek és ifjúságpszichiátria addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése” kiemelt projekt segítségével a Debreceni Egyetem keretén belül egy hazai módszertani helyzetkép kialakítása az egészségügyi alapellátás, szociális, pszichiátriai ellátás és köznevelés területén jelenleg alkalmazott és a jövőben alkalmazható teljesítménymérő eszközökről, indikátorokról. ime – interdiszciplináris magyar egészségügy Vizsgálati minta A Debreceni Egyetem ÁOK Gyermekgyógyászati Intézet, Gyermeklélektani és Pszichoszomatikus Osztályának, és a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának szakemberei Hajdú-Bihar megyében három fő terület vezetőivel, összesen 24 intézményben készítettek interjúkat 2017 nyarán az alábbi elosztásban: egyészségügyi alap- és szakellátás intézményei: védőnői hálózat (1), gyermek háziorvosi ellátás (1), gyermek sürgősségi ellátás (1), gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozás (2), drogambulancia (1) – összesen 6 interjú; szociális ellátás intézményei: gyámhivatal (1), családsegítő központ (1), lakásotthon (1), szociális szolgáltató központ (1), lelki segítő és rehabilitációs intézmény (1), rendőrfőkapitányság (1) – összesen 6 interjú; köznevelési intézmények: bölcsőde (1), óvoda (1), általános iskola (2), speciális általános iskola és gimnázium (2), gimnázium (2), szakgimnázium (1), pedagógiai szakszolgálat, illetve szakértői bizottság (3) – összesen 12 interjú. módszer és eszköz A közfinanszírozott szolgáltatások (egészségügyi, szociális és köznevelési szektorok) teljesítménymérésének bemutatása érdekében áttekintettük a hazai és nemzetközi szakirodalmat. Ezt követően állítottunk össze egy olyan, félig strukturált interjúkérdéssort, amit a vizsgálati mintában megadott intézmények vezetőivel vettünk fel. eredmények: a teljesítménymérés tapasztalatai az egészségügyi, szociális és közneVelési szektorban egészségügyi ellátás A teljesítménymérési kritériumrendszert olyan szervezetek fejlesztették ki, mint a Világbank (WB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), vagy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) [2]. Hazánkban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (röviden: ÁEEK) 2014es Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Jelentése a WHO szempontrendszere mentén hét kérdéskörre kereste a választ. Az eredmények alapján az egészségi állapot mutatói javuló tendenciájúak, de nemzetközi szinten szignifikáns elmaradást mutatnak és fontos, országon belüli különbségeket is tartalmaznak [3]. XViii. éVfolyam 9. szám 2019. noVember-december 17 egészségpolitika RENDSZERElEMZéS Magyarországon a háziorvosok és a házi gyermekorvosok indikátoralapú teljesítménymérésének bevezetése az Egészségügyi Minisztérium és a Világbank kezdeményezésére került napirendre 2008-ban. A teljesítménymérést azóta is miniszteri rendeletekben szabályozzák, illetve időszakosan módosítják. Jelenleg nagy hiányosságot jelent, hogy a gondozás valódi szakmai eredményessége nem jelenik meg az indikátorok között [4], továbbá mind hazai, mind nemzetközi szinten kevés figyelem fordul az alapellátás mentális egészség szempontú fejlesztésére, kutatására [5]. A strukturált interjúval történő adatgyűjtés során nyert információkon keresztül a házi gyermekorvosi ellátás adatgyűjtési és adatközlési jellemzőiről elmondható, hogy hazánkban a házi gyermekorvosoknak jogszabályi előírások szerint adatgyűjtési kötelezettségük van, továbbá kötelező adatszolgáltatásokat végeznek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé. Az adatok megosztása terén azonban sem