A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
infeKcióKontroll an Antibiotic Stewardship Program: Guidelines by the Infectious Diseases Society of America and the Society for Healthcare Epidemiology of America, Clin Infect Dis, 2016, 62(10): e51-77. A SzERzőK BEMUTATÁSA dr. szabó rita főiskolai és egyetemi diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán szerezte. Epidemiológiai tanulmányait az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) nemzetközi képzése keretében (European Programme for Intervention Epidemiology Training, EPIET) végezte. 2016-ban szerezte meg PhD-fokozatát. Jelenleg a Metropolitan Egyetem MBA Executive Public Relations és a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar Egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó képzésének hallga- dr. Böröcz Karolina általános orvosként végzett, majd közegészségtan-járványügy szakvizsgát szerzett. 1999ben egészségügyi szakmenedzseri diplomát szerzett a SE Egészségügyi Menedzserképző Központjában. 1977től az ÁNTSz-nél és elődszervezeteinél dolgozott, majd az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-járványügyi Osztályának osztályvezető főorvosa lett. 2009 óta a Nyírő [31] Willemsen I, Groenhuijzen A, Bogaers D et al.: Appropriateness of antimicrobial therapy measured by repeated prevalence surveys, Antimicrob Agents Chemother, 2007, 51(3): 864-7. tója. 2009 és 2017 között az Országos Epidemiológiai Központban, majd az Állami Egészségügyi Ellátó Központban dolgozott. 2016 óta a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának adjunktusa. Jelenleg a LARIX Kiadó Kft. Marketing és kommunikációs igazgatója. Rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi konferenciákon, továbbképzéseken, egészségügyi és szociális intézményekben. Számos angol és magyar nyelvű szakmai cikk, jegyzet és könyv szerzője, társszerzője, szerkesztője. Független szakértőként számos nemzetközi projektben (pl. az ECDC multirezisztens kórokozókkal kapcsolatos tananyagfejlesztése, bioterrorizmus elleni küzdelem, a WHO sürgősségi csapatának képzése) vesz részt. Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet kórházi epidemiológusa. 2010-től a Budapesti Szent Ferenc Kórházban önkéntes epidemiológusként dolgozik. Tagja a Magyar Infekciókontroll Társaságnak (alapító tag), a Magyar Higiénikusok Társaságának és a Magyar Infektológiai Társaságnak. 2008-ban Országos Tiszti Főorvos Elismerő oklevelet, 2009-ben Fenyvessy Béla emlékérmet, 2011-ben pedig a nemzeti erőforrások miniszter elismerő oklevelét kapta az OEK EPINFO szerkesztőség tagjaként. több ezer szívbeteg élete megmenthető a tudatossággal című cikk folytatása a 17. oldalról „Egyrészt megfelelő gondozással a szívelégtelenséghez vezető kórképek is jól karban tarthatóak, e nélkül viszont többszörösére nő a betegség kialakulásának az esélye. A mostani kongresszuson például foglalkoztunk a cukorbetegség és a szívelégtelenség nagyon szoros kapcsolatával. Nagyon fontos már, hogy ne csak arra figyeljünk, hogy a vércukorértéket normál szinten tartsuk, hanem olyan készítményeket kell alkalmazni, amelyek a szív-érrendszer szempontjából is kedvező hatásúak. Ez egy összetett betegség, nagyon fontos a terápia jó megválasztása. Ha pedig már kialakult a betegség, akkor annak mielőbbi felismerése jelentősen javítja nemcsak az életminőséget, de a hosszú távú túlélési az esélyeket is. Ma ugyanis olyan hatékony gyógyszereink és eszközeink vannak, speciális pacemakerek, szívtámogató eszközök, amelynek köszönhetően ma egy szívelégtelenséggel diagnosztizált beteg akár 10-15 évet is élhet, míg mondjuk egy évtizede jó, ha néhány évre számíthatott. Illetve végső esetben a szív transzplantációban is olyan szakmai háttér adott Magyarországon, ami a világszínvonalúnak tekinthető. A SOTE Városmajori Klinikáján egész Európában a második legtöbb szívátültetést végzik, tavaly ez a szám összességében meghaladta az 500-at. Ahhoz viszont, hogy ezek a lehetőségek el is jussanak a betegekhez, feltétel a betegség felismerése. Így figyelni kell a tünetekre, ha valakinek dagad a lába, fullad, fáradékony, esetleg szívritmuszavara van, az mindenképp árulkodó”—sorolja a kardiológus, aki még egy másik fontos dologra is kitér. „Influenzaszezon közepén vagyunk, ami a szívbetegek, illetve szívelégtelenségben szenvedők számára fokozott veszélyt jelent. Így nagyon is aktuális az a dániai kutatás, amit csaknem a teljes ország népességén végeztek 10 éven át. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál a betegeknél, akik rendszeresen és időben beoltatják magukat jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent a halálozás, ami egy óriási szám”—tette még hozzá Dr. Habon Tamás. Forrás: Magyar Kardiológusok Társasága ime – interdiszciplináris mAGyAr eGészséGüGy Xviii. évfolyAm 1. szám 2019. feBrUár 23
