IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Korszerű laboratóriumi informatikai rendszerek - úton az európai követelmények felé

  • Cikk címe: Korszerű laboratóriumi informatikai rendszerek - úton az európai követelmények felé
  • Szerzők: Görög György, Rozsnyai Gergely
  • Intézmények: BioStar Bt., Roche Magyarország Kft.
  • Évfolyam: V. évfolyam
  • Lapszám: 2006. / 9
  • Hónap: november
  • Oldal: 40-43
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA
  • Alrovat: LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA

Absztrakt:

A kórházi és rendelőintézeti laboratóriumok az egészségügyi ellátás fontos csomópontjai, ahol az egészségügy finanszírozási és szervezési problémái sűrítetten jelentkeznek (egy nagy kórházi labor naponta mintegy 1000 mintát fogad). Működési módjuk sok tekintetben eltér más egészségügyi ellátó egységétől, sokban hasonlít más szakmájú (pl. ipari) laboratóriumokéra, ugyanakkor konzultatív szerepük és szervezeti hovatartozásuk okán a többi ellátóval nagyon szoros kapcsolatban állnak.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Szerző Intézmény
Szerző: Görög György Intézmény: BioStar Bt.
Szerző: Rozsnyai Gergely Intézmény: Roche Magyarország Kft.

[1] Bates DW, Kuperman GJ, Jha A, Teich JM, Orav EJ, Ma’luf N, Onderdonk A, Pugatch R, Wybenga D, Winkelman J, Brennan TA, Komaroff AL, Tanasijevic MJ.: Does the computerized display of charges affect inpatient ancillary test utilization? Arch Intern Med. 1997 Nov 24;157(21):2501-8.
[2] Ricos C, Garcia-Victoria M, de la Fuente B.: Quality indicators and specifications for the extra-analytical phases in clinical laboratory management. Clin Chem Lab Med. 2004;42(6):578-82.
[3] Plebani M.: Errors in clinical laboratories or errors in laboratory medicine? Clin Chem Lab Med. 2006;44(6):750-9.
[4] Kroll MH, Elin RJ.: Interference with clinical laboratory analyses. Clin Chem. 1994 Nov;40(11 Pt 1):1996-2005.
[5] Sonntag O, Scholer A.: Drug interference in clinical chemistry: recommendation of drugs and their concentrations to be used in drug interference studies. Ann Clin Biochem. 2001 Jul;38(Pt 4):376-85.
[6] Cherrington, Ch.: The European Laboratory software and systems market. GIT lab. j. Eur.) 2004, vol. 8, no2, [Note(s): p. 28].
[7] Laboratory Information Management Systems – A European View. Frost & Sullivan, 2004.
[8] Kuperman GJ, Boyle D, Jha A, Rittenberg E, Ma’Luf N, Tanasijevic MJ, Teich JM, Winkelman J, Bates DW.: How promptly are inpatients treated for critical laboratory results? J Am Med Inform Assoc. 1998 Jan- Feb;5(1):112-9.
[9] Kuperman GJ, Teich JM, Tanasijevic MJ, Ma’Luf N, Rittenberg E, Jha A, Fiskio J, Winkelman J, Bates DW.: Improving response to critical laboratory results with automation: results of a randomized controlled trial. J Am Med Inform Assoc. 1999 Nov-Dec;6(6):512-22.
[10] Rind DM, Safran C, Phillips RS, Wang Q, Calkins DR, Delbanco TL, Bleich HL, Slack WV.: Effect of computerbased alerts on the treatment and outcomes of hospitalized patients. Arch Intern Med. 1994 Jul 11; 154 (13): 1511-7.
[11] Kilpatrick ES, Holding S.: Use of computer terminals on wards to access emergency test results: a retrospective audit. BMJ. 2001 May 5;322(7294):1101-3.
[12] Hasman A, Pop P, Winkens RA, Blom JL.: To test or not to test, that is the question. Clin Chim Acta. 1993 Dec 15;222(1-2):49-56.
[13] Winkens RA, Pop P, Grol RP, Kester AD, Knottnerus JA.: Effect of feedback on test ordering behaviour of general practitioners. BMJ. 1992 Apr 25; 304 (6834): 1093-6.
[14] Nykanen P, Boran G, Pince H, Clarke K, Yearworth M, Willems JL, O’Moore R.: Interpretative reporting and alarming based on laboratory data. Clin Chim Acta. 1993 Dec 15;222(1-2):37-48.
[15] Henry JB, Kelly KC.: Comprehensive graphic-based display of clinical pathology laboratory data. Am J Clin Pathol. 2003 Mar;119(3):330-6.
[16] Clinical and Laboratory Standards Institute: AUTO10-P – Autoverification of Clinical Laboratory Test Results; Proposed Guideline. http://www.clsi.org/source/orders/free/auto10-p.pdf
[17] Pearlman ES, Bilello L, Stauffer J, Kamarinos A, Miele R, Wolfert MS.: Implications of autoverification for the clinical laboratory. Clin Leadersh Manag Rev. 2002 Jul- Aug;16(4):237-9.
[18] Markin RS.: Recent trends in clinical laboratory automation. Clin Lab Manage Rev. 1998 May-Jun; 12 (3): 176-80.
[19] Bissell MG.: Information systems and human error in the lab. Clin Leadersh Manag Rev. 2004 Nov- Dec;18(6):349-55.
[20] Horváth AR, Ring R, Fehér M, Mikó T.: Orvosi laboratóriumok akkreditálása. Orv. Hetil. 2003 Jul 27; 144 (30):1481-7.
[21] Pávics L., Csernay L.: A PET alkalmazása Magyarországon. A Szeged-Debrecen PET együttműködés – két nézőpontból. Magyar Tudomány 1999/10 Különszám, 69-72.
[22] Dr. Herczeg Tamás: Laboratóriumi elvárások a klinikai informatikai rendszerrel szemben, IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben III. évf. 5. sz. (2004. június)

INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA Korszerű laboratóriumi informatikai rendszerek – úton az európai követelmények felé Görög György, bioStar Bt., Rozsnyai Gergely, Roche Magyarország Kft. A kórházi és rendelőintézeti laboratóriumok az egészségügyi ellátás fontos csomópontjai, ahol az egészségügy finanszírozási és szervezési problémái sűrítetten jelentkeznek (egy nagy kórházi labor naponta mintegy 1000 mintát fogad). Működési módjuk sok tekintetben eltér más egészségügyi ellátó egységétől, sokban hasonlít más szakmájú (pl. ipari) laboratóriumokéra, ugyanakkor konzultatív szerepük és szervezeti hovatartozásuk okán a többi ellátóval nagyon szoros kapcsolatban állnak. A gazdaságossági nyomás a laboratóriumok koncentrálódása felé vezet (másfelé nem ritkák a napi 10 000 mintát fogadó laborok), bár hazánkban ez a folyamat komoly késéssel és nagy ellenállás mellett zajlik (Németországban már mintegy 10-15 éve a laborok száma az ötödére esett). Az iparszerűen működő, nálunk potenciálisan akár országos hatókörű laboratóriumok nagyteljesítményű analitikai automatákat alkalmaznak, az előttük álló kihívások egyre inkább logisztikai és adminisztratív természetűek, az élőmunkaigény súlypontja az analitikai területről az adminisztratív munkahelyek felé tolódik el. Emiatt informatikai támogatásuk egyre komplexebb kell, hogy legyen; a hagyományos mintaorinentált leletező-rendszerektől a teljes mintautat lefedő, egyben betegorientált, rengeteg automatizált eljárást tartalmazó komplex rendszerek felé mozdulva. Az „egy intézmény-egy/több belső labor” szerveződési elv fellazulása a sokszor nagyon heterogén informatikai rendszerek összehangolását igényli, miközben a TB-elszámolás rendjének olykor igen hirtelen változásait is követni kell. A korszerű laboratóriumi információs rendszer (LIS) hazai megvalósítását egy konkrét példán, a Roche PSM esetén mutatjuk be, nem tagadva ezzel, hogy a hazai piacon más korszerű rendszerek is elérhetők; ezek komoly összehasonlítása [6, 7] azonban jelen lehetőségeinket meghaladja. KÖVETELMÉNYEK A laborrendszerrel szemben támasztott követelményeket általánosságban jónéhány dokumentum megfogalmazza. Az intézmények által kedvelt ISO 9000-sorozat alapján bevezetett minőségbiztosítás előfeltétel elsősorban, mint dokumentációs vezérfonal használható. A laboratóriumok számára a legfőbb mérce egyre inkább az EN 45001-es szabványt (mely a klinikai laboratóriumok számára alkalmazhatatlan volt) felváltó ISO/IEC 17025:1999 (www.iso.org; 40 IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER www.mszt.hu). Az ISO 17025 bármely laboratóriumra (ipari, környezetvédelmi stb.) érvényes, két egyenrangú fejezetben taglalja a vezetési és a technikai követelményeket. Kifejezetten az orvosi laboratóriumok számára az ISO 15189:2003 a mérvadó; ez már önálló, nem kötelező informatikai függeléket is tartalmaz. A laboratóriumok felkészültségét – eltérően az ISO 9000-sorozattól – a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvénnyel létrehozott Nemzeti Akkreditáló Testület (http://www.nat.hu) tanusítja [20]. Az egészségügyi informatikai rendszerek követelményeit szintén számos szabvány részletezi, ezek közül az Egészségügyi Minisztérium e-Egészség Programiroda (http://eegeszseg.eum.hu) jónéhányat ajánl, ill. a HEFOP 4.4 intézkedés: „Egészségügyi információ-technológia fejlesztés az elmaradott régiókban” keretében kötelezővé is tett. Jelenleg a laboratórium számára a legfontosabbak a többi szolgáltatóval létesített kapcsolatokat leíró HL7 (http://www.hl7.org) és a laborautomatákkal történő üzenetcserét definiáló ASTM E1381-91 – ASTM E1394-91 páros. A laboratórium részéről alapkövetelmény a megbízható mintaazonosítás, a minta útjának nyomonkövethetősége, a kérések és eredmények (beleértve a kontrollokat is) megbízható átadása, validáláskor a beteg előző eredményeinek elérése, a változtatások, javítások, beavatkozások naplózása. A további igények általában az „evés közben”-elv alapján keletkeznek: a „gyanús” eredmények egyre összetettebb szabályrendszer alapján történő megállítása; aktív figyelmeztetések pl. életveszélyes állapotra utaló eredményekre, késedelmes teljesítésre, analitikai minőségbiztosítási eltérésekre; automatikus validálás, megjegyzések automatikus generálása stb. A laboratórium információéhségét (gyógyszerszedés [5], iránydiagnózis, klinikai előzmények) és információszolgáltató képességét (normálérték mellett megbízhatósági tartományok, grafikus ábrázolások [15], szöveges értékelések, előzmény-táblázatok) sokszor erősen korlátozzák az intézményi információs rendszerek lehetőségei [6]. A HL7 kommunikációs szabvány alkalmazása ebből a szempontból inkább akadálynak tekinthető; a számítástechnikában bevett közlési módok (SQL, XML) sokkal könnyebben fejleszthető és karbantartható eszközöknek bizonyulnak. MEGVALÓSÍTÁS A Roche PSM (http://www.roche.hu) német fejlesztésű laborprogram, mely az analitikai terület minden részét lefe- INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA di; teljes mértékben vonalkódos üzemmódot alkalmaz; különös erőssége az ún. preanalitikai modulok (a mintát centrifugáló, címkéző, szétosztó robotok) kiszolgálása; Európában mintegy 400 helyen üzemel. Természetesen rendelkezik mintafelvételi modullal, ez azonban a magyar TB-elszámolás sajátosságai miatt hazánkban nem alkalmazható. Külső rendszerekkel HL7- vagy ASTM-felületen kommunikál, az üzenetek adattartalma azonban megintcsak nem felel meg a TB-elszámolás követelményeinek. Intézményi rendszerhez ezért csak akkor illeszthető közvetlenül, ha a TB-elszámolást az intézményi rendszer, vagy egy alkalmas labor-modul végzi (a külső beküldők, pl. az informatikai szempontból még ritkán integrált körzeti orvosok esetében is), és néhány szokásos eredményközlési formáról (pl. kreatinin-clearance) lemondunk. Ennek áthidalására fejlesztettük ki a PSM-LIS programot, mely a PSM-mel szoros együttműködésben és munkamegosztásban a magyarországi laborok munkafolyamatait egyre növekvő mértékben szolgálja ki. A két program munkamegosztásának filozófiája – a PSM adottságain túlmenően – a bevezetőben említett analitikaadminisztráció (nem túl éles) szétválasztását tükrözi: a PSM az analitikai terület, a PSM-LIS elsősorban a mintafelvétel és a szakmai felügyelet, laborvezetés programja (ún. LAS-LIS modell [18] ). A kézi és online mintafelvételre, utólagos vizsgálatkijelölésre a PSM-LIS számos üzemmódot kínál. A mintaazonosítás elsősorban a mintavevő feladata; a legkedvezőbb, ha a minta már vonalkódos címkével ellátva, a beteginformációk és kérések pedig elektronikusan érkeznek a laborba (a laboratórium saját szervezeti kereteibe tartozó mintavételi helyeket is beleértve). A mintán lévő vonalkódos címke azonban általában nem alkalmas a belső használatra, így a labor felülragasztja; ez a látszólag pazarló megoldás biztosítja a minta visszakereshetőségét, minimalizálja a tévesztési lehetőségeket. Sajnos erre az üzemmódra még csak kevés helyen van lehetőség, a kérések és betegadatok többségét kézzel kell a PSM-LIS-be vinni. Átmeneti megoldások (pl. csak a beteget azonosítja vonalkód, a konkrét csövet nem) szintén léteznek. A PSM-LIS-ből a kérések ASTM-felületen (TCP-IP-kapcsolaton) kerülnek a PSM-be, amely a mintákat az automatákra, illetve a kézi mérési területekre „kiajánlja” (nem kötelezően hozzárendeli). Az automatákon elkészült eredmények egy részét az analitikusok magán az automatán, annak szoftverét használva hagyják jóvá (technikai validálás); ez főleg a műszer kalibrációjának megfelelőségét, a mérési tartományba illeszkedést (esetleg szükséges higítást, ismétlést) jelenti, bár az eredmény elfogadhatóságának mérlegelésekor az analitikus is figyelembe veheti az életkort és más járulékos információkat. Ha a műszeren ez nem lehetséges, a PSM-ben az eredmény igen összetett szabályoknak megfelelően megállítható, emberi jóváhagyást igényelve. Ugyancsak a PSM kezeli a kontrollokat, magas szinten biztosítva a grafikus megjelenítést és az elfogadási szabályokat. Mindez – nagy megbízhatóságú automaták és reagen- sek, valamint korrekt mintaazonosítás esetén – azt eredményezi, hogy a PSM-ből szintén ASTM-felületen a PSM-LISbe kikerülő eredmény – az emberi és gépi hiba lehetőségét persze teljesen soha nem kizárva – analitikai értelemben „biztosnak” tekinthető, az elrendelt ismétlések szinte soha nem változtatják meg az eredményt. Az analitikailag elfogadott eredmények hagyományosan validálásra kerülnek, azaz egy általánosan tájékozott szakember, célszerűen orvos a különböző területekről (pl. kémia, haematológia) származó eredményeket összeveti (egymással és a betegről rendelkezésre álló ismeretekkel), keresve az ellentmondásokat és a ritka mintázatokat. Ilyenkor a beteg előző eredményeire is sokszor szükség van, ezek grafikus ábrázolása, a normálértékhez képest színkódolása a munkát könnyíti. A validáló munkáját nagyban segíti, ha a kórházi információs rendszerben, vagy a laborrendszerben megtekintheti a beteg állapotára és előzményeire vonatkozó minél részletesebb adatokat (gyógyszerszedés [4], kérdéses diagnózisok, más szakmák leletei, beavatkozások, műtétek). Ehhez a korszerű adatbáziskezelőt használó rendszerek jobb lehetőségeket kínálnak (SQL, tárolt eljárások), mint az egyébként valóban platform-független, szabványos felületek (HL7). A validálás időigényes tevékenység, és egy része automatizálható [16], kiszűrve a valóban problémás, komplex értékelést, sokszor konzultációt igénylő eseteket. Ezzel a ma már ritka, jól képzett laboratórumi szakember munkaidejéből takarítunk meg [17]. A leggyakoribb adatbeviteli hibákat (beküldő, orvos hiánya) könnyű automatikusan ellenőrizni. A beteg nemének tévesztését utónév-adatbázis alapján próbáljuk kiszűrni. A lelet megállítható, ha bizonyos, ritkán végzett, vagy nehezebben értelmezhető vizsgálatokat tartalmaz, vagy ha egy eredmény a klinikai riasztási tartományon kívül esik. Ugyancsak a validáló elé utaljuk mindazon leleteket, ahol a klinikus vagy a mintavevő megjegyzést, kérdést fűzött a kéréshez, vagy a laboratóriumi munkafolyamat során bizonyos típusú megjegyzések kerültek (akár megintcsak automatikusan, vagy az automatákból) az eredményekhez. Ilyenkor a validáló az esetek többségében magyarázó megjegyzéssel látja el a leletet, de sokszor telefonos konzultációt kezdeményez a kezelőorvossal [14]. A problémát nem jelentő leletek választhatóan automatikusan, vagy mégiscsak orvos által validálva kerülnek a kórházi rendszerbe, a körzeti orvoshoz, vagy nyomtatásra. Előnyei ellenére mindenütt nagy az ellenérzés az automatikus validálással szemben, és az ISO 15189 sem támogatja. Itt jegyezzük meg, hogy a költségek feltüntetése a leleten nem feltétlenül eredményezi a kérések számának csökkenését [1], de a feleslegesnek látszó kérésekre utaló automatikus figyelmeztetések [12] és az erről szóló konzultáció [13] talán igen. A laborvezetés számos statisztikai funkciót használ a kapacitások optimális kihasználása, a terhelések elosztása és a vállalt válaszidők betartása érdekében. Ezek egy részének grafikus ábrázolása gyors döntéshozatalt, beavatkozást tesz lehetővé. IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER 41 INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA ÁLMOK ÉS VALÓSÁG A laborrendszerek ma még sehol a világon nem integrálódtak a minőségbiztosítási rendszerekkel. A reklamáció-kezelés, tervezett és rendkívüli beavatkozások, események rögzítése még külön programokban, vagy füzetben történik. Kívánatos lenne a teljes munkafolyamat, a gazdasági események egységes, vagy legalábbis integrált rendszerben kezelése. Mindez azonban szervezeti kérdés is; amit ma egy kórház gazdasági hivatala végez (pl. számlázás), holnap esetleg a laboratórium nyakába szakad. Emiatt egyre nagyobb szerepet játszik a különféle programok közötti adatcsere kiépítése, a rendszerintegráció. A szabványok által támasztott követelményeknek nehéz maradéktalanul eleget tenni, azok a gyakorlat oldaláról nézve sokszor túl szigorúak, vagy éppen bonyolultak (a csereszabatosság igénye miatt); teljesítésük hosszas folyamat eredménye lesz. Ugyanakkor a folyamatos fejlesztési igények nehezítik a programtámogatást, oktatást, terhelik a laboratórium személyzetét. A távoli elérés reális lehetősége a szakértelem optimális igénybevétele irányába is hathat. Validálni bárhonnan lehet, ha az eredmények analitikailag megbízhatóak. A ritka esetek ritka szakértőit online konzultációra, validálásra igénybe véve a betegellátás biztonságát nagymértékben lehetne növelni. A képalkotó diagnosztikai szakmákban már látunk sikeres kísérleteket [21]. A számítástechnikai rendszerek általában (ma még) a felhasználó aktivitását várják el olyan esetekben is, amikor maguk lehetnének aktívak. Különleges bánásmódot igénylő minta esetében (ismétlés, kiegészítő vizsgálat, telefonos bemondás...) nem feltétlenül kell megvárni, amíg a kijelölt reszortos (ha van) lekéri a megfelelő listát – tudunk szólni is, válaszhatóan férfi- vagy női hangon. Felmérések szerint a sürgős vizsgálatkérésekre érkező eredmények mintegy felét soha nem nézik meg (Angliában) [11], vagy ha igen, a terápiás beavatkozásokig sok idő telik el [8], ami automatikus riasztással csökkenthető [9]. Technikailag nem nagy feladat egy életveszélyes állapotra utaló eredmény hatására SMS-t, e-mailt, hangüzenetet küldeni, ha van hová. Az adatvédelmi követelmények rögzítése, a címlisták karbantartása sokkal komolyabb erőfeszítést igényel (számos orvost kifejezetten zavarnak az ilyen riasztások [10]). Tisztában vagyunk vele, hogy a laboratórium itt és most egy nagy kórház bevételének csak néhány százalékát termeli, és ritkán nyereséges. Ugyanakkor nemcsak hogy nélkülözhetetlen, de működése, teljesítménye az egész betegellátás minőségére nagy hatással van. A laboratóriumban az intézmény és a környék összes mintája, ezzel összes mintavételi, azonosítási, szállítási és tárolási hibája összegződik [2]. Ehhez minél kevesebb analitikai, belső mintakövetési és értékelési hibát [3] kellene hozzátenni. Ebben a korszerű automaták és informatikai rendszerek, a személyzet fegyelme, képzettsége [19], a minőségbiztosítási rendszer működtetése, a társszakmákkal való intenzív információcsere egyaránt nagy szerepet játszik. IRODALOMJEGYZÉK [1] Bates DW, Kuperman GJ, Jha A, Teich JM, Orav EJ, Ma’luf N, Onderdonk A, Pugatch R, Wybenga D, Winkelman J, Brennan TA, Komaroff AL, Tanasijevic MJ.: Does the computerized display of charges affect inpatient ancillary test utilization? Arch Intern Med. 1997 Nov 24;157(21):2501-8. [2] Ricos C, Garcia-Victoria M, de la Fuente B.: Quality indicators and specifications for the extra-analytical phases in clinical laboratory management. Clin Chem Lab Med. 2004;42(6):578-82. [3] Plebani M.: Errors in clinical laboratories or errors in laboratory medicine? Clin Chem Lab Med. 2006;44(6):750-9. [4] Kroll MH, Elin RJ.: Interference with clinical laboratory analyses. Clin Chem. 1994 Nov;40(11 Pt 1):1996-2005. [5] Sonntag O, Scholer A.: Drug interference in clinical chemistry: recommendation of drugs and their concentrations to be used in drug interference studies. Ann Clin Biochem. 2001 Jul;38(Pt 4):376-85. 42 IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER [6] Cherrington, Ch.: The European Laboratory software and systems market. GIT lab. j. Eur.) 2004, vol. 8, no2, [Note(s): p. 28]. [7] Laboratory Information Management Systems – A European View. Frost & Sullivan, 2004. [8] Kuperman GJ, Boyle D, Jha A, Rittenberg E, Ma’Luf N, Tanasijevic MJ, Teich JM, Winkelman J, Bates DW.: How promptly are inpatients treated for critical laboratory results? J Am Med Inform Assoc. 1998 JanFeb;5(1):112-9. [9] Kuperman GJ, Teich JM, Tanasijevic MJ, Ma’Luf N, Rittenberg E, Jha A, Fiskio J, Winkelman J, Bates DW.: Improving response to critical laboratory results with automation: results of a randomized controlled trial. J Am Med Inform Assoc. 1999 Nov-Dec;6(6):512-22. [10] Rind DM, Safran C, Phillips RS, Wang Q, Calkins DR, Delbanco TL, Bleich HL, Slack WV.: Effect of computerbased alerts on the treatment and outcomes of hospitalized patients. Arch Intern Med. 1994 Jul 11; 154 (13): 1511-7. INFOKOMMUNIKÁCIÓ DIAGNOSZTIKA [11] Kilpatrick ES, Holding S.: Use of computer terminals on wards to access emergency test results: a retrospective audit. BMJ. 2001 May 5;322(7294):1101-3. [12] Hasman A, Pop P, Winkens RA, Blom JL.: To test or not to test, that is the question. Clin Chim Acta. 1993 Dec 15;222(1-2):49-56. [13] Winkens RA, Pop P, Grol RP, Kester AD, Knottnerus JA.: Effect of feedback on test ordering behaviour of general practitioners. BMJ. 1992 Apr 25; 304 (6834): 1093-6. [14] Nykanen P, Boran G, Pince H, Clarke K, Yearworth M, Willems JL, O’Moore R.: Interpretative reporting and alarming based on laboratory data. Clin Chim Acta. 1993 Dec 15;222(1-2):37-48. [15] Henry JB, Kelly KC.: Comprehensive graphic-based display of clinical pathology laboratory data. Am J Clin Pathol. 2003 Mar;119(3):330-6. [16] Clinical and Laboratory Standards Institute: AUTO10-P – Autoverification of Clinical Laboratory Test Results; Proposed Guideline. http://www.clsi.org/source/orders/free/auto10-p.pdf [17] Pearlman ES, Bilello L, Stauffer J, Kamarinos A, Miele R, Wolfert MS.: Implications of autoverification for the clinical laboratory. Clin Leadersh Manag Rev. 2002 JulAug;16(4):237-9. [18] Markin RS.: Recent trends in clinical laboratory automation. Clin Lab Manage Rev. 1998 May-Jun; 12 (3): 176-80. [19] Bissell MG.: Information systems and human error in the lab. Clin Leadersh Manag Rev. 2004 NovDec;18(6):349-55. [20] Horváth AR, Ring R, Fehér M, Mikó T.: Orvosi laboratóriumok akkreditálása. Orv. Hetil. 2003 Jul 27; 144 (30):1481-7. [21] Pávics L., Csernay L.: A PET alkalmazása Magyarországon. A Szeged-Debrecen PET együttműködés – két nézőpontból. Magyar Tudomány 1999/10 Különszám, 69-72. [22] Dr. Herczeg Tamás: Laboratóriumi elvárások a klinikai informatikai rendszerrel szemben, IME Informatika és Menedzsment az Egészségügyben III. évf. 5. sz. (2004. június) A SZERZÔK BEMUTATÁSA Görög György 1956-ban született, ELTE biológusi diplomával rendelkezik, számítógép-programozással 1984 óta foglalkozik. 1994-ig immunológus-kutatóként dolgozott, a biológiai tudományok kandidátusa. Informatikai szakterü- lete a klinikai laboratórium, az izotópdiagnosztika és a szerv- illetve szövetátültetés támogatása. Szívesen vesz részt statisztikai elemzésekben, döntéssegítő rendszerek kialakításában. Rozsnyai Gergely 1970-ben született, DOTE analitikusi diplomával rendelkezik, klinikai laboratóriumi analitikai rend- szerekkel 1990, labor-integrációval 1999 óta foglalkozik. Szakterülete a klinikai kémia, immunkémia, analitikai és preanalitikai automatizáció, laboratóriumi informatika. IME V. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2006. NOVEMBER 43