a köznevelési, sem a szociális és gyermekvédelmi rendszerrel és más egészségügyi ellátókkal sincs kiépült szakmai együttműködés. A területi és iskolai védőnői szolgálatok a jogszabályban előírt adatok rögzítését végzik a várandós nőkre vonatkozóan, születés után rögzítik a csecsemő fejlődési adatait, szűrővizsgálatokat, védőoltásokat, meglévő betegségeket, szedett gyógyszereket, és az esetleges gyógyszerérzékenységet. Továbbá éves jelentési kötelezettségük van például a kismamák, a veszélyeztetett csecsemők számáról, az anyatejes táplálásról, illetve szoptatásról, testsúlyeltérésről stb. Pozitívumként kiemelendő, hogy a védőnők kapcsolatban állnak adatszolgáltatások terén a köznevelési, valamint a szociális-gyermekvédelmi és egészségügyi rendszerrel is. A drogambulanciák a kötelező adatrögzítéseket végzik (pl.: személyes adatok, beküldő intézmény, jelentkezés módja, a kliens által megnevezett cél, kórelőzmények, iskolai végzettség, szerhasználati szokások, szerhasználat kezdete stb.). Kötelező adatközléseket végeznek továbbá az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP), a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatbázisa, a TDI (Kezelési Igény Indikátor), az EMMI Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős Helyettes Államtitkárság Egészségfejlesztési és Szűrési Koordinációs Főosztály, életmód és HIV/AIDS Fókuszpontok Osztálya irányába. Naponta és havi összesítésben jelentik a betegforgalmi adatokat. Adatgyűjtés és -felhasználás terén a köznevelési és szociális-gyermekvédelmi területtel nem épült ki szakmai együttműködés – egymástól nem igényelnek és nem közölnek adatokat, nincs közös adatbázis. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátórendszer járóbeteg-szakellátása rögzíti az egészségügyi ellátással kapcsolatos alapadatokat (személyes adatok). Az ellátásról készül ambuláns lap, mely tartalmazza a személyes adatokat, jelen panaszokat, jelen állapot leírását, diagnózist, terápiás javaslatot, esetleges kontroll időpontját, továbbküldést. Az ambuláns lapot minden esetben megkapja a beteg, az informatikai rendszer és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér 18 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy (EESZT) is tárolja. Fekvőbeteg-szakellátás során az ellátásról zárójelentés készül, mely tartalmazza a fent leírtakat, ezenkívül a kórházban tapasztaltakat, kórlefolyást, megfigyelési eredményt. éves szinten rendszeresen közölnek adatot az OSAP, a TDI, az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága felé. szociális ellátás A gyermekvédelmi beavatkozások sikerességét leginkább a gondozásban eltöltött idő, és a rendszerbe való viszszakerülés alapján becsülhetjük meg. A gyermekvédelmi rendszer működéséről a területi szakszolgálatok, a befogadó otthonok, a nevelőszülői hálózatok, illetve a gyermekotthonok adatköreiből tájékozódhatunk [6]. Hazánkban a család és gyermekjóléti szolgálat rögzíti a szolgáltatásnyújtóhoz beérkezett jelzések, esetmegbeszélések, szakmaközi megbeszélések, esetkonferenciák számát. Az interjúk alapján az esetmenedzserek szemszögéből az alábbi statisztikai mutatók kerültek összegyűjtésre a 2016. évben induló eljárások kapcsán (belső adatgyűjtés): családok, gyermekek, lezárt esetek, védelembe vett gyermekek, családba fogadott gyermekek, nevelésbe vett gyermekek, ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek, utógondozott gyermekek száma, védelembe vételi tárgyalások, védelembe vétel során felülvizsgálati tárgyalások, nevelésbe vételi tárgyalások, nevelésbe vétel során felülvizsgálati tárgyalások száma, megelőző pártfogás alatt álló gyermekek, esetkonferenciák száma. A szociális szektor számos statisztikai adatot közöl a speciális feladatok ellátásával kapcsolatosan, valamint éves jelentési és adatszolgáltatási kötelezettsége van a KSH által meghatározott szempontok szerint, jogszabályban meghatározottak alapján a KSH-nak, a Kormányhivatalnak, illetve a települési önkormányzatnak. köznevelési ellátás Az oktatási teljesítmény értékelése és különböző országok teljesítményének összehasonlítása terén az EU, az OECD, illetve az UNESCO munkája kiemelendő. A három nagy szervezet 1994 óta közösen (is) szervezi az oktatási adatok gyűjtését, és a közös adatbázis (ún. UOE adatbázis) adatait saját indikátorrendszer kidolgozásához használja. A három (nevesített) nemzetközi szervezet különböző országcsoportok eltérő problémáival és céljaival foglalkozik, így a helyzetleíró és a változást nyomon követő indikátoraik is különbözőek. A magyar oktatásstatisztikai adatgyűjtést (az adatok forrása a KSH által végzett, Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program [OSAP] köznevelés-statisztikai adatgyűjtése) az elmúlt évtized elején alakították át, a jövőben pedig még számos indikátor nyomon követését tervezik a nemzetközi gyakorlatot is figyelembe véve. Az Országos Kompetenciamérés egy olyan magyar oktatási rendszerre jellemző sajátosság, mely szoros összefüggésben áll a PISA vizsgálatokkal. ElXViii. éVfolyam 9. szám 2019. noVember-december egészségpolitika RENDSZERElEMZéS sődleges célja a tanulók tanulmányi teljesítményének mérése, de a méréshez kapcsolódó háttérkérdőív segítségével a tanulói sajátosságok, és azok tanulmányi és nem tanulmányi eredményességre gyakorolt hatásai is mérhetővé válnak. A háttérkérdőívben számos olyan indikátor is megjelenik, amely a gyermekpopuláció mentális és fizikai egészségi állapotát méri/mutatja. Három különböző adatbázis elkészítésére kerül sor évfolyamonként, melyek nagy létszámú mintán nyújtanak lehetőséget a diákok fizikai és mentális egészségének lekérdezésére, kiváló lehetőséget biztosítanak a kérdéskörök beható, országos szintű vizsgálatára, a területi és csoportok közötti különbségek feltárására, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak az egészségfejlesztéshez [7]. Hazánkban az oktatási intézmények a rögzített adatokat kötelezően a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) adatbázisában tárolják és továbbítják. A rögzített adatok az Oktatási Hivatal felületén is megjelennek. Elsősorban a köznevelési, valamint a gyermekvédelmi törvény által kötelezően előírt adatokat rögzítik. A tanulók adatait a KIR rendszeren keresztül (most KRéTA rendszer) a Klebelsberg Központ (KK), a tankerület, a minisztérium (EMMI) és a KSH felé továbbítják. Az iskolák továbbá jelentik, hogy az adott intézmény tanulói közül, hány olyan gyermek van, aki a Szakértői Bizottság döntése alapján Sajátos Nevelési Igényű (SNI), Beilleszkedési Tanulási Magatartási zavarral (BTMN) küzd, magántanulói jogviszonnyal rendelkezik, valamint a gyermekvédelmi törvényt alapul véve, Hátrányos Helyzetű vagy Halmozottan Hátrányos Helyzetű (HH, HHH). A járási pedagógiai szakszolgálatoknak, a nevelési tanácsadóknak az Integrált Nyomonkövető Rendszer (INYR) felé van adatközlési kötelezettsége. Az utánkövetés rendszere a szakértői vizsgálatok után előírt kontroll alkalmával valósul meg, ami az első vizsgálatokat követő első év, azt követően pedig 3 évente kötelező a felülvizsgálat. A korai fejlesztésben résztvevő gyermek intézményi életútja általában folyamatosan kontrollálva van a felülvizsgálatok révén. A BTMN kategóriába sorolt gyermekeket 18 éves korig követik. Kölcsönös együttműködésre alapozó közös adatbázisok azonban nincsenek. Az egészségügyi rendszerrel az adatfelhasználások terén nincs hivatalos kapcsolat. A Megyei Szakértői Bizottság adatgyűjtési és adatközlési kötelezettségeire jellemző, hogy a szervezet kötelező és önként vállalt adatokat is rögzít a gyermekekkel kapcsolatban. Az adatok belső felhasználásra kerülnek, de néhány hivatalos szerv betekintési joggal rendelkezik. Az interjúkban elmondottak szerint az adatszolgáltatások terén egyirányú hatósági együttműködés jellemző, a szervezet szolgáltat adatokat a szociális-gyermekvédelmi és az oktatási területek hatóságai számára – kölcsönös együttműködésre alapozó közös adatbázisok azonban nincsenek. Az egészségügyi rendszerrel az adatfelhasználások terén nincs hivatalos kapcsolat. jaVasolt indikátorok Az indikátorrendszer kialakításánál elsődlegesnek tartottuk, hogy adott indikátor összhangban legyen a nemzetközi ime – interdiszciplináris magyar egészségügy 1. ábra A közfinanszírozott szolgáltatások mérésére javasolt indikátorok gyakorlattal [8], de tükrözze a magyar rendszer sajátosságait; képes legyen a járások/megyék/települések közötti összehasonlításra; valamint az indikátor meghatározásához az adatok ténylegesen rendelkezésünkre álljanak. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátásra koncentrálva az alábbi indikátorokat javasoljuk az egészségügyi, szociális és köznevelési szektorokban (lásd 1. ábra). összegzés, jaVaslat Az egészségügyi alap- és szakellátás, szociális ellátás, és köznevelés területén alkalmazható, a szolgáltatások teljesítménymérésének jelenleg alkalmazott eszközeire vonatkozó tanulmány elkészítéséhez a nemzetközi és hazai szakirodalmat tanulmányoztuk át, emellett a közfinanszírozott szolgáltatásokat nyújtó szektorok intézményeinek működéséről információkat szolgáltató interjúkat készítettünk. Indikátorjavaslatainkat szektoronként fogalmaztuk meg. Az egészségügyi szektorban a gyermekpszichiátriai ellátásra, a 18 év alatti korosztály mentális problémáira koncentráltunk. A szociális szektorban javasolt indikátorok zömében az alapellátást, szakellátást, nevelőszülői hálózatot, lakásotthonokat érintik. A köznevelési szektorban javasolt indikátorok esetén az Országos Kompetenciamérés eredményei mellett XViii. éVfolyam 9. szám 2019. noVember-december 19 egészségpolitika RENDSZERElEMZéS a speciális igényű tanulókra, évismétlőkre és az iskolából kikerült tanulókra koncentráltunk. A különböző szektorok képviselőivel felvett szakértői interjúk szerint minden szolgáltatónak törvény által előírt adatszolgáltatási kötelezettsége van, általában több intézmény felé. Az adatközlés azonban túlszabályozott és nem átjárható. A szolgáltatók – hasonlóan az ellátáshoz – a kliensekről és szolgáltatásaikról egymástól eltérő csatornákon közölnek adatokat, nincs központi adatbázis, egymás adataihoz nem férnek hozzá. Általában minden szolgáltató készít saját (egyedi szabályozása szerint), nem továbbított (főleg papír alapú) dokumentációt, azonban ezek kategorizálása, követhetősége, IRODAlOMJEGYZéK [1] Bukodi Et: Társadalmi jelzőszámok. 2001. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal. [2] Gaál P, Szigeti Sz, Evetovits T, lindeisz F: Az egészségügyi rendszerek teljesítménymérésének koncepcionális kérdései, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2012, 50(1), 7–15. [3] GYEMSZI: Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelési Jelentése 2013-15. Vezetői jelentés, 2014. Elérhető: https://mertek.aeek.hu/web/mertekmagyar-egeszsegugyi-rendszer-teljesitmenyertekelese/ jelentes-2013-15. Megtekintés dátuma: 2019.04.01. [4] Kolozsvári lR, Rurik I: A háziorvosok teljesítményének minőségi értékelése. Mi a probléma a háziorvosi indikátorokkal? Orvosi Hetilap, 2016, 157 (9), 328-335. A SZERZŐk BEMUTATÁSA prof. dr. nagy beáta erika egyetemi tanár, klinikai szakpszichológus 1984ben végzett pszichológusként.1992-ben a HIETE-n szerzett klinikai gyermekszakpszichológia szakvizsgát. 1983-1990 között a DOTE Gyermekklinikán, 1990-1999 között a VESZ Gyermekrehabilitációs Központjában dolgo- dr. oláh róza 1969-ben szerzett általános orvosi diplomát, 1975-ben neurológiából, 1977-ben pszichiátriából szakvizsgát. 1981-ben gyermekpszichiátriai szakvizsgát, 1984-ben filozófia és szociológia diplomát szerzett. A Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai 20 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy esetleges statisztikai feldolgozáshoz való hozzáférése szabályozatlan, nem megoldott. Az intézmények az adatközlések után nem kapnak visszajelzést, nincs visszacsatolás. Ezen adatok, mutatók nem kerülnek beépítésre a gyakorlati munkába, azokat nem értékelik helyi szinten, valamint a szakmai, módszertani tervek alakítására sincsenek befolyással. A hozzáférhetőséget, jogosultságot nagyon pontosan meg kell határozni, személyre szabni a különböző szektorokban dolgozó szakemberek kompetenciáinak megfelelően. Távlatokban egy közös elektronikus adatfeldolgozási rendszer kiépítése lenne a legcélravezetőbb a szektorközi együttműködések hétköznapi gyakorlatához. [5] Ford T: Practitioner review: how can epidemiology help us plan and deliver effective child and adolescent mental health services? Journal of Child Psychology and Psychiatry, 2008, 49, 900–914. [6] Rácz A, Szikulai I: Evaluációs modellek és indikátorok a gyermekvédelmi szakellátásban. lakásotthoni és gyermekotthoni ellátás általános modellje. In: Rácz A (szerk.): Gyermek- és ifjúságvédelmi tanulmányok. Indikátorok és evaluációs modellek a gyermekvédelmi szakellátásban, 2016, Budapest: Rubeus Egyesület, 40-74. [7] Arató F, Varga A: Együttműködés az együttnevelésért, Educatio, 2004, 1 (3), 503-508. [8] van den Berg M: The Dutch Health Care Performance Report: seven years of health care performance assessment in the Netherlands, Health Research Policy and Systems, 2014, 12(1). zott. 2000-ben szerzett PhD fokozatot, 2006-ban habilitált, 2015-ben szerzett egyetemi tanár fokozatot. 1999-2007 között a Debreceni Egyetem Pszichológia Intézet munkatársa, majd 2007-2016 között a DEOEC Magatartástudományi Intézet Klinikai- és Egészségpszichológiai Tanszék docense. 2016-tól DE ÁOK Gyermekgyógyászati Intézet, Gyermeklélektani és Pszichoszomatikus Osztály egyetemi tanára. Osztályán 1987-től osztályvezető főorvos. Kutatási területe a viselkedészavarok szociálpszichiátriai vizsgálata, a depresszió genetikai vizsgálata, az autizmus spektrum zavarok okainak feltárása. Címzetes főiskolai tanár, a Gyermekpszichiátriai Társaság vezetőségi tagja, észak-Alföld regionális szakfelügyelő főorvosa, grémiumvezető a gyermek- és ifjúságpszichiátria területén. XViii. éVfolyam 9. szám 2019. noVember-december egészségpolitika RENDSZERElEMZéS dr. Varga tamás 1994-ben szerzett általános orvos diplomát. 1998-ban pszichiátriai szakvizsgát, 2001-ben gyermekpszichiátria szakvizsgát, 2015ben neurofeedback terapeuta minősítést szerzett. 2017 óta habilitált terápiáskutya-kiképző. Jelenleg részlegvezető főorvos, gyermekpszichiáter a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben. nagy judit 2009-ben szerzett pszichológia BA képesítést a Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Karon. 2015-ben klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus végzettséget szerzett. 2011 óta dolgozik pszichológusként, majd klinikai szakpszichológusként a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályán. Részt vesz az osztályos és ambuláns betegek ellátásában, egyéni és csoportterápia megtartásában. dr. zombor erika 1994-ben szerzett orvosi diplomát a DOTE ÁOK-n. 199395 között a SOTE/VIKOTE által szervezett pszichoterapeuta, majd 1995-1996 között családterápiás képzésen vett részt. 1996-97 közt UNDCP kábítószer kezelési projekt keretén belül nemzetközi addiktológiai képzésben részesült. 2002-ben szerzett pszichiátriai szakvizsgát. 2007-ben EuroADAD képzésen vett részt a serdülőkori problémák korai felismerésére, a kezelési szükségletek meghatározására. 2015 óta serdülőkorú fiatalok számára induló önismereti csoportvezető. 2017 óta Wingwave coach. 2013-ban adjunktusi, 2019 főorvosi kinevezést kapott. A DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály Drogambulancián dolgozik. boris péter pszichológus, pszichológia szakos tanár és gyermek és ifjúsági klinikai és mentálhigiénés szakpszichológus jelölt. Jelenleg az EFOP-2.2.0-162016-00002 Gyermek és ifjúságpszichiátria, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése a Debreceni Egyetem szakmai feladatai a VI. számú alprojekt keretében végez kutatómunkát. 2007 óta dolgozik pszichológusként, 2007-től 2014-ig az állami szektorban Pedagógiai Szakszolgálatnál Nyírbátorban, majd 2014-2018 között a református egyház keretein belül a Református Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézetben, pszichológus, és országos szakmai koordinátorként. 2018-tól a Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Pszichoszomatikus Osztályán dolgozik pszichológusként. szőke zsuzsa ilona 2004-ben szociológusi képesítést (Debreceni Egyetem, BTK, Szociológiai Tanszék, Általános Szociális Munkás Szak), 2016-ban szociális szakvizsgát szerzett a Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Szociális Ellátása tárgykörben. 2010-től szociális munkás, tanácsadó munkakörben dolgozik a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Egyetemi Kórház Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Drogambulanciáján. Emellett tereptanári feladatokat lát el a Debreceni Egyetem szociális munkás, szociálpolitikus, szociálpedagógus hallgatók gyakorlati oktatásában. Az ambulancia mellett működő Függő-Híd Egyesületnél alelnök, valamint pályaorientációs és foglalkoztatási tanácsadást végez. 2004-2010-ig részt vett a Fogyatékosügyi Kerekasztal munkájában, 2004-2008-ig a Hajdú-Bihar Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda vezetője is volt. szele anna szabina 2015-ben szerzett viselkedéselemző diplomát a Debreceni Egyetem BTK Pszichológiai Intézetében, majd a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetében 2017ben egészségpszichológusként végzett. Angol-magyar bölcsészettudományi szakfordító. 2016 óta koraszülött gyermekek egy- és kétéveskori pszichomotoros fejlődésvizsgálatait végzi. Jelenleg PhD hallgatóként a Debreceni Egyetem ÁOK Gyermekgyógyászati Intézet, laki Kálmán Doktori Iskola Gyermeklélektani és Pszichoszomatikus Osztályán dolgozik, ahol kutatási területe a koraszülött gyermekek és egyes rizikócsoportok pszichomotoros fejlődésvizsgálata és a fejlődésüket befolyásoló tényezők feltérképezése. ime – interdiszciplináris magyar egészségügy XViii. éVfolyam 9. szám 2019. noVember-december 21
