IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben

  • Cikk címe: EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben
  • Szerzők: Heiling-Koltai Beáta, Szabó Bálint
  • Intézmények: Állami Egész ségügyi Ellátó Központ, TIOP 2.3.2 projekt szakmai vezetője
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 26
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

Eljött az ideje, hogy a TIOP 2.3.2 projektzáró rendezvényének keretei között 2015.10.16-án átadhattuk a magyar e-Egészségügy új távlatait megnyitó informatikai fejlesztést, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT). A kor eHealth kihívásai a legmagasabb szintű technikai, adatbiztonsági és adatvédelmi megoldásokat követelik meg. Elengedhetetlen, amint a hegymászásban is, egy összefogó kapocs, egy karabinerként működő központi rendszer, amely a legnagyobb erőpróbát is kiállva megteremti az alapot az egészségügyi szolgáltatók együttműködéséhez.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Tamás Éva
Tartalom IME Szerkesztőség
Interjú Dr. Ónodi-Szűcs Zoltánnal, az új egészségügyi államtitkárral Haiman Éva
A teljes elektronikus egészségügyi rendszer kiépítése kerül nagyságrendileg 10 milliárd forintjába az államnak Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Innováció az egészségfejesztésben - Interjú Dr. Török Krisztinával Boromisza Piroska
Közlemény IME Szerkesztőség
Az infekciókontroll jogi megítéléséről - Interjú Dr. Kovácsy Zsombor szakjogásszal IME Szerkesztőség
Közlemény c. cikk folytatása IME Szerkesztőség
A képalkotók a daganatos betegellátás kikerülhetetlen partnerei - Interjú Dr. Gődény Mária professzorral Boromisza Piroska
Új fejezet a daganatos betegségek kezelésében - Interjú Dr. Dank Magdolnával Boromisza Piroska
Áttörés a veserák kezelésében - Interjú Dr. Géczi Lajossal Boromisza Piroska
EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben Heiling-Koltai Beáta, Szabó Bálint
Interdiszciplinaritás az endometriosis ellátásában - Interjú Dr. Ács Nándorral Boromisza Piroska
A várandósgondozásért felelős személy szerepének jogi háttere Dr. Maráczi Ferenc, Tóth Szabolcs Péter , Dr. Sztrilich András Péter
„Nem a tünetet kell kezelni, hanem az okot megszüntetni” - Interjú Prof. Paul Claytonnal Boromisza Piroska
Az „EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben” c. cikk folytatása Szabó Bálint, Heiling-Koltai Beáta
Egészségmagatartási vizsgálat a szülésznők körében dohányzás, alkohol – és kávéfogyasztás tekintetében Lipienné Krémer Ibolya, Vincze Felícia, Dr. Mészáros Judit, Dió Mihály
Az „EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben” c. cikk folytatása Heiling-Koltai Beáta, Szabó Bálint
Az utolsó órában vagyunk – Az integrált palliatív ellátás konceptuális problémái, külföldön működő modelljei, és megvalósításának kérdései Magyarországon Szy Ágnes
Metasztatikus melanoma vemurafenib terápiájának klinikai értéke, a hatásosság, biztonságosság és eredményesség alapján Dr. Pörneczy Edit
Beszámoló az EANM Hamburgban rendezett 28. kongresszusáról Prof. Dr. Zámbó Katalin
Egyedi méltánytalanság Koltai Tünde
Egységes álláspont a nemzeti laboratóriumi koncepció készítői, a gazdasági és laboratóriumi vezetők között: a laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatások elégtelenül finanszírozottak hazánkban Seres Erika, Dr. Ajzner Éva
Telemedicina súlypontok a Szegedi Tudományegyetemen Fidrich Márta, Dr. Bilicki Vilmos, Gyimóthy Tibor
Az „EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben” c. cikk folytatása Heiling-Koltai Beáta, Szabó Bálint
„Filozófiánk része, hogy a siker és az elfogadás egyenrangú értékek” - Interjú Dr. Kókai-Nagy Ákossal Novákné Dr. Pékli Márta

Szerző Intézmény
Szerző: Heiling-Koltai Beáta Intézmény: Állami Egész ségügyi Ellátó Központ
Szerző: Szabó Bálint Intézmény: TIOP 2.3.2 projekt szakmai vezetője
KLINIKUM ONKOLÓGIA amelyeket vizsgálva meg tudjuk jósolni, hogy egy adott gyógyszer eredményesen fog-e hatni meghatározott daganattípusban. Ha megtalálnánk a biológiai markereket, akkor egyénre és tumorra szabva tudnánk adni a kezelést a betegek számára. Jelenleg erre még nincs lehetőségünk, ezért intenzív kutatások folynak annak érdekében, hogy az immunterápia alkalmazása során felkutassák azokat a markereket, amelyek megmutatják, hogy melyik az a betegcsoport, amelyikre kedvezően fog hatni az immunterápia. A molekuláris és genetikai szinten zajló kutatások különféle génpanelek vizsgálatával próbálják meghatározni azt a betegcsoportot, amelyikben a kezelés hatékony lehet. Tehát azt kell mondanom, hogy óriási haladásnak számít az említett két új gyógyszer bemutatása, viszont a biológiai markerek tekintetében nem történt előrelépés, ami nagy hiányossága a daganatok kezelésének. – A veserákon kívül milyen daganattípusokban bizonyul hatásosnak az immunterápia? Az immunterápia egyre több területen alkalmazható, a veserákon kívül például melanomában, a tüdő, a húgyhólyag és a gyomor rosszindulatú daganataiban is. Megfigyelések szerint azok a daganatok reagálnak jól az immunterápiára, amelyekben sok a mutáció, mivel a korábbiakhoz képest eltérő, újabb és újabb antigének alakulnak ki, amelyek révén támadható a daganat. A jelenleg zajló kutatások azt vizsgálják, hogy a daganatok környezetében milyen gátló mechanizmusok működnek. Ilyen például a melanomában a CTLA-4, vagy a már említett PD-1 és PD-1L a veserákban. Az eddigi tudományos eredmények azt mutatják, hogy az antitestek révén az immungátlás gátlásával képesek vagyunk aktiválni az egész immunrendszert, és mindennek eredményeképpen hatásosan védekezni a tumorok ellen. Boromisza Piroska NÉVJEGY Dr. Géczi Lajos PhD klinikai onkológus, farmakológus és belgyógyász szakorvos Az általános orvosi diplomát 1980-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg. Az egyetem befejezése után 1980-ban Nagykanizsán a Városi Kórház II. Belgyógyászati osztályán kezdett dolgozni. 1985-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen belgyógyászatból tett szakvizsgát. Az Országos Onkológiai Intézet Kemoterápiás Osztályára 1988-ban került, ahol Prof. Dr. Eckhardt Sándor vezetése alatt ismerte meg a klinikai onkológia és klinikai farmakológia alapjait. Klinikai onkológiából 1991-ben a HIETE Klinikai Onkológiai Tanszékén tett szakvizsgát. 1991. december 1. és 1992. december 1. között Párizsban az ARC (Association pour la Recherche sur le Cancer) ösztöndíjasaként dolgozott, majd 1995-ben klinikai farmakológiából tett szakvizsgát. 1998-2000 között ösztöndíjasként a franciaországi Lyonban, a Léon Bérard Onkológiai Centrumban dolgozott, és a Claude Bernard Egyetemen egyéves speciális onkológiai képzésén vett részt. „Clinical Prognostic Factors and Investigation of Chemoresistance in Testicular Cancer” címmel 2004-ben a szegedi Szent-Györgyi Albert Tudományegyetemen PhD minősítést szerzett. Jelenleg az Országos Onkológiai Intézet Kemoterápia C Belgyógyászati – Onkológiai és Klinikai Farmakológiai osztályán dolgozik, 2012. február 1-jétől osztályvezető főorvosként. 2011-től a Gyógyszerterápiás Központ vezetője. Tagja a Magyar Onkológusok Társaságának (MOT), a Magyar Onkológusok Gyógyszerterápiás Tudományos Társaságának (MAGYOT). 2007-től a Magyar Onkológusok Társaságának elnökségi tagja, 2010-től 2012-ig a MAGYOT elnöke volt. 2012-től a MOT elnöke. 2012 júniusától az Onkológiai és Sugárterápiás Tagozat Tanácsának titkára, a gyógyszerterápiás bizottság elnöke. Az Egészségügyi Tudományos Tanács tagja 2011-től. EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben Eljött az ideje, hogy a TIOP 2.3.2 projektzáró rendezvényének keretei között 2015.10.16-án átadhattuk a magyar eEgészségügy új távlatait megnyitó informatikai fejlesztést, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT). A kor eHealth kihívásai a legmagasabb szintű technikai, adatbiztonsági és adatvédelmi megoldásokat követelik meg. Elengedhetetlen, amint a hegymászásban is, egy összefogó kapocs, egy karabinerként működő központi rendszer, amely a legnagyobb erőpróbát is kiállva megteremti az alapot az egészségügyi szolgáltatók együttműködéséhez. A 2,1 milliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósított EESZT egy központi, nagy megbízhatóságú és jól skálázható platform, mely több síkon is összefogó kapocsként funkcionál. A semmiből létrehozni egy ilyen rendszert, túl nagy feladat lett volna, ami nemcsak a rengeteg buktató miatt, hanem a projekt megvalósítási idejének rövidsége miatt is lehetetlen vállalkozás lenne. Folytatás a 33. oldalon 26 IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER