IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Néhány gondolat a kézhigiénés compliance-ról

  • Cikk címe: Néhány gondolat a kézhigiénés compliance-ról
  • Szerzők: Dr. Rákay Erzsébet
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 8-10
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL

Absztrakt:

A kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének leghatékonyabb eszköze. A kézhigiénés compliance növelése csökkenti a nosocomiális fertőzések számát. Az ilyen irányú vizsgálatok szerint azonban az egészségügyi dolgozók a szükséges kézfertőtlenítéseknek mindössze 30-40%-át végzik el. Ennek az oka lehet az, hogy az egészségügyi dolgozó keze esetleg nem bírja, kisebesedik a használt fertőtlenítőszertől, de lehet az is, hogy nincs tisztában a kézhigiéne fontosságával. A compliance és a fertőzési arányok az egyes országokban, intézményekben nagyban különbözhetnek. Feladatunk, hogy új utakat találjunk a gyakorlat javítására.

Angol absztrakt:

Hand hygiene is regarded as the most effective means of preventing healthcare associated infection (HCAI). Rates of HCAI could be reduced in hospital nurseries by increasing hand hygiene compliance. Observational studies show that health workers cleanse hands only in 30-40% of cases it would be necessary. Lack of compliance has been attributed to health workersʼ dislike of soap that irritates skin, lack of awareness of the importance of hand hygiene. Compliance and HCAI are influenced by many variables. We need to find new ways of improving practice.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKCIÓKONTROLL Néhány gondolat a kézhigiénés compliance-ról Dr. Rákay Erzsébet, Szent János Kórház, Budapest A kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének leghatékonyabb eszköze. A kézhigiénés compliance növelése csökkenti a nosocomiális fertőzések számát. Az ilyen irányú vizsgálatok szerint azonban az egészségügyi dolgozók a szükséges kézfertőtlenítéseknek mindössze 30-40%-át végzik el. Ennek az oka lehet az, hogy az egészségügyi dolgozó keze esetleg nem bírja, kisebesedik a használt fertőtlenítőszertől, de lehet az is, hogy nincs tisztában a kézhigiéne fontosságával. A compliance és a fertőzési arányok az egyes országokban, intézményekben nagyban különbözhetnek. Feladatunk, hogy új utakat találjunk a gyakorlat javítására. Hand hygiene is regarded as the most effective means of preventing healthcare associated infection (HCAI). Rates of HCAI could be reduced in hospital nurseries by increasing hand hygiene compliance. Observational studies show that health workers cleanse hands only in 30-40% of cases it would be necessary. Lack of compliance has been attributed to health workersʼ dislike of soap that irritates skin, lack of awareness of the importance of hand hygiene. Compliance and HCAI are influenced by many variables. We need to find new ways of improving practice. A KÉZHIGIÉNÉ FONTOSSÁGA Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések túlnyomó többsége kontakt úton terjed, azaz a beteget ellátó személyzet keze viszi át a kórokozókat egyik betegről a másikra, ezért a kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb eleme. A helyes kézhigiénés gyakorlat elsődleges, bizonyítottan hatásos, egyszerű és költséghatékony módja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének. E fertőzések száma, jelentősége, az egészségügyi ellátás minőségének megítélésében játszott szerepe az utóbbi években növekszik. A fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb eszköze a megfelelő indikációk esetén helyesen végzett higiénés kézfertőtlenítés. Ennek megfelelően nagyon fontos feladata az infekciókontrollal foglalkozó szakembereknek, hogy fölhívják az egészségügyi ellátásban résztvevők figyelmét a helyes kézhigiénés gyakorlat, illetve a személyes felelősség jelentőségére, oktatásokkal segítsék a WHO kézhigiéne öt momentumán alapuló kézhigiénés indikációk elsajátítását, ellenőrizzék ennek betartását. Az utóbbi évek kézhigiénés kampányai felhívták a figyelmünket arra, hogy az egészségügyi ellátás során a betegágy mellett dolgozó orvosok és nővérek nem fertőtlenítik a szükséges gyakorisággal a kezüket. Követve az előttünk haladó nagy nevű külföldi kórházhigiénés szakembereket, országos és intézményi szinten is elkezdtük aktívan figyelni, hogy vajon nálunk milyen eredményei lesznek ezeknek az úgynevezett kézhigiénés compliance vizsgálatoknak [2]. A kézhigiénés tevékenységet – mint azt hivatalos módszertani levelünk is tartalmazza – kétféleképpen lehet megfigyelni: direkt és indirekt módon. A direkt módszerek magukba foglalják a direkt megfigyelést, a beteg általi becslést és az önellenőrzést [1]. A direkt megfigyelés módszertanát megismertük, és egyre több intézményben már alkalmaztuk is. Az indirekt módszerek közé tartozik a kézhigiénés szer fogyásának, illetve a kézhigiénés szer adagolók használatának megfigyelése. A HELYZET „FOKOZÓDIK” Az amerikai kontinensen, majd Nyugat-Európában előttünk már elvégzett compliance vizsgálatok eredményei elég lesújtóak voltak [5]. Az átlagosan 30-40%-os compliance értékek szakmánként és osztályspecifikációtól függően változ- 1. ábra Kézhigiénés compliance érték az egyes indikációk szerint (%) 8 IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS INFEKCIÓKONTROLL tak, de az átlag ezek körül az értékek körül mozgott. A több magyarországi kórházban már a kötelező jelentés előtt elvégzett indirekt compliance vizsgálatok eredményei megdöbbentették a kórházhigiénikusokat és nagyon sok helyen az ápolásvezetést. Az adatok rávilágítottak, hogy az egyes osztályokon elhasznált kézfertőtlenítő szer mennyiség átlagosan mennyi kézfertőtlenítést tesz lehetővé egy betegágyra, egy napra vonatkoztatva. És hogy ez bizony nagyon kevés. Nem jártak jobb eredménnyel a direkt megfigyeléses vizsgálatok sem. Az EPINFO 2011. augusztusi számában megjelent direkt megfigyeléses módszerrel mért compliance a WHO ajánlásában szereplő 5 momentum alapján az 1. ábrán látható eredményeket mutatta [3]: A vizsgálat adatai szerint különbség mutatkozik a compliance értékében az indikáció fajtájától függően: az aszeptikus beavatkozás előtt, váladékkal történt kontaminációt követően szerencsére az átlagosnál magasabb a kézfertőtlenítési hajlandóság. Sajnos szintén a külföldi példákhoz hasonlóan az orvosoknál sokkal kisebb a kézfertőtlenítési hajlandóság (14,8%), mint a nővéreknél (37,5%). Fentieket figyelembe véve szeretném hangsúlyozni az előzőekben már említett, de talán az olvasók figyelmét elkerülő érdekes jelenségre: az eredmények megdöbbentették a kórházhigiénikusokat és az ápolásszakma képviselőit, vezetőit. Az orvosszakmai vezetést nem véletlenül hagytam ki. Ugyanis a nemzetközi [4] és a hazai eredmények alapján, – illetve a betegellátás mindennapi gyakorlata is ezt támasztja alá, – az orvosok compliance-e mindenhol rosszabb értékeket mutat, mint a szakdolgozóké. Valahogy az orvosszakma, az orvosszakmai vezetés mégis elnézően legyint, ha a kézfertőtlenítési szokásokról van szó. Unottan, az óráikat nézegetve ülik végig a kötelező oktatásokat, mintegy jelezve: nekünk erre nincs időnk! Nagyon hiányos az orvosok ezirányú képzettsége, nagyon rossz szemlélettel kezdenek dolgozni, és nincs, aki az ellátó intézményekben ezt a szemléletet jó irányba tudná formálni! Pedig a rossz compliance negatív eredményeként a multirezisztens