IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Nagy jelentőségű fejlesztés kezdődött az idén 250 éves orvosképző helyen: Fokozatváltás a Semmelweis Egyetemen

  • Cikk címe: Nagy jelentőségű fejlesztés kezdődött az idén 250 éves orvosképző helyen: Fokozatváltás a Semmelweis Egyetemen
  • Szerzők: Dr. Merkely Béla
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 16-17
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: PROGRAMALKOTÁS

Absztrakt:

Több tíz milliárd forintos rekonstrukció, felújítás, illet ve fejlesztés kezdődhet meg a „Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekt” részeként a Semmelweis Egyetem alapításának 250. jubileumi évében, amelyeknek köszönhetően a klinikai oktatás, a kutatás és a gyógyítás feltételei is javulnak. Mindez egyben segíti Magyar - ország nemzetközi rangsorokban legelőkelőbb (401- 500.) helyen szereplő egyetemének további előrelépését, vagyis azt, hogy 2030-ra a világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül a legjobb 100 egyetem, és európai szinten a legjobb 5 gyógyító egyetem közé emelkedjen.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EgéSzSégPolITIka PrOgrAMAlKOTáS Nagy jelentőségű fejlesztés kezdődött az idén 250 éves orvosképző helyen: Fokozatváltás a Semmelweis Egyetemen Több tíz milliárd forintos rekonstrukció, felújítás, illetve fejlesztés kezdődhet meg a „Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekt” részeként a Semmelweis Egyetem alapításának 250. jubileumi évében, amelyeknek köszönhetően a klinikai oktatás, a kutatás és a gyógyítás feltételei is javulProf. Dr. Merkely Béla nak. Mindez egyben segíti Magyarország nemzetközi rangsorokban legelőkelőbb (401500.) helyen szereplő egyetemének további előrelépését, vagyis azt, hogy 2030-ra a világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül a legjobb 100 egyetem, és európai szinten a legjobb 5 gyógyító egyetem közé emelkedjen. A magyarországi orvos- és egészségtudományi képzést népszerűsége miatt már a 2016 végén elfogadott „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című kormányzati dokumentum is stratégiai jelentőségűnek nevezte, 2017 végén pedig a kormány jóváhagyta a legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező orvos- és egészségtudományi képzőhely, a Semmelweis Egyetem fejlesztési tervét. Egészen pontosan a „Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekt” tervezési folyamatainak megkezdéséről született döntés, ami kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egyetemen az oktatási és a kutatási feltételek minden tekintetben megfeleljenek a 21. századi orvosképzés követelményeinek. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert jellemzően, bár egyre több külföldi hallgató választja az egyetemet, közülük többen elhagyják az intézményt a felsőbb években, a klinikai tárgyak során. Az érdemi változás érdekében növelni kell a klinikai oktatáshoz szükséges kapacitásokat, és ebből fakadóan bővíteni és korszerűsíteni az infrastruktúrát. Az egyetem klinikái a legmagasabb progresszivitási szintnek megfelelően végzik tevékenységüket, vagyis a legsúlyosabb állapotú, komplex, magas technológiai kezelést igénylő betegeket is képesek ellátni. Ugyanakkor – sok másik fővárosi kórházhoz hasonlóan – a felújításra szoruló, régi épületekben működő klinikák nem minden esetben biztosítanak a klinikai oktatáshoz, kutatáshoz és az ehhez kapcsolódó betegellátáshoz korszerű környezetet. Az egyetem fejlesztési projektje az orvos-, fogorvos-, gyógyszerész-, egészségtudományi és konduktorképzés, valamint a gyakorlati oktatás mellett a kutatási feltételrendszer javítását, a klinikai betegellátás és egyéb kapcsolódó szolgáltatások fejlesztését is megcélozza azzal, hogy az összes kar érintett a fejlesztések tekintetében. A „Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekt” most újabb fokozatba kapcsol- 16 IME – InTErdISzcIPlInárIS Magyar EgéSzSégügy hat, miután a kormány 2018 végén újabb fontos döntéseket hozott. Az egyik, még karácsony előtt megjelent kormányhatározat szerint az egyetem Tűzoltó utcai Elméleti Orvostudományi Központjával szemben elhelyezkedő ingatlanok 20192020 folyamán történő állami tulajdonba vétele után a Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe kerülnek, így egy közel 16 ezer négyzetméteres oktatási fejlesztésre nyílik lehetőség. A kormány egyetért továbbá a klinikai gyermekellátás családbarát fejlesztésével, és támogatja a Semmelweis Egyetem Üllői úton elhelyezkedő Belső és Külső Klinikai Tömbjeinek bővítését is, ezért a kormányhatározat szerint január végéig kell az emberi erőforrások miniszterének javaslatot tenni a két tömb telephelybővítésére és infrastruktúra-fejlesztésére, mindezt a klinikai oktatás, kutatás és az ahhoz kapcsolódó betegellátás minőségének javítása érdekében. Ez teszi majd lehetővé, hogy az egyetem Kútvölgyi úton működő klinikái fekvőbetegellátási és ehhez kapcsolódó un. szakambuláns kapacitásaikat megtartva 2019 év végéig kiköltözzenek a Kútvölgyi kórház épületéből, mert az épületet az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő veszi át a december 13-i kormányhatározat szerint. Ez a határozat rendelkezik a Pulmonológiai Klinika egyetem által régóta várt költözéséről is: a Szent János Kórház területén lévő Pulmonológiai Klinika június 30-ig az egyetem addigra már felújított Tömő utcai épületében folytatja tevékenységét. A kormány által biztosított 1,5 milliárd forintból megújul a Külső Klinikai Tömb részeként működő épület, továbbá az összeg fedezi a klinika teljes eszközparkjának költöztetését is. A Semmelweis intézményei közül az Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja és a Pető András Kar marad a jelenlegi helyén, a Kútvölgyi úton. Karácsony előtt jelent meg a Semmelweis XXI. Fejlesztési Projekthez kapcsolódó intézkedésekről szóló 1774/2018as kormányhatározat., mely rendelkezik arról, hogy bővítik a Semmelweis Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáját is. Ennek érdekében a kormány felhatalmazta a nemzeti vagyon kezeléséért felelős minisztert, hogy vásárolja meg a tömbbel szomszédos egyik társasházat, valamint intézkedjen egy, a klinika tulajdonában álló másik épület korszerűsítéséről is. A kabinet döntése értelmében a Semmelweis XXI. Fejlesztési Projektre szánt keretből az idén 565 millió, jövőre pedig 3 milliárd 196 millió forintot a városmajori klinika transzplantációs részlegének bővítésére, a műtéti épület részleges átépítésére és a Budapest Határőr út 18. szám alatti épület korszerűsítésére fordítanak. A kormány döntött az egyetemhez tartozó Pető András Kar (korábbi Pető András Intézet) fejlesztéséről is. Ehhez a szakmai koncepció kidolgozása az emberi erőforrások miXVIII. éVFolyaM 1. SzáM 2019. FEbruár EgéSzSégPolITIka PrOgrAMAlKOTáS niszterének feladata, ugyancsak január 31-i határidővel. A kormány határozatával felhívja az emberi erőforrások miniszterét, továbbá az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy 2019. április 30-ig gondoskodjanak a Semmelweishez kapcsolódó klinikai oktatás és kutatás fejlesztése érdekében a Semmelweis Egyetem és egyes kiemelt országos intézetek, valamint kutatóhelyek közötti együttműködések kialakításáról. A Semmelweis Egyetem fejlesztéséhez kapcsolódik még, hogy egy tavaly november végén megjelent kormányhatározat rendelkezik a gyógyszerésztudományi Kar korszerűsítésének részeként kialakítandó Hőgyes–Schöpf-Merei gyógyszerkutatási Centrum kialakításáról; az ennek helyet adó IX. kerületi, egykori kórházingatlan egészének állami tulajdonba, majd Semmelweis Egyetem vagyonkezelésébe adásáról döntött a kormány. Az egyetem célja, hogy 2021-re egy modern gyógyszerkutatási központ és gyógyszerészeti campus létesüljön, mintegy húszezer négyzetméteren. A gyógyszeriparihoz, valamint a közforgalmú és kórházi gyógyszertárhoz hasonló modellkörnyezet kialakításával új távlatokat nyithatunk az egyetemhez köthető kutatásban és gyógyszerészképzésben – fogalmazott Merkely Béla. A rektor hozzátette: a fejlesztés azt a célt is szolgálja, hogy a jelenleg széttagoltan, a város több pontján működő gyógyszerésztudományi Kar minden intézete itt kapjon helyet, kialakítva ezzel az egyetem gyógyszerészeti campusát, ahol a korszerű graduális és posztgraduális képzés feltételei is megteremtődnek. Az új centrumban megvalósuló kutatási irányok betegközpontú innovatív és nano gyógyszertechnológiai készítmények fejlesztésével, biológiai eredetű hatóanyagokkal, valamint a mesterséges intelligencia gyógyszerészeti hasznosításával is foglalkoznak majd. A beruházás eredményeként létrejön a gyógyszerfejlesztést segítő molekulatár és a természetes eredetű hatóanyagok fejlesztésének érdekében egy országos fitolabor. A fejlesztésekkel kapcsolatban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora hangsúlyozta: továbbra is fontos törekvésük a gyógyító egyetemek közül Európában az első ötbe, a világ összes egyetemei közül pedig az első százba kerülni. A terv ambiciózus, de nem lehetetlen, hiszen már az eddigi erőfeszítéseknek, fejlesztéseknek is megmutatkozik az eredménye: a magyar felsőoktatási intézmények közül a világ 400 legjobb egyeteme között szerepel élettudományokban, valamint az orvos-egészségtudományi kategóriákban a Semmelweis Egyetem a londoni székhelyű Times Higher Education (THE) 2019-es nemzetközi képzésterületi rangsorában. Európai viszonylatban a legjobb 200 közé sorolták az egyetemet. A régióból a bécsi orvosi egyetem érte el a legjobb eredményt, képzéseit a 101-125. helyre sorolták a rangsorkészítők – mutatott rá a rektor, hozzátéve: ha ugyanolyan odafigyeléssel, megfelelő humánerőforrás-stratégiával és kormányzati támogatással dolgozunk, mint eddig, akkor reális esélyünk van az előrelépésre. Ezt szolgálja a kormány által most elindított fejlesztés is. Ezekről még elmondta: vannak olyan projektek, amelyeknél már tendereredményt hirdettek, olyan is, ahol elkészültek a kiviteli tervek, másutt most zajlik a tervezés. A belső és a külső tömb, valamint a városmajori klinika fejlesztése idén megkezdődik, és egy-két éven belül be is fejeződik, míg a Schöpf-Merei campus 3 éves projekt. Az egyetem a következő 5-6 év alatt tehát jelentős fejlődésen megy keresztül – mondta Merkely Béla. Több ezer szívbeteg élete megmenthető a tudatossággal a tünetek időbeni felismerése, megfelelő kezelése, a megelőző betegségek gondozása, illetve az influenza elleni védőoltás időbeni beadása. Ezek azok a fontos lépések, amelyekkel mi magunk is sokat tehetünk a szívelégtelenség okozta halálozások elkerüléséért. a betegség egyre többeket érint, ma közel kétszer annyi a beteg, mint 15 évvel ezelőtt. a Magyar kardiológusok Társasága az idei Szívelégtelenség napok alkalmából hívja fel a figyelmet a tudatosságra, ami a legfontosabb mind a betegek, mind az orvosok számára. Talán még soha ennyire nagy igény nem volt a felvilágosításra, tájékoztatásra, a szakma és a betegek kooperációjára mind itthon, mind Európa szerte. A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 200–250 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Az elmúlt években csaknem megduplázódott a betegek száma. Éppen ezért nagyon fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye. De már az ahhoz vezető betegségek megfelelő gondozása is fontos, hogy megelőzzük a tragédiákat. „A szívelégtelenség nem csak nálunk, de egész Európában kiemelt terület. A most zárult Szívelégtelenség Kongresszus egyik fontos témája éppen a tudatosság, a lakosság és a szakma szoros együttműködése volt. A probléma óriási, a korai felismerés, illetve az ehhez vezető betegségek kezelése, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, vagy ha volt már az illetőnek szívinfarktusa, ismert koszorúér betegsége van, kulcsfontosságú. Egyrészt, hogy megelőzzük az állapot romlását és az ezzel együtt járó súlyos következményeket. Mert ma már valóban hatékony kezelési lehetőségek illetve megfelelő eszközök állnak a rendelkezésünkre, amivel nagyon jó eredménnyel kézben tudjuk tartani a betegeket”—hívja fel a figyelmet Dr. Habon Tamás kardiológus, az MKT Szívelégtelenség és Szívizombetegségek Munkacsoport vezetője. Folytatás a 23. oldalon IME – InTErdISzcIPlInárIS Magyar EgéSzSégügy XVIII. éVFolyaM 1. SzáM 2019. FEbruár 17