IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

IME-META VIII. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia

  • Cikk címe: IME-META VIII. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 43-46
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
  • Alrovat: KONFERENCIABESZÁMOLÓ

Absztrakt:

Haladtunk-e az egészségügyi rendszer hatékonyságának javítása felé? – e címmel tartotta meg nyolcadik országos konferenciáját az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) 2014. június 18-19-én Budapesten. A teltházzal zajló rendezvényen élénk érdeklődés kísérte mind a főtémát különböző szemszögből megvilágító előadásokat, mind a poszter-sétát és a tanácskozást lezáró kerekasztal-vitát. A plenáris ülésen és a szekciókban elhangzott legfontosabb megállapításokat, előremutató gondolatokat kétrészes tudósításunkban adjuk közre.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Pásztélyi Zsolt
Tartalom IME Szerkesztőség
Professzionalitásra törekszik a MEDICINA 2000 Szövetség Boromisza Piroska
Komplex fluoreszcens digitális mikroszkópot fejlesztett a 3D Histech Kft. IME Szerkesztőség
Betegirányítás a járóbeteg szakellátásban: a frusztráló várakozás csökkentése Dr. Bedő Zoltán, Pellei Éva, Pusztai László, Dr. Tóth Tibor, Dr. Lampé Zsolt
Állandó mentőállomás Akarattyán IME Szerkesztőség
Addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek felépülésében Boros Károlyné
Gazdaságtudományi Kar (GTK) néven új, integrált kar kezdi meg működését augusztus elsejétől a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán IME Szerkesztőség
A COPD – egy aluldiagnosztizált népbetegség. Program a betegség jobb megismeréséért és ellátásáért Dr. Kovács Gábor
Korszakváltás a daganatgyógyászatban? Dr. Boros G. László
Hiperbár oxigénterápia Dr. Szolnoki Nikolett
III. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
A hagyományos és a komplementer medicina Prof. Dr. Kárpáti Pál
XV. Szolgáltatásmenedzsment – Outsourcing Konferencia IME Szerkesztőség
Adherencia program, támogatásvolumen szerződés, vagy valami más? – a jogi elhatárolás szempontjai Dr. Ilku Lívia , Dr. Vizi János
IME-META VIII. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
Segéd-egészségőrök csatlakoznak az alapellátás fejlesztéséhez IME Szerkesztőség
A depresszió kezelésének egészséggazdasági értékelése Magyarországon a gazdasági válság éveiben Jeskó József
Vasútegészségügyi NKK Kft. Hévízi Egészségügyi Központjának kombinált épületenergetikai fejlesztése IME Szerkesztőség
(Táv)leletezés és munkamenedzsment Dr. Bágyi Péter , Mohai Viktor
A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete Dr. Ajzner Éva, Dr. Liszt Ferenc, Prof. Dr. Kovács L. Gábor
XIV. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia IME Szerkesztőség
Integrált automatizációs rendszer a laboratórium szolgálatában Dr. Kovács Bettina
Business Superbrands díjazott lett a Diagnoscan Magyarország IME Szerkesztőség
Székletből végzett laboratóriumi szűrővizsgálatok szerepe és jelentősége a gasztroenterológiai megbetegedések diagnosztikájában Dr. Széll András
Tisztújítás a Semmelweis Egyetem Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóságán - Interjú Dr. Valent Sándorral Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ IME-META VIII. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia Összefoglaló I. „Haladtunk-e az egészségügyi rendszer hatékonyságának javítása felé?” – e címmel tartotta meg nyolcadik országos konferenciáját az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) 2014. június 18-19-én Budapesten. A teltházzal zajló rendezvényen élénk érdeklődés kísérte mind a főtémát különböző szemszögből megvilágító előadásokat, mind a poszter-sétát és a tanácskozást lezáró kerekasztal-vitát. A plenáris ülésen és a szekciókban elhangzott legfontosabb megállapításokat, előremutató gondolatokat kétrészes tudósításunkban adjuk közre. A konferenciát Prof. Kozmann György, az IME főszerkesztője, valamint Dr. Inotai András, a META elnöke nyitotta meg. A tanácskozás a plenáris üléssel vette kezdetét, amelyen szó esett többek között az egészség-gazdaságtan hazai súlyáról, az egészségpolitika mozgásterét jelentősen meghatározó makrogazdasági környezet alakulásáról, a személyre szabott medicina távlatairól, a bizonyítékokon alapuló orvoslásról és az új orvos-szakmai evidenciák egészség-gazdaságtani elemzésekre kifejtett hatásáról. Az első előadásban Dr. Inotai András összegezte, hogy milyen eredményeket ért el Magyarország az egészséggazdaságtani kapacitások fejlesztésében. Mint elmondta, a Nemzetközi Egészség-gazdaságtani Társaság (ISPOR) adatai alapján végzett összehasonlításból kiderül, hogy a graduális és posztgraduális képzés, a módszertan és a tudományos közéleti háttér tekintetében hazánk élen jár a közép-kelet-európai régióban. Ám – hívta fel a figyelmet az előadó – hiábavaló még a legjobb egészség-gazdaságtani elemzés is, ha annak konklúziói nem épülnek be az egészségpolitikai döntéshozatalba. A META szakmai partner a döntések előkészítésében és monitorozásában, és fontos feladatának tekinti a döntéshozatal transzparenciájának további erősítését. A magyar egészség-gazdaságtani szakértők számos nemzetközi szervezetben – például WHO, OECD, IMEA, ISPOR – képviselik hazánkat, a META a regionális együttműködések egyik fő motorja. Dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának egyetemi docense előadásában a magyar egészségügy másfél évtized alatt bekövetkezett változásait elemezte. Az előadó néhány technológiai terület felvillantásán keresztül kereste arra a választ, hogy mit értünk el a hatékonyság javításában és milyen tartalékaink maradtak. A HFA-DB (European Health for All database) adatai azt mutatják, hogy az elmúlt 20 évben a nyugati államok jelentős mértékben növelték a GDP-arányos egészségügyi kiadásaikat, ennek megfelelően polgáraik születéskor várható élettartama is megnőtt. Ettől eltérő a magyar helyzetkép: az egészségügyi kasszában többnyire elvonások, esetenként forrásbővítések történtek, mindezek ellenére a lakosság születéskor várható élettartama mégis javult. Az előadó rámutatott, hogy az elmúlt tizenöt évben szép eredményeket értünk el a hatékonyság-javulás terén. „Karcsúsították” a kórházi szektort, azonban 70 százalékra csökkent az ágykihasználtság – naponta 12 ezer üres ággyal a rendszerben – ami egyben azt is jelenti, hogy további kapacitástartalékokkal rendelkezünk. Számos olyan alulról induló, előremutató kezdeményezés is történt, amelyekre építeni lehetne, ám ezek nagy része megtorpant. „Újjáélesztésükhöz” módszertani fejlesztésre és a szakmák közötti együttműködésre van szükség. Igen jól összeállított nemzeti programokkal rendelkezünk (pl. COPD, diabétesz, rákellenes programok), koherens megvalósításukra részben a krónikus betegség-gondozási programokon keresztül van mód. Az előadó kiemelte az infokommunikációt, amely nem csak a mindennapi életben, hanem az egészségügyben is jól hasznosítható, ám ennek a területnek meglehetősen hiányos az egészség-gazdaságtani megalapozottsága. Mondandóját zárva Dr. Dózsa Csaba szorgalmazta a bemutatott szakterületek egészséggazdaságtani módszertanának mielőbbi rendezését. Dr. Surányi György, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora a magyar gazdaság makrogazdasági pályájának közelmúltbeli alakulásáról adott áttekintést. Mint elmondta, 2010-2013 között – elsősorban a járműiparnak köszönhetően – átlagosan évi félszázalékos növekedést tudtunk felmutatni, ami a közepesnél is gyengébb eredmény. A munkanélküliség 2012 végétől kezdve markánsan csökkent, 340-350 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma. Azonban a növekmény több mint fele a közfoglalkoztatásnak tudható be, míg a privát szektor által fenntartható módon létrehozott munkahelyek száma nem haladja meg a 15-20 ezer főt. A GDP alakulásában azt láthatjuk, hogy az export hozta létre a GDP pozitív stagnálását, ez a hajtóereje az idén várható 2,5-3 százalékos növekedésnek. Az államháztartásról szólva Surányi György professzor elmondta, hogy 2006 óta – a 2011-ben történt megtorpanást leszámítva – folyamatosan javul az ország belső pénzügyi egyensúlya. Ugyanakkor a médiában hangoztatott gondolat, miszerint mostanra sikerült stabilizálni az államháztartást, árnyaltabb megközelítést igényel. Ha összevetjük a korrigált és nem korrigált mutatókat, azt látjuk, hogy 2007-2013 között nagyjából 4% körül mozgott az államháztartás hiánya. 2007-2008-ban igen jelentős fiskális megszorítás történt, miközben 2011-ben a költségvetés jelentős kiengedésének lehettünk tanúi. Az előadó rámutatott a magyar gazdaságpolitikában rejlő ördögi körre, amelynek következményeként 2010 után sem tudtunk elmozdulni a régióhoz képest leszakadó pályáról. A gazdaságpolitika abból indult ki, hogy az adórendszer IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS 43 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ átalakításával olyan ösztönzést adhat a gazdaságnak, ami egy-két éves csúszással keresleti többletet idéz elő belföldön, és mind a beruházásokat, mind a fogyasztást kellő mértékben támogatja. Ennek megfelelően foglalkoztatási- és jövedelemtöbblet alakulhat ki, aminek következtében az adóbevételek is növekedhetnek. Mindez pedig – a feltételezés szerint – egy tartós, gyors gazdasági növekedés feltételeit teremti meg. Mi történt valójában? Bevezetésre került az egykulcsos szja, a családi adókedvezmény, a társasági nyereségadókulcs csökkentése, ami összességében 800-900 milliárd forintot, azaz a GDP 2,5 százalékának megfelelő jövedelmet hagyott kint a gazdaság szereplőinél, azt remélve, hogy további fogyasztás és beruházás növekedés fog bekövetkezni. Még ebben a nem reális, de pozitív megközelítésben is tisztában voltak a döntéshozók azzal, hogy ez a 800-900 milliárd forint rövidtávon a költségvetési egyensúly romlását fogja előidézni, mert a várt hatások nem azonnal fognak bekövetkezni. Ezért átmenetileg olyan döntéseket kellett hozni, amelyekkel áthidalható ez a periódus. Ennek egyik eszköze volt a nyugdíjrendszer recentralizálása, másik a szektorális adók bevezetése. Tehát egyfelől fiskális lazítással, másfelől megszorítással találtuk magunkat szemben. A 2700 milliárd forintot kitevő megszorításokra a piacgazdaság elbocsátásokkal, a beruházások elhalasztásával és a teljesítmény visszafogásával reagált. A külső egyensúly minden kétséget kizáróan javult: a 20012008 közötti, fenntarthatatlan külső egyensúlyi pozícióból komoly külső többletre tett szert Magyarország. A 2001-es bruttó külföldi adósságállomány 2009-re 113-115 százalékra emelkedett, ahonnan az elmúlt öt évben dinamikusan 88 százalékra csökkent, ugyanez a tendencia figyelhető meg a nettó külföldi adósságállomány alakulásában is. Surányi György professzor elmondta: a monetáris politika nemhogy tompította volna a gazdaság bukdácsolását, hanem még fel is erősítette. Azokban az időszakokban, amikor szándékosan vissza akartuk fogni a belső keresletet, a monetáris politika emelte a kamatokat, és a devizahitelek ösztönzésével évente átlagosan 30 százalékos devizahitelállománynövekedés következett be. Megjegyezte: a rezsicsökkentés politikailag sikeres, közgazdász szemmel azonban súlyosan felelőtlen lépés. Olyan gyors inflációcsökkenés következett ugyanis be, aminek nagyon súlyos, középés hosszútávra kiható következményei vannak az egész magyar gazdaság egyensúlyára, de elsősorban az államháztartásra nézve. A rezsicsökkentés hatására lezuhanó infláció azzal járt, hogy tavaly és idén lényegesen megemelkedett a reálnyugdíjak értéke. A másik tétel a kamatkiadásokkal kapcsolatos: tudniillik amikor az állam az előző 3-5 évben kibocsátotta az adósságfinanszírozás instrumentumait, ezekre a kötvényekre 5-7 százalékos kamatot vállalt. Ezek a kamatszintek a kibocsátáskor körülbelül nulla reálkamatnak feleltek meg, ma viszont, amikor nulla az infláció, az 5-7 százalékos nominálkamatok ugyanakkora reálkamatnak számítanak. Ez azt jelenti, hogy az állam adósságszolgálatának tényleges terhe lényegesen megugrik. Az adósságszolgálat és a megnövekedett nyugdíjteher teljes mértékben kiviszi a rendszerből azt a többletet, amit a GDP elő- 44 IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS állít. Befejezésül Surányi György professzor rávilágított: a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme – külföldi és hazai szakértők szerint egybehangzóan – jelentősen leesett, átlagosan 1-1,5 százalékos pályán mozog. Mindemellett nem szabad, hogy megtévesszen minket az idei 3 százalékos növekedési ütem, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad a későbbiekben. Értelmes, jól öszszehangolt fiskális és monetáris politikával, a költségvetési prioritások átrendezésével, valóban kiszámítható gazdaságpolitikával módja lenne Magyarországnak, hogy a következő években a növekedési ütemet jóval 3 százalék fölé vigye és akár az 5 százalékot is elérje – mondta előadása befejezéséül Surányi György professzor. Prof. Barkai László, a Magyar Diabetes Társaság elnöke a diabétesz kezelésében megvalósuló bizonyítékokon alapuló orvoslás és szolgáltatásvásárlás legfontosabb szempontjait mutatta be. Elmondta, hogy a cukorbetegség globális népegészségügyi probléma, előfordulása drámaian növekszik. Az ellátás kapacitása és a rendelkezésre álló források szűkülnek, ennek társadalmi következményei beláthatatlanok. A Nemzeti Diabetes Program szakmai tudományos bizonyítékok alapján megfogalmazott célkitűzéseinek megvalósítása kiutat jelenthet a nehéz helyzetből. A program célkitűzései között szerepel a nagyfokú kockázattal rendelkező egyének felismerése, s körükben a diabétesz és kardiovaszkuláris kockázat csökkentésének elérése. A diabétesz és előállapotainak korai felismerésével a 2-es típusú diabétesz incidenciájának növekedése megáll, majd csökkenni kezd. Ezért tudatosítani kell a cukorbetegség kockázati tényezőit a lakosság körében, és idejekorán kell biztosítani a megfelelő terápiát a kiszűrt betegek számára. Mindehhez az egészséggazdaságtani bizonyítékokon alapuló döntéshozatal és forráselosztás megvalósítása szükséges. Ezt követően Dr. Falus András egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézetének igazgatója plenáris előadását hallhattuk a jelenkori medicina legfontosabb kihívásairól. Ezek közé tartoznak a nagy népbetegségek, a gyógyításban alkalmazott gyógyszerek nem kívánt mellékhatásainak kivédése, a népesség átlagéletkorának kitolódása, az őssejt-terápia és a modern – malignus és allergiás betegségek elleni – oltóanyagok kifejlesztése. Dr. Falus András kifejtette, hogy a genetika fejlődésének mérföldkövét jelentette a DNS modell megalkotása 1953-ban, majd a humán genom, azaz a teljes örökítő anyag elolvasása 2001-ben. A humán genom óriási információmennyiséget hordoz: minden ember szervezetében 26 ezer gén, 23 kromoszóma, 3,2*109 bázispár, és kb. 7,6-7,8 fénynapnyi(!) DNS található. Mint azt az akadémikus elmondta, az elképesztően gyors léptékben fejlődő vizsgálati módszereknek – elsősorban az új generációs, egyre olcsóbb szekvenáló eljárásoknak köszönhetően – másfél évente megkétszereződik a kinyert szekvencia-adatok mennyisége. 2010 végén befejeződött az „Ezer genom” program, idén őszre várható 2500 genom elolvasása, sőt, egy hatalmas kínai tömegvizsgálat 2017-re már ötmillió genom elolvasását helyezte kilátásba. A robbanásszerű fejlődés azt eredményezheti, hogy EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ hat-nyolc év múlva már mindannyiunk zsebében ott lapulhat a saját információkészletünket tartalmazó személyes DNSchipkártya. Ennek a hatalmas adathalmaznak az ismerete akkor fordítható az emberiség javára, ha sikerül megfejteni – annotálni – a teljes emberi örökítő anyagot. A hálózat-szemléletű rendszerbiológia – az ún. epigenetika – eszközeivel a tudósok kimutatták, hogy bizonyos epigenetikai faktorok, például a táplálkozás, a fizikai aktivitás, az életünk során beszedett gyógyszerek és egyéb tényezők képesek reverzibilis módon megváltoztatni a szüleinktől örökölt genetikai állományunkat. A nemrégiben elhunyt Kopp Mária kutatási eredményeire utalva az előadó hangsúlyozta: létezik pszichológiai epigenetika is. Az Egyesült Államokban élő magyar hálózatkutató, Barabás László alkotta meg a betegségtérkép fogalmát. Sok ezer betegadat feldolgozása és a modern számítógépes programok alkalmazása révén az epigenetikával foglalkozó kutatók olyan interaktív hálózatok létrehozásán fáradoznak, amelyek segítségével modellezhető egyes betegségek közös génhálózata. Dr. Falus András felhívta a hallgatóság figyelmét a perszonalizált orvoslás jelentőségére. A személyre szabott medicina egyik nagy sikertörténete az ún. in silico vakcinatervezés, ami nem más, mint olyan védőoltások kifejlesztése a rendelkezésre álló adatbázisok és intelligens szoftverek felhasználásával, amelyek a lehető legjobb immunválaszt eredményezik. Komoly eredményeket sikerült elérni a gyógyszer-mellékhatások genetikai predikciója terén is. Dr. Géczi Lajos, az Országos Onkológiai Intézet centrumvezetője a prosztatarák modern kezelési lehetőségeit ismertette. Férfiak esetében a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganattípusról van szó, hazánkban évente 3700 új esetet diagnosztizálnak és minden évben ezer honfitársunk hal meg ebben a betegségben. A kezelési lehetőségek egyre szélesedő tárháza mellett tovább folynak a kutatások, amelyek új információval segíthetik a prosztata rosszindulatú daganatainak jobb megismerését. Nemrégiben derült fény a tumor heterogén jellegére, a felfedezés nagy valószínűséggel forradalmasítani fogja a betegség kezelését. Az idei ASCO kongresszuson mutatták be először annak a nagy multicentrikus klinikai vizsgálatnak – CHAARTED (ChemoHormonal Therapy Versus Androgen Ablation) – az eredményeit, amely alapvetően meg fogja változtatni az orvos-szakmai irányelveket és hatással lesz a prosztatadaganatok kezelésének egészség-gazdasági szempontjaira is. A konferencia plenáris ülését követően került sor a különböző témaköröket feldolgozó szekciók lebonyolítására. Az első egészségpolitikai blokkban Prof. Simon Tamás, a Magyar Rákellenes Liga elnöke a mellrákban szenvedő betegek gyógyszerszedési szokásait elemezte. Mint elmondta, e betegek házipatikájában az aktuálisan szedett és a készenléti készítmények mellett igen magas az aránya a maradék – java részben az OEP által támogatott – gyógyszereknek. A háztartásokban tartalékolt gyógyszerpaletta időnkénti feltérképezése objektív képet adhat a betegek együttműködéséről és terápiás hűségéről. Dr. Földesi Csenge, a GYEMSZI Technológia-értékelő Főosztályának munkatársa az Alzhei- mer-kór kezelésére irányuló új technológiafejlesztések értékeléséről tartott előadást. Világszerte növekszik a demens betegek száma, a világszerte 600 milliárd dollárra becsült ellátási költség a fejlett társadalmak elöregedésével jelentősen emelkedni fog. Egyre nagyobb figyelem irányul a tünetek megjelenését évekkel, vagy akár évtizedekkel megelőzően indítható terápiás lehetőségek felé. Az erre tervezett klinikai vizsgálatok kapcsán az előadó azokat a HTA szempontokat mutatta be, amelyeket a diagnosztikai és terápiás lehetőségek nagymértékű fejlődése állít elénk. Dr. Szegedi Márta, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága munkatársa a Semmelweis Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel végzett közös vizsgálatról számolt be, amelynek célja a magyar társadalombiztosítás keretében 2012-ben finanszírozott árva gyógyszerek finanszírozási eljárásainak, az érintett betegszámok és az OEP kiadások elemzése volt. A kutatás alátámasztotta, hogy célszerű lenne megfontolni a ritka betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek támogatásának racionalizálását, illetve az ezzel kapcsolatos adminisztráció egyszerűsítését. Az idén immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő nemzetközi blokkban a konferencia külföldi vendégelőadói – Tomasz Bochenek, a krakkói Jagelló Egyetem Közegészségügyi Intézetének docense, Diana Brixner, a Utah Egyetem (Salt Lake City, USA) Farmakoterápiás Intézetének professzora, az ISPOR előző igazgatója, Prof. Dominik Tomek, az ISPOR jelenlegi igazgatója, AnkePeggy Holtorf, a Utah Egyetem docense és Adam Plich, az Európai Generikus Gyógyszerszövetség képviselője – a generikus és biohasonló készítményekkel kapcsolatos egészség-gazdaságtani megfontolásokat helyezték górcső alá, és vitatták meg az előadásokat lezáró panelbeszélgetésben. A második egészségpolitikai blokkban dr. Kuntár Ágnes, az Első Magyar Ellátásszervező Zrt. vezérigazgatója ismertette azt a 2013-ban megindult, svájci finanszírozású praxisközösségi modellprogramot, amely egy új felépítésű alapellátási rendszer kiépítését célozza meg. A pilot program lényege a praxisközösségekre építő totális népegészségügyi megközelítés, amelyben a háziorvosok munkáját új munkatársak – praxisközösségi nővér, népegészségügyi koordinátor, dietetikus, gyógytornász stb. – egészítik ki. Az előadás a modellprogram monitorozásáról, kezdeti tapasztalatairól és a továbblépés feltételeiről adott számot. Prof. Mihályi Péter, a veszprémi Pannon Egyetem egyetemi tanára az eltorzított magyar ár- és bérszínvonal hatásait elemezte 2011-re vonatkozó OECD adatok alapján. A friss adatokat összevetve a korábbi, 1996-os, illetve 2005-ös adatokra épült saját publikációk eredményeivel, arra kereste a választ, hogy az eltelt tizenöt év során a hazai árrendszer egészségügyi szempontból releváns komponensei közelítettek-e, vagy távolodtak a fejlett országok átlagához képest. Dr. Vokó Zoltán, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi docense az egyes onkológiai betegségek prognózisának és költségének finanszírozói adatbázison alapuló elemzését mutatta be, amely az ELTE TáTK Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtan Tanszéke, a Syreon Kutató Intézet, az Rx Target és a SZIE IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS 45 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA ÖSSZEFOGLALÓ ÁOTK Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszéke együttműködésében készült. A kutatás az OEP finanszírozói adatbázisa alapján elemezte a vastag- és végbélrák, az emlőrák, a prosztatarák és a tüdőrák előfordulását, túlélését és egészségügyi költségeit. A tanulmány eredményei – összevetve egyéb hazai és nemzetközi adatokkal – arra utalnak, hogy a valós gyakorlatot tükröző finanszírozói adatbázisok hasznosíthatóak az onkológiai megbetegedések epidemiológiai és gazdasági elemzésére. A konferencia első szakmai napjának végeztével a résztvevők sétahajózással egybekötött díszvacsorán vettek részt, ahol ünnepélyes keretek közt sor került a META által meghirdetett nemzeti és nemzetközi publikációs díjak átadására. A díjat 2014-ben a társaság elnöksége a bírálóbizottság ja- vaslata alapján Páll Nóra, Kováts Tamás, Pollner Péter szerzőknek a „Hálózatok a gyógyszerforgalmi adatok elemzésében” c. cikkért adományozta, amely az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja XII. évfolyamának Egészség-gazdaságtan különszámában, 2013 decemberében jelent meg. A nyertes nemzetközi publikáció Raymond Odhiambo, Jagpreet Chhatwal, Shannon Allen Ferrante, Antoine El Khoury, Elamin Elbasha Economic Evaluation of Boceprevir for the Treatment of Patients with Genotype 1 Chronic Hepatitis C Virus Infection in Hungary c. cikke, amely a Journal of Health Economics and Outcomes Research 2013;1(1):62-82 számában jelent meg. Gratulálunk a szerzőknek! Munkatársunktól Segéd-egészségőrök csatlakoznak az alapellátás fejlesztéséhez 38 ezer felnőtt és 10 ezer gyermek egészségügyi alapellátásának újjászervezését segíti a jövőben az a húsz segéd-egészségőr is, aki július 29-én vehette át „ápolási asszisztens” oklevelét a Debreceni Egyetemen. A diploma-átadó ünnepségen jelen volt: Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkóztatásért felelős helyettes államtitkára és Dr. Beneda Attila, az EMMI egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkára is. A végzetteket köszöntötte, és kiemelt szerepükről beszélt Dr. Bartha Elek rektorhelyettes, Dr. Ádány Róza intézetigazgató és Dr. Papp Magor, a program szakmai vezetője. Svájci- Magyar Együttműködési Program keretében megvalósuló Alapellátás-fejlesztési Modellprogram részeként világviszonylatban is úttörő módon, először hazánkban honosították meg, hogy az egészségügyi alapellátáshoz olyan dolgozók csatlakoznak közalkalmazotti jogviszonyban, akiknek munkaköre a segéd-egészségőri (roma egészség-mediátori) feladatok ellátása. A program keretében 16 észak- és kelet-magyarországi település, összesen 24 háziorvosi praxisa állt össze négy praxisközösséggé a humánerőforrás hatékonyabb hasznosítása és a szolgáltatások optimális szervezése érdekében. A praxisközösségek háziorvosi, házi gyermekorvosi praxisok partneri együttműködésén alapulnak, melyek kiegészülnek dietetikussal, gyógytornásszal, egészségpszichológussal, népegészségügyi szakemberrel, praxisközösségi nővérrel. A program céljaival összhangban, a körzeti és iskolai védőnők is praxisközösségek tagjaivá válnak, és a korábbinál szorosabb kapcsolat alakul ki a térségben dolgozó iskolaorvosokkal. A helyi lakosság jobb elérését, eredményesebb bevonását segéd egészségőrök segítik a programban, akik a háziorvosok és a kisebbségi önkormányzatok közreműködésével kerültek kiválasztásra. A segéd egészségőrök speciális, OKJ szintű képzést kaptak, ami későbbi szakmai életútjukhoz is segítséget nyújt. A háziorvosok eredményes munkáját segítik egészségfejlesztéssel és népegészségüggyel foglalkozó szakemberek is. Tevékenységük nyomán a háziorvosi ellátás mellett aktív prevenciós tevékenység valósul meg, kiegészülve helyi közösségi programokkal, szolgáltatásokkal, köztük egyéni és csoportos életmód tanácsadással. A program célja, hogy a gyógyítás mellett a megelőzést és az egészségfejlesztést is az alapellátás fókuszába állítsa, és szűrésekkel, életmód-tanácsadással, valamint különböző egészségfejlesztő- és oktató programokkal járuljon hozzá a helyi lakosság egészségi állapotának javításához, egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítéséhez. A program kiemelt célként kezeli az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek felszámolását, a hátrányos helyzetű lakosság bevonását, különös tekintettel a roma lakosságra. A modellprogram 2012 – 2016 között zajlik, s hosszú távon a hazai alapellátási rendszer megújításának alapjául szolgálhat. A program 76 fő számára biztosít új munkahelyet, a többletmunka díjazásával pedig további, mintegy 80 egészségügyi dolgozó megélhetését segíti. A program összköltségvetése 3682 milliárd forint, ennek a 85%-át a svájci, 15%-át a magyar költségvetés biztosítja. A programban részt vevő települések: • Borsodnádasdi Praxisközösség: Arló, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Járdánháza • Berettyóújfalui Praxisközösség: Berettyóújfalu, Hencida, Komádi, Mezőpeterd, Magyarhomorog • Hevesi Praxisközösség: Átány, Heves, Kömlő, Tiszanána • Jászapáti Praxisközösség: Jászapáti, Jászkisér, Jászivány 46 IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS