IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Érbetegségek napja című cikk folytatása a 46. oldalról

  • Cikk címe: Érbetegségek napja című cikk folytatása a 46. oldalról
  • Szerzők: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
  • Intézmények: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 51
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Battyáni István
Tartalom IME Szerkesztőség
Beszámoló a 2019-es amerikai dohányzásellenes kongresszusról Dr. Szócska Miklós, Joó Tamás, Szerencsés Viktória, Kocsis Tímea
Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik a Kormány és az MNB javaslatait IME Szerkesztőség
„Hiszek a kollektív bölcsesség és az egyéni felelősség erejében” - Dr. Mátyus László dékán az értékorientált orvosképzésről Boromisza Piroska
„Szuperkórház” – kompromisszumok nélkül - Interjú Dr. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízottal Boromisza Piroska
e-Health és integrált megoldások a Pan-Inform fókuszában T-Systems
XIV. IME Regionális Egészségügyi Konferencia Boromisza Piroska
Szőrtelenítési gyakorlat az OKITI-ben Korom Judit
QS-rangsor: szakterületén a Semmelweis a legjobb hazai egyetem Semmelweis Egyetem
Integratív Medicina Rovat beköszöntő Dr. Varga Imre
XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia (2019. június 19-20. ) IME Szerkesztőség
Holisztikus, komplementer/alternatív, valamint az integratív medicina és a Semmelweis bicentenárium: jövőkép a múlt tükrében Dr. Varga Imre
IME konferencianaptár 2019 II. félév IME Szerkesztőség
Mérföldkő a vesedaganatok gyógyszeres kezelésében - Interjú Dr. Géczi Lajos klinikai onkológussal Boromisza Piroska
3,4 milliárdos fejlesztéssel megújulnak az egészségügyi ellátórendszer pénzügyi irányítási és közigazgatási funkciói Állami Egészségügyi Ellátó Központ
A magyar onkológiai ellátás betegközpontú értékelése Páll Nóra , Tóth Ágnes , Dr. Dankó Dávid
Pszichiátriai osztályon kezelt betegek szociális intézménybe történő elhelyezésének nehézségei Dr. Gazdag Gábor, Dr. Papp Éva
Érbetegségek napja Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
Élelmiszer adverz reakciók felnőttkorban – milyen gyakori az ételallergia? Molnár Szilvia, Dr. Solymosi Dóra, Prof. Dr. Sárdy Miklós, Dr. Pónyai Györgyi
Érbetegségek napja című cikk folytatása a 46. oldalról Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
A PET jövője Magyarországon A jövő a PET-é Magyarországon (?) Prof. Dr. Szilvási István
Korábbi egészségügyi adatainkat is elérhetik a kezelőorvosok - Kulcsfontosságú fejlesztésekkel épül tovább az EESZT Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság: GPS a digitális világban - Interjú Dr. Beck György elnökkel Dévényi Dömötör
Alvásterapeuta képzés indul Magyarországon Magyar Alvás Szövetség Döntéshozók Akadémiája

Szerző Intézmény
Szerző: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Intézmény: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
EgéSzSég – tárSAdAlom prof. dr. Sárdy miklós egyetemi tanár, igazgató. 1995-1998 és 2000-2005 közt, valamint 2016-tól dolgozott a Bőrklinikán. Kezdetben az Onkodermatológiai Osztályon és szakrendelőben, később az Immunológiai Osztályon és az autoimmun szakrendelésen dolgozott sokat. 2003-ban adjunktusi kinevezést kapott, ekkortól osztályvezetői és ambulancia vezetői funkciót is ellátott. 2003-tól akkreditált PhD oktatóként is tevékenykedett. 2016-tól a Bőrklinika igazgató egyetemi docense, 2017-től egyetemi tanára. Elsősorban az immunológia, ill. autoimmun bőrbetegségek ellátásában, kutatásában jártas, mindhárom nyelven oktat. Közalkalmazott főorvosként a Müncheni Egyetem (LMU) Bőr- és Allergológiai Klinikáján is lát el betegeket, ill. oktat és kutat havi rendszerességgel, ahol 2007 óta dolgozik. dr. pónyai györgyi PhD egyetemi adjunktus, bőrgyógyász és allergológus-klinikai immunológus szakorvos, 2009-ben védte meg PhD értekezését a felnőttkori atópiás dermatitis témakörében. A SE Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán az Allergológiai Szakambulancia és Laboratórium részlegvezetője. Német tanulmányi felelős, rendszeresen tart gyakorlatokat és előadásokat német és magyar nyelven, posztgraduális képzések, rendezvények szervezője, előadója, rendszeresen publikál hazai és nemzetközi folyó- iratokban. A Semmelweis Egyetem mentora és tutora, Vezetése alatt az elmúlt években számos tdk hallgató dolgozott, több rektori pályázat és szakdolgozat született. Tagja a Magyar Dermatológiai Társulatnak, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságnak, valamint az European Society of Contact Dermatitis tagjaként aktív résztvevője a European Baseline Series (az európai epicutan allergia teszteket összeállító) nemzetközi munkacsoportnak. Fő kutatási területe a bőrgyógyászati allergológia (kontakt dermatitis), urticaria, atópiás dermatitis, valamint az élelmiszer adverz reakciók és a bőrtünetek kapcsolata. molnár Szilvia dietetikus, okleveles élelmiszermérnök és okleveles mérnöktanár. Diplomáit a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar dietetika szakán (2002), a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar mérnöktanári szakán (2007) és az Élelmiszertudományi Kar élelmiszeripari menedzser szakirányán (2013) szerezte. 2013-tól Semmelweis Egyetem Pato- lógiai Tudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatója. Kutatási területe a közétkeztetés, a táplálkozási magatartásnevelés. Tagja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének, tagja a Magyar Táplálkozástudományi Társaságnak. 2002-től 2010-ig élelmezési osztályvezető helyettesként dolgozott az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben Budapesten. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékén tanársegédként oktat. Érbetegségek napja című cikk folytatása a 46. oldalról A súlyos vénás elégtelenség a végtag elvesztéséhez vagy halálhoz is vezethet. A súlyos vénás betegség, az érintetteknél szorongáshoz vezethet, és jelentős terhet jelent az egészségügyi erőforrások tekintetében is. A legfontosabb kockázati tényezők az életkor, a nem (gyakrabban fordul elő nőknél), az elhízás, és a családi hajlam. A tünetek közé tartozik a fájdalom, nehézlábérzés, láb-fáradtság, görcsök, viszketés, égő érzés, duzzanat és nyugtalan láb szindróma. A betegség jelei lehetnek a hajszálértágulatok, a kisebb vénatágulatok és a varikózus vénák, az ödéma, az olyan bőrelváltozások, mint a pigmentáció, bőrgyulladás, a bőr elvékonyodása és végül fekélyek kialakulása. A krónikus vénás betegség a lábakban lévő vénák (amik a sejtek felől a szívbe szállítják vissza a vért) betegsége. Általában a véna fal és a billentyűk elsődleges rendellenességei és/vagy a korábbi mélyvénás trombózis (DVT) okozta másodlagos rendellenességek okozzák, amik a vér az érben történő visszaáramlásához, véna elzáródáshoz vagy akár mindkettőhöz vezethetnek. Ritkán veleszületett rendellenességek állnak a KVB hátterében. A kompressziós terápia a visszerek, a vénás ödéma, a bőrváltozások és a fekélyek alapvető és leggyakrabban használt kezelése. A kompressziós kezelés ajánlott a vénás nyomás csökkentésére, az életmódváltás mellett. Ez utóbbi magába foglalja a testsúlycsökkentést, a rendszeres testmozgást és a lábak felpolcolását a nap folyamán, amikor csak lehetséges. Venoaktív gyógyszerek is rendelkezésre állnak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, ezek alkalmazhatóak az ödéma (folyadék felhalmozódás a szövetekben) csökkentésére és a fekélygyógyulás felgyorsítására is. Mivel a konzervatív kezelési lehetőségek korlátozottak, az új irányelvek a tünetek csökkentése, a kozmetikai problémák és az életminőség javítása érdekében a tágult visszerek éren belüli (endovaszkuláris) vagy sebészeti kezelését javasolják. Forrás:Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság imE – iNtErdiSzCipliNáriS mAgyAr EgéSzSégügy Xviii. évfolyAm 2. Szám 2019. márCiuS 51