Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a Magyarországon működő és közfinanszírozott betegszállítási tevékenység lényegét, melyek azok a fontos pontok, amelyekben eltér a mentéstől és hogyan alakult a 2008 júliusát megelőző másfél évben a betegszállítás helyzete. A cikk első felében bemutatjuk a jogi, illetve a szabályozási rendszer fokozatos átalakulását. A betegszállítási tevékenység iránt folyamatosan növekvő igény következtében 2006 nyarán megkezdődött az Országos Mentőszolgálat feladatainak profiltisztítása, a mentési és betegszállítási feladatok szétválasztása. Az új szabályozás mellett a betegszállítási tevékenység fokozatosan a magán (alternatív) szolgáltatók feladatává vált, míg a mentés kizárólag az OMSZ hatáskörébe került. Az alternatív betegszállítók 2008 júliusára közel 480 betegszállító gépkocsival látták el a teljes ország betegszállítási feladatait. A tanulmány második felében bemutatjuk a 2007. január és 2008. július közötti időszakra vonatkozó kapacitásés teljesítménymutatóinak alakulását, valamint a változó teljesítmények hátterében lévő okokat. Az OMSZ kivonulása után az egyes megyék közti kapacitáskülönbségek 2008 júliusára kiegyenlítődtek és jelenleg a magán szolgáltatók teljes egészében ellátják az ország betegszállítási feladatait.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA A betegszállítás kapacitás és teljesítmény adatai 2007. január – 2008. július I. rész Pázmán Krisztina, Falusi Zsófia, Dr. Kőrösi László, Kiss Zsolt Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a Magyarországon működő és közfinanszírozott betegszállítási tevékenység lényegét, melyek azok a fontos pontok, amelyekben eltér a mentéstől és hogyan alakult a 2008 júliusát megelőző másfél évben a betegszállítás helyzete. A cikk első felében bemutatjuk a jogi, illetve a szabályozási rendszer fokozatos átalakulását. A betegszállítási tevékenység iránt folyamatosan növekvő igény következtében 2006 nyarán megkezdődött az Országos Mentőszolgálat feladatainak profiltisztítása, a mentési és betegszállítási feladatok szétválasztása. Az új szabályozás mellett a betegszállítási tevékenység fokozatosan a magán (alternatív) szolgáltatók feladatává vált, míg a mentés kizárólag az OMSZ hatáskörébe került. Az alternatív betegszállítók 2008 júliusára közel 480 betegszállító gépkocsival látták el a teljes ország betegszállítási feladatait. A tanulmány második felében bemutatjuk a 2007. január és 2008. július közötti időszakra vonatkozó kapacitás- és teljesítménymutatóinak alakulását, valamint a változó teljesítmények hátterében lévő okokat. Az OMSZ kivonulása után az egyes megyék közti kapacitáskülönbségek 2008 júliusára kiegyenlítődtek és jelenleg a magán szolgáltatók teljes egészében ellátják az ország betegszállítási feladatait. BEVEZETÉS Cikkünkben bemutatjuk a Magyarországon működő és közfinanszírozott betegszállítási tevékenység lényegét, melyek azok a fontos pontok, amelyekben eltér a mentéstől és hogyan alakult a 2008 júliusát megelőző másfél évben a betegszállítás helyzete. Rávilágítunk a mentési és betegszállítási tevékenység közti különbségekre, majd bemutatjuk a betegszállítás és mentés szétválasztásának folyamatát, a betegszállítási tevékenység 2007. január és 2008. július közötti időszakra vonatkozó kapacitás- és teljesítménymutatóinak alakulását, valamint a változó teljesítmények hátterében lévő okokat. A vizsgált időszakon belül kiemelten kezeltünk három hónapot, melyek jelentős mérföldkövek a betegszállítás történetében, illetve jól szemléltetik, miként változtak a mutatószámok a mentés és betegszállítás szétválasztása előtti időszakhoz (2007. január) képest a szétválás időpontjában (2008. január), illetve a szétválasztás időpontját követő fél év elteltével (2008. július). 