IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

„Nem a tünetet kell kezelni, hanem az okot megszüntetni” - Interjú Prof. Paul Claytonnal

  • Cikk címe: „Nem a tünetet kell kezelni, hanem az okot megszüntetni” - Interjú Prof. Paul Claytonnal
  • Szerzők: Boromisza Piroska
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 31-33
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Absztrakt:

Szeptember 16-18. között Balaton füreden tartotta XVII. Országos Járó beteg Szakellátási és XII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciá ját a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség. A tanácskozás meghívott vendégelőadója volt Paul Clayton professzor, az Oxford Egyetem tanára. A neves angol táplálkozástudós előadásában és lapunknak adott interjújában összefoglalta, hogy miért nem képesek megállítani a krónikus degeneratív betegségek terjedését a konvencionális gyógyszerek, és milyen okokra vezethető vissza korunk társadalmának rossz egészségi állapota.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM „Nem a tünetet kell kezelni, hanem az okot megszüntetni” Prof. Paul Clayton táplálkozástudós a rossz egészségi állapot valós okairól Paul Clayton a világ számos klinikai kutatóhelyével folytat nemzetközi együttműködést. Megközelítőleg negyven ország tudósaival közösen kutatja, hogy az alapvető fontosságú tápanyagok megfelelő összetételű bevitele hogyan vezethet eredményre bizonyos krónikus betegségek visszaszorításában. Előadása bevezetőjében Paul Clayton rávilágított: nincs sok értelme a gyógyszerközpontú megközelítésnek, ha olyan egészségügyi probléma megoldását keressük, amelynek hátterében a táplálékhiány húzódik. hogy tizenöt évvel öregebb a testük, mint amilyen a szüleiknek, illetve a nagyszüleiknek volt az ő korukban. Mindebből arra lehet következtetni – fejtette ki Clayton professzor –, hogy valami nincs rendben az étkezésünkkel. Megfigyelhető, hogy az egészségügyi problémák egyre alattomosabb módon jelentkeznek, ilyen intő jel például az IQ csökkenése. Tanulmányok sora készült, amelyek alátámasztják, hogy a rossz táplálkozás következtében akár 15 ponttal is csökkenhet az IQ. Az előadó aggodalmát fejezte ki gyermekeink, de még inkább a születendő unokáink és dédunokáink jövője miatt, mert úgy tűnik, a helytelen táplálkozás még a reprodukciós képességre is kihat. A fiatal férfiak körében nem csak a daganatos megbetegedések – a prosztatarák és a hererák – előfordulása vált gyakoribbá, hanem a meddőség is. Negyven éven át tárolt minták elemzéséből kiderült, hogy a férfiak tesztoszteronszintje 30-40 százalékkal csökkent a két generációval idősebbekéhez képest. Ugyanakkor a krónikus gyulladásos folyamatok növekvő előfordulása miatt a nők reprodukciós képessége is romló tendenciát mutat. Mindennek tükrében az emberiség túlélésének fenyegetettségével kell szembenéznünk – figyelmeztetett Clayton professzor. NEGATÍV TRENDEK A VIKTORIÁNUSOK TITKA Clayton professzor felvázolta mindazon riasztó jelenségeket, amelyek összessége azt jelzi számunkra, hogy rossz irányban indultunk el. Az elmúlt tíz-tizenöt évben megduplázódtak a túlsúly gyakoriságára vonatkozó mutatószámok, emiatt hét-nyolc évvel csökkenhet a születéskor várható élettartam. A professzor elmondta, hogy egyetemi hallgatóként még azt tanulta: a demencia a hatvan évnél idősebb korosztály betegsége, ma viszont egyre gyakrabban lehet találkozni olyan páciensekkel, akik ötvenes, sőt már negyvenes éveikben is ezzel az állapottal küzdenek. A statisztikák a krónikus betegségek meredeken emelkedő trendjét igazolják. A neurodegeneratív betegségek előfordulása kéthárom évtized alatt megháromszorozódott. Aggasztó ütemben nő a magas vérnyomásban szenvedők száma is, az Amerikai Egyesült Államok lakosságának 55 százaléka hipertóniás. Százszázalékos növekedés tapasztalható a dohányzás következtében kialakuló daganatos megbetegedések terén. Az asztma és az allergia előfordulása éves szinten 3-4 százalékkal emelkedik. Egyre többen szembesülnek nehézfém allergiával, és rengeteg a Candida-megbetegedés. Az előrejelzések szerint a cukorbetegek száma 2050-re megháromszorozódik. Növekszik azon fiatal és középkorú páciensek száma, akik egyre rosszabb egészségi állapotban vannak. A mai felnőtt generáció tagjairól elmondható, A viktoriánus időszak óta az orvostudomány rengeteget fejlődött, ám az étrendünk is alaposan megváltozott, és nem feltétlenül jó irányba – fejtette ki Clayton professzor. Az előadó korabeli fényképek kivetítésével illusztrálta, hogy az 1800-as évek közepén még ismeretlen fogalom volt az elhízás. „Önök szerint hány kalóriát vettek magukhoz naponta ezek az emberek?” – tette fel a kérdést. Megjegyezte: ahhoz, hogy egy ma élő topmodell beleférjen a fotókon látható nők által viselt – nullás méretű – ruhákba, nem fogyaszthat többet napi ezer kalóriánál. Hogyan lehetséges akkor, hogy viktoriánus elődeink sokat ettek, mégsem híztak el? A válasz roppant egyszerű: egészségesen táplálkoztak, étrendjük omega-3 zsírsavban gazdag volt, naponta legalább két-három alkalommal fogyasztottak zöldséget és gyümölcsöt. Mindemellett rengeteget mozogtak, napi 10-12 órán át kemény fizikai munkát végeztek. Szabadidejükben nem a tévét nézték, hanem a kiskertjükben dolgoztak. Mind fizikailag, mind intellektuálisan és szexuálisan is jól „funkcionáltak” egészen a halálukig. Ezzel szemben mi mindhárom szempontból fokozatosan le fogunk épülni az életünk utolsó szakaszában – jósolta Clayton professzor, és a nem túlságosan biztató jövőképet pontról pontra alá is támasztotta. A XIX. század közepén elkészült az első automobil, és ezzel új korszak vette kezdetét, életvitelünk gyökeresen Szeptember 16-18. között Balatonfüreden tartotta XVII. Országos Járóbeteg Szakellátási és XII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciáját a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség. A tanácskozás meghívott vendégelőadója volt Paul Clayton professzor, az Oxford Egyetem tanára. A neves angol táplálkozástudós előadásában és lapunknak adott interjújában összefoglalta, hogy miért nem képesek megállítani a krónikus degeneratív betegségek terjedését a konvencionális gyógyszerek, és milyen okokra vezethető vissza korunk társadalmának rossz egészségi állapota. IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER 31 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM megváltozott. A száz évvel ezelőtti ember átlagos napi mozgásmennyisége mára az egyharmadára csökkent. Ennek következtében a viktoriánus korabeli és a ma emberének izomzata között ég és föld a különbség. Az 1960-as években megjelentek a színen a gyorséttermi láncok és a félkész ételeket gyártó multinacionális vállalatok. Ezzel megkezdődött a szervezet éheztetése – fogalmazott Clayton profeszszor, utalva arra, hogy a nagyüzemileg gyártott ételek semmiféle tápanyagot nem tartalmaznak, ellenben folyamatos gyulladásban tartják az emberi szervezetet. Azok, akik túlnyomórészt feldolgozott élelmiszereket fogyasztanak, hiányt szenvednek az összes létfontosságú mikrotápanyagból, és még ha viszonylag keveset is esznek, akkor is elhíznak. A helytelen táplálkozás mellett a mozgásszegény életmód és a toxikus városi környezet is az egészségünket veszélyezteti. „Ma már nem létezik egészséges populáció” – jelentette ki az előadó, és hozzátette: a degeneratív megbetegedések 90 százaléka megelőzhető lenne. A legtöbb egészségügyi problémát a szervezetben zajló krónikus gyulladásos folyamatok okozzák – mutatott rá az előadó. Ezekre és az omega-3 zsírsav hiányára vezethető vissza a légzőszervi, szív- és érrendszeri betegségek legtöbbje. A rosszindulatú daganatok mindössze 8-10 százaléka genetikus eredetű, ami azt is jelenti, hogy a rákos megbetegedések 90 százaléka nem alakulna ki, ha helyes étrendet követnénk. Ehhez képest azt látjuk, hogy a rossz táplálkozás miatt állandóan gyulladásban áll a szervezetünk, ami előbb-utóbb valamilyen megbetegedésben fog manifesztálódni. Ezekre a folyamatokra csatlakozik rá a gyógyszeripar, ám a megoldás kulcsa nem a farmakológiai megközelítés – hangsúlyozta Clayton professzor. VAN KIÚT? Lapunknak adott interjújában Clayton professzor rávilágított: könnyű megérteni a közegészségügyi problémáinkat, mert ma már rendelkezésünkre áll az ehhez szükséges tudományos háttér. Tudjuk már: nem tudományos, hanem politikai akadályok nehezítik annak megvalósulását, hogy a társadalom jó egészségi állapotban éljen. A vita nyitott, mert igen komoly érdekek feszülnek a háttérben. Az egyéni felelősségvállalás és az egészségtudatos magatartás hiányát felvető kérdésünkre válaszolva Clayton professzor egyetértett azzal, hogy egészséges életmódra kell ösztönözni a lakosságot. Ám ez önmagában nem elég – folytatta –, mivel teljes környezetünk, vagyis az élelmiszerektől kezdve az infrastruktúrán keresztül egészen az építészetig minden környezeti tényező olyan helyzetbe kényszerít minket, hogy egész egyszerűen nem tudunk másképp élni. Hiába hangsúlyozzák a kormányok világszerte az egészséges életmódot, ha az nem tud működni. Azt mondják, mozogni kell, ami rendjén is van, de hogyan sportoljanak azok (például az arthritisben, vagy diabéteszes idegbántalomban szenvedők), akik mobilitásbeli problémákkal küszködnek? Hogyan ösztönözhetnénk ezeket a betegeket arra, hogy többet mozogjanak? Nem lenne előremutató – jegyezte meg Clayton professzor –, ha azzal bélyegeznénk meg őket, hogy lusták. Ez olyan lenne, mintha az áldozatra mutogatnánk, hogy ő a hunyó. Valami pluszra van szükség – tette hozzá –, ami segít kitörni az ördögi körből. De mi is az a bizonyos plusz? „Mi, kutatók az anyagcseréből indultunk ki, és eljutottunk oda, hogy aktiválni tudunk egy messenger enzimet, az AMPK (AMP-aktivált protein-kináz) elnevezésű fehérjét. Ennek révén, ha bizonyos anyagokat beviszünk az étkezésünkbe, a szervezetünk azt az üzenetet kapja, mintha a testünk fizikai aktivitást végezne. Részt veszek egy Dél-Koreában működő kutatócsoport munkájában, amely egy bizonyos gyógynövénykivonattal ugyanazt a hatást próbálja elérni, mint amit az AMPK fehérje fejt ki. Ennek óriási haszna lehet olyan kórképek esetében, amelyek mozgáskorlátozottsággal járnak, jó eredményeket értünk el például az időskori sarcopaeniában. Tekinthetjük ezt a gyógynövénykivonatot etnobotanikai fegyvernek, amelyet Dél-Koreában több száz éve használnak az idős emberek fizikai állapotának javítása céljából. A gyógynövénykivonat tehát nem új keletű, ma már az Európai Unióban, így Magyarországon is elérhető. Viszont maga a tudományos felfedezés – az AMPK fehérje aktivizálása – új.” – mondta el lapunknak Clayton professzor. Azt is kifejtette, hogy a világban jelenleg 30-40 országban zajlanak kutatások, amelyekben személyesen részt vesz. Nagy örömére magyar orvosokkal (például az általa nagyra tartott Kiss István és Mózes Tibor professzorokkal) is lehetősége van együttműködni. Példaképeként említette Csehovot, aki maximálisan ismerte az emberi természetet, és ennek köszönhetően igen jó orvos volt. Abban az időben, amikor Csehov praktizált, a fertőző betegségek jelentették a leggyakoribb halálokot. A járványtan első nagy alakja John Snow angol orvos volt, aki az 1854-es londoni kolerajárvány idején megtalálta a fertőzés forrását, és lezárta a szennyezett kutakat. „Azért tisztelem őt – fogalmazott Clayton profeszszor –, mert nem csupán a tüneteket próbálta meg kezelni, hanem feltárta a baj okát és így elejét vette a kolera további terjedésének. Tőle merítem az inspirációt, amikor a krónikus degeneratív betegségek kezelésének lehetőségeit kutatom. Ami Snow számára a szennyezett kút volt, az számomra a rossz táplálkozás és a toxikus élelmiszergyártással kapcsolatban felmerülő problémák összessége. Ezért a világ tudósaival közösen azon fáradozunk, hogy lehetővé tegyük az egészséges, biztonságos táplálkozást az emberek számára.” Boromisza Piroska 32 IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM NÉVJEGY Paul Clayton Kutatómunka és jelenlegi tudományos aktivitás fő területei: • A B típusú alultápláltság előfordulása, okai és hatása az egyén és a társadalom egészségi állapotára, • Funkcionális élelmiszerek és italok tudományos alapú tervezése és fejlesztése, • Multi-komponensű, az alkalmazott táplákozástudomány (Pharmaco-nutrition) alapjain nyugvó kutatási programok tervezése és kivitelezése a krónikus degeneratív betegségek (döntően a rák, kardiovaszkuláris és kötőszöveti betegségek) befolyásolása céljából, • A HIV/AIDS kezelésében a gyógyszeres és a táplálkozástudományi megközelítés kombinálása és optimalizálása Tanulmányok: 1972-1976 PhD Neurofarmakológia, Edinburgh University, 1969-1972 MA Klinikai Farmakológia, Edinburgh University (summa cum laude) Tudományos és szakmai kinevezések és pozíciók: 2014 – Vezető Tudományos Munkatárs, Zinzino AB, (Norvégia), 2013 – Elnök, Tudományos Tanácsadó Testület, Redge Chemicals (UK), 2010 – Elnök, Tudományos Tanácsadó Testület, Gencor Pacific (India és USA), 2010 – Elnök, Tudományos Tanácsadó Testület, Biothera, USA, 2009 – Vezető munkatárs, Institute for Food, Brain & Behavior, Oxford (UK), 2009 – Vezető munkatárs, Dove Clinic for Integrated Medicine (UK), 2008 – Tudományos munkatárs, Informed Sports Advisory Panel, Huntingdon Forensic Laboratories (HFL Ltd, UK), 2007 – 2009 Tudományos Dékán, Trygge Helse Academy (Tonsberg, NO), 2007 – Vendégprofesszor, Oxford Brookes University (UK), 2006 – Tudományos Testületi Szakértő, Alliance on Natural Health (UK), 2005 – 2007 Elnök, Royal Society of Medicine Forum on Food & Health (UK), 2005 – Tudományos Tanácsadó, Nutritional Therapy Council (UK), 2004 – 2006 Tudományos Testületi tag, Bristol Cancer Help Centre (UK), 2004 – 2006 Elnök, Tudományos Tanácsadó Testület, Institute of Optimum Nutrition (UK), 2004 – 2008 Elnök, Orvosi Tanácsadó Testület, Trygg Helse (Norvégia), 2003 – 2006 Kutatási Igazgató, NutriMed International, London (UK), 2003 – Operatív Bizottsági tag, Allergy Research Foundation (Kings, London, UK), 2003 – 2004 Titkár, Royal Society of Medicine Forum on Food & Health (UK), 2003 – 2004 Royal Society of Medicine képviseletében, Irányelv Fejlesztési Csoport vezető, National Institute for Clinical Excellence (UK), 2003 – Szakmai Igazgató, Food & Behaviour Research, Oxford (UK), 2000 – 2002 A Jamaikai Kormány konzulense, növényi hatóanyagok mezőgazdasági előállítása, 2000 – Operatív Bizottság vezető, Royal Society of Medicine Forum on Food & Health (UK), 1998 – 2001 Konzulens, Optimal Health Clinics Ltd, Harley St (UK), 1998 – Állandó tag, Royal Society of Medicine (UK), 1977 – 1978 Vezető Tudományos Tanácsadó, Committee on Safety of Medicines (UK) Előadói aktivitás, bibliográfia: Több száz tudományos konferencia előadója és elnöke, több mint száz cikke és összefoglalója jelent meg az alkalmazott táplálkozástudomány (Pharmaconutrition) témakörében, hét saját könyv szerzője. Az „EESZT = Karabiner az e-Egészségügyben” c. cikk folytatása a 26. oldalról Ezért kellett a már meglévő külföldi példákat megvizsgálni, azok jó és rossz tapasztalatait felhasználva olyan kész rendszerkomponensekre, keretrendszerekre támaszkodni, melyek a kitűzött célok megvalósítását lehetővé teszik. Az informatikai alapszolgáltatások keretrendszereként az Oracle komponenseit, a központi ágazati szolgáltatások és intézményközi funkciók megvalósításához a Hiscom, míg a publikációs felület, vagyis az ágazati portál kialakításához a Liferay keretrendszert használtuk fel. A Tér funkcióját tekintve is karabiner szerepet tölt be a központi támogató szolgáltatásokkal, mint az ágazati azonosítás és jogosultságkezelés, a közhiteles és közcélú adatok megosztása, valamint a központi üzenetkezelés. A Térben valósulnak meg a központi üzleti szolgáltatások is, a TIOP 2.3.2 projekt részéről a jelentéskezelés és a törzspublikáció. Itt érhetőek el a TIOP 2.3.1 projekt fejlesztésének eredményeként létrejövő fontos szolgáltatások, az e-Beutaló, ami lehetővé teszi a beteget fogadó intézmény kiválasztását is, a gyógyszerészek munkáját jelentősen leegyszerűsítő e-Recept, a digitális képtovábbítás és a távkonzílium lehetősége, az eseménykatalógus és az ellátásokhoz kapcsolódó adatok egységes tárolása. Folytatás a 38. oldalon IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER 33