Huszadik éve ügyvezetője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak (NJSZT) Alföldi István, aki egyben az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja Tanácsadó Testületének is tagja. Lapunknak adott interjújában betekintést nyújtott a vezetésével működő, független non-profit szakmai szervezet szerteágazó tevékenységébe, és arról is kifejtette gondolatait, hogy milyen módon alkalmazkodhatunk az infokommunikációs társadalom jelenkori és jövőbeni kihívásaihoz.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ Alföldi István a digitális írástudók felelősségéről Interjú a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság igazgatójával Huszadik éve ügyvezetője a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak (NJSZT) Alföldi István, aki egyben az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja Tanácsadó Testületének is tagja. Lapunknak adott interjújában betekintést nyújtott a vezetésével működő, független non-profit szakmai szervezet szerteágazó tevékenységébe, és arról is kifejtette gondolatait, hogy milyen módon alkalmazkodhatunk az infokommunikációs társadalom jelenkori és jövőbeni kihívásaihoz. Whitman is. A gyűjtemény másik, körülbelül kétharmadnyi részét szintén Szegeden, egy volt szovjet laktanyában helyeztük el ideiglenesen. Ennek további sorsáról igyekszünk úgy gondoskodni, hogy minél több felhasználóbarát érdekességet tegyünk láthatóvá a közönség számára. E törekvésünknek meglehetősen korlátozott anyagi lehetőségeink szabnak határt, hiszen egy non-profit tudományos egyesület számára egy ekkora léptékű gyűjtemény létrehozása, fenntartása és fejlesztése nem kis kihívás. ALKALMAZKODNI A JELENHEZ MEGŐRIZNI A MÚLT ÉRTÉKEIT – Neumann János életműve nagyban hozzájárult a világ technikai fejlődéséhez: minden infokommunikációs eszköz az asztali számítógéptől a laptopon keresztül, az okostelefonokon át az ipari alkalmazásokig azonos felépítésű, Neumann-elven működő eszköz. A szakmai örökségen túl mi az a szellemi érték, amely útravalóul szolgálhat társaságuk számára a mindennapokhoz? Nyilvánvaló, hogy a XX. század egyik legnagyobb gondolkodójának nevét viselő szakmai szervezetnek olyan szellemiségben kell működnie, ami tükrözi névadója eszmeiségét. Mindezt szem előtt tartva a következőképpen fogalmaztuk meg az NJSZT hitvallását: „Megőrizni a múlt értékeit, alkalmazkodni a jelenhez, befolyásolni a jövőt.” E mottó hatja át tevékenységünket, amely magában foglalja az informatikai kultúra terjesztését, az informatika oktatását éppúgy, mint a szakma presztízsének, színvonalának és etikájának megőrzését és emelését, illetve az informatikai szakemberek munkájának és egymás közötti kommunikációjának segítését is. – Neumann felfedezései és elméletei a világon mindenhol ismertté tették hazánkat. De vajon mennyire ismerjük mi magyarok mindazt a tudományos értéket, amit Neumann létrehozott? A kérdés jogos, és éppen ezért társaságunk kiemelt felelősségének tekinti, és számos tevékenysége között ehhez mérhető feladatot vállal a neumanni szakmai-kulturális örökség megőrzésében és megismertetésében. Nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy hatalmas, muzeális besorolású gyűjteményt sikerült összeállítanunk, melynek legkiemelkedőbb elemeinek interaktív bemutatásával létrehoztuk a világ vezető technikatörténeti múzeumaival versengő Informatika Történeti Kiállítást. Az érdeklődők a szegedi Agorában tekinthetik meg „A jövő múltja” című kiállítást, amelynek 2013. június 25-én megtartott ünnepélyes megnyitóját megtisztelte jelenlétével Neumann János lánya, Marina von Neumann 64 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY – Mekkora tagságot számlál a társaság és milyen módon tartják a tagokkal a kapcsolatot? Társaságunk 2300 egyéni és körülbelül 50 jogi személyt számlál. Tizenöt főállású és számos külső munkatárssal dolgozunk legfontosabb céljaink megvalósításáért. Háromévente új szakmai programot dolgozunk ki, amelyet honlapunkon is közzéteszünk, továbbá tagság nélkül is letölthető heti Hírlevelünkben és havi hírmagazinjainkban adunk hírt az érdeklődőknek a legfrissebb aktualitásokról. Természetesen a legnézettebb közösségi portálon is folyamatos kommunikációt tartunk fent, Facebook oldalunkat ma már több ezren követik. 