16 IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS FOGALMAK, KÜLÖNBSÉGEK A mentés az azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén, mentésre feljogosított szervezet által végzett sürgősségi ellátása, illetve az ehhez szükség szerint kapcsolódóan – az egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas – legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, valamint a szállítás közben végzett ellátása. A beteg azonnali egészségügyi ellátásra szorulásának több oka lehet, ilyenek pl. baleset, katasztrófa, életveszély, szülészeti esemény, olyan erős fájdalom, mely sürgős ellátást igényel, heveny tudatzavar. Szintén mentésnek minősül – a sürgősség igényétől függetlenül – az orvos által rendelt olyan mentőfeladat, amely során a beteget legalább mentőápolói felügyelettel a feltalálási helyéről egészségügyi intézménybe szállítják (mentőszállítás), vagy a beteg legalább mentőápolói felügyeletét igénylő – gyógyintézetből gyógyintézetbe történő – őrzött szállítása annak érdekében, hogy a beteg szállítása közben szükség esetén azonnali egészségügyi ellátásban részesülhessen. A mentőápolói szakkísérettel történő szállítás 2008. január 1-ig betegszállításnak minősült. Mentésnek minősül továbbá életmentő tevékenységhez az azt végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés), életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, átültetésre kerülő szerv sürgős szállítása, valamint mentési készenlét biztosítása balesetek helyszínén, továbbá tömeges balesetek és rendkívüli esetek kárhelyén a helyszín biztosítás veszélyhelyzet elhárításának idejére (mozgóőrség), illetve mentési készenlét biztosítása rendezvény helyszínén, térítés ellenében, meghatározott helyen és ideig (rendezvénybiztosítás). A mentés igénybevételéhez való jog az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 95. §-a alapján a Magyar Köztársaság területén – állampolgárságra vagy egészségbiztosítási jogviszony fennállására való tekintet nélkül – mindenkit megillet. Mentést végző szervezet az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), valamint az OMSZ koordinálása mellett a működési engedély által mentési tevékenység végzésére feljogosított egyéb szervezetek. A betegszállítás célja, hogy az orvos rendelése alapján biztosítsa az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést abban a mentőápolói felügyeletet nem igénylő esetben, ha az egészségügyi ellátás elérhetősége másként nem biztosítható. A betegszállítás igénybevételének több oka lehet: a beteg szállításra szorul, de egészségi állapota nem indokolja EGÉSZSÉGPOLITIKA mentés igénybevételét; csak speciális testhelyzetben szállítható, vagy mozgásában korlátozott, járóképtelen, egészségi állapota nem teszi lehetővé tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz használatát, fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmú járművet nem vehet igénybe, ellátásának eredményességét tömegközlekedési vagy más szokásos közlekedési eszköz hiánya vagy annak igénybevételéből eredő késedelem vagy más tényező veszélyeztetné. Betegszállítás a jogszabályban foglaltak szerint a gyógyintézetből elbocsátott beteg otthonába történő szállításakor is igénybe vehető, ha az ellátást követően a beteg a fenti okok valamelyike miatt a gyógyintézetet más módon nem tudja elhagyni, vagy a betegnek a fekvőbeteg-gyógyintézetből az otthonába történő eljutása az elbocsátásának naptári napján, illetve más esetben észszerű időn belül másként nem biztosított. Az OEP által finanszírozott betegszállítási szolgáltatást az egészségbiztosítással rendelkező biztosítottak vehetik igénybe térítésmentesen. Térítés ellenében bárki igénybe veheti a betegszállítási szolgáltatást, ezen esetekről az OEP nem rendelkezik adatokkal. A betegszállítást az azt elrendelő háziorvos, szakorvos, vagy az általuk kijelölt egészségügyi dolgozó rendelheti meg. Az OEP olyan működési engedéllyel rendelkező szervezetekkel köthet finanszírozási szerződést betegszállításra, melyek az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 33. §-ában meghatározott Betegszállítási Szakértői Bizottság javaslata és az egészségügyi miniszter engedélye alapján befogadásra kerültek. Jelenleg az OEP 96 „magán” szolgáltató (korábban alternatív betegszállító szervezet) tevékenységét finanszírozza. Az Országos Mentőszolgálat 2008. január 1-től már nem betegszállító szolgáltató, kizárólag a mentési tevékenységét finanszírozza az OEP. A leglényegesebb különbség a mentés és a betegszállítás között, hogy míg az előbbi sürgősségi állapotokhoz kapcsolódik, azonnali cselekvést igényel és a szállításon kívül egyéb egészségügyi ellátásra is szükség van, addig a betegszállítás előre tervezhető és egyéb ellátásra általában nincs szükség. A mentés állami feladat. Mentést bárki kezdeményezhet, az OEP által finanszírozott betegszállítást viszont kizárólag orvos, vagy az általa kijelölt egészségügyi dolgozó. A BETEGSZÁLLÍTÁS ÉS A MENTÉS SZÉTVÁLASZTÁSA A betegszállítási tevékenység iránt folyamatosan növekvő igény következtében miniszteri döntés született és 2006. nyarán megkezdődött az Országos Mentőszolgálat feladatainak profiltisztítása, a mentési és betegszállítási feladatok szétválasztása. Ennek megfelelően az Országos Mentőszolgálat – kompetenciájából adódó – kizárólagos tevékenysége az ország teljes területén biztonságos, mindenki számára elérhető mentés nyújtása lett, a betegszállítás iránt megnövekedett igényeket pedig egyéb szolgáltatók elégítik ki. Az OMSZ alapfeladata a mentés, a betegszállítás másodlagos szerepet kapott a szervezet tevékenységében. A fentiekkel összefüggésben az egyszerű betegszállítási feladatok átadásra kerültek az alternatív betegszállító szervezetek részére. Miniszteri koordinátor vezetésével szakértői bizottság tekintette át az akkori betegszállítási helyzetet, melynek során az addig befogadott alternatív betegszállító szervezetek és az OMSZ által ellátott feladatok megyei, regionális bontásban kerültek felülvizsgálatra. A bizottság javaslatot tett az országos betegszállítói kapacitás növelésére és legalább 180 betegszállító gépkocsi befogadását tartotta szükségesnek. A kapacitás-bővítés három lépcsőben valósult meg. Első lépésben a már finanszírozott szolgáltatók tartalék gépkocsijai kerültek befogadásra, második lépésben a kórházak betegszállításba való belépésére nyílt lehetőség, harmadik lépésben az új szolgáltatók befogadására került sor. A fenti bővítési folyamat közel egy év alatt zajlott le, melynek végeredményeként a korábbi közel 250 (2006. január) finanszírozott betegszállító gépkocsi száma majdnem megduplázódott, 480 fölé emelkedett (2008. július). A szolgáltatók száma a korábbi 41-ről (2006. január) közel 100-ra (2008. július) nőtt. Tekintettel arra, hogy a betegszállítási feladatok teljesítése problémamentesen zajlott, 2007. nyara és az év vége között újabb befogadásra gyakorlatilag nem került sor. 2007. augusztusában a betegszállító szervezeteket tömörítő egyesület vezetője arról adott írásos tájékoztatást, hogy megalakították az Országos Betegszállító Szolgálatot, melylyel olyan egységes betegszállító szövetség jött létre, amely képes megfelelni a betegszállítási igényeknek és a szakmai elvárásoknak. Az OMSZ és az alternatív betegszállító szervezetek vezetői 2007. szeptemberében megegyeztek abban, hogy a mentés és betegszállítás szétválasztása legkorábban 2008. január 1-től valósítható meg teljes mértékben. A betegszállító szervezetek vezetői vállalták, hogy az egyszerű betegszállítási feladatokat országosan ellátják, területi és időbeli ellátási kötelezettséget is vállalnak, azaz szolgáltatásuk folyamatosan hozzáférhető lesz. A 2008. évi költségvetési törvény elfogadásával megtörtént a mentési és betegszállítási „kasszák” teljes szétválasztása, így az új csökkentett mértékű betegszállítási kassza az OMSZ számára a továbbiakban nem hozzáférhető, és kizárólag a betegszállítást végző szervezetek által ellátott feladatok finanszírozását biztosítja. A betegszállító szervezetek delegált vezetőinek bevonásával a teljes szétválasztáshoz szükséges jogszabályok korrekciója is lezajlott. A módosított jogszabályok 2008. január 1-jével léptek hatályba (43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 33.§; 19/1998 (VI. 3.) NM. rendelet; 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet), így a betegszállítás-mentés szétválasztási folyamata befejeződött, elindult az új rendszer. Az OMSZ ettől az időponttól fogva a korábban betegszállításnak minősülő feladatok közül csak mentőápolói kísérettel végez szállításokat. Ez a tevékenység 2008. január IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 17 EGÉSZSÉGPOLITIKA 1-től mentésnek minősül. Az összes egyszerű (kíséret nélkül, illetve betegkísérővel történő) szállítási esetet az ún. „magán” betegszállító szolgáltatók végzik el. Ugyanekkortól a magán betegszállítóknak nem finanszírozzák a korábban részükre is biztosított mentőápolói szakkísérettel történő szállításokat. A betegszállító szolgáltatók médiában is nagy port kavart jelzései szerint 2008. január 1-től olyan mértékben megnövekedett a betegszállítási igények száma, melyet az előzetes felmérések 2007-ben nem mutattak. A megnövekedett számú feladat teljesítése a szolgáltatók jelzései szerint a rendelkezésükre álló kapacitások szűkössége miatt késedelmekkel, vagy egyáltalán nem történt meg. Mivel az átalakítási folyamat részeként 2007-ben már előzetesen befogadott új kapacitások mennyisége nem bizonyult elegendőnek, miniszteri döntést követően a befogadásokra javaslatot tevő Betegszállítási Szakértői Bizottság 2008. január óta folyamatosan ülésezik, így azonnal reagálhat a jelentkező kapacitás problémákra. A Bizottság véleménye szerint az év közepére minden megyében normalizálódott a helyzet, azaz elegendő betegszállító szolgáltató és gépkocsi állt a betegek rendelkezésére. Jelenleg (2008. december) országosan 96 szolgáltatóval áll szerződéses kapcsolatban az OEP, 111 különböző telephelyen 488 aktív betegszállító autó működik. 2008. elején minden egészségügyi szolgáltató és háziorvos is megkapta a betegszállító szervezetek elérhetőségével együtt azt a részletes tájékoztatót, amely a 2008. január 1-én életbe lépett változásokat foglalta össze. 2007. januárban még mind az Országos Mentőszolgálat, mind az alternatív betegszállító szolgáltatók végeztek betegszállítási feladatot. Az OMSZ kapacitását szemléltető 1. számú ábrán szereplő gépkocsikat egyaránt használták betegszállításra és mentésre, ezért nem ábrázolható tisztán a Mentőszolgálat betegszállító kapacitása. Az 2. és 3. ábrákon láthatók a szolgáltatók és a betegszállító gépkocsik számának változásai. 2. ábra Szolgáltatók számának változása 2007. január – 2008. július BETEGSZÁLLÍTÓI KAPACITÁSOK ALAKULÁSA Az egyes szolgáltatók betegszállítói kapacitásait az alábbi térképeken telephelyenként ábrázoltuk. Ez annyit jelent, hogy azok a szolgáltatók, amelyek több megyében is rendelkeznek telephellyel, minden érintett megyében megjelentek a szolgáltatók számában. A gépkocsik számát minden esetben a telephelynek megfelelő megyénél jelöltük. 1. ábra OMSZ kapacitása megyénként (aktív gépkocsik száma) 2007. január 18 IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 3. ábra Betegszállító gépkocsik számának változása 2007. január – 2008. július Az alternatív szolgáltatók adatait a 4., 5., 6. ábrán ábrázoltuk. A nagyobb, vastag szám jelöli a szolgáltatók számát, a kicsi számok – színtől függően – az ülő illetve fekvő gépkocsik számát jelzik. 2007. januárjában az ország legtöbb megyéjében csupán egy-két alternatív szolgáltató működött. Az abszolút számok alapján a legjobban ellátott megyék közé tartoztak és tartoznak ma is Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj Zemplén, Bács-Kiskun megyék, valamint Budapest és Pest megye. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezek a megyék az átlagosnál nagyobb lakosságszámmal rendelkeznek, így indokolt a több betegszállító autó. A későbbiekben az abszolút számokon túl az egy gépkocsira jutó lakosok számát is ábrázoljuk. A szolgáltatók száma minden megyében jelentősen megnövekedett 2008. januárra (5. ábra). A legtöbb esetben megduplázódott, egyes megyékben (Hajdú-Bihar megye, EGÉSZSÉGPOLITIKA 4. ábra Alternatív betegszállítók kapacitása megyénként (szolgáltatók száma, aktív gépkocsik száma) 2007. január 5. ábra Alternatív betegszállítók kapacitása megyénként (szolgáltatók száma, aktív gépkocsik száma) 2008. január Jász-Nagykun-Szolnok megye, Csongrád megye, Fejér megye, Tolna megye, Baranya megye, Vas megye) még látványosabb volt a növekedés. A szolgáltatók száma 2008. júliusára tovább növekedett (6. ábra) a még mindig „kevésbé jól ellátottnak ítélt” megyékben (Békés megye, Komárom-Esztergom megye, Győr-Moson-Sopron megye, Csongrád megye). A vizsgált másfél évben a betegszállító gépkocsik száma is folyamatosan nőtt, az országban 2007. januárban összesen 276, 2008. januárban 430, 2008. júliusában 487 aktív gépkocsi dolgozott. Korábban túlnyomórészt ülő gépkocsikkal rendelkeztek a szolgáltatók, később – 2008. júliusára – az arány kiegyenlítődött, az ülő gépkocsik aránya 69,6%-ról 49,5%-ra csökkent, ezzel egyidejűleg a fekvő gépkocsik aránya 30,4%-ról 50,5%-ra növekedett. Az alábbi 7. ábra szemlélteti az alternatív szolgáltatók összetételét a rendelkezésükre álló betegszállító gépkocsik 6. ábra Alternatív betegszállítók kapacitása megyénként (szolgáltatók száma, aktív gépkocsik száma) 2008. július száma alapján. Azt mutatja meg, hogy hogyan változott a kicsi, kevés gépkocsival rendelkező illetve a nagy, sok gépkocsival rendelkező szolgáltatók száma. Az adatok a telephelyeken lévő kapacitásokat mutatják. 2007. januárról 2008. júliusára a szolgáltatók, illetve telephelyek száma több mint kétszeresére nőtt. 2007-ben az egy telephelyen kis számú (1-6, illetve 6-10) gépkocsit működtető szolgáltató volt jellemző (87,8%). Ez az arány 2008 júliusára 89%-ra változott. Elmondható, hogy 2007-ben és 2008-ban is a kis kapacitással (1-10 gépkocsi) rendelkező szolgáltatók száma növekedett jelentősen, míg a nagy (1115, 16-20, illetve 20-25 gépkocsival rendelkező) cégek száma nem változott számottevően. A szolgáltatók számának növelésével a cégek közötti verseny fokozása és ezáltal a minőségi színvonal javítása volt a cél. A cégek befogadásakor szempont volt az is, hogy kis számú gépkocsit üzemeltető cégek kerüljenek a rendszerbe, mert ha egy kis cég valamely okból kivonul az adott területről, az nem okoz olyan komoly ellátási zavarokat, mint egy nagyobb cég kilépése. 7. ábra Alternatív betegszállító szolgáltatók számának változása az aktív gépkocsik száma alapján (telephelyenként) (Az angol nyelvű bevezetőt és a cikk folytatását lapunk következő számában találják meg Tisztelt Olvasóink) IME VIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2009. MÁJUS 19
