IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 2. rész: A szakmai tartalom, a felülvizsgálati koncepció és az alkalmazás első tapasztalatai

  • Cikk címe: A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 2. rész: A szakmai tartalom, a felülvizsgálati koncepció és az alkalmazás első tapasztalatai
  • Szerzők: Dr. Tóth Ágnes Anita, Dr. Safadi Heléna , Dr. Lám Judit, Dr. habil. Belicza Éva, Dr. Fügedi Gergely, Sinka Lászlóné Adamik Erika
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest, Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest, Állami Egészségügyi Ellátó Központ Budapest
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 35-38
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

Absztrakt:

Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere a betegellátás biztonságát célozza azzal, hogy a veszélyforrások, betegbiztonsági kockázatok kezelését célzó működési szabályokat, ún. standardokat fejleszt, továbbá azzal is, hogy az ezen standardok szerinti működés megítélésére egységes külső felülvizsgálati rendszert alakít ki. Magyarországon a rendszer kialakítására a TÁMOP 6.2.5/A/12/1 jelű projekt keretében került sor. Dolgozatunk első részében (előző lapszám) bemutattuk, miért kell foglalkoznunk az ellátás biztonságának kérdéskörével, és a hazai fejlesztésű standardok miként járulhatnak hozzá a biztonságosabb ellátáshoz. A dolgozat jelen, második része a hazai standardok átfogó jellemzésével foglalkozik és beszámolunk az alkalmazással szerzett első tapasztalatokról is.

Angol absztrakt:

The accreditation system of the healthcare providers aims to ensure the safety of care by developing operational regulations, i.e. standards to handle the safety hazards and patient safety risks during the care process, and by developing a unified external survey system based on these standards. The Hungarian accreditation system was developed by the support of the Social Renewal Operating Program (TÁMOP) 6.2.5/A/12/1 project. In the first part of this paper (previous issue of IME) we introduced the reasons for addressing the issue of the safety of care, and the ways how the newly developed standards can contribute to a higher level of safety. This second part of the paper introduces the standards in detail and explains the first experiences of the implementation of these standards.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS A BELLA akkreditációs program szerepe a betegellátás biztonságának javításában, 2. rész: A szakmai tartalom, a felülvizsgálati koncepció és az alkalmazás első tapasztalatai Dr. Lám Judit1, Dr. Safadi Heléna2, Sinka Lászlóné Adamik Erika2, Dr. habil. Belicza Éva1, Dr. Fügedi Gergely1, Dr. Tóth Ágnes Anita1 1 Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, Budapest 2 Állami Egészségügyi Ellátó Központ, Budapest Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere a betegellátás biztonságát célozza azzal, hogy a veszélyforrások, betegbiztonsági kockázatok kezelését célzó működési szabályokat, ún. standardokat fejleszt, továbbá azzal is, hogy az ezen standardok szerinti működés megítélésére egységes külső felülvizsgálati rendszert alakít ki. Magyarországon a rendszer kialakítására a TÁMOP 6.2.5/A/12/1 jelű projekt keretében került sor. Dolgozatunk első részében (előző lapszám) bemutattuk, miért kell foglalkoznunk az ellátás biztonságának kérdéskörével, és a hazai fejlesztésű standardok miként járulhatnak hozzá a biztonságosabb ellátáshoz. A dolgozat jelen, második része a hazai standardok átfogó jellemzésével foglalkozik és beszámolunk az alkalmazással szerzett első tapasztalatokról is. The accreditation system of the healthcare providers aims to ensure the safety of care by developing operational regulations, i.e. standards to handle the safety hazards and patient safety risks during the care process, and by developing a unified external survey system based on these standards. The Hungarian accreditation system was developed by the support of the Social Renewal Operating Program (TÁMOP) 6.2.5/A/12/1 project. In the first part of this paper (previous issue of IME) we introduced the reasons for addressing the issue of the safety of care, and the ways how the newly developed standards can contribute to a higher level of safety. This second part of the paper introduces the standards in detail and explains the first experiences of the implementation of these standards. megfogalmazzák az intézmények konkrét teendőit a gyakorlati alkalmazás során. A tartalmi elemek különböző típusú működési feladatokat fogalmaznak meg az intézmények számára a klasszikus minőségbiztosítási, minőségfejlesztési logikát (PDCA) követve: tervezd meg, mit akarsz csinálni (plan), hajtsd végre (do), ellenőrizd, hogy a tervek helyesen valósultak-e meg (check), és szükség esetén hozz korrigáló intézkedéseket (act). Ennek alapján a tartalmi elemek típusai a következők: • szabályozás („Sz”) – a standardelvárások teljesülését segítő szabályozási pontok összefoglalása • oktatás („O”) – a munkatársak felkészítése a szabályzók szerinti munkavégzésre • működési jellemző („M”) – a szabályozók gyakorlati megvalósulása • speciális ellátási szükségletek („S”) – kiemelt odafigyelés a különleges ellátási szükségletekre • dokumentálás („D”) – a tartalmi elemekkel összefüggő dokumentálási feladatok • ellenőrzés, fejlesztés („E”) – a tartalmi elemek szerinti munkavégzés megvalósulásának értékelése és szükség esetén módosító intézkedések megvalósítása A sablonban helyet adunk azon indikátoroknak, amelyekkel több standard esetében is meg lehet majd határozni a standardok teljesülésének mértékét. Ezek alkalmazása ajánlás az intézmények számára, használatuk nem elvárás az akkreditáció értékelési kritériumai között. A standard A STANDARDOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI A standardok egységes szakmai szerkezetének kialakításához sablont készítettünk (5. táblázat). Ebben a standard címe és általános, tömör meghatározása mellett törekedtünk a standard céljának egyértelmű megfogalmazására és magyarázatára. Az érintett szervezeti egységek, ellátók és betegek megjelölése is segíti a standardok gyakorlati bevezetését. A tartalmi elemek képezik a standard lényegét: 5. táblázat A standard-sablon elemei IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER 35 MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS értelmezését segíti az alkalmazott fogalmak kiemelése, a megfogalmazott tartalmi elvárások megértését segítő háttéranyagok felsorolása, az esetleges szakirodalmi források ismertetése. Törekszünk a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb jogszabályok felsorolására is. A STANDARDOK SZAKMAI TARTALMA Az elkészült standardok a betegellátási folyamat minden lényeges, kockázatos lépését lefedik, és elsősorban a betegellátásban érintett szervezeti egységek elvárt tevékenységeit írják le. A standardok egy másik köre az egyes betegellátási feladatok végrehajtását befolyásoló irányítási funkciókat fedi le. Ez utóbbiak az irányítási feladatokat végző felső- és középvezetők feladatait, elvárt tevékenységét foglalják össze a szervezet működtetésével kapcsolatosan (2. ábra, lásd előző rész). A fentiek figyelembe vételével készült el a kidolgozott standardok csoportokba sorolása (6. táblázat). A párhuzamosságok elkerülése érdekében a standardok témakörük, illetve tartalmi elemeik alapján nem terjednek ki az intézményekben jogilag szabályozott és ott – a gyakorló szakemberek szerint – megfelelően kontrollált tevékenysé- gekre (pl. adatvédelem, tűzvédelem). Kerültük az olyan elvárások standardokba történő illesztését, amelyeket az intézmények nem tudnak teljesíteni, pl. HR hiány, vagy a dolgozók részéről várható jelentős ellenállás miatt. A STANDARDOK SZERINTI MŰKÖDÉS ÉRTÉKELÉSE – A FELÜLVIZSGÁLAT KONCEPCIÓJA A szabályozást leíró tartalmi elemek nem kerülnek értékelésre, a standardokban való szerepeltetésük azonban segítséget nyújt a belső folyamatok kialakításához. A felülvizsgálat során a hangsúly a standardok szerinti működés gyakorlati megvalósulásának értékelésén van, a teljesülés szintjét a felülvizsgálók konszenzusos vélemény alapján állapítják meg előre meghatározott értékelési kritériumok alapján. Ez a fajta megközelítés fontos motivációs eszköz lehet arra, hogy a standardrendszer ne csupán írásbeli szabályrendszert eredményezzen, hanem valódi szervezetfejlesztéssel járjon. A koncepció részeként megfogalmaztuk azokat az elvárásokat, amelyek teljesülése nélkül nem lehet akkreditációs igazolást kapni („kötelező tartalmi elemek”). Ezek a kötelező elemek a betegellátás biztonsága szempontjából alapvetőek, és teljesülésük az akkreditációs felülvizsgálat során egyértelműen megállapítható (7. táblázat). A kötelező tartalmi elemek teljesülése esetén az intézmények alap- vagy emelt szintű akkreditációs igazolást nyerhetnek el a felülvizsgálati eljárás során megállapított pontszámok alapján. 7. táblázat A fekvő- és járóbeteg-ellátási standardok kötelező tartalmi elemei A STANDARDOK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 6. táblázat A fekvő- és járóbeteg-ellátás standard csoportjai 36 IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER Tapasztalataink szerint a standardok megismerésekor és értelmezésekor kiemelt jelentőségű annak megértetése, hogy a standardrendszer nem a szakmai és gyógyító tevékenységet, hanem a gyógyítást lehetővé tevő működést, a háttérfolyamatokat szabályozza, és célja a betegbiztonsági kockázatok jelentőségének tudatosítása az ellátásban aktívan részt vevő munkatársakban. A megértetést oktatási anyagokkal, tanácsadási rendszerrel, konzultációs lehető- MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS séggel segítjük elő. A standardoknak való megfelelés elérését támogatja az ún. önértékelés elkészítése, amely célzott kérdésekkel teszi lehetővé az intézmények számára saját működési gyakorlatuk és a standardok szerint elvárt tevékenységek közötti eltérések feltárását és a szükséges fejlesztések, változtatások meghatározását. A változtatások eredményes megvalósulását a folyamatosan bővülő, az akkreditációs programhoz csatlakozott intézmények számára ingyenesen elérhető segédanyagok is támogatják. A sikeres megvalósításhoz alapvető a felsővezetői támogatás megléte. A szükséges szabályzatok többnyire elkészülnek az intézményekben, de felsővezetői támogatás hiányában gyakran elmarad a gyakorlatba ültetésük. A standardok bevezetése során elvárás, és egyben a biztonságosabb működés kialakításának is feltétele az eredményes csapatmunka, amely az átalakításra kerülő folyamatokban érintett, valamennyi ellátói szakmacsoport bevonásával valósulhat meg. Orvosok, gyógyszerészek, szakdolgozók közös és egyenrangú munkájára van szükség a feltárt problémák valóban sikeres kezeléséhez, a napi rutin megváltoztatásához. A standardok szerinti működés kialakítása minden intézménytől türelmet és időt igényel, hiszen sokszor rutinszerű tevékenységek megváltoztatásáról, a szervezeti kultúra befolyásolásáról, módosításáról van szó az akkreditációra való felkészülés során. A pilot intézmények vezetői és koordinátorai különböző stratégiákat dolgoztak ki az akkreditációra történő felkészülés eredményessége érdekében [16]. Egy interjú módszerrel készült elemzés legfontosabb üzenetei között említhető, hogy érdemes egymástól tanulni, a tudást megosztani, és a munkatársak minél szélesebb körét célszerű bevonni a képzésekbe és a változtatások bevezetésébe (8. táblázat). ÖSSZEFOGLALÁS Az akkreditációs standardok bevezetésével a betegbiztonságot támogató szervezeti kultúra kialakítása érhető el. Ez a napi munkavégzés változtatását igényli, ami minden intézménytől türelmet és időt igényel. A most futó, a hazai kór- 8. táblázat A standardok szerinti működés elérésére vonatkozó javaslatok összegzése házak 40%-át és számos járóbeteg szakrendelőt érintő tanácsadási program alapján megállapítható, hogy jelentős, meglepő, néha sokkoló különbség van az intézményi szabályozás és a tényleges gyakorlat, továbbá a vezetők/minőségügyi vezetők fejében élő kép és a tényleges működés között. Ezért azon kiinduló koncepciónk, mely szerint a működés értékelésére és nem a meglévő szabályok elemzésére kell az akkreditációs felülvizsgálatnak koncentrálnia, indokolt. Tapasztalataink szerint a hazai gyakorló szakemberek javaslatai alapján fejlesztett standardok a gyakorlatban működőképesek, és függetlenül a korábban működtetett minőségügyi rendszer kidolgozottságától, mindenütt vannak érintetlen területek. A standardok gyakorlatba ültetéséhez – mint általában a változtatások eléréséhez – hosszabb időre van szükség. Ennek során a rendszeres munkatalálkozók, a verbális kommunikáció, a csapatmunka alapvető feltételek. Jól megalapozott felkészítő program segítségével a dolgozók megérthetik a standardok lényégét és előnyeit, ezáltal nem egy külső kényszer, hanem belső igény segíti az alkalmazásukat, amely a rendszer sikeres fenntartásának alapvető kelléke. IRODALOMJEGYZÉK [1] Belicza É., Lám J.: Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere: a BELLA projekt háttere, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2014/1: 2-6. [2] Belicza É. (2014): Hamarosan lezárul a BELLA projekt, Orvostovábbképző Szemle, 21 (11): 73-74. [3] Belicza É., Lám J.: Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere, Kórház, 2015/tavasz, 16-19. [4] Belicza É., Lám J.: Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációs rendszere – főbb jellemzők és az alkalmazás első tapasztalatai, Magyar Minőség (megjelenés alatt) [5] Fügedi G.: A magyar és a francia akkreditációs rendszer összehasonlítása, Szakdolgozat, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, 2015. [6] To err is human: Building a Safer Health System (szerk.: Kohn, LT, Corrigan, JM, Donaldson, MS), Institute of Medicine, Washington DC, 2000. www.iom.edu [7] Summary of the evidence of patient safety. Implications for research, WHO, 2008. www.who.int (elérés: 2015. márc.) [8] James, JT: A New Evidence-based Estimate of Patient Harms Associated with Hospital Care, Journal of Patient Safety, 2013, 9: 122–128 [9] ABC of patient safety, BMJ books, 2007. [10] Belicza É.: Hazai lehetőségek és ajánlások: betegbiztonság, Kórház, 2008/10: 53-55. IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER 37 MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS [11] Belicza É., Kullmann L.: NEVES (nem várt események). Betegbiztonsági program hazai megvalósítása, Kórház, 2008/3: 32-35. [12] Belicza É., Kullmann L.: A kórházi ellátás biztonságának növelése – lehetőségek és az első kórházi tapasztalatok, Kórház, 2010/1-2, 8-10. [13] Shaw, CD., Bruneau, C., Kutryba, B., de Jongh, G., Suñol, R.: Towards hospital standardization in Europe, International Journal for Quality in Health Care, 2010, 22: 244-249. [14] Comparative study of hospital accreditation programs in Europe, KCE reports 70C. 2008. [15] Suñol, R, Vallejo, P, Thompson, A, Lombarts, MJMH, Shaw, CD, Klazinga, N: Impact of quality strategies on hospital outputs, Qual Saf Health Care, 2009, 18: i62–i68. [16] Safadi H.: Az akkreditáció követelményrendszerének intézményi bevezetése a változtatásmenedzsment tükrében, Szakdolgozat, Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Menedzserképző Központ, 2014. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. habil. Belicza Éva a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egyetemi docense, a Betegbiztonsági Tanszéki Csoport vezetője. Az egészségügyi szolgáltatások teljesítményértékeléséből habilitált. Számos tananyagot fejlesztett és különböző jellegű képzéseken oktat egészségügyi minőségbiztosítás és betegbiztonság területén. Minőségi indikátorok témakörben több hazai és nemzetközi kutatási programban közreműködött, mint pl. a EuroHOPE, PATH. Megalapította és munkatársaival rendszeresen működteti a Betegbiztonsági Fórum sorozatot, és a nemkívánatos események jelentési és tanuló rendszerét (NEVES). A hazai akkreditációs projekt szakmai vezetője. Dr. Safadi Heléna orvos, okleveles közgazdász, egészségügyi menedzser. Kezdeti gyakorló orvosi tevékenységet követően 2011-2014 között a Mezőcsáti Kistérségi Egészségfejlesztő Központ vezetője, majd a BELLA program keretében a magyar akkreditációs rendszer fejlesztésében vett részt. 2015 májusától az OBDK Minőségügyi, Nemzetközi és Dokumentációs Főosztályának vezetője. Dr. Fügedi Gergely 2012-ben szerzett diplomát a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi karán. 2013-ban csatlakozott a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának betegbiztonsági munkacsoportjához, ahol a magyar akkreditációs rendszer fejlesztésében vett részt. Ugyanezen intézetben diplomázott 2015-ben egészségügyi menedzser MSc szakon. Jelenleg a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola doktorjelöltje, valamint vezető tanácsadóként készít fel kórházakat és járóbetegszakrendelőket az új akkreditációs rendszerbe való belépésre. 38 IME XIV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2015. OKTÓBER Dr. Lám Judit PhD 1995-ben szerzett diplomát a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi karán, 2002ben szerezte PhD fokozatát és egészségügyi szakmenedzserként oklevelét. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának adjunktusa, a Betegbiztonsági Tanszéki Csoport munkatársa. Betegbiztonság és minőségügyi témakörökben rendszeresen oktat graduális és posztgraduális kurzusokon, a NEVES betegbiztonsági program társvezetője. A hazai BELLA akkreditációs program egyik vezető szakértője. Sinka Lászlóné Adamik Erika diplomás ápolói (2001) és egészségügyi szakmenedzseri (2003) végzettséggel rendelkezik. Pályája kezdetén ápolóként dolgozott gyermekosztályon, belgyógyászaton, csontvelő transzplantációs osztályon és sebészeten, majd felsőfokú végzettségei megszerzését követően vezető asszisztens volt a Szent János Kórház III. Belgyógyászat-Kardiológiai Osztályán. 2005-2013 között a kórház Minőségirányítási Osztályának osztályvezető helyetteseként tevékenykedett. 2010 óta a Nemzeti Szívinfarktus Regiszter vezető kontrollere. 2013 januárjában standardfejlesztőként csatlakozott a BELLA Akkreditációs Programhoz, ahol 2013 júliusa óta vezető felülvizsgálói teendőket lát el. Dr. Tóth Ágnes Anita 2014-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 2015-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán minőségmenedzsment szakirányon szerzett diplomát. 2014 óta dolgozik a BELLA projektben szakmai szakértőként.