2007 óta évente megrendezzük a „Digitális Esélyegyenlőség” elnevezésű konferenciánkat, abból a célból, hogy közösen áttekintsük az információs társadalom nyújtotta előnyöket és hátrányokat. Az összes előadás videó felvételét elérhetővé tesszük az interneten, megtöltve tartalommal azt a felelősséget, amelyet a digitális esélyegyenlőség megteremtése érdekében vállalunk és viselünk. – Mit kell ez alatt érteni? Olyan világban élünk, ahol az infokommunikációs szakmai tudás igen nagy felelősséget jelent. Követhetetlen ütemben fejlődik az infokommunikáció, a fejlődés üteme az eddigi lineáris emelkedésről exponenciálisra váltott. Ez a robbanásszerű változás már nem csak az informatikusok szakmai ügye, hiszen beférkőzött a hétköznapjainkba. Azok, akik legalább felhasználói szinten nem képesek követni a változásokat, nagy hátrányba kerülhetnek. Napjaink egyik legtöbbet emlegetett kifejezése az Internet of Things (IoT): használati eszközeink – a háztartási gépek, az autók, az otthoni riasztók, a mérőórák, a pénztárgépek stb. – az interneten keresztül is elérhetőek, és képesek egymással akár önállóan is kommunikálni. Hatalmas adatmennyiségek keletkeznek, és a Big Data – az adattömegek kezelése, feldolgozása és elemzése – megkerülhetetlen részévé vált életünknek. Ez a jelenség mindinkább azt jelzi, hogy az infokommunikációs szakemberek – a digitális írástudók – felelőssége óriási. Mindent el kell követnünk a digitális esélyegyenlősé- XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS PORTRÉ gért annak érdekében, hogy ezt a hol orwellinek, hol idealisztikusan nagyszerűnek aposztrofált világot a magunk javára fordítva élhessük meg a közeljövőben. A civil társadalom iránti szakmai felelősségvállalás tudatában társaságunk Digitális Esélyegyenlőség néven országos mozgalmat indított. A cél az, hogy rövid időn belül mindenki teljes értékű tagja lehessen az információs társadalomnak: a számítógép és a világháló használatának lehetősége és képessége mindenki rendelkezésére állhasson. Eközben növekvő hangsúllyal merül fel az informatikai biztonság kérdése, hiszen az internet adta előnyök mellett egyre több veszéllyel is számolnunk kell. E kettő között kell megteremtenünk a harmóniát, ami nem más, mint – ahogy a mottónkban is megfogalmaztuk – alkalmazkodás a jelenhez. – Hogyan tud ebben alkotó módon közreműködni a NJSZT? Több mint húsz olyan szakmai közösségünk van, amelyek tagjai a legkülönbözőbb szakterületeken tevékenykedő élvonalbeli szakemberek, egyetemi műhelyek és akadémiai kutatóhelyek. Idetartozik például a Mesterséges intelligencia, az e-Learning, a Multimédia az oktatásban, az Orvos-biológiai, a Robotika, a Fogyatékkal Élőket Támogató Szakosztályunk, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezeknek a szakmai, illetve területi alapon szerveződő közösségeknek a munkája révén valósítjuk meg azokat a kezdeményezéseket – például hazai informatikai stratégiákat, illetve az EU 2020-as célkitűzéseivel harmonizáló projekteket –, amelyekkel a legjobb tudásunk szerint befolyásolhatjuk a jövőt. – Ahhoz, hogy a társadalom minden rétege számára kézzelfoghatóvá váljanak az informatika adta előnyök, széles körű oktatásra van szükség. Ebben is szerepet vállal az NJSZT? Az informatikai írástudás elterjesztése céljából indult el Európában finn kezdeményezésre az ún. ECDL (European Computer Driving Licence, magyarul Európai Számítógéphasználói Jogosítvány, Európán kívül ICDL, vagyis International Computer Driving Licence), az informatikai írástudás nemzetközileg egységes bizonyítványának programja. A nemzetközi irányítást az ECDL Alapítvány végzi, amelyet a Council of European Professional Informatics Societies elnevezésű nemzetközi szervezet hozott létre 1996-ban. Az ECDL egységes nemzetközi szabályok alapján működő moduláris vizsgarendszer, amelynek bevezetésével, terjesztésével, minőségbiztosításával és teljes körű ellenőrzésével kapcsolatos valamennyi feladatot társaságunk végzi Magyarországon. A program hazai meghonosítása volt az első feladat, amelyet a társaság ügyvezetőjeként rám bíztak, és a mai napig van szerencsém részt venni a működtetésben. Ez a vizsgarendszer a világ 150 országában működik, és büszkén számolhatok be arról, hogy az eredményességet tekintve hazánk az első nyolc ország között szerepel. Máig 476 ezren kezdték meg ECDL tanulmányaikat és 330 ezer fő már meg is szerezte a jogosítványt. Ez egyben azt is jelenti, hogy közel félmillióan tettek szert olyan kompetenciára, ami megkönnyíti a mindennapi munkavégzésüket és nö- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY veli a munkaerő-piaci versenyképességüket. Az ECDL program három fő üzenete a szociális felelősségtudat, a szoftver függetlenség és a minőség. Ez utóbbiért, a minőségbiztosításért már több mint tizenöt éve a Quality Insurance Committee elnevezésű öttagú csúcsbizottság felel, amelynek jómagam is tagja vagyok. Jó úton járunk, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a megtiszteltetés, hogy idén májusban mi lehetünk a házigazdái Budapesten az ECDL Alapítvány nemzetközi fórumának. – Ön a társaság szakmai közösségei közt említette az Orvos-biológiai Szakosztályt, amelynek korábbi elnöke volt lapunk főszerkesztője, Dr. Kozmann György professzor, jelenlegi elnöke pedig Szerkesztőbizottságunk tagja, Dr. Kósa István.* Véleménye szerint mekkora hangsúlyt kap az egészség és egészségügy a társaság programjában? Annak meghatározásában, hogy társaságunk a jövőben milyen profilokkal kíván kiemelten foglalkozni, döntő szerepem volt húsz évvel ezelőtt, ügyvezetői megbízatásom kezdetén. S minélfogva az egészség téma korábbi szakmai pályafutásom bizonyos szakaszaiban – például az ÁNTSZ, illetve az Országos Vérellátó Központ informatikai tanácsadójaként – végzett munkám során is központi szerepet játszott, számomra egyértelmű volt, hogy az NJSZT tevékenységének spektrumában is ki kell emelni. Mindemellett az IME szaklappal – mint az egészségüggyel igen magas szakmai színvonalon foglalkozó fórummal – és szerkesztőségének több tagjával az alapítás óta szoros együttműködést folytatunk. Szerény eszközeinkhez mérten támogatjuk a kiadványt és megpróbálunk tenni azért, hogy a megérdemelt szakmai megbecsülést anyagi elismerés is kísérje. Személyes elkötelezettségem az egészség téma iránt tehát nem új keletű, és ebben a gondolatiságban már régebben megfogalmazódott bennem, hogy az EGÉSZség az életünk egészét átható érték. Schopenhauer bölcs mondásával: „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi.” – Melyik projektjüket emelné ki az egészségügyi programjaik közül? Közös érdekünk, hogy a társadalom minél szélesebb rétegei legyenek képesek az önálló életvitelre. Ehhez nagymértékben hozzájárulhatnak az életviteli technológiák és alkalmazások: az önálló, egészségtudatos életvitel lehetőségét kiterjesztő, valamint az egyedül élők biztonságát növelő eszközök, alkalmazások és rendszerek. A kiútkeresés világszerte, így az Európai Unióban és Magyarországon is megkezdődött. Egyértelmű, hogy az infokommunikációs technológiák segíthetnek a problémák jelentős részének megoldásában. Ehhez azonban széles körben elfogadott stratégiára, fejlesztési programokra és együttműködésre van szükség. Ahhoz, hogy az infokommunikációs technológiák életviteli alkalmazásaiban rejlő lehetőségeket ki tudjuk használni, Magyarországon is nemzeti stratégiára és programokra van szükség. Ezt felismerve hoztuk létre 2005-ben az NJSZT Beágyazott és Ambiens Rendszerek Innovációs Műhelyét, 2006-ban pedig javaslatot dolgoztunk ki az eVITA Nemzeti Programra. Az eVITA betűszó jelentése: életvitelt segítő in- XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS 65 PORTRÉ fokommunikációs technológiák és alkalmazások. Bízom benne, hogy az elfogadás előtt álló hároméves, 2016 – 2018 közötti szakmai programunkban megfogalmazott új, egészség témájú célkitűzéseinket is siker fogja koronázni. BEFOLYÁSOLNI A JÖVŐT – A fejlődés nem áll meg, ami egyben azt is maga után vonja, hogy fel kell készülnünk a jövőre. Milyen változások bekövetkeztére kell számítanunk az informatika terén? Hatalmas változások fognak bekövetkezni a világban a mesterséges intelligencia, a robotika, a munkakörök átstrukturálódása és az ehhez való alkalmazkodóképesség révén. A globalizáció korában a tőkét a legkevésbé sem érdekli, hogy a világ fenntartható-e, vagy sem. Ha ténylegesen képes lesz kiváltani akár a legolcsóbb emberi munkaerőt is a robotikával, akkor nem fog habozni, hogy megtegye. Mindez nem egy-két évszázad múlva, hanem öt-tíz éven belül fog bekövetkezni. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy felhívjuk erre a figyelmet. Tudatos stratégiák kidolgozására van szükség, hogy a változások ne érjék teljesen felkészületlenül a társadalmakat. Ebből a megfontolásból a következő hároméves programunkban kiemelten fókuszálunk erre a témára. Ahogyan a tehetséggondozásra is, amelyet a legfontosabb feladataink egyikének tartunk. A tehetséggondozási programjainkban kibontakozó fiatal szakemberek kiváló eséllyel indulhatnak a munkaerőpiacon, akikért az IT-cégek versengeni fognak. Rendszeresen szer- vezünk országos versenyeket, amelyekben a határon túli magyarlakta területek is részt vesznek. Az elmúlt több mint harminc évben 270 ezer diák mérettette meg magát a vetélkedőinkön. Éppen a napokban, május 5-én tartottuk a 19. Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Verseny és a 32. Nemes Tihamér Országos Informatikai Tanulmányi Verseny ünnepélyes díjátadóját. – A fiatalok különösen fogékonyak az internet és a modern applikációk iránt, ám tapasztalatlanságuk miatt talán fokozottabban ki vannak téve bizonyos veszélyeknek. Mit tesz a társaság az ő biztonságukért? Felelősségvállalásunk fontos része, hogy felkészítsük a civileket az információbiztonságra. Ennek gyakorlati megvalósításaként néhány éve honlapunkon ingyenesen elérhetővé tettük az „IT-biztonság” című, felhasználóknak szóló, ingyenesen letölthető könyvet, amely a korábban említett ECDL program információbiztonság modulját tartalmazza jegyzet formájában. Aki veszi a fáradságot és végigolvassa, tudni fogja, hogyan védje az adatait, és mozogjon biztonságosan a virtuális térben anélkül, hogy kibertámadás áldozatává válna. A mai fiatalok beleszülettek a digitális világba, de – ahogy a kérdésében is elhangzott – koruknál fogva még tapasztalatlanok. Tudatosságra kell őket nevelni és óvatosságra inteni. A „szép új világ” és Orwell világa közötti keskeny palló megtalálása egyre nehezebb feladat, és ebben mindnyájunknak nagy a felelőssége, különösen az írástudóké. Társaságunk e jó célok megvalósításáért dolgozik, és a maga eszközeivel igyekszik javítani hazánk versenyképességét, egyszersmind civil honfitársaink életminőségét. Boromisza Piroska * Dr. Kósa Istvánnal készült interjúnk az IME 2015/1. számában olvasható. NÉVJEGY Alföldi István 1972-ben, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte villamosmérnöki és mérnök-tanári diplomáját. 1975-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen mérnökközgazdászként, és 2009-ben Certified in the Governance of Enterprise IT képesítést is nyert. Pályafutását a KSH Számítóközpontjában kezdte, ahol először programozási, később információs- majd adatkezelő rendszer tervezésével és fejlesztésével foglalkozott. Főbb munkái: a KSH új adatfeldolgozó rendszerének tervezése és fejlesztése, valamint az országos informatikai hálózat felépítése és működtetése. 1986-1990 között a Számítóközpont fejlesztési igazgatója. Ezt követően három évig projektmenedzser a KFKI MSZKI-nál, majd annak ISYS Kftjénél részt vett többek között a kormányzati informatika kialakításában és az Országos Büntetés Végrehajtási Hivatal (OBVH) országos informatikai rendszerének megtervezésében és a projekt vezetésében. 1993-tól a BULL Magyar- 66 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ország Kft-nél, majd 1995-től a KOPINT-DATORG Rt-nél töltött be informatikai vezetői munkakört 1997 óta a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) ügyvezető igazgatója. Nevéhez fűződik az Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) hazai bevezetése és több nagy informatikai projekt (MÁV, ÁNTSZ) vezetése. Tevékeny része van a szegedi „A jövő múltja” Informatika Történeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó könyv létrehozásában. Jelenlegi fontosabb szervezeti tagságok: Szerzői Jogi Szakértő Testület; European Computer Driving Licence Foundation (Írország) nemzetközi minőségbiztosítási csúcsbizottsági tag; Információrendszer Ellenőrök Egyesülete (ISACA); IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja Szerkesztőbizottság Tanácsadó Testület; Galaktika folyóirat Tanácsadó Testület. Kitüntetései: Munka érdemrend (1985), Neumann díj (2003), Gábor Dénes emlékérem (2004), a Magyar Informatikáért kitüntetés (2005), Szegedért emlékérem (2014). XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS
