Úttörő és példaértékű összefogásra került sor a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban, amelynek eredményeképpen megszületett az empirikus antimikrobiális terápia és a sebkezelés legfontosabb alapelemeit felölelő kézikönyv. A kiadvány a gyakorló klinikusok munkáját hivatott segíteni a mindennapi terápiás döntések meghozatalában – tudtuk meg Dr. Szokoly Miklós orvos-igazgatótól és Dr. Süle András intézetvezető főgyógyszerésztől.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL SEBKEZELÉS Orvos-gyógyszerész kooperáció a legjobb terápiás döntésekért Szakmai kiadvánnyal segíti a klinikusok munkáját a Péterfy Sándor utcai Kórház Úttörő és példaértékű összefogásra került sor a Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központban, amelynek eredményeképpen megszületett az empirikus antimikrobiális terápia és a sebkezelés legfontosabb alapelemeit felölelő kézikönyv. A kiadvány a gyakorló klinikusok munkáját hivatott segíteni a mindennapi terápiás döntések meghozatalában – tudtuk meg Dr. Szokoly Miklós orvos-igazgatótól és Dr. Süle András intézetvezető főgyógyszerésztől. – Hogyan merült fel a kiadvány megvalósításának ötlete? Dr. Szokoly Miklós: Általános tapasztalat, hogy a kórházi gyógyszerészek és a klinikus orvosok egymástól meglehetősen elkülönülve látják el feladatukat, holott szorosabb együttműködésük jóval hatékonyabbá és eredményesebbé tehetné a betegellátás folyamatát. Intézményünkben sikerült meghonosítani egy új típusú klinikai gyógyszerészi szerepvállalást, amelynek keretében a gyógyszerész kollégák a korábbinál jóval aktívabban részt vesznek a betegellátó osztályok napi működésében, kezdve a belgyógyászattól egészen az intenzív osztályig. Orvosaink szívesen fogadják a gyógyszerész munkatársak építő javaslatait, és nagyban támaszkodnak a szaktudásukra. E gondolat jegyében keresett meg főgyógyszerészünk, Dr. Süle András a kiadvány megvalósításának ötletével, amellyel messzemenőkig egyetértettem, és amelyhez sikerült megnyernünk főorvosaink közreműködését is. A tanulmány elkészítésében kulcsfontosságú segítséget kaptunk Dr. Kovács Gábor infektológus és Dr. Dobák András mikrobiológus főorvosunktól, valamint Dr. Hlavács Tünde és Dr. Keller Nóra klinikai gyógyszerész munkatársainktól. Dr. Süle András: Ebből a szempontból is jó „inkubátornak” bizonyult kórházunk, hiszen – ahogy igazgató úr is utalt rá – lassan három éve folyik az az integrációs tevékenység, melynek révén az angolszász típusú klinikai gyógyszerészi szolgálatot kívánjuk meghonosítani intézményünkben. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy közvetlenül, a betegellátó osztályokon igyekszünk segíteni a klinikusi munkát, és ebben az intézményvezetés is maximálisan támogat minket. Ez a fajta szemlélet – a közös orvos-gyógyszerészi gondolkodás – vezetett ahhoz a meglátáshoz, hogy egy zsebkönyv típusú összefoglalónak helye lehet a napi gyakorlatban, és segítheti a klinikusok munkáját. 18 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY EMPIRIKUS ANTIBIOTIKUM TERÁPIA – Milyen terápiás területeken nyújt gyakorlati segítséget a kiadvány? Dr. Szokoly Miklós: A legkülönbözőbb területeken, különösen olyan esetekben, amikor gyors és optimális döntést kell hozni arról, hogy milyen antibiotikumot adjunk a betegnek. Ha például a hétvégén behoznak az osztályra egy beteget szeptikus lábbal, nincs idő megvárni a tenyésztés eredményét, el kell kezdeni a primer terápiát. Dr. Süle András: Nekünk, gyógyszerészeknek, de – igazgató úr meglátása alapján – a gyakorló sebészeknek is volt egy olyan benyomásuk, miszerint az akut szituációkban, amikor gyors beavatkozásra van szükség, meglehetősen nehéz úgy megválasztani az antibiotikus terápiát, hogy lehetőség szerint a leginkább adekvát megoldást tudjunk biztosítani a betegeink számára. Ezért egy évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy öszszeállítunk egy zsebkönyvet, amely az empirikus antibiotikum kezeléshez és a sebkezeléshez szolgál lényeges információkkal. Az empirikus terápia – mint ahogy a neve is mutatja – nem „vak”, hanem tapasztalatokon alapuló kezelési mód. Könyvünkben számba vesszük a leggyakoribb fertőzéseket és az azokhoz kapcsolódó antimikrobiális kezelések alapelveit, amelyek mentén a klinikus nagy biztonsággal ki tudja választani a legmegfelelőbb antibiotikumot. Másik fő szempontunk az volt, hogy a farmakológia tankönyvektől eltérő rendezőelv mentén csoportosítsuk a választható terápiákat, azaz nem hatóanyagcsoportok, hanem kórképek szerint. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy nem új tankönyvet kívántunk írni, hanem egy rövid, gyakorlati szemléletű összefoglalást arra vonatkozóan, hogy melyek azok a tényezők, amelyeket feltétlenül figyelembe kell venni az antibiotikum terápia megválasztásakor. Dr. Szokoly Miklós: Az antibiotikum kezelés alapelveit Dr. Kovács Gábor infektológus főorvos állította össze, rövid iránymutatást adva a terápiaválasztás során felmerülő, legfontosabb megválaszolandó kérdésekre vonatkozóan. A könyv kitér a rezisztenciák kérdéskörére is, amit azért tartok nagyon fontosnak, mert mi, sebészek, sajnos már jó ideje nem foglalkozunk a természetes rezisztenciával, holott a kórokozóknak ez a tulajdonsága eleve kizárja bizonyos készítmények alkalmazhatóságát. Az egyes baktériumok természetes rezisztenciáit táblázatban foglaltuk össze, ami igen hasznos támpont a klinikusok számára. Ezt követően rátérünk az egyes, leg- XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER INFEKCIÓKONTROLL SEBKEZELÉS gyakrabban előforduló, és leginkább sürgős beavatkozást igénylő fertőzéses állapotok kezelésére, a bronchitistől kezdve a húgyúti fertőzéseken át a különböző sebek kezeléséig, tematikusan, kórképek szerint. Dr. Süle András: A klinikai szemléletet követve azt a logikát vettük alapul, hogy ne a hatóanyagoktól megközelítve kelljen farmakológiai tankönyvekben keresgélni, ezért mi a kórokozók alapján csoportosítottuk a hatóanyagokat. – Mondanának egy konkrét példát a könyv gyakorlati alkalmazására? Dr. Süle András: Vegyük például a húgyúti infekciók körét. A klinikai kép sajátosságai alapján úgy csoportosítottuk ezeket a fertőzéseket, ahogyan azok a gyakorlatban is előfordulnak: először a nem komplikált húgyúti infekcióban, másodiknak a recidiváló alsó húgyúti infekcióban, harmadikként az akut, nem komplikált felső húgyúti infekcióban, majd a komplikált húgyúti infekcióban, s végül az aszimptomatikus bakteriúriában elsőként alkalmazható terápiát tüntettük fel. Felsoroltuk a másod- és harmadvonalbeli antibiotikum-családokat is arra az esetre, ha az első vonalbeli szer valamilyen okból kontraindikált. A felírást megkönnyítendő feltüntettük az alapértelmezettnek tekintett dózist és a leggyakrabban előforduló gyári neveket is. Dr. Szokoly Miklós: A felíráshoz szükséges, lényeges információkat mindeddig három-négy tankönyvből kellett összegyűjtenie a klinikusoknak. Az antibiotikum választás alapelvei mellett azokat a lényeges szempontokat is számba vettük és jelöltük, amelyekre feltétlenül figyelni kell a dozírozás során, például a vese-, illetve májkárosodásban szenvedő betegek esetén. Szerepeltettük továbbá a leghatékonyabb antibiotikum-kombinációkat is, felhívva arra is a figyelmet, hogy melyek azok, amelyek között interakciók léphetnek fel. Feltüntettük az egyes készítmények napi költségét is, zöldből pirosba forduló színkóddal mutatva azok egymáshoz viszonyított értékét. alapján állítottuk fel az elsőként választandó, illetve alternatívaként adható antibiotikumok sorrendjét az ambulánsan, valamint a kórházban kezelendő infekciók esetére. Dr. Süle András: A sebekben általában előforduló patogénekre vonatkozóan komoly szakirodalmi háttér lelhető fel. Az egyes eljárásrendekre tett javaslatunk azonban attól igazán valid, hogy nagyszámú tenyésztés kiértékelése előzte meg, amelyek rámutattak, hogy a mi gyakorlatunkban melyek a ténylegesen előforduló, leggyakoribb kórokozók. Dr. Szokoly Miklós: Hangsúlyozandó, hogy a jó klinikus már a látvány és akár a szag alapján is képes megállapítani a sebet megfertőző kórokozót, és az első választás, vagy az alternatíva alapján megindítani a terápiát, amely a tenyésztés eredményétől függően később kiegészíthető. De az is fontos, hogy lehetőleg ne ágyúval, hanem csupán „sörétes puskával” lőjünk a verébre, és ha szükségtelen, ne adjunk antibiotikumot. Egy nyílt felületi seb esetén már a felületen el tudjuk pusztítani a kórokozót, de ha a fertőzés mélyre hatol és a csontot érintő gennyesedés lehetősége is fennáll, ami adott esetben átmehet szepszisbe, azonnal antibiotikumhoz kell nyúlnunk. – Kiknek szánják elsősorban a kiadványt? Dr. Szokoly Miklós: Elsősorban a periférián dolgozó sebészek, de ugyanúgy a kórházi orvosok segédkönyve is lehet ez a kiadvány, és különösen hasznos a háziorvosok számára, akiknek ügyelet idején nem áll rendelkezésre tenyésztés vizsgálat. Amikor egy háziorvost szombaton éjjel kihívnak egy lázas beteghez, és adott esetben orbáncot állapít meg, nagy segítséget jelenthet a könyvünk az antibiotikum terápia azonnali megkezdéséhez. Gyakorló orvosként úgy érzem, sikerült megvalósítanunk azt a célt, hogy egy egyszerűen, könnyen átlátható könyv szülessen, amelybe az antibiotikum megválasztása mellett még az is belefért, hogy milyen kódok alatt futnak az egyes kötszerek, és fotókkal illusztráltan bemutatásra kerültek a különböző sebtípusok. SIKERES SEBKEZELÉS – A krónikus sebek ellátása több szakmát érintő probléma. Hogyan nyújt ehhez segítséget a zsebkönyv? Dr. Szokoly Miklós: A sebkezelés igen összetett feladat, melynek ellátása során számos tényezőt kell figyelembe venni: a polimikróbás, krónikus sebeknél várható kórokozóktól kezdve, a sebtisztítás formáin át az optimális kötszer megválasztásáig. A napi gyakorlat igazolta, hogy a sebészeti beavatkozást követő korszerű antibiotikum terápia megtervezése különös körültekintést és az osztályok és intézmények közötti szoros együttműködést igényel. A sebkezelésről szóló fejezet előkészítése során komoly szakmai segítséget kaptunk az infektológus és mikrobiológus kollégáktól, akik több mint ezer sebváladék mintáját elemezték. Azt láttuk, hogy a mindennapi gyakorlatunkban előforduló baktériumtörzsek egybevágnak a nemzetközi irodalomban publikáltakkal. Mindezek IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY – A krónikus sebek ellátása talán túl is mutat a sebészi szakmán, elég, ha csak a cukorbetegség okozta diabéteszes lábra gondolunk. Gondolkodtak azon, hogy más orvos-szakmákhoz is eljuttatják a kiadványt? Dr. Szokoly Miklós: Indokolt a kérdés, hiszen Magyarországon körülbelül nyolcezer végtag-amputáció történik évente, körülbelül háromszor annyi, mint Nyugat-Európában, és ezek felét a diabéteszes láb esetek teszik ki. Jelenleg nyolcszázezer cukorbeteg él hazánkban, számuk azonban várhatóan tovább emelkedik. Népegészségügyi problémáról van szó, és – mint azt már több ízben jeleztük a hatóságoknak – még mindig hiányoznak azok a diabéteszes láb, illetve krónikus sebkezelő centrumok, ahol megfelelő eszközös háttér mellett, kiterjedten foglalkoznának ezzel a problémával. Sok lábat megmenthetnénk, ha összefognának a szakmák, és a diabetológiai szakrendelésen elvégzett alapvizsgálatok során ki- XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER 19 INFEKCIÓKONTROLL SEBKEZELÉS szűrt problémás eseteket ilyen centrumokba irányíthatnák a kollégák. Még ennél is fontosabb lenne a betegedukáció, hogy a betegek megtanulják a lábápolás és önellenőrzés lépéseit. Ez a kérdéskör messze vezet, hosszasan sorolhatnám a különböző aspektusokat. Visszatérve a kérdésére, elképzelésünk szerint az első kiadást követően, a beérkező vélemények és a fogadókészség alapján formáljuk tovább a kiadvány tartalmát, és juttatjuk el lehetőség szerint minél több szakmának. Itt jegyzem meg, hogy főgyógyszerész úr és csapata anyagi támogatás nélkül végezte el ezt az óriási munkát, és a könyv kiadását a Mediq Direkt Kft. tette lehetővé számunkra. A további kiadásokat tekintve reméljük, hogy olyan bírálatok és kiegészítések fognak érkezni, amelyekből építkezni tudunk. Az is biztos, hogy ez a könyv néhány év elteltével elavul, hiszen új antibiotikumok kerülhetnek fel a gyógyszerpalettára, újabb polireisztens mikróbák is érkezhetnek, nem beszélve arról, hogy a készítmények ára is vélhetően változni fog. Bizonyosra veszem, hogy egy-két év múlva mi, vagy az utódaink számba vesszük a változásokat, és egy újabb, frissített kiadást adhatunk az orvoskollégák kezébe. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Szokoly Miklós PhD sebész, traumatológus, kézsebész, ortopéd, oxiológus, honvédorvostan-katasztrófaorvostan szakorvos. 1976-ban szerezte általános orvosi diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, 2007-ben a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett PhD tudományos fokozatot elméleti orvostudományokból. 1976-1979 között a Zirci Kórház sebészeti osztályán dolgozott, majd az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Kórház adjunktusa, később a sebészeti traumatológiai osz- tály vezetője lett. A Mentőkórház megszüntetését és az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe (OBSI) költöztetését követően 2001-2003 között az OMSZ főigazgatóhelyettese, a XIII. Mozgásszervi Osztály vezetője volt. Az OMSZ egységek felszámolását követően, 2003-2010 között az OBSI járóbeteg-ellátásért felelős igazgatója, az SBO vezető főorvosa. 2010-től a Péterfy Sándor utcai KórházRendelőintézet és Baleseti Központ orvos-igazgatója. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja, a Magyar Podiátriai és Lábsebészeti Társaság elnöke, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság főtitkára. Dr. Süle András PhD 2004-ben gyógyszerészként diplomázott a Semmelweis Egyetemen. Ugyanitt 2007-ben egészségügyi szakmenedzser, 2011ben, illetve 2016-ban pedig gyógyszertechnológus és klinikai szakgyógyszerész okleveleket szerzett. Sztatinok ciklodextrinekkel és vízoldékony polimerekkel alkotott szupramolekuláris rendszereit leíró PhD doktori disszertációját 2009-ben védte meg. 2012 óta vezeti a Péterfy Sándor utcai KórházRendelőintézet és Baleseti Központ intézeti gyógyszertárát, ahol egyik legfontosabb célkitűzése az angolszász típusú klinikai gyógyszerészi szolgálat implementálása és módszertani fejlesztése. A Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének elnöke, az Európai Kórházi Gyógyszerészeti Társaság (EAHP) szakmai fejlesztésért felelős vezetője. Hogyan csökkenthetők a rákellenes kezelések mellékhatásai? Útmutató az onkológia átvészeléséhez Mellékhatások: elkerülni vagy átvészelni a tüneteket. Ez a címe a Gyógyulj Velünk Egyesület által kiadott legújabb ingyenes betegtájékoztatónak, amely betegségtípustól függetlenül veszi górcső alá azokat a mellékhatásokat, amelyekkel a leggyakrabban szembesülnek a daganatos betegek. A kiadványt több ezer példányban megküldték országszerte az onkológiai centrumokba. Felbélyegzett válaszborítékkal bárki díjmentesen kérheti az egyesülettől a kiadvány egyéni postázását is, betegkluboknak, közösségeknek, onkológiai gondozóknak több példányt is biztosítanak. A hányinger és a hányás, a fájdalmas nyálkahártya, a kóros fogyás, a székrekedés, a hasmenés, a hajhullás, a bőrés körömproblémák, a láz és a fertőzések, a vérszegénység, a trombózisveszély és a pszichológiai mellékhatások is terítékre kerülnek a Gyógyulj Velünk Egyesület legújabb kiadványában. A B. Papp László és Deli Mónika által szerkesztett füzet egyes fejezetei egységesen épülnek fel: tömör áttekintést adnak az adott mellékhatás kialakulásának okairól, hátteréről, ismertetik az orvosi teendőket, majd pontokba szedve azt is, hogy mit tehet maga a beteg, illetve a családtagok a panaszok elkerüléséért, csökkentéséért. Gyógyulj Velünk Egyesület – Tűzmadár Ház; 1097 Budapest, Albert Flórián út 5-7. Telefon: (0630) 922-7797, gyvegyesulet@gmail.com 20 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER
