Intézmények:Kenézy Gyula Kórház- és Rendelőintézet Debrecen
Évfolyam: XIV. évfolyam
Lapszám:2015. / 8
Hónap:október
Oldal:30-34
Terjedelem:5
Rovat:MENEDZSMENT
Alrovat:MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS
Absztrakt:
Minden szervezet egyre inkább törekszik ésszerű környezetkímélő működést elérni és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani környezeti politikájával és céljaival összhangban. Mindez egyre szigorúbb jogi szabályozás, a gazdaságpolitika és más környezetvédelmi intézkedések fejlesztése közepette megy végbe, miközben az érdekelt felek egyre növekvő aggodalmuknak adnak hangot a környezettel kapcsolatos kérdéseket és a fenntartható fejlődést illetően.
Angol absztrakt:
All organizations are increasingly concerned with achieving and demonstrating sound environmental performance by controlling the impacts of their activities, products and services on the environment, consistent with their environmental policy and objectives. They do so in the context of increasingly stringent legislation, the development of economic policies and other measures that foster environmental protection, and increased concern expressed by interested parties about environmental matters and sustainable development.
Intézmény: Kenézy Gyula Kórház- és Rendelőintézet Debrecen
[1] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN ISO 14001 Kör nyezetközpontú irányítási rendszerek. Követel mények és alkalmazási irányelvek. Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 14001:2005)
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Környezetirányítási tapasztalatok az egészségügyben Guba Tamás, Dr. Lampé Zsolt, Dr. Fábián György, Kenézy Gyula Kórház- és Rendelőintézet, Debrecen Minden szervezet egyre inkább törekszik ésszerű környezetkímélő működést elérni és ennek meglétét bizonyítani, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásait szabályozott keretek között tartani környezeti politikájával és céljaival összhangban. Mindez egyre szigorúbb jogi szabályozás, a gazdaságpolitika és más környezetvédelmi intézkedések fejlesztése közepette megy végbe, miközben az érdekelt felek egyre növekvő aggodalmuknak adnak hangot a környezettel kapcsolatos kérdéseket és a fenntartható fejlődést illetően. All organizations are increasingly concerned with achieving and demonstrating sound environmental performance by controlling the impacts of their activities, products and services on the environment, consistent with their environmental policy and objectives. They do so in the context of increasingly stringent legislation, the development of economic policies and other measures that foster environmental protection, and increased concern expressed by interested parties about environmental matters and sustainable development. tők kizártnak tartják a szeptemberi, vagy a decemberi megjelenést is). MIRE VALÓ A KIR? Mint minden irányítási rendszer esetében, a KIR-nél is az alábbi három lényeges kihívásokra kell megfelelő választ találnunk: • Követelményeket támaszt a „korszerű” környezetvédelem megvalósításához • Merhetővé teszi a környezeti teljesítményt • PDCA keretbe helyezi a környezetirányítást (PDCA = tervezés (plan) – végrehajtás (do) – ellenőrzés (check) – intézkedés (act). A cél az, hogy a rendszer alkalmazható legyen mindenféle típusú és méretű szervezethez és igazodni tudjon különböző földrajzi, kulturális és társadalmi feltételekhez, illeszkedjen a vállalatirányítás rendszeréhez. MIÉRT HASZNOS A KIR KIÉPÍTÉSE? • • BEVEZETÉS • Számos szervezet végzett környezeti átvizsgálást vagy auditot, hogy értékelje a környezeti teljesítményét. Ezek az átvizsgálások vagy auditok azonban önmagukban még nem elegendők ahhoz, hogy egy szervezetnek kellő biztonságot nyújtsanak: működése nemcsak kielégíti, hanem továbbra is ki fogja elégíteni a jogszabályokban előírt és saját környezeti politikájában megfogalmazott követelményeket. Hogy a szervezet hatékony legyen, ezeket a követelményeket irányítási rendszerébe integráltan kell teljesítenie. A környezetközpontú irányítás tárgyú nemzetközi szabványoknak (mint az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak, továbbiakban: KIR) a célja az, hogy a szervezetek irányítását eredményesen kössék össze egy környezetközpontú irányítási rendszer elemeivel, elősegítve a szervezeteket a kitűzött környezeti és gazdasági céljaik elérésében. Ezeknek a szabványoknak, akár más nemzetközi szabványoknak, nem céljuk, hogy a kereskedelem elé nem vám jellegű akadályokat gördítsenek, vagy növeljék, vagy módosítsák valamely szervezet jogi kötelezettségeit. Maga a szabvány (akárcsak az univerzális ISO 9001), szintén revízió alatt van, érkezésének ideje bizonytalan (egyes szakér- • • • 30 IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER • • • Rákényszerít arra, hogy olyan célok kerüljenek kitűzésre, amelyek javulást eredményeznek Tisztázódnak a felelősségek a környezetvédelmi feladatok körül Eszközrendszert ad a jobb környezeti teljesítmény eléréséhez Összpontosít a jogszabályi megfelelésre Nagyobb garancia a jogszabályok teljesítésére Bevonja a (felső) vezetőket a környezetvédelmi kérdésekbe Jelentősen csökkenti a működésből fakadó környezeti kockázatokat Rákényszerít, hogy a felelősök ne hanyagolják el a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat Felkészít/ráhangol az energetikai auditra, vagy az ISO 50001 energiairányítási rendszerre MIÉRT JÓ AZ ISO 14001 SZABVÁNY SZERINTI TANÚSÍTÁS? • • • • • • Elfogadottá teszi a vállalat tevékenységét Biztosíthatja bizonyos pályázatokon való részvételt Erősíti a vállalat hírnevét Időszakonként megmozgatja az egész vállalatot Lehetőséget ad a beszállítók környezetvédelmi szempontú minősítésére Üzleti előnyt jelenthet olyan esetekben, ahol elvárásként megjelenik alkalmazásának szükségessége MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A RENDSZER SAJÁTOSSÁGAI, AVAGY MIBEN TÉR EL A KIR A MIR-TŐL? A környezetirányítási rendszer, mint kockázatelemzési és kockázatkezelési szabvány, legjellemzőbb sajátossága az úgynevezett „környezeti tényezők” és „környezeti hatások” összegyűjtése, nevesítése és azok mértékének folyamatos figyelemmel követése. A környezeti tényezők valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan elemei, amelyek kölcsönhatásba kerülhetnek a környezettel. A környezeti hatások a környezetben végbemenő mindennemű olyan változások (akár károsak, akár hasznosak), amelyek egészben vagy részben a szervezet környezeti tényezőiből származnak. zést, „mindössze” környezetterhelést (az előző példánál maradva a vízbázis csökkenése). Amikor a kimeneti tényezők között elérkezünk a hulladékok elemzéséhez, javasolt azt EWC-kód szerinti bontásban kezelni (EWC kód = European Waste Catalogue and Hazardous Waste List, azaz Európai hulladék katalógus és veszélyes hulladék lista. Ebben a katalógusban minden hulladéknak minősülő termék, anyag megtalálható egyedi kódszámmal jelölve. Maguk a kódok megtalálhatók a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről című jogszabályban.). Ennek oka, hogy az egyes hulladéktípusok különböző hulladékkezelési eljárást igényelnek. Az egyes kezelési eljárásokhoz támpontot az úgynevezett hulladékpiramis ad (1. ábra). KOCKÁZATELEMZÉS – LEGYÜNK TISZTÁBAN A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐKKEL ÉS HATÁSOKKAL Bár nincs egységesen elfogadott megközelítés a környezeti tényezők megállapítására, a kiválasztott megközelítés figyelembe veheti például • a kibocsátást a levegőbe, • a kibocsátást a vízbe, • a kibocsátást a talajba, • a nyersanyagok és a természeti erőforrások használatát, • az energia felhasználást, • az energia kibocsátást, például a hőt, a sugárzást, a rezgést, • a hulladékot és a melléktermékeket, • a fizikai tulajdonságokat, például a méreteket, az alakot, a színt, a külső megjelenést. Ahhoz, hogy a „kibocsátás”-t jobban megértsük, gondoljunk a vörösiszap-katasztrófára, ahol a kiömlött veszélyes anyag beleivódott a talajba (növényzet pusztulása), beszivárgott a talaj- és környező felszíni vizekbe (ivóvíz szennyezés, halpusztulás), valamint miután felszáradt, a szél finom por formájában terítette a környéken (egészségkárosodás – légúti és szemirritáció). A kockázatelemzést végezhetjük úgy is, hogy az intézményt fekete doboznak tekintve csak az összesített tényezőkkel és hatásokkal foglalkozunk. Célszerűbb azonban az intézmény fő folyamatain egyenként végigmenni (ebben lehet segítségünkre egy jól kiépített minőségirányítási rendszer) és szakmánként / tevékenységi körönként, vagy akár épületenként / telephelyenként meghatározni a környezeti tényezőket és hatásokat. Gondoljuk át, hogy a napi tevékenység (akár a betegellátás, akár a kiszolgáló műveletek) során hányféle és milyen jellegű (veszélyes) anyagot használunk, azokat mihez használjuk, és mi történik velük a felhasználás után. Ezzel egy időben el kell különíteni a bemeneti (pl. fűtőolaj) és a kimeneti (pl. füstgáz) környezeti tényezőket és hozzájuk kell rendelni a környezeti hatást (légszennyezés). Léteznek olyan környezeti tényezők, melyeknek csak bemeneti oldala van (pl. fúrt kútból kiemelt, de locsolásra használt víz), és a környezeti hatása sem okoz környezetszennye- 1. ábra A hulladékpiramis A környezeti tényezők megállapítása és kiértékelése során vegyék figyelembe a tevékenységek helyszínét, az elemzéshez szükséges költséget és időt, valamint a megbízható adatok elérhetőségét. A környezeti tényezők megállapítása nem igényel részletes életciklus-értékelést. A jogszabályok által igényelt vagy egyéb célokra már elkészített tájékoztatást ebben a folyamatban is fel lehet használni. Ha egy szervezetnek még nincs környezetközpontú irányítási rendszere, célszerű kiindulásként egy átvizsgálással megállapítania jelenlegi helyzetét a környezettel kapcsolatban. Az átvizsgálás terjedjen ki négy fő területre: • a környezeti tényezők megállapítására, beleértve azokat, amelyek a normál működési feltételekkel és az ettől eltérő működési feltételekkel kapcsolatosak, beleértve az indítást és a leállítást, valamint a vészhelyzeteket és a baleseteket; • a vonatkozó jogszabályi és a szervezet által vállalt egyéb követelmények megállapítására; • a környezetközpontú irányítás jelenlegi gyakorlatának és eljárásainak vizsgálatára, beleértve azokat, amelyek a beszerzéssel és az alvállalkozók igénybevételével kapcsolatosak; • a korábbi vészhelyzetek és balesetek értékelésére. KOCKÁZATKEZELÉS – FELKÉSZÜLTSÉG ÉS REAGÁLÁS VÉSZHELYZETEKRE Minden szervezet felelős azért, hogy eljárásokat alakítson ki vészhelyzetekre való felkészültségre és reagálásra, a saját, konkrét szükségleteinek megfelelően. IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER 31 MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Az eljárás/eljárások kialakításakor a szervezet tegye megfontolás tárgyává többek között a következőket: • a helyszíni veszélyek jellege, például gyúlékony folyadékok, tároló edények és nyomás alatti gázok jelenléte, valamint szivárgások és véletlen kibocsátások esetén teendő intézkedések, • egy vészhelyzet vagy baleset legvalószínűbb típusa és mértéke, • baleset vagy vészhelyzet esetén a reagálás legmegfelelőbb módszere(i), • belső és külső kommunikációs tervek, • a környezeti kár minimalizálásához szükséges tevékenység(ek), • a balesetek és a vészhelyzetek különféle típusai esetén teendő enyhítő vagy reagáló tevékenység(ek), • folyamat(ok) szükségessége balesetek utáni kiértékelésre, helyesbítő és megelőző tevékenységek kidolgozásához és bevezetéséhez, • a vészhelyzetekre való reagálás eljárásának (eljárásainak) időnkénti kipróbálása, • a vészhelyzetekre való reagálásban részt vevő személyzet képzése, • lista a kulcsszerepet játszó személyzetről és segítő szolgálatokról, beleértve a kapcsolattartás részleteit (például tűzoltóság, szennyezés elhárítását végző szolgálatok), • kiürítési útvonalak és gyülekezési pontok, • egy közeli létesítménynél (például gyárban, közúton, vasúton) vészhelyzet(ek) vagy baleset(ek) bekövetkezésének lehetősége, valamint • kölcsönös segítség lehetősége szomszédos szervezetekkel. HATÁSÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI A következő paraméter tábla példának tekintendő, alkalmazása során figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és annak megfelelő módosítás szükséges lehet. A hatásértékelés számításakor az egyes szempontoknál kiválasztott értékeket fel kell szorozni, majd összeadni. Attól függően, hogy az egyes hatások üzemszerű, nem üzemszerű, vagy vészhelyzeti hatását vizsgáljuk, más szorzókat érdemes használni. • • • • A szempontok: Környezetre/emberre kifejtett hatás (3x) nincs természet, vagy egészségkárosító hatás észlelhető károsodás, de rövid időn belül magától regenerálódik jelentős károsodás, csak beavatkozással állítható vissza nagyon súlyos károsodás, nem állítható vissza Közvéleményre/érdekelt felekre kifejtett hatás (2x) • nincs hatás • enyhe hatás, a közvélemény érdeklődik, helyi média foglalkozik vele, bírság kiszabásával járhat • lényeges hatás, közvélemény érdeklődik, országos 32 IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER • média foglalkozik vele, a működés felfüggesztésével járhat súlyos hatás, országos közvélemény érdeklődik, országos média foglalkozik vele, engedély visszavonással járhat • Jogszabályi követelmény (1x) nincs jogszabály adminisztratív jogszabály vonatkozik rá korlátozó (határérték), vagy leíró szabályozás vonatkozik rá nem felel meg a vonatkozó szabályozásnak • • • Mennyiség (anyagáram) (2x) az ágazat esetében elhanyagolható mennyiség az ágazat esetében szokásos mennyiség az ágazat estében kimagasló mennyiség • • • NÉHÁNY GYAKORLATI PÉLDA A KIR HASZNÁRÓL Az alábbiakban felsorolunk néhány megtakarítási lehetőséget (az egyes szempontok érvényesítésénél figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat): • • • A jelenlegi jogszabályok értelmében kötelesek vagyunk átvenni a leszállított árut, ha az aznap még lejárati időn belül van. Az anyagrendeléseken, vagy a beszállítói szerződésekben érdemes egyértelműen meghatározni, hogy mekkora lejárati idővel rendelkezzen a leszállított anyag/gyógyszer. Így elkerülhetjük, hogy a polcokon menjen tönkre és kelljen (veszélyes) hulladékként kezelni. Bevált gyakorlat, hogy a leszállított anyagok/eszközt a sofőrtől kapott szállítólevél alapján veszi át a raktáros. Ez a módszer azonban mindössze azt bizonyítja, hogy amit a beszállítónál felraktak a gépkocsira, az érkezett meg a kórház raktárába. Megnéztük-e valaha, hogy a kapott áru milyen összhangban van a megrendelt áruval? Rendszeresen „találkozik-e” a megrendelő és a befogadó oldal? Biztonsági adatlapok. Mikor vizsgáltuk át őket? Biztos, hogy minden, az intézményben használt (beleértve a kiszervezett tevékenységeket, pl.: takarítás) veszélyes anyaghoz rendelkezésre áll? Biztos, hogy mindegyikhez „Biztonsági adatlapot” kaptunk, nem pedig „Minőségi bizonyítványt”, vagy „Szállítói megfelelőségi nyilatkozatot”? A rendelkezésre álló biztonsági adatlapok aktuálisak-e? Tisztában vagyunk-e azzal (és a beszállítóink is tisztában vannak–e azzal), hogy a biztonsági adatlap átadásának kötelezettsége egy „aktív” folyamat, vagyis az átadásra kötelezettnek nem a megrendelő kérésére, hanem az átadott termékkel egyidejűleg kell biztosítania a biztonsági adatlapot. Ugyancsak nem megfelelő és nem is várható el, hogy a megrendelő a gyártó/szállító web-lapján „kutassa fel” és töltse le a neki szükséges adatlapot. MENEDZSMENT • MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Papírtakarékosság – vajon mennyire használjuk ki az informatika lehetőségeit? • Az iktatás mekkora mértékben „gépesített”? Mennyire támogatott az e-mail-ek iktatása, és a belső szabályozás mennyire engedi/tekinti hivatalosnak a belső/külső e-mail küldést hivatalos levelezésnek. • Anyagigénylés – tekintsünk végig egy általánosnak tekinthető folyamatot. A szervezeti egység felelőse összeállítja az igénylistát és kinyomtatja (2 példányban), hogy az egység vezetője aláírja/lepecsételje. A vezető esetleg felülbírálja (ebben az esetben újranyomtatás), végül elfogadja. A felelős ezután elviszi a papírt a logisztikára. Ott összenézik, hogy vajon megegyezik-e azzal, ami a gazdasági rendszerbe lett rögzítve. Ezután iktatják, lefűzik az eredeti példányt, majd kinyomtatják ugyanazt a rendszerből, és átadják a raktárosnak. A raktáros (egyik kezében a papírral, másikban egy guruló konténerrel) összeszedi az igényelt árut; majd leül egy munkaállomás elé és berögzíti, hogy mit talált meg, mit kellene rendelni. Ezután kinyomtatnak egy listát (2 példányban), a megtalált/összegyűjtött áruról, és szólnak az igénylőnek, hogy jöhet. Az igénylő megérkezik és tételesen átveszi az árut (pipálás, megjegyzések, a végén aláírás), – és többé-kevésbé elégedetten távozik. Ugyanis előfordul, hogy nem kapott meg mindent, abból, amit rendelt. Nincs más hátra, előveszi az elmúlt néhány hónap megrendelőit és átvételi elismervényeit, kiteríti az asztalon és összeírja, hogy miből mennyit kellene újrarendelni, mert valamilyen okból nem kapta meg; és összeállít egy újabb megrendelést. Most számoljunk utána, hogy hány szervezeti egységünk van (segíthet a Szervezeti és Működési Szabályzat organogramja), szorozzuk fel a kinyomtatott lapok számával és megkapjuk, hogy egy-egy anyagigénylés alkalmával mekkora papírmennyiséget nyomtatunk ki, tulajdonképpen feleslegesen? És képzeljük el, hogy egy hónapban esetleg többször rendelünk… és akkor még nem számoltunk a festékkel, nyomtatókopással, áramköltséggel, és az egészre fordított idővel (közvetve a kieső munkaidővel – hiszen ezt az időt a betegtől, a gyógyítástól vettük el). Ilyenkor szoktak elhangozni a következő kifogások: Mi ezt így csináljuk már évek óta/amióta itt dolgozom! Ez van leírva a szabályzatunkban! A szokásainkat magunk alakítjuk ki, a szabályzatainkat magunknak írjuk – itt az ideje a felülvizsgálatnak. • Anyagigénylés – ahogy a mai informatika lehetővé tenné. Az igénylő összeállítja a gazdasági rendszerben az anyagigénylést. Mivel a felület (a rendszer) kapcsolatban áll a raktárral és a logisztikával, az igénylő máris látja, hogy miből mennyi áll rendelkezésre. Összeállította a megrendelést, szól a jóváhagyónak, aki a saját jogosultságával képes módosítani és jóváhagyni a megrendelést. A jóváhagyás után automatikus e-mailt kap az igénylő (mit hagytak jóvá, és • • • • abból mennyi van raktáron), a logisztikus (miből nincs elegendő raktáron, mit kell beszereznie). A raktáros belép a gazdasági rendszerbe és megnézi, hogy az adott egység mit rendelt, pontosabban a megrendelt áruból mi és mennyi áll rendelkezésre. Ezután egyik kezében (amelyikben eddig a papírt fogta) egy tablettel, a másik kezében a fent említett gurulós konténerrel bemegy a polcok közé. Mivel tudja, hogy mi áll rendelkezésre, hamarabb végez (kihagyja az üres polcokat), és közben a tableten (akárcsak korábban a papíron) bejelöli, hogy mit és mennyit szedett le a polcról. Ha végzett, lezárja a folyamatot, amivel egy időben szinkronizálódik a raktárkészlet és az igénylő is kap egy e-mailt, hogy jöhet az áruért. Megérkezett az igénylő, ismét előkerül a tablet és megkezdődik az áru tételes átvétele. Mivel a megrendelés az aktuális raktárkészlet ismeretében zajlott, így nem merül fel a „miért-csak-ennyit-kaptam?” című probléma. Az igénylő a tableten átveszi az árut és ez a részfolyamat is lezárult. Természetesen itt is előfordulhat, hogy az igénylő nem kapott meg mindent. Ebben az esetben belép a gazdasági rendszerbe és lekérdezi a függőben lévő megrendeléseit, és amikor kap egy automatikus e-mailt, hogy bevételezésre került az az eszköz/anyag, amire szüksége van, kezdeményez egy újabb anyagigénylést. (Feladat: számoljuk össze, hogy ebben a változatban, hányszor fordul elő valamilyen formában, a „nyomtatás” szó. Aztán gondoljuk át, hogy mennyire rugaszkodtunk el a valóságtól!) A dolgozóink vajon mennyire környezet–, vagy energiatudatosak? A szelektív hulladékgyűjtésen túl, mennyire figyelnek oda, például az irodák/helyiségek világítására? Egy egyszerű módszer: munkaidő után kívülről járjuk körbe az épületet és nézzük meg, hány (és melyik) irodában maradt égve a világítás? A következő lépés, hogy miért maradt égve? (Persze lehet, hogy éppen túlóráznak, vagy éppen takarítás folyik.) Mi történik a hulladékhővel? Vajon mekkora épületet lenne képes felfűteni? Történt-e felmérés/hatáselemzés, hogy mekkora hőenergia megy kárba? Elgondolkodott-e valaki, hogy hogyan lehetne felhasználni azt? Esetleg gondolkoztunk napkollektorban, szélkerékben? Mennyire megfelelő a vegyianyag raktárunk berendezése? Megvalósul-e a „felülre a port, alulra a folyadékot” elv. (Ha igen, akkor szivárgás/lefolyás esetén csak egy felmosásra van szükség, és nem kell kidobni az alatta tárolt, immár elázott, használhatatlanná vált anyagot is.) Megfelelően elkülönítettük-e egymástól az anyagokat? (Ebben nyújthat segítséget az 1. táblázat.) A veszélyes hulladékot elszállításig tárolnunk kell. Azonban nem mindegy, hogy hol és hogyan: A 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól című jogszabályban részletes leírás található többek között a „munkahelyi gyűjtőhely” és az „üzemi gyűjtőhely” létesítésének feltételeiről és infrastrukturális követelmé- IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER 33 MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS • • az intézmény munkavédelmi felelősével véleményeztetjük, hogy milyen besorolást kapjon az anyag, és utasítjuk, hogy helyezze el a környezeti kockázatelemzésbe • az anyaggal később kapcsolatba kerülő (tárolás, felhasználás során egyaránt) dolgozók oktatásban részesülnek • végül megtörténhet a beszerzés Kiürítési gyakorlatot mikor végeztünk utoljára? Milyen eredményességgel? Jó eredmény, ha megfelelő szintidő alatt mindenki elhagyta az épületet, de vajon tudjuk-e, hogy éppen akkor hány főnek kellett az épületben tartózkodnia? A Tűzriadó-tervben található menekülési útvonalak mennyire naprakészek? Van-e meghatározva gyülekezőpont? Az érintettek tudják-e, hogy hol van a gyülekezőpont? A gyülekezőpont kijelölésénél figyelembe vették-e helyi sajátosságokat (gépjárművek felvonulási területe, szélirány)? ÖSSZEFOGLALÁS 2. ábra A veszélyes anyagok együtt tárolásának lehetőségei. (Forrás: Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet) • nyeiről. Ne feledjük, az intézményünkben keletkezett veszélyes hulladékért mi vagyunk a felelősek egészen addig, amíg az ún, „SZ-jeggyel” bizonyítani tudjuk, hogy az szakszerűen ártalmatlanításra/megsemmisítésre került. Veszélyes anyagok/vegyi anyagok beszerzésekor eléggé körültekintőek vagyunk-e? A beszerzési folyamat, amellyel leginkább meg tudja a dolgozóit (és magát) védeni az intézmény, a következő: • felmerül az igény egy új, az intézményben eddig nem használt vegyi anyag/veszélyes anyag beszerzésére • beszerezzük a magyar nyelvű, hatályos biztonsági adatlapot Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem, a környezetszennyezés/ környezetterhelés csökkentése, a környezettudatos munkavégzés. Ahhoz, hogy egy intézmény ne csak látszatintézkedéseket hozzon, szükséges tisztában lenni a saját működési körülményeivel, a környezetre ható paraméterekkel. Ezek felméréséhez és a megfelelő intézkedések megtételéhez nyújt segítséget az ISO 14001, azaz a környezetirányítási szabvány. Ha a tanúsításon nem is gondolkodunk, akkor is érdemes megismerni a szabványt, elsajátítani gondolkodásmódját. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Siklósi Imrének (Tequa-Zert Kft.) és Lelkes Péternek (EMT Zrt.) a konzultációs lehetőségért, és az építő jellegű kritikáért. IRODALOMJEGYZÉK [1] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN ISO 14001 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és al- kalmazási irányelvek. Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 14001:2005) A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Fábián György 2006-ban szerzett jogi diplomát a Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Karán. Pályafutását a Debreceni Járásbíróságon kezdte, később a Kenézy Kórházban jogászként dolgozott. 2013-tól foglalkozik minőségirányítással és kockázatkezeléssel (ugyancsak a Kenézy Kórházban), elsődleges feladata belső auditok végzése, valamint a külföldi páciensekkel kapcsolatos betegellátás folyamatirányítási, illetve minőségirányítási doku- 34 IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER mentáció koordinálása. 2013-ban szerzett képesítést, több szabványból auditori tevékenység végzésére, minőségirányítási munkatársként. Guba Tamás bemutatása lapunk XII. évfolyamának 2. számában, Dr. Lampé Zsolt bemutatása pedig lapunk XII. évfolyamának 7. számában olvasható.
