Kerekasztal megbeszélésre gyűltek össze a hazai szakmai szervezetek vezetői 2016. január 26-án Budapesten, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő Kézhigiénés Napra készülve áttekintsék a kézhigiéné jelenlegi helyzetét és kijelöljék a fejlődés lehetséges irányait.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL Tiszta betegellátás: a betegbiztonság sarokköve Kerekasztal megbeszélésre gyűltek össze a hazai szakmai szervezetek vezetői 2016. január 26-án Budapesten, hogy a közeljövőben megrendezésre kerülő Kézhigiénés Napra készülve áttekintsék a kézhigiéné jelenlegi helyzetét és kijelöljék a fejlődés lehetséges irányait. Az infekciókontrollal és kórházhigiénével foglalkozó szakemberek előtt jól ismert a WHO „Betegbiztonság” programja, melynek „Tiszta betegellátás – biztonságos betegellátás” címet viselő alprojektje világos iránymutatást ad az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére és csökkentésére vonatkozóan. A program vezetője, s egyben a világszervezet stratégiai partnere a svájci Didier Pittet orvosprofesszor, aki tíz évvel ezelőtt indította el kézhigiénés modelljét a genfi egyetemen. Vezetésével mintegy kétszáz szakember működött közre a kézhigiéné bizonyítékokon alapuló irányelvének és implementációs stratégiájának kidolgozásában. A multimodelles kézhigiénés fejlesztési stratégiát az összes kontinensen tesztelték, figyelembe véve a különböző földrajzi régiók társadalmi, gazdasági és kulturális hátterét – mutatott rá bevezetőjében Dr. Szilágyi Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetőhelyettese. Mint elmondta, igen nagy megtiszteltetés, hogy az infekciókontroll nemzetközi szaktekintélyeként elismert Pittet professzor – aki nagyra tartja és kutatja is Semmelweis Ignác munkásságát – hazánkba látogat, és magyarországi tartózkodása alatt részt vesz, és előadásokat tart az április 7-én megrendezésre kerülő „Kézhigiénés Nap 2016 Magyarország” elnevezésű rendezvényen. Az április 7-ére meghirdetett tanácskozás várhatóan legnagyobb érdeklődésre számot tartó témája a kézhigiénés irányelv gyakorlatban történő alkalmazása lesz, ezt helyezte górcső alá a szakmai szervezetek közötti megbeszélés is. OKTATÁS Az infekciókontroll és azon belül a kézhigiéné hazai oktatása terén számos hiányosság tapasztalható – állapították meg a kerekasztal résztvevői. A szakdolgozók egyetemi és főiskolai képzése 2008 óta a WHO irányelvei alapján történik az Egészségtudományi alapismeretek című tantárgy keretében. Dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint azonban a tantermi demonstrációs gyakorlatok tárgyi feltételei merőben eltérnek a valós életben tapasztalható körülményektől. A hallgatók elméleti tudása hamar megkopik, ha a betegágy mellett nem, vagy nem kellő mennyiségben állnak rendelkezésre a kéz- 14 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY higiénéhez szükséges fogyóeszközök. További problémát jelent, hogy a magyarországi szakdolgozók mindössze egynegyede részesül felsőfokú képzésben. A középfokú szakképzési rendszert 2007-ben kiszervezték, azóta a szakdolgozók masszív tömege viszonylag rövid idejű, de eltérő feltétekkel rendelkező képzések keretében szerzi meg ismereteit, aminek a szakmai színvonal látja kárát. Dr. Rauth Erika, a Magyar Infekciókontroll Társaság elnöke a graduális orvosképzésről szólva kifejtette, az első évfolyamot követő nyáron a medikusok ápolási gyakorlaton vesznek részt. Bár ennek során begyakorolják a