IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Egységes álláspont a nemzeti laboratóriumi koncepció készítői, a gazdasági és laboratóriumi vezetők között: a laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatások elégtelenül finanszírozottak hazánkban

  • Cikk címe: Egységes álláspont a nemzeti laboratóriumi koncepció készítői, a gazdasági és laboratóriumi vezetők között: a laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatások elégtelenül finanszírozottak hazánkban
  • Szerzők: Seres Erika, Dr. Ajzner Éva
  • Intézmények: ---, Jósa András Oktatókórház Központi Laboratórium Nyíregyháza
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 49-50
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA
  • Alrovat: LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA

Absztrakt:

Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) 2015. október 7-9. között rendezett XXII. Kongresszusán a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) által szervezett „Fókuszban a laboratóriumi diagnosztika” szakmai napot záró kerekasztal szereplői között teljes volt a konszenzus abban, hogy a laboratóriumi diagnosztika hazánkban alulfinanszírozott.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
LABORDIAGNOSZTIKA Egységes álláspont a nemzeti laboratóriumi koncepció készítői, a gazdasági és laboratóriumi vezetők között: a laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatások elégtelenül finanszírozottak hazánkban Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) 2015. október 7-9. között rendezett XXII. Kongresszusán a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) által szervezett „Fókuszban a laboratóriumi diagnosztika” szakmai napot záró kerekasztal szereplői között teljes volt a konszenzus abban, hogy a laboratóriumi diagnosztika hazánkban alulfinanszírozott. A laboratóriumi szakmai nap előadásait nagy érdeklődéssel figyelték a kórházi gazdasági vezetők, laboratóriumi szakemberek és a diagnosztikai beszállító cégek képviselői is. Dr. Hetyésy Katalin az Orvosi laboratórium szakmai kollégium tanácsának elnöke, címzetes egyetemi docens, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház minőségirányítási igazgatóhelyettesének helyzetfeltáró előadása a hazai laboratóriumok ellátórendszeréről, azok kimagasló technológiai és módszertani felkészültségéről, informatikai komplexitásáról szólt. Elnökasszony a helyzetfeltárás során azt is bemutatta, hogy a laboratóriumok kínzó alulfinanszírozottságuk mellett, hogyan törekszenek minőségi szolgáltatás biztosítására. A laboratóriumi finanszírozás elégtelenségéből való kitörési lehetőségekről Dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense beszélt egészséggazdasági elemzői szemlélettel. Swot analízis módszertanával egyértelműen szemléltette a jelenlegi laboratóriumi diagnosztika erősségeit és gyengeségeit. A helyzetértékelés szerint a jelenlegi labordiagnosztika finanszírozása tovább nem tartható fenn. A Gyógyító-megelőző kasszából a laborkassza részesedése a 2006-os 2,9%-ról 2,4%-ra csökkent. Magyarországon az egy főre jutó IVD kiadás a legalacsonyabb Románia és Málta után nemzetközi szinten és a V4-ek között is. Kiemelte, hogy a forráshiány akkor is jelen van, ha racionálisabb szervezéssel, megfelelő ismételhetőségi korlátokkal kerülnek a laboratóriumi vizsgálatok elrendelésre, mivel számos népegészségügyi program, onkológiai és egyéb gyógyszerek befogadása azok laboratóriumi kasszára gyakorolt hatásának elemzése és forrásbővítés nélkül kerültek befogadásra. Erősségként értékelte, hogy a laboratóriumi struktúrában előremutató a centralizáció, óriási technikai fejlődés, nagyfokú automatizáltság tapasztalható, ugyanakkor gyengeségként jelentkezik a progresszivitási szintek összevisszasága, a beutalási káosz és kompetencia szintek tisztázatlansága. Súlyos tényezőként emelte ki a laboratóriumi szakorvosok, szakemberek kiöregedését és az utánpótlás hiányát. Az egészség-közgazdász helyzetértékelése szerint is „helyzet” van a laboratóriumi diagnosztika területén! A laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatók szakmai kötelezettségeit állította párhuzamba a finanszírozás elégtelenségével Dr. Molnár Andrea, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me- gyei Kórházak gazdasági igazgatója és Dr. Ajzner Éva, a kórház laboratóriumi diagnosztikai szakterületet vezető főorvosa, az MLDT elnöke, a Debreceni Egyetem egyetemi magántanára. Előadásuk egy több telephelyes, csaknem teljes megyét kiszolgáló óriáskórház laboratóriumi szolgáltatási feladatait és annak költséghatásait elemezte, ahol a laboratóriumi diagnosztika 3-5%-ot képvisel a kórház szolgáltatási portfóliójában. A laboratóriumi diagnosztika, ahogy az országosan is jellemző, negatív fedezettel működik és ez romló tendenciát mutat az emelkedő betegforgalom és növekedő vizsgálatszámok miatt. A veszteségtermelés legfőbb oka, hogy az OEP finanszírozása nem értékkövető. A diagnosztikai szakterületen a megyében nincs összhangban a feladatellátási kötelezettség más szakterületek ellátási területeivel, akárcsak országos szinten. Az integrált laboratóriumi ellátásra törekvő laboratóriumok telephelyei eltérő progresszivitási szintű működési engedélyekkel rendelkeznek. Tevékenységeik szakmai és finanszírozási szempontból történő racionalizálása ellenére a terület veszteséges egyes résztevékenységek, mint például a mintaszállítás vagy a betegközeli diagnosztika, egyáltalán nem finanszírozott, bár biztosításuk szakmai és szolgáltatói kötelezettség. Mivel a laboratóriumi diagnosztika szinte észrevétlenül hálózza át a betegellátás minden szegmensét, így nagy klinikai szakmák nemzetközileg is elismert szakemberei, Prof. Dr. Molnár Zsolt, az SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terá́piás Intézetének igazgatója, és Prof. Dr. Tomcsányi János a Budai Irgalmasrendi Kórház vezető kardiológusa mutatták meg a gazdasági vezetőknek, hogy a laboratóriumi diagnosztikai lehetőségek igénybe vétele mennyire nélkülözhetetlen és alapvető napi munkájuk hatékony működésében. Dr. Kappelmayer János professzor úr, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet intézetvezető egyetemi tanára világított rá a szakszerű és korszerű laboratóriumi diagnosztika teljes betegellátásban való hatására, ami nemcsak gazdaságos, de sok esetben egyértelmű egészségnyereség generáló hatása is van. A laboratóriumi szakmai napot záró workshop eredeti célja szerint a meghívottak – gazdasági igazgatók, laboratóriumi és klinikai szakemberek, országos laborszakmai koncepciót készítők – a nap folyamán elhangzottak figyelembevételével listába kívánták gyűjteni azokat a kórházvezetői, üzemeltetési és orvos szakmai feltételeket, melyek egy régió több egészségügyi intézményének laboratóriumi diagnosztikáját biztosító integrált laboratóriumok kialakításához szükségesek. A workshop indító előadása azonban kerekasztal megbeszéléssé alakította a délutánt. Az orvosi laboratóriumi diagnosztikai szakterület átalakításáért felelős munkacsoport vezetője, az ÁEEK térségi igazgatója, Dr. Deczky Zoltán IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER 49 LABORDIAGNOSZTIKA ugyanis egy az ÁEEK szintjén már elfogadott, nemzeti általános diagnosztikai koncepciójavaslat orvosi laboratóriumi szolgáltatásszervezését célzó elemeit ismertette. Hangsúlyozta, hogy a koncepciójavaslat a laboratóriumi szakma, a gazdasági vezetők és a klinikusok által nap folyamán ismertetett helyzetértékeléssel azonos alapokról készült. Eszerint a laboratóriumi szolgáltatási struktúra széttagolt, elaprózott és üzemgazdaságilag elavult, ami mindenképpen változtatásra érdemes. A jelenlegi laboratóriumi szolgáltatási struktúrán változtatni a költségvetési források beáramlásáig csak menedzsment eszközök segítségével lehet. Ennek akadályát képezi a “történelmi” alapú teljesítmény volumen korlát elosztás is, valamint a laboratóriumok területi ellátási kötelezettségének kaotikus meghatározása, illetve nem meghatározása. A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozása mind makrogazdasági, mind mikrogazdasági szinten alacsony. Forrásbővítés hiányában a szolgáltatói szinteken történő költséghatékonyot célzó változtatások nem vezetnek gazdaságos működésre, ami pedig előbb utóbb a laboratóriumi medicina szakma elsorvadását indíthatja el. Így biztonságos betegellátás nem végezhető. Ezért nemzeti szinten újragondolt laboratóriumi diagnosztikai koncepcióra van szükség. A laboratóriumi szolgáltatókra vonatkozó kapacitás térkép elkészítése és ennek függvényében a mintaszállítás logisztikájának kialakítása, annak finanszírozási feltételeinek meghatározása tovább nem halogatható. Az értékek megőrzése mellett a változásmenedzsment során a fokozatosság elvét szem előtt kell tartani. Számos ponton szükséges beavatkozni, hogy az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés, az ellátás biztonsága, az ellátásnak a kor szakmai tudásának megfelelő színvonala biztosítható legyen megfelelő finanszírozással. A centralizáció fontos és szükséges a megfelelő üzemgazdasági méret elérése miatt, ehhez alaposan átgondolt és modellezett ellátási kötelezettségeket és jogszabályi változtatásokat kell eszközölni (laboratóriumok személyi, tárgyi működési feltételeinek betartatása, kompetenciák meghatározása). A koncepció alapvető szervezési elemei között említést nyert, hogy • aktív fekvőbeteg ellátóhelyek működtetéséhez minimálisan helyi sürgősségi orvosi laboratórium működtetése elengedhetetlen; • a sürgősségi laboratóriumi vizsgálatok eredményeit 1 órán belül biztosítani kell • a szakszerű vérvételi helyek, megfelelő preanalitikai körülmények közti mintaszállítás logisztikájának megszervezése elengedhetetlen; • az egységes informatikai rendszer szükséges az egységes vizsgálatkérések és egységes eredményközlések érdekében, hozzáférhető adatbázissal, mely biztosítja a kezelő orvosok számára bármely ellátási szinten a betegszintű laborvizsgálat ismételhetőségi szakmai elvek alkalmazását. A koncepció indirekten a laboratóriumi szakmában dolgozó szakemberek utánpótlását és megtartását is szolgálni hivatott. Üzemgazdaságos működtetés magasan szakképzett személyzetet biztosíthat. Ez alapvetően fontos, hiszen a laboratóriumokban alkalmazott csúcstechnológia csak a leletek szakszerű klinikai interpretálásával, konzultatív laboratóriumi medicina gyakorlásával hasznosulhat, és szolgálhatja a betegek eredményesebb gyógyulását. Seres Erika, Dr. Ajzner Éva 50 Dr. Hetyésy Katalin az Orvosi laboratórium szakmai kollégium tanácsának elnöke, címzetes egyetemi docens, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház minőségirányítási igazgatóhelyettese helyzetfeltáró előadást tartott a hazai laboratóriumok ellátórendszeréről. Dr. Molnár Andrea, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Kórházak gazdasági igazgatója a laboratóriumi diagnosztikai szolgáltatók szakmai kötelezettségeit állította párhuzamba a finanszírozás elégtelenségével. Dr. Ajzner Éva a Szabolcs-Szatmárereg Megyei Kórházak laboratóriumi diagnosztikai szakterületet vezető főorvosa, az MLDT elnöke, a Debreceni Egyetem egyetemi magántanára bemutatta, hogy a szakmai és finanszírozási szempontból történő racionalizális ellenére a laboratóriumi diagnosztika veszteséges egyes résztevékenységek miatt is, mint például a mintaszállítás vagy a betegközeli diagnosztika, amelyek egyáltalán nem finanszírozottak. Dr. Kappelmayer János professzor úr, a Debreceni Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet intézetvezető egyetemi tanára világított rá a szakszerű és korszerű laboratóriumi diagnosztika teljes betegellátásban való hatására. IME XIV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2015. DECEMBER