A 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek száma világszerte meredeken nő. A betegség súlyos szövődményei jelentősen befolyásolják az életminőséget, kezelésük komoly terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. Nem véletlen tehát, hogy a cukorbaj terápiás lehetőségeinek bővítése a tudományos érdeklődés kö- zéppontjában áll. Az orális antidiabetikumok köre új hatástani csoporttal, az inkretintengely mentén ható ké- szítményekkel bővült – tudtuk meg Dr. Jermendy György belgyógyász professzortól, akinek e témáról társszerzőségben írt könyve a közelmúltban látott napvilágot.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM TERÁPIA Inkretinhatáson alapuló antidiabetikus terápia Szakértőnk: Prof. Dr. Jermendy György A 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek száma világszerte meredeken nő. A betegség súlyos szövődményei jelentősen befolyásolják az életminőséget, kezelésük komoly terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. Nem véletlen tehát, hogy a cukorbaj terápiás lehetőségeinek bővítése a tudományos érdeklődés középpontjában áll. Az orális antidiabetikumok köre új hatástani csoporttal, az inkretintengely mentén ható készítményekkel bővült – tudtuk meg Dr. Jermendy György belgyógyász professzortól, akinek e témáról társszerzőségben írt könyve a közelmúltban látott napvilágot. – Köztudott, hogy a világ fejlett országaiban a diabéteszt ma már népbetegségként tartják számon. Milyen növekedéssel számolhatunk? A cukorbetegség ijesztő méretekben terjed: míg az ezredfordulón 171 millió beteget tartottak számon, 2025-re e szám megduplázódását várják. Becslések szerint tehát kb. 380 millió embert, a világ felnőtt népességének 7,3%-át fogja sújtani ez a kór. A fő problémát a diabétesz súlyos szívés érrendszeri szövődményei – a miokardiális infarktus, az angina, a stroke és a perifériás érbetegségek – okozzák, amelyeknek ellátása komoly terhet ró a betegekre, a hozzátartozókra, az egészségügyre és a társadalom egészére. Emellett a betegség előrehaladtával egyéb szövődmények – diabéteszes retinopátia, nefropátia, neuropátia stb. – megjelenésével is számolnunk kell. – Milyen terápiás lehetőségek állnak ma rendelkezésre a cukorbetegség kezelésében? A 2-es típusú diabétesz kezelése mindig több pilléren nyugszik. Ha az életmódterápia – a fizikai aktivitás fokozása és a diéta – önmagában nem elegendő, orális antidiabetikumot alkalmazunk. A gyógyszeres kezelés első lépcsőfoka a metformin-monoterápia. A betegek jelentős részénél azonban a metformin adása önmagában nem elégséges, a megkívánt kezelési célértéket, azaz 7% alatti HbA1C értéket nem tudjuk elérni monoterápiával. Ez esetben a metformint más hatástani csoporttal (szulfonilureával, tiazolindindionnal, akarbózzal, prandialis glukózregulátorral), vagy inzulinnal kombináljuk. E lehetőségek köre a közelmúltban egy merőben új hatásmechanizmuson alapuló hatástani csoporttal, az ún. DPP-4 (dipeptil-peptidáz-4) inhibitor gyógyszerekkel bővült. – Mi ennek az új hatásmechanizmusnak a lényege? Az orvostudomány közel fél évszázada ismeri az inkretin nevű hormonok imzulinelválasztást segítő szerepét. Minder- ről a Dr. Winkler Gábor professzorral közösen írt „Inkretinhatáson alapuló antidiabetikus terápia cukorbetegségben” c. könyvünkben olvashatók további részletek. Röviden összefoglalva: miután bebizonyosodott, hogy szájon át történő glukózterhelést követően nagyobb mennyiségű inzulin választódik el, mint parenterális bevitel esetén, a kutatók figyelme az emésztő traktus speciális sejtjeiben termelődő hormontermészetű faktorok felé irányult. 1966-ban fedezték fel a DPP-4 enzimet, amelyről a 90-es években kiderült, hogy gyorsan bontja a GLP-1 (glukagonszerű-peptid-1) hormont. E szerep felismerését követően az 1990-es évek második felében indult meg a DPP-4 aktivitását gátló vegyületek klinikai tanulmányozása. A gyógyszeripari kutatások eredményeképpen külföldön és már Magyarországon is megjelentek az első inkretintengelyen ható gyógyszerek, az ún. DPP-4 gátló készítmények. Ezek közös tulajdonsága, hogy inaktívvá teszik a DPP-4 enzimet, és az enzimgátlás következtében tartósan az élettanihoz közeli inkretinszintet biztosítanak 2-es típusú cukorbetegségben. A DPP-4 gátló szerek egyike a sitagliptin, amely a DPP-4 enzim hatékony és igen szelektív inhibitora. – Milyen esetekben írható fel cukorbetegek számára a sitagliptin? Az új készítményt a cukorbetegség kezelésére már egyébként is szedett, vércukorszint-csökkentő gyógyszerrel (metforminnal) együtt, kombinációban kell alkalmazni, az előírt diéta és fokozott fizikai aktivitás betartása mellett. Speciális esetekben, amennyiben a beteg valamilyen okból (például hasmenés miatt) nem tudja szedni a metformint, szulfonilurea mellé is adható. A sitagliptint naponta egyszer 100 mg tabletta formájában veszi be a beteg, étellel vagy anélkül (igazolták ugyanis, hogy magas zsírtartalmú étel egyidejű fogyasztása nincs hatással a farmakokinetikára). Dózistitrálásra nincs szükség, alkalmazását követően a plazmában tartós élettani inkretinszint biztosítható. Ez utóbbi révén nő az étkezést követő inzulinelválasztás, csökken a glukagonszekréció, csökken az étkezés utáni és az éhomi vércukor, aminek következtében a HbA1C érték is. A készítmény igazolt hatékonysága mellett előnyös tulajdonsága, hogy biztonságosan szedhető, a betegek jól tolerálják. Alkalmazása során érdemi mellékhatás nem alakul ki, az egyes antidiabetikumokra jellemző gasztrointesztinális mellékhatások (például hányinger, hasmenés) nem jelentkeznek. Fontos megjegyezni még, hogy a sitagliptin nem emeli meg a hypoglikaemia kockázatát, mivel hatásmechanizmusa révén akkor indítja be az inzulinelválasztást és csökkenti a glukagonelválasztást, amikor a vércukorszint magas. Nem csökkenti tehát feleslegesen, nemkívánatos, IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS 31 KLINIKUM INTERJÚ alsóbb tartományba a vércukorértéket, csak akkor hat, amikor szükséges. Jelentős előnye továbbá, hogy testsúlysemleges, azaz nem növeli a testsúlyt, ami az ab ovo túlsúlyos cukorbetegek esetében fontos körülmény. – A diabetológia egyik legnagyobb kérdése a bétasejt pusztulásának megakadályozása. Képes-e megóvni a β-sejteket a sitagliptin? Valóban nagy probléma, hogy a tudomány mai állása szerint, az eddigi terápiás lehetőségekkel nem sikerült megállítanunk a bétasejtek pusztulását a cukorbetegekben. A βsejt diszfunkció ugyanis már preklinikai állapotban is kimutatható, ami a kórfolyamat előrehaladásával mind kifejezettebbé válik. Mire tehát a beteg orvoshoz kerül, olyan nagymértékű pusztulás következik be a β-sejtekben, amelyet már lehetetlen feltartóztatni. Az inkretintengely mentén ható készítmények körében – idetartozik a sitagliptin – állatkísérletekben nagyon impozáns és biztató eredményeket figyeltek meg ezzel kapcsolatosan. E vizsgálatok adatai szerint sitagliptin mellett javultak a szénhidrát- és lipidanyagcsere paraméterei, valamint nőtt az inzulinpozitív bétasejtek száma. Előnyösen változott a béta/alfa sejtek aránya is, ami azzal magyarázható, hogy a sitagliptin kettős pankreatikus támadásponttal hat: egyidőben stimulálja a bétasejtet, és szup- primálja az alfasejt működését – így biztosítva a jó vércukorkontrollt a beteg szervezetében. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a sitagliptin β-sejt megóvó hatását egyelőre csupán állatkísérletekben igazolták. A humán megfigyelés terén a tapasztalatszerzés fázisában vagyunk, sokévi klinikai adatgyűjtés szükséges tehát annak bizonyításához, hogy emberben is működik a sitagliptin β-sejt megóvó hatása. – Innovatív készítményről lévén szó, felmerül a kérdés: milyen anyagi terhet ró a gyógyszer szedése a betegekre? A sitagliptint metforminnal, illetve a fent említett speciális esetekben szulfonilureával kombináltan 70%-os támogatással írhatjuk fel. Örvendetes, hogy a gyártó (az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. és az MSD Kft.) forgalomba hozta a sitagliptin és a metformin fix kombinációját is, ami lényegesen megkönnyíti a gyógyszer szedését a betegek számára. A készítményt 2008. augusztus 1-jén hirdették ki, ezért a gyakorlati alkalmazás terén egyelőre kevés hazai tapasztalattal rendelkezünk. Bízunk abban, hogy a sitagliptin hatékonyságával, biztonságosságával és jó tolerálhatóságával kapcsolatos meggyőző nemzetközi adatokat az itthoni klinikai megfigyelések is igazolni fogják. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Jermendy György a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház III. Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa, az orvostudomány (MTA) doktora, a Semmelweis Egyetem címzetes egyetemi tanára. A Magyar Belgyógyász Társaság és a Magyar Hypertonia Társaság vezetőségének tagja, a Belgyógyász Szakmai Kollégium tagja, a Magyar Diabetes Társaság főtitkára (1995-2004), elnöke (2004-2007), majd elnökhelyettese (2007-). Gyermeknapi vigasság a Tűzoltó utcában Vidám programsorozaton vehettek részt a gyermekklinika betegei A Tűzoltó utcai Gyermekklinika idén is megrendezte hagyományos gyermeknapi programját a kórházban kezelt gyerekek számára. A családi mulatságon koncerttel, mesével, bábszínházzal ünnepeltek, emellett a kis betegek és testvéreik kézműves foglalkozásokon és arcfestésen is részt vehettek. Garami Miklós, a klinika onkológiai osztályának vezetője elmondta: „Betegeink sok megpróbáltatáson mennek keresztül a gyógyulásig, ezért is nagy öröm nekünk, ha mosolyt láthatunk az arcukon. A gyermeknapi programsorozat kiváló alkalom arra, hogy a gyerekek kiszakadhassanak a kórházban eltöltött idő és a kezelések által okozott fásultságból. Az ilyen élmények nagymértékben hozzájárulnak a gyógyuláshoz és a sikeres rehabilitációhoz. Ebben nyújtanak segítséget alapítványaink, a Játszóház Alapítvány és a Tumor Leukémiás Gyermekekért Alapítvány.” TÉ 32 IME VIII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2009. JÚNIUS
