IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Fókuszban a család és az egészségmegőrzés - Interjú Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral

  • Cikk címe: Fókuszban a család és az egészségmegőrzés - Interjú Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 3-5
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS

Absztrakt:

Az IME tudományos folyóirat tavaly novemberi (2018 /9.) számában megjelent interjúban Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár (EMMI) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését érintő kérdésekről nyújtott tájékoztatást. Ezúttal arról beszélgettünk, hogy az azóta eltelt negyedév során milyen területeken történt előrelépés az egészségügyben.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
egészségpolitika HELyzETérTéKELéS Fókuszban a család és az egészségmegőrzés Interjú Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral az ime tudományos folyóirat tavaly novemberi (2018 /9.) számában megjelent interjúban prof. dr. Horváth ildikó egészségügyért felelős államtitkár (emmi) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését érintő kérdésekről nyújtott tájékoztatást. ezúttal arról beszélgettünk, hogy az azóta eltelt negyedév során milyen területeken történt előrelépés az egészségügyben. – Ősszel arról adhattunk hírt, hogy a népegészségügyi szempontból prioritásként kezelt öt terület – a keringési- és a daganatos megbetegedések, valamint a gyermekgyógyászati, a pszichiátriai és a mozgásszervi betegségek – csúcsintézményei határidőre kidolgozták a saját nemzeti egészségprogramjukat. mikorra várható, hogy ezek bázisán megszületik az új népegészségügyi program? Jelenleg a program közigazgatási egyeztetése zajlik, aminek eredményeképpen, reményeink szerint az első negyedév végére megszülethet a hazai egészségügyi ellátás fontos pilléréül szolgáló, új népegészségügyi program. A koncepciót már jóváhagyta a kormány, és kormányhatározat született az egészségprogramok következő három évre vonatkozó részletes tervéről. Mindaz, amit az öt országos intézet megfogalmazott a saját programjában – különös tekintettel a betegségek megelőzésére és az egészségmegőrzésre – összeszervezetten kapott helyet ebben az anyagban, amelynek egyik meghatározó eleme az alapellátás szerepének megerősítése. – mit tudhatunk a nemrég bejelentett, 5,8 milliárd forintos kerettel meghirdetett, praxisközösségeknek szóló pályázat részleteiről? Nem praxisközösségi pályázatnak nevezzük ezt a felhívást, mivel sokkal inkább a praxisok együttműködéséről van szó, abban az esetben is, ha nem alkotnak direkt közösséget, de elköteleződnek az egészségfejlesztés iránti közös fellépés iránt. „Három generációval az egészségért” címmel hirdettük meg ezt a programot, amelynek szakmai irányítója az Állami Egészségügyi Központ (ÁEEK) és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet lesz. A pályázati program igencsak beszédes címe arra utal, hogy minden korosztályban szükséges a betegségmegelőzés és az egészségfejlesztés. Ez a hosszú távú program nem csak az egészségügyi alapellátás fejlesztését teszi lehetővé, hanem középpontba állítja az alapellátásban résztvevő szereplők – a védőnőktől kezdve a gyógytornászokon, dietetikusokon át a pszichológusokig – együttműködését, bevonva a szakellátást, az Egészségfejlesztési Irodákat, valamint a területi és települési önkormányime – interdiszciplináris magyar egészségügy zatokat. A pályázat keretében szív- és érrendszeri prevenciós és gondozási program, a rosszindulatú daganatos betegségek szűrését és korai felismerését elősegítő program, valamint a gyermekek körében végzett egészségfejlesztési programok megvalósítására kerülhet sor. További cél a magyar lakosság egészségértésének javítása és egészséges életmódjának elősegítése, különös tekintettel a gyermekek körében a rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás elterjesztésére, valamint a dohányzás megelőzésére és a leszokás támogatására. Hosszú távú célként a koszorúérbetegség, a stroke és a daganatos betegségek okozta halálozás csökkentését, valamint a gyermekkori elhízás megelőzését és a dohányzás visszaszorítását tűztük ki. Törekszünk továbbá a szélütések miatti maradandó károsodások mértékének csökkentésére, valamint a cukorbetegség és az elhízás növekvő tendenciájának megállítására. A pályázati program hosszú távon hozzájárul ahhoz, hogy a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok magas színvonalon, a hazai szakmai és minőségügyi standardok szerint valósuljanak meg. A pályázati program háziorvosi, valamint házi gyermekorvosi praxisok együttműködésében, vagy a helyi önkormányzatok társulásai részéről valósulhat meg. Mindkét esetben központi elem az alapellátás fejlesztése, valamint a szakellátás, a térségben működő Egészségfejlesztési Irodák és az alapellátásban résztvevő egyéb szereplők bevonásával egységes kliens utak kidolgozása, az integrált Lakosságközeli Egészség Szolgáltatás megvalósítása keretében. – Hány forintra számíthatnak a pályázatot elnyerő praxisközösségek? A program forrásaiból egy-egy praxisközösségre 60-80 millió forint jut. Azoknak a közösségeknek is lehetőséget biztosítottunk a pályázaton való részvételre, amelyeknek ez év vége előtt befejeződik a működésük: ők időarányosan részesülhetnek a pályázati összegből. – Ön a pályázat központi elemeként említette az egészségmegőrzést és a prevenciót, aminek érdekében számos kormányzati intézkedés történt az elmúlt években. érezhető-e már valamiféle javulás a lakosság egészségi állapotát illetően? Ahogy azt az említett, januárban megtartott fórumon Prof. Dr. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója is elmondta: az elmúlt években ugyan meredeken csökkent a kardiovaszkuláris halálozás Magyarországon, de ez elsősorban a technológia és a gyógyszeres kezelések fejlődésének, illetve az országban kiépült katéteres laboroknak köszönhető. Arra is rámutatott, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában XViii. éVfolyam 1. szám 2019. február 3 egészségpolitika HELyzETérTéKELéS a legnagyobb kockázatot a magas vérnyomás és a diabétesz jelenti, amelyek kialakulásában szerepet játszik a túlsúly. A mindennapi testnevelés bevezetésével, a közétkeztetést érintő menzareformmal azonban sok olyan dolgon lehetett változtatni, aminek pozitív hatása már érzékelhető. A minap részt vettem a Táplálkozás, életmód és Testmozgás (TéT) Platform konferenciáján, ahol a táplálkozás, életmód, testmozgás témakörökhöz kapcsolódó szakterületek elismert képviselőit, társadalmi szervezeteket és ipari szereplőket tömörítő szervezet bemutatta a kutatásai alapján megjelent, a magyar gyerekek és fiatalok életmódjáról készült felmérés eredményeit. A műhelymunka során a szakértők górcső alá vették a magyar gyermekek étkezési szokásait, mozgáskultúráját, testsúlyát és lelkiállapotát. Az adatbázisok elemzéséből kitűnt, hogy 2010-2016 között Magyarországon nem változott az elhízott és túlsúlyos gyermekek aránya. Az, hogy a létszámuk hat év alatt nem növekedett, nagy eredménynek tekinthető annak fényében, hogy ez az arány Európa-szerte, és különösen Dél- és Közép-Kelet-Európában jelentős mértékben emelkedett. Minderről az ún. Fehér Könyvben számoltak be a szerzők, amely mint jó gyakorlatokat felvonultató táplálkozástudományi kiadvány – véleményem szerint – kiválóan hasznosítható az általunk meghirdetett „Három generációval az egészségért” programban. – forrongó téma manapság a sürgősségi betegellátás átalakítása. Hogyan vizsgázott az új rendszer? Az összes sürgősségi ellátást nyújtó kórházban sikerült zökkenőmentesen bevezetni a betegek állapotának rangsorolására épülő triázs-rendszert. A sürgősségi betegellátást üzemeltető 59 intézményt nem érintette egyformán az átállás, hiszen több is volt közöttük, amelyik már évek óta ilyen rendszerrel működik. Az eddigi tapasztalatok szerint elmondható, hogy a triázs kiszámíthatóbbá teszi a sürgősségi ellátást. Ez többek közt annak köszönhető, hogy rögzítve lett: a betegellátás első lépcsőjének a beteg beérkezésétől számított tíz percen belül meg kell történnie. Minden beérkező beteg tájékoztatást kap arról, hogy a triázs besorolásától függően milyen időablakon belül számíthat ellátásra. Ha pedig további kérdése merülne fel, akkor a Sürgősségi Betegellátó Osztályon alkalmazott diszpécserhez fordulhat információért. A diszpécser a hozzátartókat is tájékoztatja, így értesülhetnek arról, hogy hol tart a beteg családtagjuk ellátása. Mindennek révén érezhetően nyugodtabbá vált a közeg az SBO-kon, amit magam is megtapasztaltam az egri Markhot Ferenc Oktatókórházban tett látogatásom során. Az egri kórházban a már évek óta jól működő triázs-rendszert egy egyedi fejlesztésű betegút-szervező és betegtájékoztató informatikai rendszer bevezetésével tették teljessé. – Hogyan kapcsolódik össze a sürgősségi ellátás az akut alapellátással? A hatályos jogszabályban foglaltak szerint a hármas progresszivitási szinten működő egészségügyi intézmények kötelesek akut alapellátási egységeket működtetni. Ezt különböző módon oldják meg: egyes kórházak együttműködnek a házi- 4 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy orvosi alapellátási ügyelettel, mások saját személyzetből biztosítják ezt a szolgálatot. – az ime 2018 decemberében megrendezett XViii. Vezetői eszköztár – kontrolling konferenciáján Ön az előadásában beszámolt arról a döntésről, miszerint a szakdolgozók fizetése 2022-ig várhatóan 72 százalékkal fog megemelkedni. Hol tart a béremelés előkészítése? A kormány a politikai döntést meghozta. Az egészségügyi szakdolgozók béremelése folytatódik. Most a részleteken, a bértáblán dolgozunk. Tárgyalássorozatot folytatunk a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetével (EDDSz), amelynek fontos része a bértárgyalás is. Ennek során fogjuk meghatározni a 2022-ig bezárólag végrehajtandó 72 százalékos béremelés pontos részleteit. Ez a tárgyalássorozat 2016-ban kezdődött, és – mint az jól ismert – ennek eredményeképpen jött létre a Kollektív Szerződés az ÁEEK által képviselt kórházak és a szakszervezet között. Jelentős eredmény, hogy a korábbi hathónapos munkaidőkeret három hónapra csökkent az ÁEEK fenntartású intézményekben, ez biztonságot jelent mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalon is. A 2016-ban megkezdett négyéves bérfelzárkóztatásról szóló program első lépcsőjében 26,5 százalékos béremelés történt, 2017-ben újabb 12 százalékkal, majd 2018-ban 8 százalékkal emelkedtek a fizetések. Az eredetileg ez év novemberére tervezett újabb 8 százalékos emelést a tavaly őszi kormányhatározat július 1-jére hozta előre. 2020 januárjában 14 százalékkal, novemberében 20 százalékkal – azaz egy év leforgása alatt összesen 34 százalékkal – fognak emelkedni a bérek, végül 2022-ben újabb 30 százalékos emelés várható. 2016 januárja és 2022 januárja között átlagosan 163%-kal emelkedik a szakdolgozók bére, azaz több mint két és félszeresét fogják keresni az egészségügyi szakdolgozók 2022-ben, mint 2016-ban. Ilyen tetemes béremelésre nem volt még példa a rendszerváltás óta. – Örömmel hallottuk, hogy a kormány a betegeket is igyekszik anyagilag segíteni: újabb betegségekkel bővült az igényelhető adókedvezmény köre. melyek ezek a kórképek, és mekkora az maximális összeg, amellyel ily módon csökkenthető a személyi jövedelemadó (szJa) alapja? 2019. január 1-jétől adókedvezményt igényelhetnek a méhnyak és a petefészek daganatos megbetegedéseiben, az emlőrákban, az endometriózisban szenvedő nők, valamint a here-, illetve prosztatarákban szenvedő férfiak. Az igénybe vehető adókedvezmény a jelenlegi minimálbér 5 százaléka, ami havi 7.450 forintot, éves szinten csaknem 90 ezer forintot jelent. Az adókedvezmény a SzJA-ból szakorvosi igazolással, illetve az ennek alapján kiállított háziorvosi igazolással igényelhető. A kedvezmény a diagnózis időpontjától, tehát – ha jól tudom – öt évre visszamenőleg is igénybe vehető. Fontos lenne, hogy ez az információ eljusson mind az érintettekhez, mind pedig a kezelőorvosokhoz, és ez utóbbiak XViii. éVfolyam 1. szám 2019. február egészségpolitika HELyzETérTéKELéS felhívnák erre a pácienseik figyelmét. Azt sem ártana tudatosítani, hogy nem csak az imént említett ötfajta betegségre, hanem több száz kórképre – például különböző fogyatékosságokra, immunbetegségekre, emésztőszervi rendellenességekre és a diabéteszre is – érvényesíthető hasonló jelleggel ez az adókedvezmény. Jelenleg e betegségcsoportok áttekintésén dolgozunk. – államtitkár asszony tavaly novemberben lapunknak adott interjújában beszámolt arról, hogy kiírásra került egy pályázat a családbarát, családközpontú szülészeti és koraszülött intenzív ellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére. lezárult-e a pályázat, és ha igen, milyen eredménnyel? Megtörtént a pályázatok elbírálása, aminek eredményeképpen a 6,4 milliárd forint keretösszegben kiírt pályázaton 44 kórház nyert lehetőséget családbarát szülészetek kialakítására. Jelenleg a folyamat azon fázisánál tartunk, amikor az ÁEEK, mint a pályázat lebonyolítója, levélben kiértesíti az egészségügyi intézményeket az eredményről, és felajánlja számukra a lehetőséget a szerződéskötésre. A felhívás általános célja a közfinanszírozott szülészeti fekvőbeteg és koraszülött intenzív szakellátás terén a családbarát értékrend, az anya-bababarát környezet és szemlélet minél szélesebb körű megvalósítása annak érdekében, hogy megteremtsük a pozitív szülésélmény létrejöttéhez szükséges feltételeket. Fontosnak tartom hozzátenni, hogy a kormány 2010 óta kiemelten foglalkozik a családdal, a családok védelmével és segíNéVJEGy dr. Horváth ildikó 1988-ban végzett általános orvosként a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Tüdőgyógyász szakvizsgáját 2000-ben, közigazgatás szakvizsgáját 2012-ben tette le. 2007-ben egészségügyi szakmenedzser képesítést szerzett a Semmelweis Egyetem (SE) Egészségügyi Menedzserképző Központjában. PhD tudományos fokozatot szerzett 1998-ban, a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett 2002-ben. 2006-ban habilitált (SE), 2011-től a SE Pulmonológiai Klinika egyetemi tanára. 20142015 között az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet stratégiai igazgatója, szervezési-módszertani osztályvezető főorvosa, 2015-től a XIV. Tüdőbelosztály osztályvezető főorvosa, tésével, és sokat tesz azért, hogy erősödjön a gyermekvállalási kedv. Ebbe a folyamatba illeszkedett az otthonszülés szakmai szabályairól és feltételeiről szóló rendelet megszületése, amelynek előkészítésében az EMMI Egészségpolitikai Főosztályának vezetőjeként magam is részt vettem. Mindezt természetesen team munkában valósítottuk meg, és örömmel észleltem, hogy az előkészítésben akkor résztvevő munkatársak közül sokakkal tudtuk együtt gondozni a családbarát szülészet gondolatiságát is. Ennek létrejötte nagy fegyvertény, hiszen a világon csak néhány országban – például Kanadában és néhány európai államban – van törekvés arra, hogy az általunk elképzelthez hasonló szülészeteket hozzanak létre. Véleményem szerint a világ élvonalába kerülhetünk azzal, hogy a családot koncepcionálisan helyezzük fókuszba. Az a meglátásunk, hogy a gyermekszülés körülményei, az annak során szerzett élmények alapvetően befolyásolhatják a későbbi gyermekvállalási kedvet. Abban bízunk, hogy a pályázatot elnyert kórházakban olyan családias, intim környezet épülhet ki, ahol a szakmai biztonság mellett hozhatják világra gyermekeiket az édesanyák. Az infrastruktúra mellett fontosnak tartjuk a szülőszobák kultúrájának magasabb szintre emelését is. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy a családbarát koncepció a szülést emberi oldalról is támogató komponenssel bővüljön. Ezzel kapcsolatban civil szervezetekkel is konzultálni fogunk annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybe vevő kismamák és édesapák igényeinek figyelembe vétele maximálisan megtörténhessen. Boromisza Piroska 2017-től orvos-igazgató, a főigazgató általános helyettese. 2017-től a SE Népegészségtani Intézetének megbízott igazgatója. 2010-2014 között az EMMI Egészségpolitikai Főosztályát vezette. 2018-tól a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke. A European respiratory Society igazgatótanácsának és civil kapcsolatokért felelős testületének (Advocacy Council) tagja. Több mint kétszáz szakmai konferencia meghívott előadója, szekcióelnöke volt, hazai és nemzetközi könyvek fejezeteinek írója. Szakmai munkája elismeréseként elnyerte az MTA Bolyai-ösztöndíját és Simonyi-díját, a L’Oréal-UNESCO Nőkért és a tudományért díjat, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Korányi-gyűrűjét és az Allergológiai és Légzéspatológiai Szekció Miskovicz-díját, valamint a Batthyány-Strattmann László-díjat. 2018. október 16-tól az EMMI egészségügyért felelős államtitkára. XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia 2019. június 19-20. (szerda-csütörtök) Hotel Hungária City Center Budapet ime – interdiszciplináris magyar egészségügy XViii. éVfolyam 1. szám 2019. február 5