IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Graduális infektológia oktatás a Szegedi Tudományegyetemen – múlt és jelen

  • Cikk címe: Graduális infektológia oktatás a Szegedi Tudományegyetemen – múlt és jelen
  • Szerzők: Dr. Hajdú Edit
  • Intézmények: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I.sz. Belgyógyászati Klinika Infektológia Osztály
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 11-12
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: OKTATÁS

Absztrakt:

A szerző a szegedi infektológiai ellátás rövid történetét és ehhez kapcsolódóan az infektológia oktatás múltját mutatja be. Ezután a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ infektológia jelenlegi oktatási módszereit ismerteti. Hangsúlyozza, hogy az új orvos generációnak új típusú szemléletre van szüksége ahhoz, hogy az infekciók diagnosztizálásának és kezelésének újabb kihívásait meg tudja oldani.

Angol absztrakt:

The author presents the short history of the infectology and the education in infectology in Szeged, Hungary. Then she reviews the present education methods of the Szent-Györgyi Albert Clinical Centre University of Szeged. She underlines the importance of a new approach for the new medical generation to answer the challenges of diagnose and treatment of the actual infections.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKCIÓKONTROLL OKTATÁS Graduális infektológia oktatás a Szegedi Tudományegyetemen – múlt és jelen Dr. Hajdú Edit, Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, I. sz. Belgyógyászati Klinika Infektológia Osztály A szerző a szegedi infektológiai ellátás rövid történetét és ehhez kapcsolódóan az infektológia oktatás múltját mutatja be. Ezután a Szegedi Tudományegyetem SzentGyörgyi Albert Klinikai Központ infektológia jelenlegi oktatási módszereit ismerteti. Hangsúlyozza, hogy az új orvos generációnak új típusú szemléletre van szüksége ahhoz, hogy az infekciók diagnosztizálásának és kezelésének újabb kihívásait meg tudja oldani. The author presents the short history of the infectology and the education in infectology in Szeged, Hungary. Then she reviews the present education methods of the Szent-Györgyi Albert Clinical Centre University of Szeged. She underlines the importance of a new approach for the new medical generation to answer the challenges of diagnose and treatment of the actual infections. BEVEZETÉS A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ infektológiai oktatásának története szorosan összefonódik az infektológiai betegellátás történetével. Szegeden az 1879. évi nagy árvizet követő hastífusz járvány tette szükségessé az első fertőző kórház létrehozását. Újszegeden két barakkban alakították ki a kórházat, amelyet 1910ben egy 20 ágyas megfigyelővel bővítettek. 1915-ben építették fel a polgári járványkórházat, amelyben a zsúfoltság miatt tűrhetetlen állapotok alakultak ki. Ezt oldotta meg az 1937-ben megnyitott 60 ágyas Pulcz utcai fertőző kórház. 1948-ig önállóan, majd a városi kórházhoz csatoltan működött. A főorvosi teendőket a gyermekkórház főorvosai látták el: 1937-1951-ig dr. Török Gábor, 1951-1954-ig dr. Nárai Sándor. 1954-ben neveztek ki először önálló osztályvezető főorvost dr. Gyüre Dezső személyében, aki 1972-ig vezette az osztályt. Az 195657-ben kitört gyermekbénulási járvány miatt új részleget kellett nyitni a betegeknek, mert a Pulcz utcai kórházban csak 64 ágyat lehetett elhelyezni. A városi kórházban nyitottak egy 46 ágyas osztályt, így a fertőző betegeket immáron 110 ágyon látták el. 1964-ben a városi kórház fertőző osztályát megszűntették, majd a Pulcz utcai kórházban is csökkentették az ágyak számát 62-re. 1972-ben átalakításokkal korszerű laboratóriumot, röntgent és sterilezőt, majd 1975-ben 4 ágyas intenzív osztályt alakítottak ki. 1976-ban új szárnnyal bővült a kórház, itt 18 egyágyas, csecsemő-bokszokat magában foglaló épületet emeltek. 1981-ben az ágyak számát 70-re csökkentették. 1982-ben az intenzív osztály helyén hepatitis B pozitív, művese kezelésre szoruló betegek ellátását végző dialízis központ létesült. 1994-95-ben a csecsemő és a gyermekosztályt áthelyezték a Gyermekgyógyászati Klinika újszegedi részlegére, IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY majd a dialízis részleget költöztették a központi dialízis állomásra. A városi kórház és az egyetem 2007-ben megvalósult integrációja után a felnőtt betegeket ellátó részleg a korábbi városi kórházban kapott helyet 15 ággyal. Az oktatás története a 2. világháború utántól ismert, amikor is a fertőző betegségeket Dr. Berkesy László egyetemi tanár oktatta. Valószínűsíthető, hogy tevékenységét már előtte is végezte, mivel magántanári szakdolgozatát „A fertőző betegségek diagnosztikája” címmel védte meg 1933-ban. Ő a nyugdíjazásáig, azaz 1965-ig volt a tárgy előadója és vizsgáztatója (szigorlatköteles volt a tantárgy). Őt Dr. Gyüre Dezső, az akkor már önálló Fertőző Osztály főorvosa váltotta, aki 1992-ig végezte ezt a munkát. Gyüre dr. után dr. Dudás Béla főorvos következett, majd dr. Ferdinandy Kond vette át az oktatást, aki a Békéscsabai Kórház infektológiai osztályát vezette. 2004-ben dr. Megyeri Pál, a SZOTE Gyermekgyógyászati Klinika docense oktatta és vizsgáztatta az orvostanhallgatókat, azonban korai halála miatt hamar megszakadt munkássága. Ezt követően ismételten Ferdinandy tanár úr tartotta az előadásokat 2009-ig, akkortól az infektológia osztály jelenlegi vezetője, jelen cikk szerzője felelős az oktatásért. A gyakorlatok a fertőző kórházban elsősorban betegbemutatás formájában valósultak meg. Az órarendben az infektológia az V. évfolyam első szemeszterében szerepel. Mivel a fejlődő országoknak nyújtandó segítség keretében az egyetemre a trópusi országokból is kerültek hallgatók, számukra kötelező speciál kollégiumként a fertőző betegségek oktatásával párhuzamosan a Trópusi betegségek oktatása is folyt. Ezt a feladatot 1957-ig az akkor külföldre távozott Dr. Tiboldy Tibor látta el, akitől dr. Dudás Béla vette át az oktatást 1985-ig. Hivatalos tankönyv hosszú ideig nem állt rendelkezésre. A hallgatók az előadások jegyzetét, vagy a Belgyógyászat tankönyveket tanulták, hozzátéve a Mikrobiológia és a Járványtan könyvet [1]. Az 1998-ban kiadott Ferdinandy „Fertőző betegségek” jegyzet évekig segítette a hallgatók felkészülését. A jelenlegi gyakorlat A hagyományoknak és az órarendi beosztásnak megfelelően napjainkban is az V. évfolyamon az első szemeszterben hallgatják az orvostanhallgatók (magyar és angol nyelven) az infektológiát, heti 2x45 percben, valamint szintén 2x45 perces gyakorlatokon vesznek részt. Az elméleti órák tematikája: – Állatról emberre terjedő betegségek. Bioterrorizmus. – Antibiotikum profilaxis. – Az antimikróbás terápia alapfogalmai, antibiotikum politika. – Az infekciós kórképek diagnosztikája. – Az infektológia tárgya, fogalma, járványtani alapfogalmak. – Bőr és lágyrész infekciók. – Kardiovaszkuláris fertőzések. Intravaszkuláris eszközökkel összefüggő fertőzések. – Csont- XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER 11 INFEKCIÓKONTROLL OKTATÁS és izületi fertőzések. – Gasztrointesztinális infekciók. – Idegrendszeri infekciók. – Immunszupprimáltak fertőzései. – Infekció kontroll. – Intraabdominális infekciók. – Kiütéssel, nyirokcsomó megnagyobbodással járó fertőző betegségek. – Légúti infekciók. – STD, szülészeti és nőgyógyászati infekciók, húgyúti infekciók. – Szepszis és toxikus shock szindrómák. – Szisztémás mikózisok. – Trópusi betegségek. – Védőoltások. A tantermi előadás a témához tartozóan esetek interaktív megbeszélésén keresztül valósul meg. Az esetek között vagy előtt rövid elméleti összefoglalás hangzik el a tárgyalt témáról. Az előadók egy-két kivétellel infektológusok, így biztosított az ennek megfelelő szemlélet átadása. A gyakorlatokat felezve töltik a hallgatók a gyermek és a felnőtt infektológiai osztályokon. A szükséges védőfelszerelések biztosítása megoldott (kesztyű, orr-száj maszk, köpeny). Első alkalommal a helyes kézhigiénét gyakorolják be, amelyet a gyakorlatvezető minden egyes gyakorlaton ellenőriz a későbbiekben is. A gyakorlat az adott héten elhangzott betegségben szenvedő betegek vizsgálatával kezdődik, ami magában foglalja az anamnézis felvételt, a jelen panaszokat, a fizikális vizsgálatot. Általában 4-6 hallgatóra jut egy beteg. A vizsgálat után röviden megbeszélik az esetet, majd, ha minden csoport befejezte a betegvizsgálatot, akkor a csoport közösen megbeszéli az eseteket, kitérve a tervezett vizsgálatokra (amennyiben azok már elkészültek, akkor a gyakorlatvezető ismerteti az eredményeket), a szükséges terápiára. Ha az osztályokon aktuálisan nem tartózkodik a tantermi előadásban megbeszélt betegségben szenvedő beteg, akkor a gyakorlatvezető szemináriumszerűen korábbi betegek eseteit ismerteti, és ezt beszélik meg a hallgatókkal. A gyakorlatokon való részvétel kötelező, a jelenlétet aláírással igazolja a gyakorlatvezető. 2 hiányzás megengedett a félév elfogadásához. Egyénileg lehetőség van a gyakorlatok pótlására. A félév végén kötelező szóbeli vizsgát tesznek a hallgatók. Minden vizsgázó legalább egy megoldandó, rövid ese- tet is kap a vizsga során. A vizsgázók kb. 10-15%-a kényszerül a vizsga ismétlésére. Jelenleg a felkészülést segítő két tankönyv is a hallgatók rendelkezésére áll [2, 3]. Az V. év második szemeszterében szabadon választható kurzust hirdetünk a hallgatóknak „Infektológiai esetmegbeszélések” címen. 40-60 közötti a jelentkezők létszáma évről évre, a teljes 180-190 hallgatót számláló évfolyamból. Ezt csak a magyar hallgatók tudják felvenni. Ezen a kurzuson is az esetek interaktív megbeszélése a cél, amelyet nem csak infektológusok, hanem egyéb szakmák tapasztalt szakemberei is tartanak. Az óra elején az előző alkalommal kiadott, a témához kapcsolódó esetet oldanak meg a hallgatók, 2-3 fős csoportokban. Ezt 10 perces előadásban mutatják be, s a hallgatók kérdezhetnek, megvitathatják a végén. Minden résztvevőnek vállalnia kell egy esetbemutatásban való közreműködést, valamint kettő hiányzásnál több nem lehet ahhoz, hogy a kurzus elfogadásra kerüljön. Az eset bemutatás és a hiányzások számából megajánlott jegyet kapnak a hallgatók. MEGBESZÉLÉS A fertőző betegségek fogalma az utóbbi évtizedben alapvetően megváltozott. Az orvosi gyakorlat szinte minden területén foglalkozni kell az infekciók felismerésével, diagnosztizálásával, hatékony kezelésével. A baktériumok antibiotikum rezisztenciájának óriási növekedése, ezen baktériumoknak a kórházakból a közösségbe jutása is nehéz feladatok elé állítja a kezelőorvosokat, mely problémák megoldásához speciális szemléletű orvosokra van szükség. Ennek a szemléletnek a kialakítására már a graduális oktatás során, a klinikai tárgyak tanulásával együtt törekedni kell az orvosképzést végző szakembereknek. A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban az infektológia oktatását ezen elvek mentén, gyakorlatorientáltan igyekszünk megvalósítani. IRODALOMJEGYZÉK [1] Dr. Dudás Béla főorvos, személyes közlés [2] Ludwig Endre, Szalka András: Infektológia – egyetemi tankönyv, ISBN 9789632262024 [3] Maródi László: Fertőző betegségek – egyetemi tankönyv, ISBN 9789632265230 A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Hajdú Edit 1980-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán végzett. 1984ben klinikai laboratóriumi vizsgálatok, 1992-ben fertőző betegségek, 1998ban orvosi mikrobiológia szakvizsgát szerzett. PhD fokozatát 2007-ben védte meg. 1992-től a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társa- 12 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ság, 2000-től a Magyar Infekciókontroll Egyesület tagja, ez utóbbiban vezetőségi tag 2012-től. 2004-től tagja a European Society of Clinical Microbiology and Infectious Diseases-nek. 2009. július 1-től jelenleg is a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ I.sz. Belgyógyászati Klinika Infektológiai Osztályának osztályvezető egyetemi docense, a SZTE-SZAKK infektológus grémium vezetője. Tudományos munkáiban az antibiotikum fogyás elemzésével, a nozokomiális fertőzésekkel foglalkozik. XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER