IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Egészségmagatartási vizsgálat a szülésznők körében dohányzás, alkohol – és kávéfogyasztás tekintetében

  • Cikk címe: Egészségmagatartási vizsgálat a szülésznők körében dohányzás, alkohol – és kávéfogyasztás tekintetében
  • Szerzők: Lipienné Krémer Ibolya, Vincze Felícia, Dió Mihály, Dr. Mészáros Judit
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikai Ismeretek Tanszék Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Képalkotó Diagnosztikai Analitikus és Orvostechnikai Tanszék, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Képalkotó Diagnosztikai Analitikus és Orvostechnikai Tanszék, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 34-38
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Absztrakt:

Közismert az a tény, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok, szakápolók körében nagyon magas a dohányzók aránya, rendszertelenül és egészségtelenül táplálkoznak, sok kávét fogyasztanak, mozgásszegény életmódot folytatnak, és nem figyelnek oda egészségi állapotukra, vagyis nem mennek el, vagy csak nagyon kevesen a megelőző szűrővizsgálatokra. Továbbá tény az is, – és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, – hogy egy egészségügyi szakdolgozó, orvos, ápoló, szülésznő a hivatásának gyakorlása közben modellként jelenik meg a beteg/betegek előtt – bármely területén is dolgozzon az egészségügynek – így viselkedése, egészséghez való viszonya példaként szolgál a lakosság számára [1]. Kutatásunk célját képezte, hogy felmérjük, milyen a szülésznők egészségmagatartása (különös tekintettel a dohányzási, kávé – és alkohol fogyasztási szokásaikra) annak függvényében, hogy a képzésük befejeztével saját kompetenciájukká válik a felvilágosítás nyújtása a primer, a szekunder és a tercier prevenció területén a várandós anyáknak, a szülő nőknek, a gyermekágyas anyáknak, a nőgyógyászati betegeknek és a serdülőkorban lévő fiataloknak.

Angol absztrakt:

It is well-known that a large number of doctors and nurses working in healthcare smoke, have an unhealthy and rather irregular nutrition, consume too much coffee, do very few exercises, and they do not care of their health status, thus, only very few of them participate in screening examinations. In addition, it is also a fact that doctors and/or nurses may occur as models in patientsʼ eyes anywhere in the healthcare. Thus, their health behaviour must appear as an example for people [1]. The aim of our research was to assess what the midwivesʼ health behaviour is like, especially, regarding their smoking, alcohol and coffee consumption. After acquiring diplomas, midwives become competent in counselling in the primary, secondary and tertiary prevention their patients, both to women and teenage girls.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Egészségmagatartási vizsgálat a szülésznők körében dohányzás, alkohol – és kávéfogyasztás tekintetében Lipienné Krémer Ibolya, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikai Ismeretek Tanszék, Budapest, Vincze Felícia, szülésznő, Dió Mihály, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Képalkotó Diagnosztikai Analitikus és Orvostechnikai Tanszék, Dr. Mészáros Judit, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástan Tanszék Közismert az a tény, hogy az egészségügyben dolgozó orvosok, szakápolók körében nagyon magas a dohányzók aránya, rendszertelenül és egészségtelenül táplálkoznak, sok kávét fogyasztanak, mozgásszegény életmódot folytatnak, és nem figyelnek oda egészségi állapotukra, vagyis nem mennek el, vagy csak nagyon kevesen a megelőző szűrővizsgálatokra. Továbbá tény az is, – és nem is szabad figyelmen kívül hagyni, – hogy egy egészségügyi szakdolgozó, orvos, ápoló, szülésznő a hivatásának gyakorlása közben modellként jelenik meg a beteg/betegek előtt – bármely területén is dolgozzon az egészségügynek – így viselkedése, egészséghez való viszonya példaként szolgál a lakosság számára [1]. Kutatásunk célját képezte, hogy felmérjük, milyen a szülésznők egészségmagatartása (különös tekintettel a dohányzási, kávé – és alkohol fogyasztási szokásaikra) annak függvényében, hogy a képzésük befejeztével saját kompetenciájukká válik a felvilágosítás nyújtása a primer, a szekunder és a tercier prevenció területén a várandós anyáknak, a szülő nőknek, a gyermekágyas anyáknak, a nőgyógyászati betegeknek és a serdülőkorban lévő fiataloknak. It is well-known that a large number of doctors and nurses working in healthcare smoke, have an unhealthy and rather irregular nutrition, consume too much coffee, do very few exercises, and they do not care of their health status, thus, only very few of them participate in screening examinations. In addition, it is also a fact that doctors and/or nurses may occur as models in patientsʼ eyes anywhere in the healthcare. Thus, their health behaviour must appear as an example for people [1]. The aim of our research was to assess what the midwivesʼ health behaviour is like, especially, regarding their smoking, alcohol and coffee consumption. After acquiring diplomas, midwives become competent in counselling in the primary, secondary and tertiary prevention their patients, both to women and teenage girls. 34 IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER BEVEZETÉS Számos kutatást, tudományos megfogalmazást találunk arra vonatkozóan, hogy kinek mi jut eszébe az „egészség” kifejezés hallatán, amely az egyén számára az idő múlásával egy teljesen új értelmezést kap. Éppen ebből adódóan a fogalom meghatározása nem is olyan egyszerű, mert ez egy folyamatosan változó, fejlődő kifejezés. Az egészség mindenkinek mást jelent, mindenki másként mondja el, írja le, mitől is lesz egy egyén „egészséges”. Egyes laikus megfogalmazások szerint „egészséges az, aki nem beteg”. Ebből kiindulva az egészséget egy természetes folyamatnak vesszük, és addig nem is foglalkozunk vele, amíg valamilyen betegség vagy egészségügyi probléma fel nem lép. Hiszen az egészségi állapot fenntartására, a helyes egészségmagatartás kialakítására irányuló cselekvések az egyén tudatos törekvésének eredményeként is felfoghatók. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO 1948.) megfogalmazása szerint az egészség: „a teljes fizikai, mentális és társas jólét állapota és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya” [2]. Az egészségügyben dolgozó szakemberek, így a szülésznők is – különösen a nőgyógyászati osztályon dolgozók – napi szinten azon munkálkodnak, hogy az egészségükben zavart szenvedett betegek segítségére legyenek úgy, hogy azok mihamarabb visszanyerjék egészségi állapotukat. Segítő foglalkozásukból adódóan nem csak segítenek, tanácsot adnak, hanem hivatásszerűen őrködnek is a beteg állapota felett, és eközben gyakran előfordul, hogy saját egészségük háttérbe szorul [3]. A prevenció különböző szintjeinek megfelelő egészségnevelési feladatokat csak a jól képzett, egészséges, a napi munkájában is következetes, precíz, kreatív tevékenységet folytató ápoló és a hozzá kapcsolódó team tudja megvalósítani. Az ápoló, a szülésznő csak akkor lehet modell, példakép a beteg ember számára, ha saját egészégéért is mindent megtesz, a rizikófaktorokat megszünteti, minimalizálja [4]. Különösen a betegágy mellett, váltott műszakban dolgozók vannak igen magas stressz hatásnak kitéve a napi munkájuk során, sőt az egészségügyi ellátás területén az ápolók tevékenysége az egyik legmagasabb stressz-szinttel jellemezhető munkakör [5]. A folyamatos munkahelyi stressznek számos következménye lehet, melynek hatására megjelen- EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM hetnek az egészségügyi dolgozók körében az önpusztító magatartásformák, a káros szenvedélyek irányába való fordulás, mint pl. dohányzás, alkohol, több kávé vagy akár a különböző típusú drogok fogyasztása [6]. A folyamatos fizikai – lelki megterhelés, a váltott műszak, a plusz munka vállalása, a túlmunka, az alacsony fizetés, a megbecsülés hiánya, az egyre növekvő felelősség stb. minden bizonnyal növeli az ezzel járó szomatikus megbetegedések előfordulásának arányát. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy mindezen összetevőknek az egészségügyi következményeken túl szociális hatásai is lehetnek, hiszen a társas kapcsolatokat, a családi élet szervezését is megnehezíti a folyamatos, többműszakos munkakör betöltése [7]. Nagyon lényeges megemlíteni azonban azt is, hogy a hosszú műszakok, a folyamatos leterheltség – nem csak a személyes egészség kultúrát érintik negatívan, hanem az elvégzett munka minőségét is nagymértékben befolyásolja [8], hiszen ez a folyamat előbb – utóbb türelmetlenséghez, mások hibáztatásához, sőt akár agresszivitáshoz is vezethet [9]. Egy 2011-ben végzett kutatásban a szerzők a stresszt említik a nem megfelelő egészség kultúra hátterének. A munkahelyi stressz gyakran kiégéshez, betegségekhez és munkából való gyakori hiányzáshoz vezet. A stresszorok között szerepel a halálesetek élményének kezelése, a hozzátartozókkal történő kommunikáció nehézségei, a hosszú műszakok, a nem megfelelő munkakörülmények és az állandóan változó környezet, azaz a mindig új betegek, páciensek és azok problémái. Ezen stressz kiváltó okok miatt lehet magasabb például a dohányosok aránya az ápolók és szülésznők között. Kutatások azt mutatják, hogy a dohányzás mellett a mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozási szokások jellemzik az ebben a szakmában dolgozókat. A fizikai aktivitás mértéke nem éri el a javasolt heti öt alakalommal történő minimum 30 perces mozgást, illetve az étrendben túl nagy mennyiségben jelennek meg a zsírban és szénhidrátban gazdag ételek, aminek egyik oka, hogy nincs ideje a dolgozóknak az evésre és annak előkészítésére a nap megfelelő időpontjában [10]. A szülésznőknek és az ápolóknak jelentős szerepük van az egészséges életmód népszerűsítésében. Azok az egészségügyi dolgozók, akik rendszeresen sportolnak, nagyobb valószínűséggel fogják a rendszeres testmozgást javasolni a betegeknek, mint azok, akik fizikailag inaktívak. Másrészt, a dohányos szakemberek kisebb valószínűséggel hívják fel a betegek figyelmét a dohányzás káros hatásaira, mint azok, akik nem dohányoznak. Harmadrészt, a betegeknek nagyobb bizalmuk van az oktatások és tájékoztatások során azokban az egészségügyi szakemberekben, akik nem túlsúlyosak vagy elhízottak. Mindezek azt mutatják, hogy a nem megfelelő egészségkultúra hatással van az egészségügyben dolgozók hitelességére akkor, amikor életmódbeli változtatásokat javasolnak pácienseiknek [10,11]. Kutatásunk célját az volt, hogy felmérjük a szülésznők egészség kulturális szokásait az alkohol-, kávéfogyasztás és a dohányzás tekintetében. ADATGYŰJTÉS Vizsgálatunkban egy 35 kérdésből összeállított saját készítésű anonim önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőív két részből állt. Az első részben az általános szociális adatokkal foglalkoztunk, míg a második részben a szülésznők egészségi szokásaira, egészségmagatartására kérdeztünk rá. A kérdőívben szereplő kérdések között zárt és nyitott kérdéstípusokat tettünk fel. A zárt kérdések esetén előre magadott válaszlehetőségek közül kellett a kérdőívet kitöltőknek megtalálni a számukra megfelelő választ, vagy válaszokat, míg a nyitott kérdéstípusok esetén röviden, tömören saját szavakkal kellett megfogalmazniuk az általuk gondolt válaszokat. A kérdőív kitöltése során arra figyeltünk, hogy egyenlő arányban osszuk ki budapesti és vidéki kórházak/klinikák szülészeti-nőgyógyászati fekvőbeteg intézményeiben dolgozó szülésznők körében. 