IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy
IME – META X. Jubileumi Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia
2016. június 15-16. szerda-csütörtök
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP cina bekerült a magyarországi egyetemi oktatásba. Ehhez anyagi támogatást kaptunk a felsőoktatási strukturális alapból, ami elegendő ahhoz, hogy megteremtsük a telemedicina eszközös oktatásának feltételeit. Május 13-án adtuk át Szegeden az ország első Telemedicina Oktató Központját, amely arra hivatott, hogy az orvostanhallgatókat, illetve a különböző szakmák szakorvosjelöltjeit és szakorvosait ez irányban elméleti és gyakorlati képzésben részesítsük. – Úgy tűnik, az oktatás az alfája és omegája annak, hogy az egészségügyi informatika adta előnyöket hatékonyan ki tudjuk használni... Az informatika és az orvosi informatika beláthatatlan távlatokat rejt magában. Meg kell azonban jegyezni, hogy az autodidakta ismeretszerzés a fejlődés akadálya lehet. Ha nem oldjuk meg, hogy az egészségügyben dolgozó összes szakember rendszeresen és szervezetten informatikai képzésben és továbbképzésben részesüljön, akkor ki fog derülni, hogy mindezt a lehetőséget nem tudjuk kiaknázni. Az embereknek nincs idejük arra, hogy maguktól találják ki azt, amit egyébiránt a világ már tud. Tévhit, hogy az informatika „ráragad” az emberre. Hasonlattal élve: ilyen alapon elég lenne írásra és olvasásra megtanítani az embereket, és fe- lesleges lenne irodalmat oktatni. Az informatika fejlődése meredeken emelkedik, viszont mivel az autodidakta ismeretszerzés sokkal lassabb ütemű, a kettő közötti olló egyre szélesebbre nyílik. Az informatikus társadalomnak meg kell találnia a módját, hogy a szakasszisztenstől a betegszállítón át az orvosig mindenkinek a kezébe adja a digitális írástudást. Az egészségügyi dolgozóknak tudniuk kell, hogy milyen informatikai rendszerek működtetik és optimalizálják a betegirányítást, az adminisztrációt, a műtőket és a betegellátás minden területét. Társaságunk fontos feladatának tekinti, hogy kidolgozza az oktatási hátteret és javaslatot tegyen le az egészségpolitikai döntéshozók asztalára. Hiszen hiába rendelkezünk szofisztikált eszközökkel, ha csak az öttíz százalékukat használjuk ki. Példának okáért ma, amikor humánerőforrás problémákkal küzdenek a kórházaink, az orvosoknak ne azzal kelljen tölteniük az idejüket, hogy a betegek anamnézisét gépelik, miközben ingyen letölthető beszédfelismerő programok tucatjai állnak rendelkezésre. Hangsúlyozom, hogy az informatikai oktatást az egészségügy minden szereplője részére elérhetővé kell tenni, mert egyetlen gyenge láncszem is meghibásíthatja, lassíthatja a rendszert. Az egészségügyi informatika oktatása tehát a kulcs abban, hogy ágazati szinten sikeresek lehessünk. Boromisza Piroska NÉVJEGY Interdiszciplináris Magyar Egészségügy Dr. Bari Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, dékán. 1978-ban szerzett jeles rendű diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán. Ezt követően a Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetében helyezkedett el, itt kapcsolódott be a kutatásba és szerzett 1982-ben orvosbiológiai egyetemi doktori címet. Tudományos vizsgálatai állatkísérletes modellek felhasználásával az agyi vérkeringés szabályozás összefüggéseinek megismerésére irányultak. Az újszülöttkori hipoxiás agykárosodások mechanizmusáról írt értekezése alapján 2001-ben szerezte meg az MTA doktora tudományos fokozatot. 2002-ben kapta egyetemi tanári kinevezését, 2009-től az SZTE ÁOK és TTK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézetének vezetője, 2014 óta az Általános Orvostudományi Kar dékánja. Három évtizede oktat a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húsz éven át vett részt az élettan oktatásában, 2009 óta orvosi fizikát és orvosi informatikát tanít. Magyar, angol és német nyelven tart tantermi előadásokat és speciális kollégiumokat. Tudományos munkájáról több mint 140 közleménye jelent meg, ebből 120-at angol nyelven publikált, amelyekre eddig közel 2500 hivatkozást kapott. Irányításával 9 fő szerzett kandidátusi, illetve PhD fokozatot. Diákkörös hallgatói hosszú évek óta eredményesen szerepelnek a helyi és országos, valamint a nemzetközi konferenciákon. 2009-ben az oktatási minisztertől „Mester tanár” aranyérmet vehetett át. Több európai és hazai tudományos társaság, illetve azok vezetőségének tagja, a temesvári Victor Babes Egyetem díszdoktora. Számos európai és tengerentúli egyetemen volt meghívott szemináriumi előadó. Több társadalmi és közéleti funkciót lát el, a Magyar Élettani Társaság alelnöke, az NJSZT alelnöke és különböző akadémiai bizottságokban tölt be tisztséget. IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy IME – META X. Jubileumi Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia 2016. június 15-16. szerda-csütörtök Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS 55