kórokozókkal és a Clostridium difficile-vel fertőzött betegek gyógyulásáért folytatott küzdelem ma már napi szinten okoz problémát éppen azoknak az orvosoknak, akik bármely szakterületen a felvett beteg alapdiagnózisából adódó probléma megoldása mellett a beteg kórházban szerzett fertőzésének gyógyításával kell, hogy foglalkozzanak. Didier Pittet, aki a világ minden táján megmozgatta az egészségügyben dolgozókat, aki a Nobel díj várományosaként járja a kórházakat, és hirdeti, hogy „Ments életeket! Moss kezet!” Pasteurre hivatkozva azt mondja: „Ahelyett, hogy a mikrobákat a sebekben szeretnénk elpusztítani, elsősorban arra kellene figyelnünk, hogy ne tegyük őket oda!” OKTATÁS Az elmúlt években nagyon sok kézhigiénés oktatást végeztem a kórházakban. Akkor eredményes egy oktatás, akkor várható el, hogy a betegágy mellett dolgozók a szük- séges esetekben elvégzik a kézfertőtlenítést, és megóvják a bennük bízó betegeket attól, hogy a kórházi környezetben, vagy a betegtársakban megbúvó kórokozókkal megfertőződjenek, ha tudják, mindez miért fontos, ellenkező esetben milyen következményekkel lehet számolni. Minden oktatáson felhívjuk a figyelmet a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések veszélyeire, statisztikákat mutatunk a Cl. difficile okozta fertőzések emelkedő tendenciájáról és a megdöbbentő halálozási adatokról. Vajon miért nem érjük el a várt eredményt??? Vajon hányan és mennyi ideig figyelnek arra, hogy a hallottak, látottak alapján az oktatott esetekben fertőtlenítsék a kezüket? Vajon hányan sóhajtanak egy nagyot, és folytatják munkájukat, a mindennapi rutin tevékenységüket anélkül, hogy bármit is változtatnának? A FELTÉTELEK Próbáltam sorra venni, melyek azok a tényezők, melyek szerepet játszanak, játszhatnak abban, hogy a kézfertőtlenítés oldalán felsorakoztatott érvek nyitott fülekre, befogadó fejekre találjanak, és az oktatások nyomán egyre inkább megértse mindenki a kézhigiéne jelentőségét, aki tehet azért, hogy a kórokozók terjedése megálljon. Nagyon egyszerű a képlet: mint mindennek, ennek is az az alapja, hogy biztosítottak legyenek a személyi és a tárgyi feltételek. A személyi és tárgyi feltételek minőségben és mennyiségben feleljenek meg a támasztott követelményeknek. Értelmezzük a képletet a kézhigiénés compliance tekintetében: megfelelő számú, jól képzett, tudatos egészségügyi személyzet, és megfelelő összetételű, a napi többszöri használat során a kéz bőrét nem károsító kézfertőtlenítő szer, mely a betegellátási pontokon minden esetben rendelkezésre áll. Amikor mindez adott, na, akkor kezdhetek én kézhigiénés compliance-et mérni, akkor lesz befogadó készség, és lesz a végrehajtáshoz szükséges eszköz. Miről beszélünk? Az egészségügy létszámhiánnyal küzd. Ez tény. Egy feltétel máris „kilőve”. A gazdasági nehézségek a tárgyi feltételek oldaláról állítanak akadályt. A módszertani levélben ez áll: „A megfelelő mennyiségű és minőségű kézhigiénés készítmények biztosítása az intézményi vezetés feladata és kötelezettsége a vonatkozó 20/2009 (VI.18.) EüM. rendelet szerint. E készítmények számára a gyógyszer kereten belül elkülönített keretet kell biztosítani.” Sajnos ezt a nagyon fontos feltételt kevés intézményben teljesítik. A gyógyszerkeret pedig ritka kivétellel (van ilyen?), nagyon szűkös. Amikor az osztály vezetésének választania kell, hogy a beteg a megfelelő gyógyszert megkapja, vagy a nővéri kezelőhelységen kívül a betegágy mellé is tudjunk az adagolóba fertőtlenítőszert tenni… Természetesen nem adjuk fel! Sajnos a baktériumaink sem adják fel! Ha győzni nem is tudunk, de legalább próbáljuk kordában tartani őket, betegeink védelmében! Semmelweist az „anyák megmentőjének” nevezzük, Pittet profeszszorról úgy beszélnek, hogy „ő az, aki minden évben milliók életét menti meg”. Pittet professzor és munkatársai nemzetközi kampányaik során országról országra járva készítettek IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 9 INFEKCIÓKONTROLL olyan filmeket, melyeken mosolygó egészségügyi dolgozók a kampányfilm zenéjére táncolva mutatják be a kézfertőtlenítés helyes mozdulatait, mintegy jelezve: megtanulták a leckét, így fogják csinálni! Szeretném már megtalálni itt Magyarországon is ezeket a mosolygó, vidám, harcra kész egészségügyi dolgozókat! IRODALOMJEGYZÉK [1] Az Országos Epidemiológiai Központ Módszertani levele a kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban, EPINFO, 17. évfolyam 2. különszám, 2010.11.10. [2] Crouzet, T: Clean hands save lives, LʼÁge dʼHomme, Paris 2014. [3] Rákay E, Harnos L, Schrauf T, Szabó L, Haid L., Szilágyi E: Direkt megfigyeléses módszerrel mért kézhigiénés compliance eredményei. A Nemzeti Kézhigiénés Kampány keretén belül a Kézhigiénés Világnapon, 2011. május 5-én elhangzott előadás anyaga, EPINFO, 18. évfolyam 32. szám 2011. augusztus 19. [4] Pittet D: Clean Care is Safer Care: The First Global Challenge of the WHO World Alliance for Patient Safety, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol. 25 No. 11. 2005. November [5] Gould D, and Drey N: Types of interventions used to improve hand hygiene compliance and prevent healthcare associated infection, Journal of Infection Prevention, 20. March 2013. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Rákay Erzsébet 1988-ban végzett a leningrádi Higiénikus Orvostudományi Egyetemen. Végzést követően a kistarcsai Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban kórházhigiénikusként kezdett el dolgozni, később a higiénikus főorvosi állást töltötte be. 1996-ban közegészségügyi járványtan, 2002-ben infektológia szakvizsgát szerzett. 2001- 2008 között a Bajcsy Kórház szaktanácsadója, 2009-ben az intézmény higiénikus főorvosa volt. 2010 márciusától a Szent János Kórház kórházhigiénés osztályának osztályvezető főorvosa. Tagja, 2009-től alelnöke a Magyar Infekciókontroll Társaságnak. Az infekciókontroll tevékenység, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése a kórházakban nem csak a munkája, de hivatása is. 2013-tól az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja rovatvezetője. Fejér Megyei Szent György Kórház TIOP-2.2.2/C/10/1 „A Perinatális Intenzív Centrumok és az Intenzív Neonatológiai Osztályok műszaki fejlesztése” Eszközfejlesztés a PIC-i babákért a Fejér Megyei Szent György Kórházban A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Újszülött, Csecsemő és Gyermekosztálya keretében működő Perinatális Intenzív Centrumban (PIC) megvalósult fejlesztésnek köszönhetően nagymértékben javul az ellátás minősége. A zömében elöregedett eszközpark cseréjével szakmailag magasabb szintű betegellátás valósul meg. A Kórházban született, vagy az ellátási területről odaszállított újszülöttek, a jelenleg elérhető legmagasabb technikai színvonalú műszerekkel részesülhetnek kezelésben. Így a jövőben végre nem a súlyossági sorrend szerint kell eldönteni, melyik újszülött kerüljön a fejlettebb technikájú inkubátorba vagy lélegeztető gépre. A 204 000 000 Ft összegű uniós projekt megvalósulásával megtörténik a Perinatális Intenzív Centrum eszközparkjának radikális modernizálása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az orvosi műszerek, létfontosságú eszközök, mint például az inkubátorok, lélegeztető gépek, infúziós pumpák, monitorok átlagéletkora a jelenlegi 10 évről 3 év alá csökken. Folytatás a 15. oldalon 10 IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS