IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Tudomány és innováció: az ország teljesítőképességének motorja - Interjú Prof. Merkely Bélával

  • Cikk címe: Tudomány és innováció: az ország teljesítőképességének motorja - Interjú Prof. Merkely Bélával
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 75-78
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: PORTRÉ
  • Alrovat: PORTRÉ

Absztrakt:

Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Merkely Béla egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója. Ez alkalomból arra kértük professzor urat, számoljon be a kardiológia terén végbement fejlődés eredményeiről, egyúttal a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyetteseként és Klinikai Központjának elnökeként ossza meg velünk gondolatait az intézmény fejlesztésének lehetséges irányairól.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
PORTRÉ Tudomány és innováció: az ország teljesítőképességének motorja Interjú Prof. Merkely Béla klinikai rektor-helyettessel Gábor Dénes-díjban részesült Dr. Merkely Béla egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem (SE) Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója. Ez alkalomból arra kértük professzor urat, számoljon be a kardiológia terén végbement fejlődés eredményeiről, egyúttal a Semmelweis Egyetem klinikai rektor-helyetteseként és Klinikai Központjának elnökeként ossza meg velünk gondolatait az intézmény fejlesztésének lehetséges irányairól. – Az IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy tudományos folyóirat szerkesztősége nevében ezúton gratulálok Önnek a decemberben átvett Gábor Dénesdíjhoz. Miről szól ez az elismerés? A Gábor Dénes-díjat a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka és a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményekért ítélik oda évente egy alkalommal. Az ünnepélyes díjátadón elhangzott indoklás szerint az eltérő szimptómákkal jelentkező szívelégtelenségek hatékony kezelését szolgáló eljárások kifejlesztésében végzett alkotó közreműködést, valamint a nagyszámú sikeres szívátültetés szervezeti és orvos-biológiai hátterének megteremtését ismerték el. Elsősorban az ún. minimál invazív beavatkozások terén végzett tudományos tevékenységnek és az új, innovatív módszerek magyarországi meghonosításának köszönhetem a díjat, amelyet igen nagy megtiszteltetésnek tekintek. INTERVENCIÓS KARDIOLÓGIA: ROBBANÁSSZERŰ FEJLŐDÉS – Pályája kezdete óta milyen változásokat élt meg a szívgyógyászat? Szakmám megkezdésével egy időben, a katéteres terápia bevezetésének és elterjedésének köszönhetően a kardiológia hatalmas fejlődésen ment keresztül. A minimál invazív katéteres terápiát elsőként a szívritmuszavarok diagnosztikában és kezelésében alkalmaztuk. Ezzel párhuzamosan megkezdtük a koszorúér betegség katéteres diagnosztikáját és kezelését is. Európa-szerte – és így 2003-tól Magyarországon is – megvalósult az ún. heveny szívizom infarktus ügyelete. Ez az ellátási forma elsők között Budapesten és Közép-Magyarországon, majd az egész országban, így valamennyi magyar állampolgár számára elérhetővé vált. A megmentett életek számán lehet lemérni, hogy ennek bevezetése mekkora egészségnyereséget eredményezett. Az elmúlt tizenöt évben – Józan Péter adatai szerint – a heveny szívizom infarktusban elhunyt betegek IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY száma éves szinten 15 ezerről 7 ezer alá esett hazánkban. A katéteres technika fejlődése ezzel nem állt meg, az intervenciós kardiológia egyre inkább feszegette a szívsebészet határait. Nagy előrelépés volt a néhány éve hazánkban bevezetett új eljárás, az aorta-billentyű ún. katéteres cseréje. Több száz ilyen típusú beavatkozást végeztünk el klinikánkon és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben, melyet a két nagy központon kívül a Debreceni Egyetemen is több ízben alkalmaztak. – Professzor úr 2007 óta a SE Kardiológiai Tanszék – Kardiológiai Központ tanszékvezető egyetemi tanára, 2011-től a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója. A vezetői teendők mellett kardiológusként is igen aktív munkát végez: utoljára tavaly novemberben – elsőként az országban – egy szenzációszámba menő műtétet hajtott végre. Milyen típusú beavatkozás történt? Több ezer embert érinthet Magyarországon a leggyakoribb szívbillentyű-betegség, a billentyű záródási zavara, aminek következtében a vér visszaszivárog a szív másik üregébe. Ennek a problémának a megoldását segíti az újfajta innovatív módszer, ami lényegében a billentyű katéteres plasztikáját jelenti. Ezzel az igen összetett, komplex eljárással a bal kamra és a bal pitvar határán elhelyezkedő, kétvitorlájú, ún. mitralis billentyű záródási elégtelenségét tudjuk kezelni. Azért jelent áttörést ennek a beavatkozásnak a sikeres elvégzése, mert mindezidáig nem ismertünk igazán biztonságos szívsebészeti megoldást erre a betegségre, a nyílt műtét halálozási aránya rendkívül magas volt. Ezzel szemben a katéteres billentyűplasztika rendkívül biztonságos eljárás. Ma már havonta két ilyen beavatkozást végzünk, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ún. egyedi méltányosság keretében fizet. Ez azért lényeges, mert ez egy meglehetősen drága, de összességében mégis költséghatékony beavatkozás. Előnye továbbá, hogy a műtét mindössze néhány napos kórházi tartózkodást igényel, a betegek az operációt követően, rövid időn belül újra aktív életet élhetnek, eddig öt ilyen műtétet végeztünk. – Milyen egyéb újfajta műtéti eljárásokat vezettek be a Városmajori Klinikán? A szívelégtelenség kezelése szempontjából fontos az ún. reszinkronizációs pacemaker kezelés, melynek során három elektródával szinkronizáljuk a szív működését. 2012ben sikerrel elvégeztük az első végleges műszív beültetést, a tavalyi mitralis klip beültetésével teljessé vált a klinika portfóliója, vagyis már nincs olyan felnőtteken elvégezhető szívműtét a világon, amely ne lenne elérhető a Semmelweis XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 75 PORTRÉ Egyetem Városmajori Klinikáján. Megnyílt a szívtranszpantációs intenzív osztályunk, ami Európa egyik legkorszerűbb intenzív osztálya, ahol az összes keringéstámogatási rendszer elérhető. Joggal állíthatjuk, hogy e fejlesztéseknek köszönhetően a szívtranszplantációs programunk gyakorlatilag Európa élmezőnyébe került. Az elmúlt két évben Európában a második, illetve harmadik legtöbb szívátültetést hajtottuk végre. Következő lépésben, a hosszú távú eredményesség feltételeként ún. szívtranszplantációs osztályt fogunk kialakítani, mert a szívátültetésen átesett betegeket célszerű az utógondozás során is ott kezelni, ahol a beültetés történt. Mindemellett klinikánk nem csak a szívgyógyászat, hanem az érgyógyászat terén is alkalmaz katéteres beavatkozásokat: az új eljárás, a stent-graft beültetése során a katéteres technikát ötvözik az érsebészeti technikával. A hatalmas aorta tágulatok és repedések, aorta-disszekciók kezelése, az akut érkatasztrófák megelőzése és ellátása a legnagyobb szakértelemmel történik klinikánkon. A Városmajori Klinika Nemzeti Szívtranszplantációs és Műszív Központ, valamint Nemzeti Nagyér Központ, egyben a budapesti és közép-magyarországi sürgősségi betegellátás meghatározó szereplője. – Milyen technikai háttérrel valósítható meg ez a széles szakmai portfólió? Klinikánk gép- és eszközparkja minden diagnosztikai és terápiás igényt kielégít. A közelmúltban megnyílt a KözépEurópában is egyedülálló, kombinált képalkotó és operációs helyiségünk. Az ún. hibrid műtőben a beteg mozgatása és szállítása nélkül, egyazon időben, egyazon berendezésen bármilyen kardiovaszkuláris sebészeti, illetve katéteres eljárás elvégezhető. Ez százféle, eddig külön-külön végzett műtéti kombinációra ad lehetőséget a betegek optimális kezelése érdekében. Ebben az operációs helyiségben a lehető legnagyobb biztonságban dolgozhat együtt a szívgyógyász, az érsebész és a radiológus. Összességében tehát elmondhatom, igen szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy a szív-és az érgyógyászat ilyen mértékben fejlődött az elmúlt időszakban. KITÖRÉSI PONTOK – Professzor urat 2015 májusában a SE klinikai rektor-helyettesévé választották, majd a Klinikai Központ elnöke lett. Milyen elképzelésekkel fogott hozzá az új feladatok ellátásához? Azt szeretném elérni, hogy a Semmelweis Egyetem klinikái a lehetőségekhez mérten a közép-magyarországi és országos ellátásban versenyképes ellátást nyújtsanak, rugalmasan alkalmazkodva a kor kihívásaihoz. A klinikák alapvetően abban különböznek a szakma-specifikus kórházi osztályoktól, hogy az adott szakterület teljes portfólióját felölelik. Az imént beszéltünk a szív- és érgyógyászatról, mely jó példa erre: nincs olyan műtét ma a világon, amelyet a Városmajori Klinikán ne tudnánk elvégezni. 76 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Ugyanakkor ez nyilvánvalóan nem kivitelezhető egy megyei kórház esetében. Ahhoz, hogy az egyetem összes klinikája megfeleljen ennek az elvárásnak, mindenekelőtt fel kell mérni a szükségleteket, és folyamatosan új utakat kell keresni. Robosztus, a Városmajori Klinikához hasonló, nagy klinikákat szeretnék létrehozni, amelyeknek nem csak a betegellátási teljesítménye nagy, hanem a tudományos tevékenysége is nemzetközi szintű. Ennek azonban az alapfeltétele az, hogy jelentős tömegük, minden szempontból versenyképes portfóliójuk is legyen, amely mind Magyarországon, mind külföldön viszonylatban is megállja a helyét. A klinikum erősítésének nem csak az a célja, hogy bővüljön a betegellátási kapacitás, hanem hogy az egészségiparral együtt a tudományos fejlődést és az innovációt szolgálva az ország teljesítőképességének egyfajta motorja legyen. – Hogyan szolgálhatja a megerősített egyetemi betegellátási háttér az oktatás minőségét? Minőségi orvosképzés nem létezhet erős gyakorlati képzési háttér, klinikai hálózat nélkül. A Semmelweis Egyetem klinikái hazánk legnagyobb gyógyító intézmény-hálózatát képviselik. Minden gyógyító diszciplínának jelen kell lennie, és széles körben a legmagasabb szintű progresszív ellátást kell biztosítania. Szükségesnek tartom, hogy az orvosképzés céljainak megfelelően, a megjelenő szükségletek irányában bővüljön a klinikum kapacitása. A Semmelweis Egyetem Magyarország vezető orvosképző egyeteme, s mivel minden kara az egészségüggyel, illetve az orvostudománnyal kapcsolatos oktatási anyagra épül, szakegyetemnek minősül. Kormányzati támogatással könnyen optimális feltételeket teremthetünk ahhoz, hogy a hazai és idegenynyelvű orvosképzés minőségét és mennyiségét jelentős mértékben fejlesszük. – Milyen fejlesztések, átalakítások zajlottak le a közelmúltban, és terveznek-e továbbiakat? Zajlik a Semmelweis Egyetemen korábban egyáltalán nem, vagy nem megfelelő súllyal jelenlévő diszciplínák (pl. traumatológia, hematológia, mellkassebészet, infektológia) ellátásának megszervezése, illetve megerősítése. A hiányzó speciális területeken igyekszünk mélyíteni szakmai kapcsolatainkat az országos intézetekkel és a legmagasabb szintű betegellátás más szereplőivel (pl. onkoradiológia, idegsebészet). Ez év január 1-jén megnyílt az Onkológiai Központunk, amelyhez csatlakoztatni fogjuk a Pulmonológiai Klinikát, ugyancsak komoly onkológiai kapacitással. A Korányi Projekt keretében az Ortopédiai Klinika a külső klinikai tömbbe költözik, ugyanoda tervezzük második menetben a traumatológiát, a sürgősségi osztályt, a nagy központi laboratóriumot és a képalkotó egységet. Az így létrejövő komplexumban egy közös kubatúrán belül lesznek elérhetőek a szakmák, mivel a jelenlévő klinikák közötti átjárást korszerű infrastruktúrával biztosítjuk. Az imént említett onkológiához hasonlóan az immunológia, endokrinológia és hematológia centralizációját is tervezzük. XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS PORTRÉ – Milyen lépéseket tervez a betegellátás és az orvosképzés-továbbképzés közötti kapcsolat szorosabbá tételének érdekében? Fontosnak tartom a „hands-on tutorial” jellegű oktatási formák széleskörű bevezetését mind az orvosképzés, mind a továbbképzés területén. Olyan nemzetközi speciális képzőcentrumok létrehozására van szükség, mint például a Center of excellence programok és a CT Akadémia. A klinikák korábban említett kapacitásbővítése pedig nem csupán a betegellátás minőségét emeli, hanem megteremti a világszínvonalú gyakorlati orvosképzés feltételeit is. gatói létszámot, ennek azonban szűk keresztmetszetet szab a klinikum. Elismert tény, hogy a Semmelweis Egyetem az orvosképzésen keresztül nagyon fontos, hosszú és rövidtávon is többszörösen megtérülő, kifizetődő nemzeti GDP termelő egység. Úgy vélem, kevés olyan márkanév van, amely vetélkedni tud a Semmelweis Egyetem márkanévvel, mely értékálló és komoly bevételt hoz mind az egyetemnek, mind az országnak. Hiszen ha itt több ezer hallgató tanul, akkor a networking is Magyarországon alakul ki, adott esetben olyan szoros kapcsolatok kötődnek, amelyek egy életen át növelik hazánk elismertségét. STABILIZÁCIÓ – Ugyanakkor a jól képzett magyar orvosok iránt még mindig igen nagy a kereslet Nyugaton... Azt gondolom, hogy a klinikáinknak van esélyük versenyre kelni a nyugat-európai kórházakkal. Bár a fizetések nem magasabbak, az oktatás és kutatás lehetőségével, valamint a nemzetközi együttműködésekkel olyan lehetőségeket tudunk kínálni, ami életpálya modellül szolgálhat az orvosok számára. Nagyon büszke vagyok arra, hogy 2015ben 151 rezidens jelentkezett és nyert felvételt az egyetemünkre. Ha pedig ők mindannyian nálunk részesülnek a képzésben, akkor Magyarországon fognak gyökeret verni és a továbbiakban szakorvosként dolgozni. Természetesen feladatunk a humánerőforrás-megtartó képesség erősítése világos stratégia kialakításával. Ebbe beletartozik a rezidensek számának jelentős növelése és a szakorvosok megtartása, mégpedig az egyéni érdekeltség megteremtésével, a teljesítményalapú anyagi és erkölcsi elismerési rendszer feltételeinek javításával. – Milyen alapelvek mentén képzelhető el az egyetem rövid és hosszú távú stabilizációja? Kiemelten fontos a teljes klinikai portfólió működtetése. Minden gyógyító diszciplínának széles körben a progresszivitás legmagasabb szintű ellátását kell nyújtania, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy az oktatás érdekében tancélú ellátást is kell végezni. Növelni kell az akut ellátás részarányát, teljes körűen kell szerepet vállalnunk a budapesti, regionális és országos szintű ügyeleti ellátásban. Az alapelvek közé sorolandó még a hatékonyságnövelés, a centralizálás, a struktúra-optimalizálás, a forrásteremtés, valamint a beteg- és hozzátartozó centrikus, átlátható gyógyítás. – Struktúra-optimalizálás alatt a szétaprózódott klinikák centralizációját kell érteni? Igen, de a centralizáció mellett profiltisztításra és racionalizálásra is szükség van, tehát a meglévő párhuzamosságok és redundanciák megszüntetésére az ésszerűség határain belül. A hatékonyság növelése érdekében erősíteni kell az egynapos és kúraszerű ellátást, korszerűsíteni a gyógyító infrastruktúrát, ami az informatikai fejlesztéseket (e-Health) és az eszközpark megújítását jelenti. Elengedhetetlen a hotelszolgáltatások színvonalának emelése is, amihez hozzátartozik az is, hogy a betegek kényelme mellett igény esetén a hozzátartozók elhelyezéséről is gondoskodni kell. – Ismert, hogy az egyetemi klinikák éppúgy alulfinaszírozottak, mint az egyéb betegellátó intézmények. Milyen módon teremthetők elő pluszforrások? Az imént taglalt struktúra-optimalizálás mellett a belső tartalékok mozgósításával, takarékos és ésszerű gazdálkodással. Nyitni kell a magánfinanszírozott (külföldi és belföldi) betegellátás piaca felé. Az orvosképzésre extrém nagy az igény, Európa-szerte egymillió üres orvosi állás van, így indokoltnak tűnik a külföldi (graduális és posztgraduális) oktatás növelése. Akár a duplájára is megemelhetnénk a hall- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY – A gyógyszerkutatásokban való intenzív részvétel is bevételnövelő tényező... Így van, éppen ezért a klinikai vizsgálatok számának növelésére és kiemelt támogatására törekszünk. A tömbösített klinikai vizsgálatokban való részvétellel arra ösztönözzük az orvosainkat, hogy ebben a vonatkozásban minél több feladatot vállaljanak. Egyetem-közeli spin-off cégek létrehozásával pedig ipari, pályázati és befektetői tőkét vonhatunk be a klinikai kutatás-fejlesztésekbe. Egyetemünk kiválóságának alapja a kutatás-fejlesztés-innováció (KFI), versenyképességünk további növelése kutatás-szervezési struktúraváltással érhető el. Ennek főbb elemei a flexibilitási képességét fokozó, ösztönző és támogató struktúra, a karokon átívelő transzlációs kutatóhálózatok kialakítása, az egyetem-közeli spin-off vállalkozások generálása és támogatása, valamint a KFI ipari háttér kapcsolatok erősítése. A kiszámítható KFI finanszírozási rendszer érdekében proaktív érdekérvényesítésre törekszünk. Célunk, hogy egyetemünk a régió egészségiparának erős innovációs hátteret adó tudáscentrumává váljon. Boromisza Piroska XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS 77 PORTRÉ NÉVJEGY Dr. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem klinikai rektor-helyettese és Klinikai Központjának elnöke. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Kardiológiai Tanszék – Kardiológiai Központ tanszékvezető egyetemi tanára. A Szakmai Kollégium Tagozatának tagja, a Szakmai Kollégium Kardiológiai Tagozatának vezetője. 1991-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett orvosi diplomát summa cum laude minősítéssel. Több éven át Köztársasági Ösztöndíjas volt, két alkalommal külföldi ösztöndíjjal tanulmányokat folytatott a heidelbergi Ruprecht-Karls-Universität kardiológiai profilú III. sz. Belgyógyászati Klinikáján (Innere Medizin III.). Már egyetemi éveiben is több rangos díjat és kitüntetést nyert el, többek között 4 TDK első díjat és egy Országos TDK díjat. 1996-ban belgyógyászati szakvizsgát, 1998-ban kardiológiai szakvizsgát tett. Első magyar elektrofiziológusként az európai (EHRA) Cardiac Pacing and ICD Accreditation képesítést is megszerezte. 2009-ben Intervenciós Kardiológiai licensz (expert szint) vizsgát tett, majd ugyanebben az évben megszerezte az Okleveles Egészségügyi Szakmenedzseri diplomát (Semmelweis Egyetem), ugyanitt 2014-ben MSc fokozatot szerzett. 2015-ben klinikai farmakológia szakvizsgát tett. 1991-től TDK témavezetőként, rektori pályamunkák, szakdolgozatok, illetve diplomamunkák témavezetőjeként, előadóként, gyakorlatvezetőként és vizsgáztatóként vesz részt a medikusok oktatásában. 2000-től PhD alprogram- és témavezető, majd 2007-től az Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola Szív- és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma c. prog- ramjának vezetője. 2004-től kardiológus rezidensek mentora, kardiológiai, aneszteziológia és intenzív terápia, valamint belgyógyászati rezidensek tutora. 2007-től tanszékvezetőként feladata a három nyelven folyó graduális és posztgraduális kardiológiai oktatás irányítása. Emellett a Magyar Rektori Konferencia Tehetséggondozási Bizottságának alelnöke, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke. 2008-tól a Kardiológiai Szakmai Grémium, 2013-tól az „Orvosi rehabilitáció a kardiológia területén” ráépített szakmai képzést koordináló Grémium elnöke. 1999-ben PhD-fokozatot (Kamrai ritmuszavarok mechanizmusának experimentális és klinikai vizsgálata) szerzett. 2006-ban elnyerte az MTA doktora címet (Tachyarrhythmiák patomechanizmusai és új elektrofiziológiai nonfarmakológiás kezelési módszerei), valamint habilitált a Semmelweis Egyetemen (kardiológia). 1994-től folyamatosan mintegy 15 támogatott kutatási pályázat témavezetője, ill. projektvezetője. Kiemelkedő tudományos kutatómunkát folytat, publikációit rangos magyar és nemzetközi folyóiratok közlik. Kumulatív impakt faktora több mint 1200, idézettsége meghaladja a 10 000-et. Rendszeresen tart előadásokat, meghívott előadóként, magyar és nemzetközi tudományos konferenciákon. Több nemzetközi kutatási projektben vesz részt külföldi egyetemekkel közreműködve. Tagja szinte minden jelentős hazai és nemzetközi kardiológiai, aritmia és pacemaker, intervenciós kardiológiai és keringéskutatással foglalkozó tudományos társaságnak. Több vezető tisztséget betöltött már, jelenleg a legnagyobb orvostársaság a European Society of Cardiology elnökségi tagja, a Magyar Kardiológusok Társaságának előző elnöke, az MKT Intervenciós Kardiológiai Munkacsoport elnöke. Szakmai, oktatói és tudományos tevékenységéért számos kitüntetésben, díjban és elismerésben részesült. A Bajcsy-Zsilinszky Kórházban egy új műszerrel elsőként végeztek egy speciális szívkatéteres eljárást Dr. Bodnár Attila, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója, 2016. február 9-én tájékoztatást adott arról, hogy az intézmény elsőként végzett házon belüli szívsebészet nélkül egy új műszerrel szívkatéteres beavatkozást. Az eljárás lényege, hogy egy speciális, gyémántkeménységű fejjel rendelkező műszerrel az olyan meszesedések is áttörhetőek a koszorúér falában, melyek a hagyományos katéteres eszközzel már nem tehetők átjárhatóvá. Ezzel a Bajcsy Kórház megnyitotta az utat mind az akut betegek, mind a még komoly tüneteket nem okozó, de veszélyeztetett páciensek gyors, hatékony, helyben történő ellátása előtt. Az un. ʼrotációs atherectomiaʼ eljárás alkalmazása házon belüli szívsebészet nélküli kórházakban világszerte elfogadott és engedélyezett. Magyarországon a Bajcsy Kórház az első, aki házon belüli szívsebészeti háttér nélkül a mai napon először alkalmazta így ezt a többnyire életmentő beavatkozást. A Bajcsy Kórház 16 évvel ezelőtt is felvállalta az úttörő szerepét, amikor az országban elsőként létrehozta szívsebészeti háttér nélkül szív katéteres laborját, mellyel körzetének egészségügyi ellátási színvonalát jelentősen emelte. Prof. Dr. Merkely Béla a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Klinikai Központ Elnöke megjegyezte, hogy örömére szolgál, hogy a házon belüli szívsebészeti háttér nélküli szívkatéteres centrumok közül a Bajcsy Kórházban végeztek először rotablációs kezelést, és ezzel megnyílt az út a komplex ellátást igénylő betegek helyben történő ellátása előtt. „A Bajcsy Kórház munkatársaival együtt elkötelezettek vagyunk az orvostudomány mindenkori állásának megfelelő legmagasabb szinten történő betegellátás mellett. Ezzel az un. ʼrotablációsʼ beavatkozással intézményünk újabb lehetőséget nyitott a gyógyítás sokszínű palettáján.” – nyilatkozta Dr. Bodnár Attila főigazgató. 78 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2016. MÁRCIUS