IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Érbetegségek napja

  • Cikk címe: Érbetegségek napja
  • Szerzők: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
  • Intézmények: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 46
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

Az európai „PAD and vascular european Days” kezdeményezés részeként a Magyar Angiológiai és érsebészeti társaság március 21-én tartotta a magyarországi érbetegségek napját. A nemzetközi kampány az idei évben az alsóvégtagi érszűkület és a visszérbetegség vizsgálatára fókuszál.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Battyáni István
Tartalom IME Szerkesztőség
Beszámoló a 2019-es amerikai dohányzásellenes kongresszusról Joó Tamás, Dr. Szócska Miklós, Szerencsés Viktória, Kocsis Tímea
Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik a Kormány és az MNB javaslatait IME Szerkesztőség
„Hiszek a kollektív bölcsesség és az egyéni felelősség erejében” - Dr. Mátyus László dékán az értékorientált orvosképzésről Boromisza Piroska
„Szuperkórház” – kompromisszumok nélkül - Interjú Dr. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízottal Boromisza Piroska
e-Health és integrált megoldások a Pan-Inform fókuszában T-Systems
XIV. IME Regionális Egészségügyi Konferencia Boromisza Piroska
Szőrtelenítési gyakorlat az OKITI-ben Korom Judit
QS-rangsor: szakterületén a Semmelweis a legjobb hazai egyetem Semmelweis Egyetem
Integratív Medicina Rovat beköszöntő Dr. Varga Imre
XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia (2019. június 19-20. ) IME Szerkesztőség
Holisztikus, komplementer/alternatív, valamint az integratív medicina és a Semmelweis bicentenárium: jövőkép a múlt tükrében Dr. Varga Imre
IME konferencianaptár 2019 II. félév IME Szerkesztőség
Mérföldkő a vesedaganatok gyógyszeres kezelésében - Interjú Dr. Géczi Lajos klinikai onkológussal Boromisza Piroska
3,4 milliárdos fejlesztéssel megújulnak az egészségügyi ellátórendszer pénzügyi irányítási és közigazgatási funkciói Állami Egészségügyi Ellátó Központ
A magyar onkológiai ellátás betegközpontú értékelése Tóth Ágnes , Páll Nóra , Dr. Dankó Dávid
Pszichiátriai osztályon kezelt betegek szociális intézménybe történő elhelyezésének nehézségei Dr. Gazdag Gábor, Dr. Papp Éva
Érbetegségek napja Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
Élelmiszer adverz reakciók felnőttkorban – milyen gyakori az ételallergia? Molnár Szilvia, Dr. Solymosi Dóra, Prof. Dr. Sárdy Miklós, Dr. Pónyai Györgyi
Érbetegségek napja című cikk folytatása a 46. oldalról Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
A PET jövője Magyarországon A jövő a PET-é Magyarországon (?) Prof. Dr. Szilvási István
Korábbi egészségügyi adatainkat is elérhetik a kezelőorvosok - Kulcsfontosságú fejlesztésekkel épül tovább az EESZT Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság: GPS a digitális világban - Interjú Dr. Beck György elnökkel Dévényi Dömötör
Alvásterapeuta képzés indul Magyarországon Magyar Alvás Szövetség Döntéshozók Akadémiája

Szerző Intézmény
Szerző: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság Intézmény: Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság
KlInIKuM KLInIKAI IDEGtuDOmányOK ségek és kapcsolódó zavarok in Füredi J, németh A (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest, medicina 2015:233-56. [7] KSH http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves /i_fsi001.html megtekintve 2019.01.14. A SzERzőK BEmutAtáSA Dr. Papp éva 2010–ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Egyetem általános Orvostudományi Karán. Ezt követően Jahn Ferenc Délpesti Kórház I. Pszichiátria és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályán helyezkedett el rezidensként. 2013-ban szerzett másoddiplomát a nyugat-magyar- Dr. gazdag gábor 1993-ban szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikáján kezdett el dolgozni, 1998-ban pszichiátriából, majd pszichoterápiából, addiktológiából, geriátriából, egészségbiztosításból, végül orvosi rehabilitációból pszichiátria területén szerzett szakképesítést. 1999-től a Szent László Kórház Addiktológiai és Pszichiátriai Ambulanciájának vezetője, 2008-tól 2010-ig a Jahn Ferenc Kórház I. Pszichiátriai és Érbetegségek napja [8] Petke zs, Szily E, Olasz A: Alkohol okozta mentális és viselkedészavarok) zavarok in Füredi J, németh A (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve. Budapest, medicina 2015:372-83 [9] KSH http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves /i_fsi001.html megtekintve 2019.01.14. országi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának orvosközgazdász szakán. 2015-ben szakvizsgázott pszichiátriából. 2016-ban másoddiplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és államtudományi Karának (Deák Ferenc Intézet) jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember képzésén. Fő érdeklődési területe a pszichiátria jogi és finanszírozási kérdései. Pszichiátriai Rehabilitációs Osztályának, 2013-tól 2015-ig az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumának vezetője. Az elektrokonvulzív kezelés témakörében írt PhD értekezését 2005-ben védte meg. 2007-ben a Budapesti műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen menedzsment szakirányú mBA diplomát szerzett. 2011-ben címzetes egyetemi docensi címet kapott a Semmelweis Egyetemen, 2017-ben habilitált a Pécsi tudományegyetemen. 2017-től a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Pszichiátriai és Addiktológiai Centrumának a vezetője. Érdeklődési területe a pszichiátria finanszírozási és humánerőforrás problémái. Az európai „PAD and vascular european Days” kezdeményezés részeként a Magyar Angiológiai és érsebészeti társaság március 21-én tartotta a magyarországi érbetegségek napját. A nemzetközi kampány az idei évben az alsóvégtagi érszűkület és a visszérbetegség vizsgálatára fókuszál. Az alsó végtagi verőérszűkület magyarországon több mint 400 000 embert érint. Az adatok riasztóak: hazánkban háromszor annyi az érszűkület miatt végzett amputáció, mint az európai átlag, ezek egy része elkerülhető lenne tudatos életmóddal és kellő odafigyeléssel. A betegség sokáig felismerés nélkül maradhat, részben a betegségre jellemző típusos tünetek hiánya, részben a hasonló tüneteket produkáló egyéb megbetegedések miatt. Az alsóvégtagi veőérszűkület esetén előbb terheléskor, majd nyugalomban lép fel lábfájdalom, súlyosabb formájában pedig szövetelhalás alakul ki. Az alsó végtagi érszűkület legfontosabb kockázati tényezői: a kor, a magasvérnyomás-betegség, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség, de emellett a kockázat kapcsolatban áll az életmóddal (pl. dohányzás, mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás), valamint örökletes tényezők is szerepet játszanak. Az érszűkület tehát a lábakban lévő verőerek (artériák, amik a szívből a sejtek felé szállítják a vért) betegsége, ami ugyanaz a betegség, mint a szívkoszorúserek vagy az agyi erek érelmeszesedése. A krónikus vénás betegség (KVB) a vénás rendszer hosszabb ideje fennálló, szerkezeti és funkcionális rendellenessége. A visszérbetegség előfordulása nagyon gyakori, egyes felmérések szerint akár a felnőtt lakosság 60 százaléka is érintett lehet a betegségben, különösen a fejlett országokban. A vénás betegségek, illetve a krónikus vénás elégtelenség (KVE) előrehaladottabb stádiumai a népesség mintegy 5 százalékát érintik, a krónikus vénás betegség végstádiumainak (aktív és gyógyult vénás fekélyek) előfordulása 1-2%. Folytatás az 51. oldalon 46 IMe – InteRDIszCIPlInáRIs MAgyAR egészségügy XvIII. évFOlyAM 2. száM 2019. MáRCIus