IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Regionális különbségek a betegek prognózisában a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatainak elemzése alapján

  • Cikk címe: Regionális különbségek a betegek prognózisában a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatainak elemzése alapján
  • Szerzők: Prof. Dr. Jánosi András, Dr. Ofner Péter, Ferenci Tamás
  • Intézmények: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemIrányítástechnika és Informatika Tanszék
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 38-41
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: ORVOSSZAKMAI REGISZTER

Absztrakt:

A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. jan. 1. és 2014. december. 31. között regisztrált 5455 ST elevációs szívinfarktusos beteg adatait elemezve vizsgálják a lakóhely jelentőségét (Budapesten és az ország 19 megyéjében) a betegek 30 napos halálozásának elemzésével. Többfaktoros elemzés alkalmazásával megállapítják, hogy a megfigyelt halálozás csak egy kisebb része (14,7%) magyarázható az ismert prognosztikai tényezőkkel (életkor, diabetes mellitus, korábbi iszkémiás szívbetegség, stroke stb.). A jelen vizsgálat adatai igazolták, hogy az eddig ismert prognosztikai tényezőkön túlmenően a beteg lakóhelye is prognosztikai jelentőséggel bír.

Angol absztrakt:

Regional differences in prognosis due to an analysis of the Hungarian National Myocardial Infarction Registry. Aim: to investigate the 30-day mortality among patients with ST elevation myocardial infarction in the capital and in the 19 counties of the country. Can the difference be explained by the age, co-morbidities of the patients, furthermore can the prognosis be influenced by the county of the residence? Methods: Hungarian Myocardial Infarction Registry (HUMIR) – obligatory from 1st January, 2010. Present study period is from 01.01.2014. until 31.12.2014. Number of patients: 11633 (5455 patients with ST elevation myocardial infarction). Statistics: logistic regression model which was validated with bootstrap. Results: The 30-day mortality of patients with STEMI was influenced by several known prognostic factors and the residence of the patients. Only 14,7% of the 30 day mortality was explained by the presence of important prognostic factors.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLINIKUM ORVOSSZAKMAI REGISZTER Regionális különbségek a betegek prognózisában a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter adatainak elemzése alapján Jánosi András1, Ofner Péter1, Ferenci Tamás2 1 Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2 Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar, Élettani Szabályozások Csoport A szerzők a Nemzeti Szívinfarktus Regiszterben 2014. jan. 1. és 2014. december. 31. között regisztrált 5455 ST elevációs szívinfarktusos beteg adatait elemezve vizsgálják a lakóhely jelentőségét (Budapesten és az ország 19 megyéjében) a betegek 30 napos halálozásának elemzésével. Többfaktoros elemzés alkalmazásával megállapítják, hogy a megfigyelt halálozás csak egy kisebb része (14,7%) magyarázható az ismert prognosztikai tényezőkkel (életkor, diabetes mellitus, korábbi iszkémiás szívbetegség, stroke stb.). A jelen vizsgálat adatai igazolták, hogy az eddig ismert prognosztikai tényezőkön túlmenően a beteg lakóhelye is prognosztikai jelentőséggel bír. Regional differences in prognosis due to an analysis of the Hungarian National Myocardial Infarction Registry. Aim: to investigate the 30-day mortality among patients with ST elevation myocardial infarction in the capital and in the 19 counties of the country. Can the difference be explained by the age, co-morbidities of the patients, furthermore can the prognosis be influenced by the county of the residence? Methods: Hungarian Myocardial Infarction Registry (HUMIR) – obligatory from 1st January, 2010. Present study period is from 01.01.2014. until 31.12.2014. Number of patients: 11633 (5455 patients with ST elevation myocardial infarction). Statistics: logistic regression model which was validated with bootstrap. Results: The 30-day mortality of patients with STEMI was influenced by several known prognostic factors and the residence of the patients. Only 14,7% of the 30 day mortality was explained by the presence of important prognostic factors. egyik feltétele, hogy legyen iránytű, de folyamatosan vizsgálandó kérdés, hogy a mindennapi gyakorlat a megfelelő irányba halad-e, van-e eltérés az elmélet és a gyakorlat között. Az Egyesült Államokban az ún. GAP (guidelines applied in practice) vizsgálatok folyamatosan monitorozzák ezt a kérdést. Magyarországon a hagyományos adatbázisok (KSH, OEP) az ellátás részleteire, minőségére és eredményére nem tudnak adatokat szolgáltatni, annál is kevésbé, mert az adatstruktúrát nem ilyen kérdések megválaszolására hozták létre. Többek között a fenti problémák miatt is feltétlenül indokolt speciális szempontok alapján működő beteg regiszterek működése. Svédországban, ahol ennek a munkának nagy hagyománya van, mintegy 200 betegregiszter működik, néhány területen integrált formában. A SWEDEHEART program egy integrált regiszter-rendszer, amely magába foglalja a heveny iszkémiás betegségek (instabil angina pectoris, ST elevációval járó és nem járó akut miokardiális infarktus) regiszterét, a szívkatéteres beavatkozások adatait, a szívsebészeti beavatkozásokat és a rehabilitációs tevékenységgel kapcsolatos aktivitás regiszterét. Az elmúlt években Magyarországon is több regiszter indult részben szakmai, másrészt finanszírozói kezdeményezésre. A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter szakmai kezdeményezésre indult, majd 2014. január 1. óta törvényi szabályozással kötelező jellegű adatgyűjtéssé alakult. Jelenleg, amit a hazai infarktus ellátásról tudunk, azt jórészt az NSZR adatbázisának elemzéséből származó adatokból tudjuk. A publikációk a NSZR honlapján elérhetők: https://ir.kardio.hu. Jelen vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy a jól ismert prognosztikai tényezőkön (ld. részletesen a módszer leírásakor) túl a beteg lakóhelye befolyásolja-e a ST elevációs miokardiális infarktus (STEMI) diagnózissal kezelt betegek 30 napos halálozását. BEVEZETÉS MÓDSZEREK Napjaink orvostudománya egyre inkább a bizonyítékokon alapuló kezelést igyekszik követni. Az evidenciák nem szorítják ki a tapasztalatot, az egyéni mérlegelést, de az egyes beavatkozások hasznosságának alátámasztása – ahol ez lehetséges – jól tervezett, és lehetőleg kontrollált vizsgálatok adatait igényli. A bizonyítékokon alapuló gyógyítást segíti ezen adatok összefoglalása, publikálása kezelési irányelvekbe (guideline). Ma már az orvostudomány számos területén – a kardiológiában különösen – a legfontosabb betegségek diagnózisának és kezelésének jól meghatározott irányelvei vannak. Az ellátás minőségbiztosításának csak A NSZR-ben 2014.01.01.-2014.12.30. között 11 633 infarktusos beteget regisztráltunk. A regisztrált betegek közül 5459 betegnél a kórházi diagnózis STEMI volt. Nem tettünk különbséget az első és az ismételt esemény között, de kiszűrtük azon betegeket, akiknél a lakhely nem volt ismert, így 5455 eset maradt az adatbázisunkban. A betegek 87%a szívkatéteres lehetőséggel rendelkező ún. invazív centrumban (IC) kapott ellátást. A prognózist befolyásoló tényezők közül a következőket vettük figyelembe, és kontrolláltunk rájuk (hogy mint potenciális confoundereket kiszűrjük): életkor, nem, a kórelőzményben szereplő korábbi miokardi- 38 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER KLINIKUM ORVOSSZAKMAI REGISZTER alis infarktus, szívsebészeti beavatkozás, stroke, szívelégtelenség, valamint a társbetegségek közül a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a perifériás érbetegség, végül pedig, hogy az ellátás során történt-e PCI. A halálozási statisztikának megyék szerinti vizsgálatakor azokat a megyéket vettük figyelembe, ahol megfelelő volt a regisztrációs aktivitás: a regisztrált betegek aránya elérte vagy meghaladta az adott megyében finanszírozott kezelések 75%-át. A lakóhely tekintetében a betegnek a rendszerben rögzített lakcímének irányító számát vettük figyelembe. A statisztikai elemzésnél bootstrap-pel validált és kalibrált logisztikus regressziót végeztünk, az életkor szerinti linearitást spline-okkal ellenőrizve. A regressziós modell eredményeit esélyhányados (odds ratio, OR) formájában közöljük, 90, 95 és 99%-os konfidencia intervallummal ellátva. gyakoribb előfordulást a Győr-Moson-Sopron, Baranya és Tolna megyei lakosoknál találtunk. A vizsgált beteg populáció minden negyedik betege, 1393 alany (27,8%) volt cukorbeteg (nincs információ erről 449 betegnél). A megyékben talált értékeket a 3. ábra mutatja. EREDMÉNYEK Életkor Az egész betegcsoport átlagos életkora 65,1± 13,3 év (85 beteg életkora nem volt ismert), 60,6% férfi. Az életkor megyék szerinti eloszlását az 1. ábrán mutatjuk be, boxplot diagramm formájában. 2. ábra Magas vérnyomás előfordulása STEMI betegekben, megyék szerinti 1. ábra STEMI betegek életkor szerinti megoszlása megyék szerint Társbetegségek A szívinfarktus diagnózissal kezelt betegek esetén két leggyakoribb társbetegség a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Hipertónia az egész betegcsoport közel háromnegyedében, 3831 betegnél (73,9%) volt ismert, ill. került felismerésre a kórházi kezelés során (274 betegnél nincs adat). A 2. ábrán a magas vérnyomás előfordulását szemléltetjük megyék szerinti bontásban. Az átlagnál lényegesen alacsonyabb gyakoriságot Somogy megyében, lényegesen IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 3. ábra Diabétesz előfordulása STEMI betegekben, megyék szerint Halálozás A 30 napos halálozás átlaga minden STEMI beteg esetén – függetlenül a kezelés formájától – 12,7% volt. A kritériumok alapján figyelembe vett megyei halálozási értékeket a 4. táblázatban mutatjuk. Veszprém (20,6%) és Nógrád XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER 39 KLINIKUM ORVOSSZAKMAI REGISZTER látható a növekvő életkor, a korábbi szívelégtelenség, a korábbi stroke és a perifériás érbetegség szignifikánsan nagyobb, érdekes módon a hipertónia kisebb halálozási esélylyel jár együtt. A PCI megtörténte szintén szignifikánsan kisebb halálozási eséllyel jár együtt; a többi tényező hatása nem szignifikáns. A – fentiek kiszűrése után megmaradó – megyei hatást a 6. ábra mutatja. Budapesthez viszonyítva statisztikai értelemben szignifikáns Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Veszprém eltérése. Összességében véve a megyék közti eltérések szignifikánsak (p=0,0098). A 7. ábra mutatja, hogy e többváltozós modellben mekkora az egyes tényezők jelentősége a 30 napos halálozás variabilitásának magyarázatában. Látható, hogy az életkor a 4. ábra 30 napos halálozás STEMI betegekben, megyék szerint (18,6%) adatai jelentősen meghaladják az országos átlagot. Mindezek értelmezésekor azonban óvatosan kell eljárnunk, hiszen megfigyeléses adatokról van szó, amiknél mindig kérdés a confounding (azaz, hogy például Veszprém megye lakosainak összetétele nemi, életkori, társbetegségi vagy bármely egyéb szempontból eltér a többi megyétől, és ez magyarázza a különbséget). Azért, hogy e tényezők hatásától megtisztítsuk az előbbi – egyváltozós – elemzést, többváltozós modellt, logisztikus regressziót használtunk. Az életkor hatása lineárisnak bizonyult (p=0,1798). A tényezők közül a megyén kívüliek hatását az 5. ábra mutatja; 6. ábra Az egyes tényezők kiszűrése utáni megyei hatás 7. ábra Az egyes tényezők jelentősége a halálozásra 5. ábra Egyes tényezők hatása a halálozásra (odds ratio) 40 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY legmeghatározóbb, jóval lemaradva követi ezt a PCI megtörténte és a megye hatása. A modell jól kalibrált, boostrap-pel validált AUC-ja 79,3%. Megjegyzendő, hogy a modell nem törődik az esetleges térbeli autokorrelációval, így egy lehetséges továbbfejlesztési irány egy térbeli – azaz a megyék földrajzi helyzetét explicite figyelembe vevő – modell építése. XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER KLINIKUM ORVOSSZAKMAI REGISZTER A SZERZŐK BEMUTATÁSA Prof. Dr. Jánosi András általános orvosi diplomáját 1968-ban szerezte a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Belgyógyász (1973) és kardiológus szakorvos (1989). Munkahelyei: Péterfy Sándor utcai Kórház 19681972, Országos Kardiológiai Intézet 1972-1989, ahol létrehozta és vezette az Ergometriai és Holter Laboratóriumot. 1989-től – 2011-ig a János Kórház (később Szent János Kórház) Kardiológiai Osztályát vezette. 2011 óta tudományos tanácsadó a Szent János Kórházban. 2007 óta az Infarktus Regiszter (később Nemzeti Szívinfarktus Regiszter) szakmai vezetője a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben. Tudományos munkájának szűkebb területe a szívizom vérellátási zavarainak vizsgálata. 1979ben az orvostudomány kandidátusa, 1989-ben az MTA doktora tudományos fokozatot szerzett. A Semmelweis Egyetemen habilitált, 1991-óta címzetes egyetemi tanár. Éveken át a Kardiológiai Szakmai Kollégium és az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja volt. Több szakmai és társasági kitüntetésben részesült: Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) Ezüstérem (2013), MKT Zárday emlékérem (2014), Gottsegen emlékérem (2012), Semmelweis gyűrű (2000), Batthyány-Strattmann László díj (1996), Semmelweis díj (2009). Dr. Ofner Péter 1975-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Ugyanettől az évtől kezdve dolgozik a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben. Belgyógyászatból és kardiológiából tett szakvizsgát. 1983-ban az Egészségügyi Világszervezet konzultánsnak kérte fel egy EKG referencia laboratórium felállításához. A laboratórium működtetésével párhuzamosan a világ sok országában tartott oktató szemináriumokat az EKG standardizált értékelésével kapcsolatban. 1984-ben meghívták a Kanadai Memorial University vendégelőadójának, ahol 3 évig dolgozott, tartott előadásokat a kardiovaszkuláris epidemiológia és prevenció, valamint a klinikai kardiológia tárgykörében. Ezzel párhuzamosan kutatómunkát végzett a szívbetegségek primer és szekunder prevenciójában. 1987-től ismét bekapcsolódott a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Kardiológiai Osztályának munkájába. 20 éven át végzett invazív kardiológiai vizsgálatokat és koronária katéter intervenciót. Volt átmenetileg az intézet Szervezési és módszertani osztályának vezetője, ellátta a járóbeteg-rendelés vezetését. 10 éven át volt a Kardiológiai Osztály osztályvezető helyettese, 2004 óta az intézet főigazgatója. A Corvinus Egyetemen szerzett egészségügyi menedzsment diplomát. Dr. Ferenci Tamás 2010-ben szerzett orvosbiológiai mérnöki, 2013-ban alkalmazott matematikus (statisztikus) oklevelet, doktori fokozatát 2013-ban védte meg biostatisztikából. 2013 óta az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozá- sok Csoportjában dolgozik klinikai biostatisztikusként, egyetemi adjunktusi beosztásban. Mundruczó György-díjas (2010), Nyerges Gábor-díjas (2013), Neumann János-díjas (2015), a Klinikai Biostatisztikai Társaság 2011. év fiatal biostatisztikusává választotta. 97 tudományos közlemény szerzője. Limfóma Világnap – szeptember 8. A kemoterápiát kiegészítő célzott immunterápia legalább harmadával képes megnövelni a gyógyultak arányát a limfóma agresszívebb típusaiban szenvedő betegeknél. Emellett a korszerű patológiai és képalkotó diagnosztika, a PETCT alkalmazása is hozzájárul ahhoz, hogy ezen betegcsoport kezelése egyre eredményesebb. A nyirokrendszer daganatos megbetegedéseinek másik csoportjában, a mérsékelten agresszív, úgynevezett indolens limfómákban a kemoterápia mellőzhetővé válhat az immunterápia és az új gyógyszerek alkalmazása révén – mondta Dr. Demeter Judit, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika hematológus professzora a szeptember 8-ai Limfóma Világnap alkalmából. Hozzátette: évente több ezer esetben diagnosztizálnak limfómát Magyarországon; sokarcú betegségről van szó, csaknem hatvan alfaja ismert. http://semmelweis.hu/mediasarok/2016/09/07/limfoma-vilagnap-egyre-nagyobb-szerepet-kap-az-immunterapia-agyogyitasban/ IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER 41