kézfertőtlenítést, kérdés, hogy a későbbiekben mennyire válik mindennapos rutinjukká a kézhigiéné. Dr. Szilágyi Emese mindehhez hozzátette, hogy a WHO betegbiztonsági curriculumot dolgozott ki az orvostanhallgatók részére, mely magában foglalja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését is, kiemelve a kézhigiéne jelentőségét és gyakorlati oktatását, amelyet véleménye szerint be kellene építeni a képzésükbe. Továbbá a szakma arra is törekszik, hogy a kézhigiénés ismeretek beépüljenek a kötelező szinten tartó tanfolyamok anyagába. A szakmai szervezetek sokat próbálnak tenni az oktatás fejlesztésért, előremutató kezdeményezéseknek is tanúi lehetünk, de szükség lenne egy, a szaktárca által erőteljesebben támogatott programra is. COMPLIANCE A nosocomiális fertőzések legalább egyharmada, bizonyos esetekben fele megelőzhető lenne, ha mindig mindenki betartaná a fertőzésmegelőző szabályokat, beleértve a helyes kézhigiénés gyakorlatot. Dr. Szilágyi Emese arról tájékoztatott, hogy a WHO önértékelési rendszert dolgozott ki kórházak számára, amelynek alkalmazásával értékes információ nyerhető az egészségügyi intézmények kézhigiénés gyakorlatáról. A magyar kórházakban már második éve munkatervi feladat ennek a felmérésnek az elvégzése, amelynek eredményei alapján hazánk a közepes szintet érte el a rangsorolásban. A nemzetközi kézhigiénés felmérésből kiderült, hogy az országok legtöbbje hasonló eredményeket ért el, – még a fejlett Hollandia is csak a közepes besorolást –, ami azt jelzi, hogy a tehetősebb államokban is van még hova fejlődni. A helyes gyakorlat beépülése különböző innovatív megoldásokkal segíthető elő, melyek terén jó példával jár előttünk Pittet professzor genfi klinikája. Dr. Rauth Erika megjegyezte, hogy a kreatív ötletek megvalósításához anyagi támogatás és marketing háttér is szükséges. A Magyar Kórházszövetség részéről Dr. Tóth Gábor, a Bajai Szent Rókus Kórház igazgatója úgy fogalmazott: az egészségügy XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS INFEKCIÓKONTROLL a magyar társadalomnak különleges szegmense, amelyben olyan emberek dolgoznak, akiket legnagyobb mértékben a segítő szándék motivál. Ezért célszerű lenne az egészségügyi dolgozók lelkiismeretére hatni, amikor a kézhigiéné jelentőségéről akarjuk meggyőzni őket. Balasi Tiborné, a Magyar Műtősasszisztensi Társulás elnöke a betegellátó intézményeken belüli érdekérvényesítés erősítését hangsúlyozta. A hozzáállást befolyásolhatja az is, hogy milyen minőségű fertőtlenítőszert vásárolnak a kórházak – tette hozzá dr. Rauth Erika. A közbeszerzések során azonban nem a minőség, hanem a költséghatékonyság az elsőrendű szempont. A gyenge minőségű szertől kisebesedik a dolgozók keze, ezért nem szívesen használják, még ha meg is felel a jogszabályi előírásoknak. Megjegyezte: a kézhigiénés fegyelem nagymértékben javítható személyes példamutatással is. Ha a főorvos, vagy a főnővér kellően elkötelezett, elöl jár a helyes gyakorlat példamutatásában és megköveteli az osztály dolgozóitól a rendszeres kézfertőtlenítést, a jó gyakorlat előbb-utóbb beépül a napi rutinjukba. VISSZACSATOLÁS A helyes kézhigiénés gyakorlat javallataira vonatkozó öt momentum egyszerű és könnyen megjegyezhető – mutatott rá dr. Szilágyi Emese. Mégsem ment át mindenhol a köztudatba, hogy a beteg bőre és közvetlen környezete tele van kórokozókkal. Direkt és indirekt kontaktus révén ezek a kórokozók kontaminálják az egészségügyi személyzet kezét, és a hiányos kézfertőtlenítés miatt túlélnek, szaporodnak, majd átkerülnek egy másik betegre. Mindez elkerülhető lenne, ha a kézhigiéne öt momentuma szerint történne a kézfertőtlenítés, azaz betegérintés előtt, aszeptikus beavatkozás előtt, testváladékkal történő expozíció után, a beteg érintése után,elöl és a betegzóna elhagyásakor. Problémás lehet a gumikesztyű használata is, mert álbiztonság érzését keltheti. A dolgozók nem feltétlenül akkor vesznek fel gumikesztyűt, amikor szükséges, mert nem közismert a „gumikesztyű-piramis”, ami támpontot ad arra nézve, hogy milyen tevékenységek során nem szükséges, illetve mikor kötelező a gumikesztyűt hordani, azon belül pedig milyet. Dr. Szilágyi Emese leszögezte: csak rövidre vágott, lakkozatlan körömmel, óra és ékszer nélkül lehet helyesen kezet mosni, ennek megkövetelése elengedhetetlen. A dolgozói compliance nyomon követéséhez a WHO direkt megfigyeléses módszert javasol, ám ennek kivitelezése meglehetősen nehéz és időigényes – világított rá dr. Rauth Erika. Mindazonáltal elismerte, hogy a monitorozás rendkívül fontos adatokkal szolgál az intézményvezetők számára. Mindemellett a nyitott osztályokra érkező hozzátartozók kézhigiénéje is komoly fejlesztésre szorul – állapították meg a beszélgetés résztvevői –, amin önmagában az is javíthat, ha több adagoló lenne kihelyezve a látogatók számára. Nem kérdés, hogy nagyobb gondot kellene fordítani a kézhigiénés ismeretek terjesztésére, és a közoktatásban történő bevezetésükre is szükség van annak érdekében, hogy a lakosság kézmosási szokásai megváltozzanak. Semmelweis után 150 évvel időszerű lenne végre, hogy a kézhigiéné az egészségkultúra szerves részévé váljon. Boromisza Piroska Francia kapcsolat Orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségekről egyeztetett Franciaország magyarországi nagykövete a Debrecen Egyetemen. Az egyetem vezetése mellett a karok képviselőivel, valamint az aktív francia kapcsolattal rendelkező oktatókkal és kutatókkal is találkozott Éric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete és Hervé Ferrage, együttműködési és kulturális tanácsos, a budapesti Francia Intézet igazgatója február 19-én tett i látogatásán a Debreceni Egyetemen. A nagykövetet és a tanácsost Szilvássy Zoltán rektor és Jánosy Orsolya, a Nemzetközi Iroda vezetője fogadta. A francia delegációt azok az orvos-, egészség- és agrártudományi együttműködési lehetőségek érdekelték, melyekbe az iparági gazdasági szereplők is bevonhatók. Főként az orvostudományban és egészségiparban látunk esélyt a közös munkára. Ezeken a területeken az akkreditált klaszterek révén jól strukturált ágazati kapcsolatai vannak a Debreceni Egyetemnek, míg Franciaországban ugyancsak klaszteralapú a gazdaságfejlesztés. A nagykövettel egyetértettünk benne, hogy a diplomáciai csatornák támogatásával még hatékonyabb lehet a közös munka – tájékoztatott Szilvássy Zoltán rektor. Az új kapcsolat első lépése lehet a debreceni Pharmapolis és a párizsi Medicen innovatív gyógyszeripari klaszterek együttműködése. A folytatásában pedig az agrártudományi kutatásokról is egyeztetnek a felek. A rektori megbeszélést követően a delegáció Papp Zoltánnal, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettesével és Bognár Lászlóval, az Idegsebészeti Klinika igazgatójával találkozott, akik a gammakéssel kapcsolatos terápiákról és kutatásokról beszéltek a diplomatáknak. Forrás: DE IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 15
