IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0002, „Alap- és alkalmazott kutatások hallássérültek internetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás objektív mérésére” Pályázat - folytatás a 34. oldalról

  • Cikk címe: TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0002, „Alap- és alkalmazott kutatások hallássérültek internetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás objektív mérésére” Pályázat - folytatás a 34. oldalról
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 47
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

A projekt két, együtt alkalmazható eljárást kínál a beszéd vizuális kontrolljára. Az egyik a Debreceni Egyetemen kidolgozott audiovizuális transzkóder, a másik a Miskolci Egyetemen kifejlesztett „beszélő fej”. Az internet intenzív alkalmazása lehetővé teszi olyan szolgáltatások tervezését, amelyek nagy számítási kapacitású szerverek rendszerbe állítását igénylik, ilyen a „beszélő fej” és a prozódiai jellemzők számítása. Hasonló fejlesztések már léteznek a világon, ám azok nem mutatják meg a szavak helyes artikulációjával egyidejűleg a mintaszó és a kiejtett gyakorló szó vizualizált akusztikai jellemzőit. A kifejlesztett technológia független a nyelvtől, és könnyen adaptálható idegen nyelvekre. A rendszer hazánkban az interneten keresztül használható szabad hozzáférésű alkalmazásban.
A projekt gyakorlatban is hasznosítható célja egy olyan komplex rendszer létrehozása volt, amely a beszéd audiovizuális megjelenítését szolgálja, mintegy oktatási keretrendszerbe foglalva és megmutatva a beszéd hangképeit (videogram) és a hozzá tartozó artikulációs mozdulatokat.
A projekt eredményeként összeállt egy 4000 szavas beszédhang videogram szótár és az ahhoz tartozó transzparens „beszélő fej” által szimulált artikulációs mozdulatsor. A program egyéves használatával a súlyosan nagyothalló gyermekek beszédérthetősége nagymértékben javult a kontrollcsoporthoz képest. Ez bizonyítja a számítógépes tanító program létjogosultságát és sikerességét a hallássérültek beszédfejlesztésében, a beszédképzés és a képzett beszéd érthetőségének javítására.
A projekt részeként két nemzetközi workshopot is rendeztek a pályázat eredményeinek bemutatására és értékelésére. A folytatásához társpályázói partnerkapcsolatokat is kiépítettek francia, holland, német és szlovák – siketeket és nagyothallókat kezelő – egyetemi központokkal a Horizont 2020 pályázat benyújtásához.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLINIKUM TÜDŐGYÓGYÁSZAT A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Kerpel-Fronius Anna 1994-ben végzett a SOTE Általános Orvostudományi Karán. A SOTE Radiológiai és Onkotherápiás Klinikáján szakvizsgázott 1998-ban radiológiából. Jelenleg az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetében dolgozik, a radiológus osztályvezető helyettese. 1997- ben a Penn State University, USA, 2011-ben az Hopital Tenon, Párizs radiológia osztályán töltött egy-egy hónapot. 1994 óta vesz részt a Francai-Magyar Radiológus napok szervezésében, közel 10 éve szinkrontolmácsként is. A mellkasi radiológia a fő érdeklődési területe, jelenleg, – többek között – az LDCT-vel való tüdőrákszűrés megszervezésével foglalkozik. Prof. Dr. Horváth Ildikó orvos (Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest, 1988, summa cum laude). Az MTA TMB ösztöndíjasa, majd Fogarthy ösztöndíjjal 3 évig a National Institutes of Health, Bethesda, U.S.A., vendégkutatója. 1998-ban szerezte meg az orvostudomány kandidátusa, PhD, majd 2002-ben az MTA doktora címet. Dr. Horváth Ildikó nemzetközileg elismert, rangos alap- és alkalmazott kutatást, kutatásfejlesztést folytat. Emellett tüdőgyógyász szakorvosként végez klinikai munkát és aktívan részt vesz az egyetemi graduális és posztgraduális oktatásban. Számos nemzetközi konferencia meghívott előadója, szekcióelnöke volt, hazai és nemzetközi könyvek fejezeteinek írója. Több nemzetközi szakértői testület vezetője és/vagy tagjaként dolgozott/dolgozik. MTA Simonyi-díj, Loreal-UNESCO „Nőkért és a tudományért díj”, Magyar Tüdőgyógyász Társaság Korányi-gyűrű díjakat kapott tudományos munkájáért. Jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet stratégiai igazgatóhelyettese. Folytatás a 34. oldalról A projekt két, együtt alkalmazható eljárást kínál a beszéd vizuális kontrolljára. Az egyik a Debreceni Egyetemen kidolgozott audiovizuális transzkóder, a másik a Miskolci Egyetemen kifejlesztett „beszélő fej”. Az internet intenzív alkalmazása lehetővé teszi olyan szolgáltatások tervezését, amelyek nagy számítási kapacitású szerverek rendszerbe állítását igénylik, ilyen a „beszélő fej” és a prozódiai jellemzők számítása. Hasonló fejlesztések már léteznek a világon, ám azok nem mutatják meg a szavak helyes artikulációjával egyidejűleg a mintaszó és a kiejtett gyakorló szó vizualizált akusztikai jellemzőit. A kifejlesztett technológia független a nyelvtől, és könnyen adaptálható idegen nyelvekre. A rendszer hazánkban az interneten keresztül használható szabad hozzáférésű alkalmazásban. A projekt gyakorlatban is hasznosítható célja egy olyan komplex rendszer létrehozása volt, amely a beszéd audiovizuális megjelenítését szolgálja, mintegy oktatási keretrendszerbe foglalva és megmutatva a beszéd hangképeit (videogram) és a hozzá tartozó artikulációs mozdulatokat. A projekt eredményeként összeállt egy 4000 szavas beszédhang videogram szótár és az ahhoz tartozó transzparens „beszélő fej” által szimulált artikulációs mozdulatsor. A program egyéves használatával a súlyosan nagyothalló gyermekek beszédérthetősége nagymértékben javult a kontrollcsoporthoz képest. Ez bizonyítja a számítógépes tanító program létjogosultságát és sikerességét a hallássérültek beszédfejlesztésében, a beszédképzés és a képzett beszéd érthetőségének javítására. A projekt részeként két nemzetközi workshopot is rendeztek a pályázat eredményeinek bemutatására és értékelésére. A folytatásához társpályázói partnerkapcsolatokat is kiépítettek francia, holland, német és szlovák – siketeket és nagyothallókat kezelő – egyetemi központokkal a Horizont 2020 pályázat benyújtásához. Forrás:Debreceni Egyetem sajtó IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 47