500 kérdőívet osztottunk ki személyes megkeresés útján, valamint a vezető szülésznők közreműködésével. Ebből 283 érkezett vissza, és 223 volt értékelhető. EREDMÉNYEK Több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a dohányzás súlyos egészségügyi problémákat és egészségkárosodásokat okoz, bár a szakértők egyetértenek abban, hogy a dohányzás világviszonylatban is a megelőzhető halálokok közül a legjelentősebb [12,13,14,15]. Míg egy 2002-ben végzett kutatás szerint az ápolók 41,4%-a [16], a 2009-es évben a Nővér folyóiratban megjelent tanulmány szerint [17] 43%-a dohányzik, és ezen dohányosok 44%-a napi 1 doboz cigarettánál többet szív el, addig vizsgálatunkban ez az arány jóval kisebb, csak 31% volt (lásd 1. ábra). 1. ábra Szülésznők dohányzási szokásai (N=275) A 2. ábra a szülésznők alkoholfogyasztási szokásait mutatja be. Köztudott, hogy az alkohol nagyon gyakran alkalmazott pszichoaktív drog, mely jelentős romboló hatást fejt ki az emberi szervezetben. Egy 2002-ben végzett felmérés szerint az ápolók közel negyede (22,5%) soha nem fogyaszt alkoholt saját bevallása szerint, a többség (77%) a környezetnek megfelelően alkalomszerűen fogyaszt alkoholt [16]. Számos nemzetközi tanulmány szerint az egészségügyi dolgozók hasonló arányban fogyasztanak alkoholt, mint a IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER 35 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM lakosság többi része, mivel azonban munkájuk során emberek ellátásáért, egészségéért felelnek, így ezen szokásuk súlyos következményekkel járhat társadalmi szinten is. Egy 2008-ban ápolók, orvosok, fogorvosok és gyógyszerészek körében végzett felmérés szerint a dohányzók körében jelentősen gyakoribb az alkohol fogyasztása is, illetve a 35 év feletti egészségügyi dolgozók fele akkora számban fogyasztanak alkoholt vagy egyéb drogokat, mint a fiatalabbak [18]. 2014-ben Norvégiában készített felmérés szerint a másnaposság és a munkából való hiányzás jelentősebb probléma, mint a munkahelyen történő alkoholfogyasztás. A pszichoaktív gyógyszerek használata elsősorban olyan esetben okozhat problémát, ha munkahelyen használják, különösen, ha nyugtató-kábító hatású. A kutatásban résztvevők 4,6%-a használt ilyen jellegű gyógyszereket a kérdőív kitöltését megelőző 48 órában, melynek túlnyomó többségét terápiás céllal használták, például altatóként és a használóknak mindössze 1/6-a hiányzott munkából a gyógyszer mellékhatásai miatt. Ezen tanulmány nem talált jelentős különbséget a férfiak és nők alkoholfogyasztási szokásai között, illetve arra a következtetésre jutottak, hogy az idősebb, 40 év feletti és magasabb iskolai végzettséggel rendelkező dolgozók körében alacsonyabb az alkoholt fogyasztók száma [19]. A felmérésünkből készült 2. ábrán látható, hogy Magyarországon a szülésznők csupán 1%-a fogyaszt rendszeresen alkoholt, legtöbben ritkán vagy alkalmanként. 2. ábra Szülésznők alkoholfogyasztási szokásai (N=275) Vizsgálatunk kiterjedt a kávéfogyasztási szokások felmérésére is, melyet a 3. ábra szemléltet. Szintén a 2002ben az ápolók körében végzett kutatás szerint, jelentős részük (69,4%) fogyaszt kávét, átlagosan 1-2 adag/nap menynyiségben. Az 5 adag/nap kávénál többet fogyasztók aránya 2,6% volt, egy fő átlagosan 10-nél több adag kávét fogyasztott naponta. Mint ahogyan az a vizsgált mintából kiderül a kávéfogyasztási arány a szülésznők körében igen magas. Ezen felül kiemelkedő a napi többszöri kávéfogyasztók aránya, 51%. Ennek okaként említhetjük a három műszakos vagy a 12 órás folyamatos munkabeosztást. 36 IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER 3. ábra Szülésznők kávéfogyasztási szokásai (N=275) KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A női lakosság, körében egyre inkább megnövekedett az igény az egészséges életmóddal kapcsolatos hiteles tájékoztatás, kommunikáció iránt, melyben kiemelt szerepet kap a szülésznő, aki példaértékű, tudatos egészségmagatartásával, tudományosan megalapozott ismereteivel, információival modellként szolgálhat az egészséges és beteg nők körében egyaránt. Az egészségügyben dolgozó személyektől a társadalom jogosan várja el az egészségtudatos magatartást, és a prevenció különböző szintjeiben való aktív részvételt. Örömmel tapasztaltuk, hogy az általunk vizsgált mintában nem találtunk jelentős eltérést a szülésznők dohányzási, kávé-és alkoholfogyasztási szokásai között az egészségügy más területén dolgozó szakdolgozókéhoz képest. Az egészségügyben dolgozók testi és lelki épsége nem csak saját egészségük miatt fontos, hanem azért is, mert viselkedésük és szokásaik hatással vannak a rájuk bízott emberekre is, egyfajta példaként állnak a betegek előtt. A tapasztalat azt mutatja, hogy hiába rendelkeznek az egészségügyi szakemberek kellő információval, az egészséges életmódról, ha ők maguk nem követik azokat. Kutatási eredményeinkre alapozottan elmondható, hogy egészség-magatartásuk alapján – bár még vannak tennivalók – a szülésznők alkalmasak arra, hogy saját kompetenciájukon belül adjanak felvilágosítást a primer, a szekunder és a tercier prevenció területén a várandós anyáknak, a szülő nőknek, a gyermekágyas anyáknak, a nőgyógyászati betegeknek és a serdülőkorban lévő fiataloknak. Hasonlóan más szerzőkhöz [20,21], nagyon fontosnak tartjuk a nők szülésre és szülőségre felkészítését, de javasoljuk a korábbi évekhez képest [22], a szülésznők sokkal hangsúlyosabb szerepét nemcsak ebben, hanem az általunk fentebb megjelölt célcsoportokban is, a kutatásunkban vizsgált témákban, és általában az egészségfejlesztésben egyaránt. A fentiekkel párhuzamosan, a szülésznők egészség-magatartás szempontjából erős mintanyújtó szerepe miatt, fontosnak tartjuk a saját egészségükkel történő fokozottabb törődést is. EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM IRODALOMJEGYZÉK [1] Pásztor K: Az egészségügyi dolgozók orvoshoz-fordulási szokásai, Nővér, 2006. 3. szám 3-9. [2] Az egészségfejlesztés alapelvei: Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai, Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2004. [3] Deli M: Egészségtelen egészségügyesek: az egészséges életmód is lehet jó befektetés, Ápolók magazin, 2010, bmapolok.hu, letöltés: 2015. március 26. [4] Csatlós I: Az ápolók egészségmagatartása, Nővér, 2004.17/1. [5] Arzenovits K: Mitől szorong az ápoló a betegágy mellett? IME, III. évf. 7. 2004. okt. [6] Dr. Hegedűs K, Kovács M: A munkahelyi stressz hatása az egészségügyi dolgozókra, Magatartástudomány HIPPOCRATES, 2008/2 [7] Pikó B, Piczil M: „És rajtunk ki segít…?” Kvalitatív egészségszociológiai elemzés a nővéri hivatásról, Esély, 2000/1 [8] da Costa Fernandes, J, Fernandes Portela, L, Rotenberg, L, Harter Griep, R: Working hours and health behaviour among nurses at public hospitals, Rev. Latino-Am. Enfermagem, vol.21 no.5 2013 [9] Mojoyinola, Kehinde J: Effects of Job Stress on Health, Personal and Work Behaviour of Nurses in Public Hospitals in Ibadan Metropolis, NigeriaEthno-Med, 2(2): 143-148. [10] Malik, S, Blake, H, Batt, M: How healthy are our nurses? New and registered nurses compared, British Journal of Nursing,2011, vol.20 no.8: 489-96. [11] Peto R, Lopez AD, Boreham J, Thun MJ, Heath, C: Mortality from smoking in developed countries: indirect estimation from national vital statistics, The Lancet, vol. 339, Issue 8804: 1268-1278. [12] Global health risks: mortality and burden of disease attributable to selected major risks, WHO, 2009. Letöltve: 2015. Október 10. http://www.who.int/healthinfo/global_burden_disease/ GlobalHealthRisks_report_full.pdf [13] Parkin DM, Boyd L, Walker LC: The fraction of cancer attributable to lifestyle and environmental factors in the UK in 2010, British Journal of Cancer, 2011;105(S2): S77–S81. [14] Taylor R, Najafi F, Dobson A: Meta-analysis of studies of passive smoking and lung cancer: effects of study type and continent, International Journal of Epidemiology, 2007;36(5):1048–59. [15] International Agency for Research on Cancer: Monographs on the Evaluation of Carcinogenic Risks to Humans, VOLUME 83 Tobacco Smoke and Involuntary Smoking, 2004. Letöltve 2015. október 10. http://monographs.iarc.fr/ENG/Monographs/vol83/mon o83.pdf. [16] Molnár E: Ápolók egészségi állapota – 2001, Nővér, 2002. 15. 4. [17] Tóth Zs: Példa (kép) – avagy az ápolók egészségmagatartása, Nővér, 22. évf. 6. 2009. [18] Kenna, GA, Lewis, DC: Risk factors for alcohol and other drug use by health care professionals Substance Abuse, Treatment and Prevention Policy, 2008; 3: 3. [19] Edvardsen HM, Karinen R, Moan IS, Oiestad EL, Christophersen AS, Gjerde H: Use of alcohol and drugs among health professionals in Norway: a study using data from questionnaires and samples of oral fluid, Journal of Occupational Medicine and Toxicology, 2014, 9:8 [20] Jósvai B, Soósné Kiss Zs: Első gyermeküket váró szülők szülőségre felkészültsége a felkészítő foglalkozások megítélése, gyermekáldás és káros szenvedélyek jelenléte, gyermek biztos óvintézkedések alapján, Egészségfejlesztés, 2014; 55 (3) 2-10 [21] Soósné Kiss Zs: A sikeres családalapítás többé nem titok. Családot alapító párok, őket felkészítő szakemberek kézikönyve, Budapest: General Press; 2014, p: 1222. ISBN 978 963 643721 3 [22] Soósné Kiss Zs: Vor- und Nachsorge ohne Hebammen, Deutsche Hebammen Zeitschrift, 2009; (10):68-70. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Lipienné Krémer Ibolya pályafutását szülésznőként kezdte a Nagykanizsán a Kanizsai Dorottya Kórház szülészeti osztályán. Közben Diplomás ápolói, Egészségtan tanári és Egészségügyi szakmenedzseri végzetséget szerzett. Később a budapesti Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskolába kezdett el dolgozni, majd 2006-tól a Semmelweis Egyetem egészségtudományi Kar Szülészeti és Nőgyó- gyászati Klinikai Ismeretek Tanszék tanársegéde. 2011-től az egyetem PhD hallgatója, kutatási területe a szülésznők egészségmagatartásának vizsgálata. A Műszaki Könyvkiadó megbízásából több tankönyv szerzőtársaként dolgozott és dolgozik mai is a humán szakterületen. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal megbízásából már 10 éve vesz részt a Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyének szervezésében, lebonyolításában. IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER 37 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Vincze Felicia 2009-ben mesterfokozattal végezett a Midwives College of Utah nevű szülésznőképzőben az Amerikai Egyesült Államokban. Hazatérése óta kórházi és otthonszülésekkel egyaránt foglalkozik, aktívan részt vesz a szakmai szervezetek és a minisztérium jogszabályelőkészítési munkájában és két felsőfokú oktatási intézményben is tanít óraadóként szülésznő hallgatókat. 2014. tanévtől a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományi Doktori Iskolájának PhD hallgatója. Dió Mihály a Semmelweis Egyetem mestertanára az Orvostechnika és biofizika tantárgy oktatásában. Végzettségei: villamosmérnök orvostechnika szakon, klinikai mérnök, minőségügyi mérnök, egészségügyi szakmenedzser, egészségügyi szaktanár. Dolgozott kórházi műszerekkel terepen, volt az ORKI főigazgató helyettese. A MEDING Országos Orvostechnikai Egyesület alapító tagja, jelenleg elnöke. Dr. Mészáros Judit a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának volt dékánja. Feladata az egészségtudományi képzések kialakítása, menedzselése, új képzések bevezetése a Karon, mindenkor előtérbe helyezve az informatika, infokommunikáció és oktatásmódszertan szempontjait. Az „EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben” c. cikk folytatása a 33. oldalról Illetve az e-Profil, ami olyan létfontosságú adatokat szolgáltat, amelyek adott esetben életmentő információk lesznek a mentőorvosok számára. Az ellátottak élhetnek digitális önrendelkezési jogukkal (DÖR), és megszabhatják, ki férhet hozzá az adataikhoz. Az EESZT egységes kommunikációs platformként kacsolja majd össze a már most is működő kórházi HIS rendszereket, a háziorvosi~ és a patika rendszereket, és hatékony együttműködést biztosít az ágazat számára, lehetővé téve dokumentumok megosztását és ágazati hírek publikálását. Az EESZT bevezetésének nem célja a meglévő folyamatok átalakítása, rugalmas rendszerként, folyamatos visszacsatolás után állandó fejlesztésre ad lehetőséget. Nem enged viszont az elérhető legmagasabb, ötös biztonsági szintből, ami szükséges az adatvédelem biztosításához. Sok külföldi referencia figyelembevételével került kialakításra az auditált rendszer, amit erősít az illetékes hatóságokkal (NAIH, NEIH) fenntartott szoros kapcsolat, valamint a digitális önrendelkezési alrendszer. A jogszabályi háttér biztosítása kiemelt jelentőséggel bír a projekten belül, a törvénytervezet és a rendelettervezetek is elkészültek, előterjesztésük megtörtént, várhatóan 2016 első negyedévében hatályba is lépnek. Egy éven át fokozatosan kerülnek bevezetésre, és állandó finomhangolás mellett jutnak el 2017 első negyedévében oda, hogy kötelező jelleggel kell alkalmazni azokat. A rendszer bevezetése is folyamatosan fog megtörténni. Jelenleg a tesztelés szakaszát zárjuk, és megkezdődött a próbaüzem. 2016 márciusától élniük kell az első körben bevezetésre kerülő alrendszereknek, mint a DÖR és a Törzspublikáció. 2016 júniusától megkezdődik a szabad csatlakozás időszaka, amikor is az akkreditált rendszerek elkezdhetik használni az EESZT szolgáltatásait. 2016 októberétől bizonyos funkciókat már kötelező jelleggel kell az egészségügyi ellátórendszer szereplőinek használniuk, ilyen lesz a már élő DÖR mellett az Eseménykatalógus, mely minden a Térben zajló folyamatot rögzít, valamint az e-Beutaló és az e-Profil. 2017 márciusától pedig – két kivétellel – minden szolgáltatás kötelezően a Téren át fut majd. Jelen állás szerint az innovatív megjelenítés és az Object Sharing funkciók csak szabad felhasználással kerülnek bevezetésre. Az EESZT üzemeltetője a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), míg működtetője az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) lesz. A Térhez csak akkreditált rendszerek csatlakozhatnak majd, egyébként a térben és időben korlátok nélkül elérhető, és minden funkció használatát a regisztrált felhasználók jogosultági szintjének, illetve szerepkörének megfelelően biztosító ágazati portál felületével vehetők igénybe a szolgáltatások. Az intézményi rendszerek (HIS, háziorvosi~, és patikarendszerek) szállítói előtt áll a feladat, hogy meglévő rendszereikhez olyan interfészeket fejlesszenek ki, melyeken keresztül ügyfeleik képesek csatlakozni a Térhez. Ehhez a szállítók számára készül egy fejlesztői whitebook, átfogó rendszerismertető előadásokat kapnak, és konzultációs lehetőséget biztosítunk majd, amihez állandó Help Desk támogatást is adunk. A felhasználó intézmények feladata lesz majd, hogy a szállítók felé jelezzék igényeiket, amihez persze ismerniük kell az EESZT-t, ehhez képzéseket kell tartani a felhasználó egészségügyi dolgozók és az adminisztrátori jogosultságokkal is felruházandó intézményi informatikusok számára. Folytatás az 56. oldalon 38 IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER