A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI STRATÉGIA Egészségügyi informatika lehetőségei és alkalmazásának hatásai Dr. Harangi János, IBM Magyarországi Kft. Az egészségügy mindannyiunkat érintő kérdés, előbb-utóbb mindenki találkozik az egészségügyi ellátással. Az egészségüggyel nemcsak a mindenkori kormányzat foglalkozik, hanem számos fórumon, konferencián, találkozón próbálnak meg az egészségügyi szakemberek, az egészségüggyel foglalkozó szolgáltatók, és sokszor akár kívülállók is jó megoldásokat találni. Bár általános a vélemény, hogy hazánkban az egészségügy finanszírozása nem elegendő, mégis komoly erőfeszítések történnek az egészségügyi informatika fejlesztésére nem kis részben uniós források felhasználásával. Ez a cikk az egészségügyi informatika lehetőségeit és hatásait mutatja be a teljesség igénye nélkül az aktualitások jegyében. BEVEZETÉS Az informatika alkalmazását általában a gazdaságosságra való törekvés hajtja. A gazdaságirányítási informatika biztosítja azt, hogy egy vállalkozás pénzügyi helyzete naprakészen rendelkezésre álljon, segítse a gazdasági döntéseket. Az informatikának az egészségügyben történő alkalmazását is ilyen okok indították el, és ez a folyamat tart napjainkban is. Az alkalmazásnak több szintje van – egészen szűk szakmai alkalmazástól kezdve kórházi informatikai rendszereken át egészen az ország teljes lakosságát magában foglaló rendszerekig legtöbb esetben egymásra épülve, egymást segítve. Más esetben az informatika teszi lehetővé új diagnosztikai vagy terápiás módszerek alkalmazását. Ilyen esetekben is rátalálhatunk valahol a háttérben a gazdaságossági okokra – a gyorsabb diagnosztika, vagy a hatékonyabb terápia hamarabb visszaállítja a beteg munkavégző és jövedelemtermelő képességét. Ezek mellett az informatikával támogatott munka minősége is megváltozik, lényegesen csökken a hibalehetőség, és az előforduló hibák és tévedések könnyen, gyorsan feltárhatók. A következőkben az említett alkalmazási szintek szerint tekintsük át az informatika lehetőségeit és hatásait. INFORMATIKA A DIAGNOSZTIKÁBAN Valószínűleg ez az a terület, amivel a legtöbb ember találkozik és érzékeli, látja az informatika alkalmazását az egészségügyben. A diagnosztikát egyre több korszerű mérőeszköz támogatja, melyek mérési eredményeit, az adatokat információvá alakítjuk át, és a kapott információ ad lehetőséget arra, hogy az egészségi állapotra vonatkozó kö- 52 IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS vetkeztetéseket lehessen levonni. Ide tartoznak a képalkotó eljárások – beleértve az egyszerű képeket (mint például a digitális röntgen), valamint a digitális mozgó, és/vagy háromdimenziós rendszereket (ultrahangos felvételek, mágneses rezonancián alapuló diagnosztikai eljárások, pozitron emissziós tomográfia). A képalkotó eljárásokat a PACS (Picture Archiving and Communication System) rendszer szolgálja ki, ami lehetővé teszi a távdiagnosztikát, az elektronikus konzultációt, sőt olyan virtuális háromdimenziós adatkezelést, amivel a vizsgált környezet „bejárható“, és tetszőleges irányból megtekinthető. Erről már nagyon sok beszámoló és technikai leírás látott napvilágot [1-3]. Ezen rendszerek technikai teljesítményét és gazdasági előnyeit ma már jól lehet látni és értékelni [4]. A PACS rendszerek egy újabb alkalmazása a digitális mikroszkópos szövettani vizsgálat, amellyel a mikroszkópos tárgylemezek képeit digitalizálják és elemzik számítógépes támogatással, nagy felbontású monitorokon [5]. Ennek a rendszernek az előnyei ugyanazok, mint a korábban említett PACS rendszernek – lehetővé válik az elektronikus konzultáció. A képalkotó rendszerekkel kapcsolatban meg kell jegyezzük, hogy a képek elektronikus tárolása a tárolási kapacitás és az archiválás kérdéseit is felveti, nevezetesen, hogy hogyan érhetőek el a korábban tárolt és archivált adatok. Erről egy külön cikkben szeretnénk beszámolni. KÓRHÁZI INFORMATIKAI RENDSZEREK A kórházi informatika mára általánosan elterjedt, szinte minden nagyobb kórházban működik valamilyen informatikai rendszer. A kórházi informatikai rendszer amellett, hogy segíti a gyógyító orvos munkáját az adminisztrációban (betegfelvételtől kezdve a leletezésen át a zárójelentésig minden tevékenységet támogatva) támogatja a kórházak elszámolását is az egészségbiztosítás felé, felhasználva a beteggel kapcsolatos kórházi tevékenységek adatait. Ennek a folyóiratnak a hasábjain is már több értekezés jelent meg, amely ezt a témát taglalja [6-10]. A kórházi informatikai rendszerek alkalmazása a korábban említett, a beteggel kapcsolatos adminisztrációs munka meggyorsítása mellett lehetővé teszik, hogy a beteggel kapcsolatos korábbi vizsgálatok eredményét, az alkalmazott kezeléseket a kórházi orvos gyorsan áttekinthesse, ezeket az eredményeket összevesse az aktuális mérések eredményével, trendelemzést végezhessen, és attól függően dönthessen a további terápiáról. Az alkalmazott rendszer intelligenciájától függően az informatikai rendszer értesítheti a kezelőorvost a kórház más részlegeinél történt kezelésekről INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI STRATÉGIA is, hogy kizárja az egymást veszélyeztető kezeléseket. A kezeléssel kapcsolatos információ az elektronikus kórlapra kerül, amit a kezelőorvos, a nővérek (természetesen megfelelő szinten) számítógépen tekinthetnek meg. A kórházi informatikai rendszerek természetesen integrálják a diagnosztikai rendszereket. A beteggel kapcsolatos információk között megtalálhatóak lehetnek a képalkotó rendszerek által szolgáltatott eredmények, információk is. INTÉZMÉNYKÖZI INFORMATIKAI RENDSZEREK Az intézményközi rendszerek kifejlesztése, üzemeltetése, az általuk nyújtott lehetőségek kihasználása napjaink egyik legizgalmasabb informatikai feladata. Az intézményközi rendszerekbe kórházak, egyetemi klinikák, gyógyszertárak (és ezen keresztül gyógyszergyárak és gyógyszerforgalmazók), egészségügyi szolgáltatók, rendelőintézetek, háziorvosok és maguk a betegek is bekapcsolódhatnak. Ilyen rendszerek már több helyen üzemelnek világszerte, több gyártó vagy szolgáltató fejlesztésének eredményeként, és az eddigi tapasztalatok alapján már biztos következtetéseket lehet levonni az intézményközi rendszerek által nyújtott lehetőségekről [11-13]. Egy ilyen informatikai rendszer lehetővé teszi, hogy a háziorvosnál a beteg elektronikusan jelentkezzen be, és kapjon időpontot. Hasonlóképpen a háziorvos a beutalást elektronikusan tudja elvégezni, foglal időpontot a betegének. Nincs több véget nem érő várakozás a rendelőintézetek, laboratóriumok folyosóján. Az információ kezelése innen a kórházi informatikai rendszer feladata. A betegnek a kórházból történő távozása után a háziorvos megkapja az intézményközi rendszeren át a kezeléssel kapcsolatos információt. Elektronikusan írhat fel receptet, amit a beteg az egészségbiztosítási száma alapján válthat ki tetszőleges patikában anélkül, hogy írott receptet vinne magával. Az intézményközi rendszerre egészségügyi hatóságok is csatlakozhatnak, ami nagyon sok fontos előnnyel jár. A hatóságok természetesen nem láthatják ez egyes betegekre vonatokozó adatokat, de láthatnak például a betegségekkel kapcsolatos előfordulási, gyakorisági adatokat, sőt statisztikai kiértékeléseket is végezhetnek. Meg lehet vizsgálni, hogy egyes betegségek milyen korosztályt, foglalkozást, lakó- vagy munkahelyi környezetben lévőket veszélyeztetnek. Attól függően, hogy az adatfelvétel milyen szintű, a megbetegedéseknek az életmóddal való összefüggéseire is fényt lehet deríteni. Ez segítheti a megelőző tevékenységet, az egészséges, munkaképes állapot fenntartását. Az intézményközi rendszer segítheti a biztosítók munkáját is, a gyógyító-megelőző tevékenység finanszírozását. Az elvégzett kezelésekkel kapcsolatos információ azonnal megjelenik a biztosítónál (Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál) vagy biztosítóknál (legtöbb európai országban az egészségügyi biztosítást több biztosító végzi), az ezzel kapcsolatos finanszírozás (vagy annak a biztosításban meghatározott része) azonnal átutalható a kezelést végző intézménybe. A biztosítónak lehetősége nyílik arra, hogy értékelje az egészségügyi intézmények munkáját, hol milyen kezeléseket végeznek. Az egészségügyi szolgáltatásban a minőségbiztosítás egyik eszköze lehet az intézményközi informatikai rendszer, ennek felhasználásával lehet adatokat kapni az előforduló hibák, téves diagnózisok, szövődmények gyakoriságáról. Ilyen szempontból is összehasonlíthatók az egészségügyi intézmények, az intézményeken belül az egyes szervezeti egységek, sőt akár az azonos tevékenységet végző orvosok is (pl. a sebészek, szülészek stb.). Ezt a tevékenységet orvosi kamarák, vagy az egészségügyet felügyelő szervek végezhetik el. A genetikai információ, vagy annak egy részének a rendszerben történő tárolása a kutatóhelyek munkáját támogatja. Az örökletes betegségek genetikai okainak felfedezése, a betegség előfordulási valószínűsége lehet egy ilyen adatbázisban történő elemző, adatbányászati munka eredménye. A kutatók természetesen itt sem látják az egyes betegek adatait, csak a genetikai információt és a betegségre vonatkozó információt. Felvetődik az adatbiztonság és a személyi jogok kérdése egy ilyen átfogó rendszerben. Ma már létezik az a biztonsági technológia, ami kizárja azt, hogy a személyes adatok illetéktelenek kezébe juthassanak. Ez hasonlóképpen működhet, mint a banki rendszerek, ahol nagyon sok pénzről van szó, mégis az informatika a banki világban a legelterjedtebb, mert megbízható módon működik. Az adathozzáférés korlátozásának és engedélyezésének rendszere teszi lehetővé, hogy a beteg maradéktalanul láthassa a saját adatait, az orvos viszont csak a betege engedélyével tudjon a beteg minden egészségügyi adatához hozzáférni. A rendszerben szereplő minden más résztvevő (biztosító, hatóságok, kutatóintézetek) már csak összesített adatokat lát, személyeket nem. Egy ilyen intézményközi rendszernek természetesen kezelnie kell azokat az eseteket is, amikor valaki egy másik, nem a lakóhelyileg illetékes régióban kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátó rendszerrel (például valahol balesetet szenved, vagy szorul sürgős ellátásra). A különálló regionális rendszerek kommunikálnak egymással, és a jogosultság erejéig adatot szolgáltatnak egymásnak. Ennek egy szélsőséges esete lehet, amikor valakinek másik országban van szüksége ellátásra. Ilyenkor már igazán fontos, hogy a lánc minden szereplője az előzőekben leírt módon össze legyen kapcsolva. A kezelést végző intézmény megkapja a beteg megelőző, a kezelés szempontjából fontos adatait és a biztosítási adatokat. Ilyen esetben az elszámolás nemcsak a biztosítókat, hanem a két országot is érinti. Az IBM egészségügyi intézményközi rendszere, a HCN (Healthcare Collaboration Network) [12], az összes említett feladat ellátását végzi [14]. ÖSSZEGZÉS Az egészségügyben az informatika napjainkban egy olyan eszközzé vált, amely a gyógyító munka kiszolgálója, segítője, elvégzi mindazt az adminisztrációs tevékenységet, ami az egészségügyi területhez tartozik. Egészségügyi in- IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS 53 INFOKOMMUNIKÁCIÓ INFORMATIKAI STRATÉGIA tézményekben egyrészt nyilvántartja a betegre vonatkozó adatokat, másrészt eleget tesz a hatóságok és biztosítók felé történő jelentési kötelezettségeknek. A jelenleg folyó fejlesztések azt célozzák, hogy az egészségügyben lévő informatikai rendszerek összekapcsolhatók legyenek, és az egészségügy minden szereplője hozzáférhessen az általa igényelt adatokhoz, szolgáltathasson adatokat azoknak, akik ezt igénylik, vagy kérik. Egy ilyen rendszer az egészségügy minden szereplője részére hasznos lehet: • beteg, • háziorvos, • egészségügyi szolgáltató, • kórház, klinika, • gyógyszertár, • gyógyszergyártás és fejlesztés, • • • • gyógyszerelosztás, gyógyászati eszközök és elosztásuk egészségügyi hatóság, biztosítók, egészségügyi kutatás-fejlesztés, és mindezt úgy, hogy ne sérüljenek a személyes adatokhoz kapcsolódó jogok. Mindemellett az egészségügyi informatikai rendszerek kapcsolódhatnak más intézményi informatikai rendszerekhez is, például a gazdaságirányítási rendszerhez (készletek, elszámolás), döntéstámogató rendszerekhez, melyek egymást segítik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi ellátás egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb legyen, hogy az, aki az ellátásban részesül, minél kisebb ráfordítással és minél hamarabb visszanyerje egészségét. IRODALOMJEGYZÉK [1] Ralph Martinez, Jinman Kim, Jiseung Nam, Bijal Sutaria: Remote Consultation and Diagnosis in a Global PACS Environment, Proc. SPIE Medical Imaging Conference, pp. 296-307, February 1993 [2] Mezrich RS, DeMarco JK, Negin S, et al.: Radiology on the information superhighway. Radiology 195:73-81, 1995 [3] McEnery KW.: The Internet, World-Wide Web, and Mosaic: an overview. American Journal of Radiology 164:469-473, 1995 [4] Stephanie Patrick: Medical City’s imaging center exceeds expectations, Dallas Business Journal, January 14, 2005 [5] Alice S. Pakurar, John W. Bigbee: Digital Histology, Published by Wiley, 2004 [6] Dévényi Dömötör: Infokommunikációs és globális technológiák az egészségügyi informatikában, IME I. évf. 1.: 33-37, 2002 [7] Dr. Balkányi László, Barna Péter, Fogarassy Károly, Lukács András, Molnár László, Dr. Valovics István: Javaslat az intézményi információrendszer, a szervezeti felépítés és a funkcionalitás kapcsolatát ábrázoló átlátható modellre, IME I. évf. 2.:18-23, 2002 [8] Balázs Gábor, Drozdik Béla, Jókuthy András és Dr. Kozmann György: Információs rendszer egészségmegőrzésre, rizikóbecslésre és távmonitorozásra, IME I. évf. 2.:31-36, 2002 [9] Dr. Kozmann György, Szakolczai Krisztina: Gondolatok az egészségügyi informatika fejlesztéséről, IME II. évf. 6.:34-38, 2003 [10] Dr. Kozmann György: Új információs technológiák az egészségügyben, lehetőség a minőségi, gazdaságossági és versenyképességi elvárások teljesítésére, IME IV. évf. 3.: 34-39, 2005 [11] Dr. Rékassy Balázs, Magyari Péter: Krónikus betegség menedzsmentje – ahol az igazi megtakarítás és hatékonyságnövelés rejlik, IME IV. évf. 3.: 17-22, 2005 [12] Bruno Nardone: The Healthcare Collaborative Network, Healthcare Informatics Online, http://www.healthcare-informatics.com/issues/2004/01_04/nardone.htm [13] Barabás Balázs: Digitális..., Számítástechnika XX. évf. 13.: 24-25, 2005 [14] George Eisenberger, János Harangi: Healthcare Collaboration Network, egészségügyi informatikai megoldás, közlés alatt. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Harangi János vegyészként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben, 1974-ben. A KLTE Biokémiai Tanszékén dolgozott 1989-ig, elválasztástechnikát oktatott, a tanszék szerkezetvizsgálattal kapcsolatos feladatainak megoldását végezte (NMR), ez utóbbi témában szerezte egyetemi doktori fokozatát 1980-ban. 1990-ben a Hewlett-Packard Kémiai Elemzés Részlegén dolgozott, részt vett a 54 IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS Hewlett-Packard Magyarország megalapításában, a kémiai elemzők értékesítését vezette Magyarországon 1999-ig. 1999 és 2003 között a Hewlett-Packard, majd a cég kettéosztása után az Agilent Európai Marketing és Értékesítés-támogatási Központjában dolgozott Waldbronnban, Németországban. 1997-ben Ph.D., 2001-ben habilitált doktori fokozatot, 2002ben MBA diplomát szerzett. 2003 óta az IBM Egészségügyi és Élettudományi üzletágában dolgozik regionális üzletfejlesztési vezetőként. Érdeklődési területei: bioinformatika és kapcsolódó területek, laboratóriumi informatika, műszeres elemzés.
