IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete

  • Cikk címe: A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete
  • Szerzők: Dr. Ajzner Éva, Dr. Liszt Ferenc, Prof. Dr. Kovács L. Gábor
  • Intézmények: Jósa András Oktatókórház Központi Laboratórium Nyíregyháza, ---, PTE Orvos-és Egészségtudományi Koordinációs Központ
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 56-59
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA
  • Alrovat: LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA

Absztrakt:

A Magyarországon működő laboratóriumok munkatársainak szaktudása, a laboratóriumok műszerekkel való ellátottsága a társ orvosszakmák és a laboratóriumok szolgáltatását megrendelő intézmények vezetőinek véleménye szerint rendkívül magas szinten van. A társintézmények és osztályok megítélése szerint a laboratóriumok együttműködési készsége és az információáramlás megfelelő, a laboratóriumokban végzett munkával alapvetően elégedettek. Ennek ellenére a laboratóriumi medicina szakmai elismertsége méltatlanul alacsony, mely az utánpótlás nehézségeihez is vezet. Bár magasnak tűnik a laboratóriumok kapacitáskihasználtsága, ez esetenként rossz szervezettségre és redundáns vizsgálatkérési szokásokra vezethető vissza. A laboratóriumi vizsgálatkéréseket megrendelők edukációja és meghatározott érdekeltségi rendszer kialakítása javíthatná a kapacitáskihasználtságot, ugyanakkor ezzel összefüggésben a finanszírozási rendszer is egyértelműen felülvizsgálatra szorul. A lakosság alapvetően jó véleménnyel van a laboratóriumi szolgáltatásokról, de a vizsgálatok eredményeinek értelmezésében több segítséget igényelne. Ennek eszköze az elektronikus és nyomtatott tájékoztató anyagok mellett a részletesebb szakorvosi tájékoztatás.
A kutatás eredményei alapján az elsődleges feladatok között a folyamatoptimalizálás, a kért vizsgálatok indokoltságának felülvizsgálata, a szakorvosi és lakossági edukáció és a reputáció növelése érdekében kialakított szakmai és lakossági PR aktivitás szerepelnek.

Angol absztrakt:

Technical and professional standard of Hungarian medical laboratories has been rated high according to representatives of clinical departments and institutions collaborating with laboratories. Although, the professional standards of Hungarian laboratories achieve the proper level of satisfaction, the reputation of laboratory professionals is the lowest compared to other medical fields. The estimated utilization of the existing capacity in laboratories is high (around 80%), which is partially caused by a certain ratio of redundant tests ordered by medical specialists. In addition, laboratory workload seems to be badly organized with unnecessary fluctuations. Further education of clinicians in laboratory test requesting and inducing deeper interest in test-requesters could improve efficiency of capacity usage. Reputation of laboratory medicine by the population between other medical disciplines is fairly good, but patients would need detailed information and explanation of laboratory test results. Electronic and printed materials, and also some verbal explanation of the results by specialists can be good approaches to fulfil these expectations of the patients. Strategic steps will be process optimizing emphasizing capacity usage, reduction of redundant tests, public education and PR campaign in order to increase reputation.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
LABORDIAGNOSZTIKA A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete Dr. Kovács L. Gábor1,3, Dr. Ajzner Éva2,3, Dr. Liszt Ferenc1,3 1 Pécsi Tudományegyetem Laboratóriumi Medicina Intézete, Pécs 2 Jósa András Oktatókórház Központi Laboratórium, Nyíregyháza 3 Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság A Magyarországon működő laboratóriumok munkatársainak szaktudása, a laboratóriumok műszerekkel való ellátottsága a társ orvosszakmák és a laboratóriumok szolgáltatását megrendelő intézmények vezetőinek véleménye szerint rendkívül magas szinten van. A társintézmények és osztályok megítélése szerint a laboratóriumok együttműködési készsége és az információáramlás megfelelő, a laboratóriumokban végzett munkával alapvetően elégedettek. Ennek ellenére a laboratóriumi medicina szakmai elismertsége méltatlanul alacsony, mely az utánpótlás nehézségeihez is vezet. Bár magasnak tűnik a laboratóriumok kapacitáskihasználtsága, ez esetenként rossz szervezettségre és redundáns vizsgálatkérési szokásokra vezethető vissza. A laboratóriumi vizsgálatkéréseket megrendelők edukációja és meghatározott érdekeltségi rendszer kialakítása javíthatná a kapacitáskihasználtságot, ugyanakkor ezzel összefüggésben a finanszírozási rendszer is egyértelműen felülvizsgálatra szorul. A lakosság alapvetően jó véleménnyel van a laboratóriumi szolgáltatásokról, de a vizsgálatok eredményeinek értelmezésében több segítséget igényelne. Ennek eszköze az elektronikus és nyomtatott tájékoztató anyagok mellett a részletesebb szakorvosi tájékoztatás. A kutatás eredményei alapján az elsődleges feladatok között a folyamatoptimalizálás, a kért vizsgálatok indokoltságának felülvizsgálata, a szakorvosi és lakossági edukáció és a reputáció növelése érdekében kialakított szakmai és lakossági PR aktivitás szerepelnek. patients would need detailed information and explanation of laboratory test results. Electronic and printed materials, and also some verbal explanation of the results by specialists can be good approaches to fulfil these expectations of the patients. Strategic steps will be process optimizing emphasizing capacity usage, reduction of redundant tests, public education and PR campaign in order to increase reputation. Technical and professional standard of Hungarian medical laboratories has been rated high according to representatives of clinical departments and institutions collaborating with laboratories. Although, the professional standards of Hungarian laboratories achieve the proper level of satisfaction, the reputation of laboratory professionals is the lowest compared to other medical fields. The estimated utilization of the existing capacity in laboratories is high (around 80%), which is partially caused by a certain ratio of redundant tests ordered by medical specialists. In addition, laboratory workload seems to be badly organized with unnecessary fluctuations. Further education of clinicians in laboratory test requesting and inducing deeper interest in test-requesters could improve efficiency of capacity usage. Reputation of laboratory medicine by the population between other medical disciplines is fairly good, but A felmérés 4 fázisban történt, az egyes kutatási célcsoportoknak és kutatási céloknak megfelelően kiválasztott piackutatési metodikákat ötvöző, komplex módszertannal. A Társaság vezetői és a klinikai társszakmák, valamint az egészségügyi intézmények, azaz a megrendelők kiválasztott képviselőivel 1-1,5 órás beszélgetésre került sor. Ez a kvalitatív megközelítés szolgált arra, hogy a mélyebb öszszefüggéseket, mozgatórugókat feltárjuk, és részletesen tárgyaljuk az egyes témaköröket. Az MLDT munkatársak és a lakosság körében önkitöltős kérdőív segítségével mértük fel a véleményeket, ez a kvantitatív módszer adott arra lehetőséget, hogy az egyes területek helyzetét statisztikailag is elemezhető módon mérjük fel. 56 IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS BEVEZETÉS Sajnálatos módon a laboratóriumi medicina világszerte „arcnélküli” hivatás, azaz ezen orvosi szakma lényegét nem ismeri sem a laikus lakosság, sem a gyakorló orvosok, vagy nővérek. A laboratóriumi medicina nemzetközi szervezetei ezért munkabizottságokat tartanak fent, hogy a laboratóriumi szakma orvosi jelentőségét megismertessék a laikus közvéleménnyel. 2013 nyarán a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) egy független stratégiai tanácsadó, az RTB Medical Intelligence segítségével komplex piackutatási projektet folytatott le. A kutatás célja az volt, hogy a magyarországi laboratóriumok megítélését vizsgálja a Társaság tagjai, a laboratóriumokkal dolgozó intézmények vezetői, a társszakmák, valamint a lakosság körében. Az eredmények a Társaság stratégiai és taktikai lépéseinek megtervezését segítik. MÓDSZERTAN • A kutatás fázisai: Mélyinterjúk az MLDT vezetőivel, összesen 10 válaszadóval. LABORDIAGNOSZTIKA • • • Online kérdőíves megkérdezés az MLDT munkatársainak körében, összesen 150 válaszadó bevonásával. Mélyinterjúk a kórházi laboratóriumokkal együttműködő klinikai társszakmák munkatársaival és a laboratóriumokkal, mint külső intézményekkel együtt dolgozó szakemberekkel, összesen 28 válaszadó (kórházigazgatók, orvosigazgatók, szakorvosok, háziorvosok). Online kérdőíves megkérdezés országos reprezentatív lakossági mintán a 18-60 éves lakosság körében, öszszesen 500 válaszadó megkérdezésével. A Társaság körében végzett felmérés eredményeit használtuk az Énkép-vizsgálatra, az együttműködő szakemberek és a lakosság megkérdezése szolgálta a Perceptuált kép megismerését. ságát magasnak érzik, bár emögött bizonyos mértékben a feleslegesen elvégeztetett vizsgálatok állnak. Fontos megállapítás volt a feladatok egyenetlen elosztásának jelensége, azaz az optimalizáció hiánya, a hullámzó leterheltség. A műszerekkel való ellátottságot viszont minden célcsoport egyöntetűen nagyon magas színvonalúnak ítéli meg. Elismertség A laboratóriumok szakmai elismertsége az MLDT tagok és a társterületek megkérdezett képviselői köreiben egyaránt rendkívül alacsony értéket kapott a többi orvosszakmai területhez képest annak ellenére, hogy az MLDT tagok munkájuk szakmai színvonalával alapvetően elégedettek. A szakmai színvonal a társosztályok és az intézményi vezetők szerint is magas, az együttműködés területén sem jeleztek komolyabb kifogást, és az információáramlást is megfelelőnek tartották. Míg a Társaság tagjainak megítélése szerint a legtöbb esetben rendkívül nagymértékben járul hozzá a laboratóriumi diagnosztika a betegség helyes felismerésében, a terület elismertsége nem áll ezzel arányban. Az alacsony elismertség fontos szerepet játszik az MLDT tagok véleménye szerint abban, hogy a szakmai utánpótlás terén kihívásokkal kell szembenézniük. A lakosság körében némileg jobb a laboratóriumi diagnosztika tekintélye, de a leggyakrabban előforduló, legismertebb szakterületek megelőzik fontosságban a labordiagnosztikát. 1. ábra A kutatás felépítése EREDMÉNYEK A laboratóriumok kihasználtsága, műszeres ellátottsága A magyar laboratóriumok számát tekintve nem egységes a megkérdezettek álláspontja. A Társaság tagjai és az intézményvezetők szerint sok, míg a klinikus szakorvosok és a lakosság nézőpontjából kevésnek látszik. A Társaság tagjai ugyanakkor a laboratóriumok kapacitásának kihasznált- 2. ábra Laboratóriumok megítélése a társszakmák szerint, mélyinterjús válaszok 3. ábra A laboratóriumban végzett munka megítélése az MLDT tagjainak véleménye alapján, N=150, % 4. ábra Az egyes szakorvosi területek tekintélye, csökkenő sorrendben, az MLDT tagok véleménye alapján (N=150) IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS 57 LABORDIAGNOSZTIKA delése, a nem a diagnózisnak megfelelő vizsgálatok kérése és a rutinszerű vizsgálatkérés szerepelt. Fontos jelenség, hogy a felesleges vizsgálatok mértékét maguk a megrendelők is hasonló mértékűnek jelölték, ezzel ők is tisztában vannak. A rendszer javítását szolgáló lehetséges kezdeményezések közül a társszakmák, szakorvosok edukációját és bizonyos érdekeltségi rendszer kialakítását látták reálisnak a megkérdezett laboratóriumi dolgozók, mellyel a társszakmák képviselői is egyetértettek. 5. ábra Az egyes szakorvosi területek tekintélye, csökkenő sorrendben, mélyinterjús válaszadók véleménye alapján A lakosság véleménye A lakosság nagyrészt elégedett a laboratóriumi szolgáltatásokkal. Az esetleges elégedetlenség a laboratóriumok vérvételi szolgáltatásához kapcsolódóan az alkalmankénti hosszú várakozási időre, sorbanállásra vezethető vissza, illetve a tájékoztatás és a laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatos kérdéseikre várt részletes válasz hiánya rontja az általános megítélést. A lakosság 43%-a számára nem kellően érthető a leleteken szereplő információ. Egy internetes oldal vagy nyomtatott tájékoztató füzet bevezetése a lakossági válaszadók kétharmada számára hasznos és szükséges lenne, de kiemelten fontos volna a szakorvosok leletértékelése, ezt nem váltja ki semmilyen eszköz. Az MLDT munkatársai szerint is az ismeretterjesztés és tájékoztatás lenne az elsődleges feladat a lakosság felé, melynek formája a nyomtatott platformok mellett a nyilvános szereplés, előadás és a szűrőprogramok lehetnének. 6. ábra Az egyes szakorvosi területek tekintélye, csökkenő sorrendben, a lakossági válaszadók véleménye alapján (N=500) Finanszírozási rendszer A laboratóriumi diagnosztika finanszírozási rendszerét a Társaság dolgozói szerint alapjaiban kellene átgondolni. A jelen finanszírozás tarthatatlan, elszakadt a gazdasági realitásoktól. Az alacsony költségvetés mellett kiemelt okként jelentkezett az, hogy a klinikai társzakmák, ún. megrendelők nincsenek tisztában az egyes vizsgálatok költségeivel, és sok felesleges vizsgálatot végeztetnek velük, ennek mértékét 23-33%-ra tették a válaszadók. A feleslegesen kért vizsgálatok okai között elsősorban a vizsgálatok ismételt elren- 7. ábra A finanszírozási rendszer megítélése, az MLDT tag válaszadók véleménye alapján (N=150), % 58 IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS 8. ábra Laboratóriumi vizsgálattal való elégedettség, a lakossági válaszadók véleménye alapján (N=500) 9. ábra A lelet érthetősége, a lakossági válaszadók véleménye alapján , N=500 LABORDIAGNOSZTIKA STRATÉGIAI LÉPÉSEK A kutatási eredmények figyelembevételével az MLDT vezetősége most az elsődleges stratégiai lépések kialakításán dolgozik. A felmérést végző tanácsadó cég javaslata szerint az elsőként elvégzendő feladatok a következők: Folyamatoptimalizálás A kapacitás-kihasználtság optimalizálásával a folyamatok felgyorsítása, mely a lakosság elégedettségének növeléséhez vezet. Felesleges vizsgálatok A társzakmák bevonásával felülvizsgálni a kért vizsgálatokat szükségesség és feleslegesség szempontjából, esetleges érdekeltségi rendszer koncepciójának kidolgozása. Lakossági tájékoztatás Projekt indítása, melynek célja a lakossági edukáció. Az elismertség növelése Szakértő csapat bevonásával projekt indítása, melynek célja szakmai és lakossági PR terv kialakítása a laboratóriumi diagnosztika elismertségének növelése. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Kovács L. Gábor a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát 1972-ben, majd klinikai laboratóriumi vizsgálatokból és neuroendokrinológiából szakvizsgázott. 1979-től az orvostudomány kandidátusa, 1986-tól az MTA doktora, 2004-től az MTA levelező, 2010-től rendes tagja. Az elmúlt években a PTE tudományos rektorhelyettese, illetve a Laboratóriumi Medicina Intézet igazgatója volt. Jelenleg a PTE Szentágothai János Kutatóintézetének elnöke. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Orvostudományi Bizottságának, valamint a Magyar Rektori Konferencia Orvostudományi és Egészségtudományi Bizottságainak elnöke. Az MTA Doktori Tanácsának tagja. Tudományos érdeklődése a hormonális és metabolikus betegségek korai diagnosztikája, korai diagnosztikus biomarkerek kutatása. Munkáját számos alkalommal ismerték el kitüntetéssel. Dr. Ajzner Éva 1992-ben végzett általános orvosként a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, az orvosi laboratóriumi vizsgálatok és a molekuláris genetika szakorvosa. 2003-ban a ritka véralvadási zavarok molekuláris szintű vizsgálata területén szerzett PhD fokozatot. Jelenleg osztályvezető főorvos a nyíregyházi oktatókórház Központi Laboratóriumában, habilitált oktató, egyetemi magántanár a Debreceni Egyetemen. Kutatási érdeklődési területei: a trombóziskészség fokozódás laboratóriumi markereinek vizsgálata, a minőség és kompetencia elvű betegközeli laboratóriumi diagnosztika és a posztanalitikai folyamatok külső minőségbiztosítása. A „European Federation of Laboratory Medicine (EFLM)” poszt-analitikai valamint „Critical-risk Result management” munkacsoportjának vezetője, a Szakmai Kollégium Orvosi Laboratóriumi Tanács tagja és a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság 2015-től pozícióba lépő leendő elnöke. Dr. Liszt Ferenc a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán szerzett okleveles vegyészmérnöki diplomát 1975-ben. 1983-ban biológiai doktor lett a Pécsi Orvostudomány Egyetemen. Ugyanitt szerzett 1994-ben PhD fokozatot, majd 1998-ban a Janus Pannonius Tudományegyetemen MBA diplomát. Klinikai biokémikus szakképesítést szerzett 2006ban. 1976-tól a jelenlegi PTE Laboratóriumi Medicina Intézet munkatársa, 2002-től egyetemi docens, jelenleg is az intézetigazgató helyettese. A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság titkára, a Szakmai Kollégium Orvosi laboratóriumi Tanács tagja. Szakmai tevékenységét a Magyar Laboratóriumi Diagnosztika Társaság Pándy éremmel jutalmazta. XIV. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia 2014. december 10. Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS 59