Mindannyian tanúi vagyunk annak a robbanásszerű informatikai fejlődésnek, amely az egészségügyi informatika területén is alapvetően megváltoztatja az eddigi használt rendszermegoldások megítélését. „2005 – mérföldkő a hazai egészségügyi infokommunikációban” címmel rendkívüli érdeklődéssel kísért, nagyszabású, két napos konferenciát tartott 2005. április 6-án és 7-én a Stadion Hotelben a LARIX Kiadói Kft. és az IME szerkesztősége. Az immár 3. alkalommal megszervezett országos egészségügyi infokommunikációs konferencia az egészségüggyel foglalkozó összes szakembernek szólt, különösen a betegellátó intézmények menedzsmentjének, gazdasági és informatikai vezetőinek. A jelen és a következő lapszámban megjelenő öszszeállításban rövid áttekintésképpen – időrendi sorrendben – bemutatjuk az egyes szekciókban elhangzott előadások tartalmát és főbb megállapításait.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ KONFERENCIA Mérföldkő lesz ez az év Beszámoló a III. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáról I. rész Mindannyian tanúi vagyunk annak a robbanásszerű informatikai fejlődésnek, amely az egészségügyi informatika területén is alapvetően megváltoztatja az eddigi használt rendszermegoldások megítélését. „2005 – mérföldkő a hazai egészségügyi infokommunikációban” címmel rendkívüli érdeklődéssel kísért, nagyszabású, két napos konferenciát tartott 2005. április 6-án és 7-én a Stadion Hotelben a LARIX Kiadói Kft. és az IME szerkesztősége. Az immár 3. alkalommal megszervezett országos egészségügyi infokommunikációs konferencia az egészségüggyel foglalkozó összes szakembernek szólt, különösen a betegellátó intézmények menedzsmentjének, gazdasági és informatikai vezetőinek. A jelen és a következő lapszámban megjelenő öszszeállításban rövid áttekintésképpen – időrendi sorrendben – bemutatjuk az egyes szekciókban elhangzott előadások tartalmát és főbb megállapításait. A széles körű szakmai támogatással megrendezett konferencia fővédnöke Dr. Rácz Jenő egészségügyi miniszter és Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter volt. A több, mint 200 résztvevő – négy szekcióban – 35 előadást és rangos szakemberekkel egy kerekasztal megbeszélést hallgathatott meg. Újdonság volt, hogy a hallgatók a helyszínen írásban megkapták az előadók önéletrajzát és az előadások szinopszisát, valamint CD lemezen a kivetített előadás-slideokat, amelyek egyébként az Egészségügyi Minisztérium ágazati portálján is hamarosan elérhetők lesznek. A legfontosabb előadások szerzői a témát – az IME Szerkesztőségének felkérése alapján – írásos publikáció formájában is elkészítik a lap olvasói számára. Megnyitójában Prof. Dr. Kozmann György, az IME főszerkesztője utalt az IME missziójára a hazai egészségügyi informatika terén. Ennek lényeges törekvése, hogy a folyóirat, és a szakmai konferenciák összehangolt rendszerén keresztül, hézagpótló jelleggel kialakítsa a többszörösen interdiszciplináris egészségügyi informatikai terület komplex, – az orvosi, gazdasági, jogi, technológiai kérdésekre is kiterjedő – hazai fórumát, továbbá közreműködjön a K+F eredmények megismertetésében és azok hasznosításának előmozdításában. A III. Infokommunikációs Konferencia szakmai programjának kialakításakor döntő szempont volt az ágazati informatika fejlesztése szempontjából meghatározó folyamatok áttekintése, különös tekintettel az eEgészség nemzeti fejlesztési folyamatokra, az egészségügy jelenlegi informatikai helyzetére és az eredeti hazai hozzáadott értéket kitermelő K+F munkákra. A célkitűzés másik eleme az volt, hogy a szakmai aktualitások tárgyalása olyan rendezvényen történjék, ahol magas szinten, aktív szereplőkkel képviselteti magát a fenti két nagy fejlesztési projektben meghatározó szerepű EüM és IHM, az információs rendszereket befogadó egészségügyi intézmények köre, és a fejlesztést megvalósító vállalkozói szféra. A fenti elvhez hasonlóan a K+F területen el kívántuk érni az állami finanszírozás meghatározó részét biztosító NKTH felelős vezetőinek, a K+F szféra egyetemi, akadémiai és ipari szereplőinek, továbbá, a számítástechnikai kultúra társadalmi szintű terjesztéséért felelős NJSZT vezetőinek jelenlétét. A konferencia résztvevőit Prof. Dr. Friedler Ferenc VE-MIK dékán, és a Magyar Tudományos Akadémia VEAB alelnöke a szakmai támogatók nevében köszöntötte. Kijelentette, hogy a két napos, színvonalas program előadásainak témája átfogja az egészségügyi informatika teljes keresztmetszetét, és rámutatott, hogy az infokommunikációs technológiai fejlesztések jelentős hatással vannak az egészségügyi K+F mindennapi gyakorlatára. Az információs társadalom kialakításának folyamatában jelenleg kedvezőek a külső és belső körülmények. A gyakorlati változások szempontjából jelentős lépés volt, hogy tavaly az egészségügyi és az informatikai minisztérium megállapodást kötött a források közös biztosításáról, illetve a jövőben kiírandó közös pályázatok rendszeréről. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt években számos pozitív irányú fejlemény történt az oktatás és az innovatív kutatásfejlesztés területén. A megvalósításhoz azonban a jól átgondolt központi akaraton és forrásokon kívül, felkészült szakembergárdára és az IME lap által felvállalt széles körű szemléletváltásra lesz szükség. Főszponzori köszöntőjében Fábián Kálmán az ISH Kft. kereskedelmi igazgatója a globális megoldások fontosságára hívta fel a figyelmet. Az Európai Uniós csatlakozásunk csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodunk a nemzetközi folyamatokhoz, kapcsolódni tudunk a globális technológiákon alapuló informatikai rendszerekhez. A beteg ellátás és a hazai egészségügyi intézmények működésének egyik nagy problémája a költséghatékonyság, amin – nemzetközi tapasztalatok szerint – az információs technológiák alkalmazása jelentősen segíthet. A szakma nevében elmondta, hogy az „integráció és mobilitás” szellemében mostantól már nem lehet szigetszerű rendszerekkel a szabványos megoldásokat megkerül- IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KONFERENCIA ni. Az ISH kezdetektől támogatja az IME infokommunikációs konferenciáit, amelyek a harmadik évre két naposra nőttek. A magas színvonalat az is bizonyítja, hogy szemmel láthatóan „mindenki itt van aki számít”. NYITÓ ELÔADÁSOK Dr. Bakonyi Péter az NJSZT elnöke a konferencia nyitányaként előadásában bemutatta, hogy hol tart az Európai Unió 2010-re meghatározott igen ambiciózus céljainak elérésében, különös tekintettel a tudás alapú gazdaság kulcselemének számító Információs Társadalom kiépítésében. Az eEgészség akció terv az eEurope program egyik kiemelt prioritása. Az előadó hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni folyamat félidejéhez érkezett, így érdemes megvizsgálni, hol áll Magyarország a célok megvalósításában, melyek az elkövetkező időszak kiemelt feladatai. Az előadás befejező részében kitért azokra a lehetőségekre, amelyet a most kidolgozásra kerülő II. Európa Terv biztosíthat. Az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára Dr. Major Mária bevezető gondolatoknak szánt előadását távollétében Fogarassy Károly tartotta meg. Az új kormány programjának tükrében a tárca informatikai eszközökkel támogatható céljait ismertette az alábbi 4 téma köré csoportosítva: • tényalapú egészségpolitika folytatása (az adatvagyon hozzáférésnek javítása, illetve erre épülő vezetői és döntéstámogató rendszerek); • a lakosság, tájékozottságának javítása (dr. Info lakossági portál szolgáltatás); • az orvos-szakmai közösség támogatása az ágazati portál szakmai „arcán” keresztül (szakmai tartalmak, karbantartott szolgáltatások az ágazati „intézményrendszerre” ÁNTSZ, OEP-re alapozva); • az ellátó rendszer munkájának segítése (HEFOP 4.4 projekt keretében az intézményközi elektronikus kommunikációt megalapozó eEgészség szabványok és fogalomtárak továbbfejlesztése, az intézményközi rendszerhez szükséges digitális aláírás feltételeinek megteremtése, a közhiteles egészségügyi nyilvántartások elektronikus szolgáltatásainak kialakítása). Záró gondolatként kiemelte, hogy mindezt egységes kormányzati – ágazati fejlesztési stratégia mentén, a források koordinált felhasználásával, a párhuzamosságok, „termékvezérelt” fejlesztések elkerülésével, illetve szabványos megoldások kötelezővé tételével, továbbá az európai uniós tagországi kötelezettségek figyelembe vételével, a „direktívák” betartásával kívánja a minisztérium megvalósítani. Dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány számára az egészségügy informatizálása egyértelmű elhatározás, amely része az átfogó társadalompolitikai és iparpolitikai célok megvalósításának. Megítélése 50 IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS szerint az egészségügyi informatikai program húzó ereje lehet a társadalmi kohézió és a versenyképesség javító törekvéseknek. Az elmúlt években folyó államilag finanszírozott szélessávú közháló létrejötte, – megítélése szerint – döntően hathat az egészségügyi informatizálási folyamatra. Mondható, hogy a jelentős előrelépés hardver feltételei rendelkezésre állnak. Mára a döntő kihívás a rendszer működtetés emberi és tartalmi feltételeinek kidolgozása és alkalmazása lett. A probléma lényegét a háziorvosi hálózat információs rendszere alapján statisztikai adatokra támaszkodva elemezte. Megállapította, hogy míg a számítógép ellátottság 100%-os, addig az internet elérhetőség a háziorvosi rendelők 27%-ában áll rendelkezésre, ami elvileg gyorsan tovább növelhető. Nagyobb probléma, hogy a betegek közvetlen érdekét szolgáló adatforgalom alig 9%-a a teljes adatforgalomnak, ami jórészt szemléleti hibákra vezethető vissza. A lemaradás részben egyféle „reformérzéketlenségre” vezethető vissza. Hangsúlyozta, hogy az országban végbement egy politikai átalakulás, megtörtént a gazdaság piacosítása, de más nagy rendszerek, – így az egészségügyi rendszer is – a rendszerváltozást megelőző állapotban vannak. A meg nem történt reformok tovább nem elodázhatók, szükség van az azt akadályozó kognitív korlátok áttörésére. Vázolta, hogy az új digitális világ az egészségügyben is szemléletváltást, folyamatos újra tanulást igényel, ami követi a technológiai változásokat. I. ELÔADÁSBLOKK: K+F ÉS AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMATIKÁBAN Az új kutatási eredmények, az infokommunikációs technológiai fejlesztések jelentős hatással vannak az egészségügyi K+F gyakorlatára is. Az elmúlt években számos pozitív fejlemény történt a kutatás és fejlesztés területén. Az első előadásblokkban – Prof. Dr. Kozmann György moderátor vezetésével – az előadók áttekintették a lendületes fejlődés megvalósult eredményeit és a legújabb technikai eredmények lehetséges hatásait az egészségügyi informatikára. Dr. Vass Ilona a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese előadásban ismertette a közelmúltban életbelépett innovációs törvényt és annak várható hatásait. Hangsúlyozta, hogy milyen fontos az innováció szerepe Magyarország fejlesztésében, különös tekintettel a K+F programok felgyorsításában. Az igazi stratégiai kérdés úgy hangzik: technológiai felzárkóztatás vagy kitörés (niche-logika)? A tavalyi pályázati rendszer tapasztalatainak számbavétele alapján bemutatta a rövid és középtávú stratégiai célokat és a megvalósítás eszközeiként az indirekt, vagyis ösztönző (pl. adókedvezmények, kockázati tőke, hitelgarancia) és a direkt támogatás (pl. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, EU Strukturális Alapok) módját. Végezetül kitért a 2005. évi új pályázati kiírásokra, valamint a pályáztatási rendszer egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében született változtatásokra. INFOKOMMUNIKÁCIÓ KONFERENCIA Az egészségügyi informatikai K+F eredmények innovációjának helyzetéről tartott Dr. Simon Pál programszakértő átfogó előadást. Rávilágított, hogy a hazai egészségügyi informatika több évtizedes történetében először fordul elő, hogy különböző típusú – nemzetközi és hazai – pályázatok kutatás-fejlesztési eredményei további hasznosításuk és innovációs értékük megőrzése szempontjából értékelésre és terjesztésre kerüljenek. Az átvizsgált közel félszáz K+F eredmény közül 31 projekt eredmény volt hasznosításra alkalmas. A hasznosítási alrendszer pályázati rendszerében 22 pályázó intézet közül 10 szervezet (országos intézet, egyetemi klinika, kórház, tudományos társaság, rehabilitációs intézet) kapott támogatást a telemedicina, a tudásmenedzsment, a működési menedzsment alkalmazási területeit reprezentáló K+F eredmények hasznosítására. A cél: a K+F eredmények rendszeres terjesztése, hasznosítása, kiterjesztése a hazai és nemzetközi interdiszciplináris területekre a rendszer folyamatos frissítésével és működtetésével. Dr. Szathmáry Balázs Oracle EMEA Egészségügyi Üzletág képviseletében ismertette, hogy a jövő gyógyszeripara individuális betegellátáson és kezelésén alapul. Specifikusabb, hatásosabb, és komplexebb hatóanyagokat fognak kisseb célcsoportnak előállítani a betegség és a beteg individuális genetikai diszpozíciója alapján. Ehhez az információs technológia (IT) jobb bevetése szükséges. Az Oracle termékei az elvárt informatikai követelményeknek megfelelnek. Központi elem egy standardizált (HL7 V3 RIM) klinikai adatbázis, melynek segítségével össze lehet kötni az egészségügyi ellátás és a gyógyszerkutatás világát. Dr. Juhász Zoltán egyetemi docens – a Veszprémi Egyetem és a SUN Microsystem Kft. nevében – bemutatta az informatika egyik legdinamikusabban fejlődő ágát, a Grid technológia lehetőségeit. Az egészségügy a Grid technológia egyik legígéretesebb alkalmazási területének számít a földrajzi távolságok és a nagymennyiségű adat feldolgozása, tárolása miatt. Az előadás röviden áttekintette a Grid technológia alapvető fogalmait, áttekintést nyújtott a jelenleg futó EU egészségügyi Grid fejlesztésekről, majd vázolta a lehetséges hazai alkalmazásokat, melyek elősegíthetik az orvosok együttműködését, a páciens adatok egyszerűbb lekérdezését, valamint a betegek távoli monitorozását. Érdekfeszítő előadásában Dr. Hodosi György, az Agfa Hungária Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott a képalkotó diagnosztika előtt álló infokommunikációs jövőképben rejlő orvos-szakmai lehetőségekre. Plasztikus példák segítségével érzékeltette, hogy a forradalmi változások szinte minden szakmát érintenek a kardiológiától a mammográfián át a sugárterápiáig. A digitális képek kezelésének elterjedése, valamint az infokommunikációs technológiák olcsóbbá és a minden napi gyakorlatban is elérhetőbbé válása a telemedicina, illetve az erre épülő szolgáltatások elterjedését eredményezi. „Döntéstámogató rendszer a mammográfiában” című előadásában Horváth Gábor röviden összefoglalta a mammográfiás szűrővizsgálatok fontosságát, a számítógépes diagnosztikai és döntéstámogató rendszerek szerepét és jelentőségét. Rövid áttekintést adott a jelenleg létező ilyen rendszerekről és bemutatta a BME, a Semmelweis Egyetem és a Kopint-Datorg Rt. együttműködésével folyó mammográfiás döntéstámogató rendszer kifejlesztését célzó project eredményeit. Az előadás kitért a CAD rendszerek logikai felépítésére, a kifejlesztett döntéstámogató rendszer mammográfiás szűrőállomásokon történő bevezetésének feltételeire is. (Az előadás írásos publikáció formájában az IME jelen lapszámban jelenik meg.) Egy megvalósított pilotként működő telestroke rendszer kiépítését és a tapasztalatokat foglalta össze előadásában Mayer István a Matáv Rt. menedzsere. Az agy- és szív-érbetegségek gyakori magyarországi előfordulása, valamint a rendelkezésre álló magas szintű szaktudás központosított jellege egyaránt indokolja egy olyan magas technikai színvonalú infokommunikációs rendszer létrehozását, melynek hatásosságát nemzetközi példák is alátámasztják. A műszaki megvalósítás lehetőségeit az egészségügyi intézmények közismert alulfinanszírozottsága, nehéz anyagi helyzete azonban erősen korlátozza. A távkonzultációs rendszer kialakítása során 3 központi intézmény egymás közti, illetve a kliens kórházakkal való kommunikációját valósították meg. Intézményenként 3-3 ISDN2 vonalon épült fel az összeköttetés, mely révén pontpont kapcsolat jött létre az egyes intézmények között. Ugyanezen az átviteli csatornán keresztül történik az egyes képi információk (CT, MR stb.) továbbítása a konzultációban résztvevő országos szakmai központ felé. A rendszer szolgáltatja az átvitt információ (Dicom3) központi szerveren történő tárolását, dokumentálását. Az adatokhoz való távoli hozzáférést a RAS biztosítja. Dr. Vassányi István egyetemi adjunktus előadásában ismertette a korszerű adatbányászati technológiák alkalmazási lehetőségeit az egészségügyben. Az adatbányászat elvi hátterét és aktualitását az alábbi idézet fejezi ki a legjobban „Belefulladunk az adatokba, mégis szomjazunk az információra.” Az előadó a használható módszerek és adatelemzési folyamat bemutatása után rámutatott az ún. Intelligens Adatelemző Központ szerepére. Az Osteoporosis adatok elemzésén, mint szemléltető példán keresztül lett bemutatva az adatbányászati eljárások gyakorlati jelentősége. (A témát bemutató áttekintő cikk az IME 2005/3 lapszámban jelent meg.) A beszámoló folytatását lapunk következő számában olvashatják. Összeállította: Dévényi Dömötör IME Informatikai rovatvezető IME IV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2005. MÁJUS 51
