IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium ésaz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója

  • |
  • Főoldal
  • Cikk keresés IME-ben
  • Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium ésaz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója

  • Cikk címe: Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium ésaz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója
  • Szerzők: Tamás Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: III. évfolyam
  • Lapszám: 2004. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 21
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA

Absztrakt:

Az Országgyűlés 2003 áprilisában fogadta el az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját, amely meghatározza az elkövetkezendő 10 év legfontosabb népegészségügyi feladatait a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A sajtótájékoztató keretében elhangzott előadások bemutatták a program jelenlegi állását és az arról készült parlamenti beszámolót, illetve a Népegészségügyi „Gyorsjelentés 2003” dokumentumot.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Somlai András
Az ellátásszervezésről szóló törvénytervezet és annak várható hatása a magyar egészségügy működésére Dr. Sinkó Eszter
10+2 kérdés az egészségügyi ellátásszervezőkről szóló törvény tervezetéhez Dr. Fendler Judit
„Agresszív” HBCS politika Magyarországon: kérdések és válaszok a HBCS rendszer mûködésével és jövôjével kapcsolatban Dr. Dózsa Csaba
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium ésaz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója Tamás Éva
A kontrolling bevezetésének tapasztalatai Papp Péter
Tisztánlátás az egészségügyi intézmények gazdálkodásában a klasszikus kontrolling módszertan alkalmazásával Székely Ágnes, Bodnár Gábor
Vezetői információs rendszerek szerepe a kórházi gazdálkodásban, az irányított betegellátásban Tűhegyi Tibor
A degresszív finanszírozás és az irányított betegellátási rendszer hatása a kórházakra Dr. Torgyik Pál
Minőségi indikátorok alkalmazása a gyermekkori asthma bronchiale gondozása során Dr. Szabó Alexandra
A Magyar Kórházszövetség Elnökségének állásfoglalása a 2004. évi finanszírozás kérdéseiről Dr. Golub Iván
Országos sürgősségi betegellátási hálózat létesül Nagy András László
Az ESzCsM eEgészség Programjának egyik pillére - Az EU Strukturális Alapjaiból pályázható intézményközi információ-technológiaiminta-rendszerek három régióban e Programiroda
Klinikai információ és döntéstámogató rendszer fejlesztése Dr. Apjok András
Valóban nem üres kézzel megyünk az EU-baBeszámoló a 2004. április 6-i infokommunikációs IME konferenciáról Tamás Éva
EU-kompatibilis közbeszerzési rendszer - Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Tamás Éva Intézmény: IME szerkesztőség
EGÉSZSÉGPOLITIKA Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója Az Országgyűlés 2003 áprilisában fogadta el az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját, amely meghatározza az elkövetkezendő 10 év legfontosabb népegészségügyi feladatait a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A sajtótájékoztató keretében elhangzott előadások bemutatták a program jelenlegi állását és az arról készült parlamenti beszámolót, illetve a Népegészségügyi „Gyorsjelentés 2003” dokumentumot. A Programban szereplő indikátorok jelentős részéről a hazai egészségmonitorozási rendszer jelenlegi adatgyűjtései nem szolgáltatnak elégséges információt. A megfelelő nagyságú, reprezentatív mintán végzett egészségfelmérések alkalmasak lehetnek a hiányzó információ megszerzésére. Az egészségfelmérések általános célkitűzésein túl többek között ezzel a sajátos céllal, a monitorozás egyik fontos elemeként az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium megbízásából a Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK) és az Országos Élelmezésés Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2003. október 30. és december 18. között kérdőíves Országos Lakossági Egészségfelmérést (OLEF2003) végzett. Ennek egyik célkitűzése, hogy rögzítse a magyar lakosság egészségi állapotát és az azt meghatározó tényezőket a Nemzeti Program indulásának évében. A Program eredményességének megállapításához a tervek szerint három alkalommal, először 2003-ban, majd a Program felénél, illetve a végén kérdőíves lakossági egészségfelmérésre kerül sor. A felmérések adatai alapján nyomon követhető a lakosság egészségének a Program végrehajtása alatt bekövetkező változása. A lakosság egészségéről rendszeresen gyűjtött adatok nélkülözhetetlenek az egészségügyi szektor megfelelő működtetéséhez, hiszen ezek figyelembevételével hozhatók csak megalapozott stratégiai döntések, és tervezhetők valóban célravezető programok. A lakosság egészségében bekövetkező változások követése biztosítja a kormányzati intézkedések hatásának és a felhasznált erőforrások hatékonyságának elfogulatlan megítélését. Emiatt is jelentős a 2003 őszén végrehajtott Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2003), amely a Nemzeti Népegészségügyi Program eredményességének megítéléséhez biztosít nélkülözhetetlen adatokat. A lakosság reprezentatív mintáján alapuló kérdőíves egészségfelmérések azokról is szolgáltatnak adatot, akik egészségproblémáikkal nem fordultak orvoshoz, és így nem kerültek be az egészségügyi ellátó rendszer egyetlen adatbázisába sem. Így az egészségpolitikai vezetés, tervezés és értékelés számára az egészségfelmérések már hosszú ideje nélkülözhetetlenek számos országban, mint például, Hollandiában, Japánban és az Egyesült Államokban. A fentiek alapján érthető, hogy az EU egyik kiemelt népegészségügyi programja az összehasonlítható adatokat szolgáltató, közös egészségfelmérési módszertan kialakítása. A „Gyorsjelentés” a népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémákra fókuszál, ezek bemutatásához néhány jellemző indikátort használ. A gyors tájékozódás érdekében a fejezetekben kiemelten szerepelnek az adott területre vonatkozó legfontosabb megállapítások. A gyorsjelentések, hamarosan az államigazgatásban dolgozó szakemberek, valamint minden képviselő asztalára kerülnek. Számos probléma mellett felhívják a figyelmet a magyar lakosság kedvezőtlen életmódjára, ami részben magyarázhatja a rossz halálozási és megbetegedési viszonyokat is. A nők 26%-a, a férfiak 40%-a dohányzik. Egészségkárosító mértékben alkoholt a nők 3%-a, a férfiak 18%a fogyaszt. Túlsúlyos vagy elhízott a felnőttek több mint fele. A nők több mint 40%-a, a férfiak harmada soha vagy csak ritkán végez testmozgást. • • • • • • Az elmúlt 20 évben Magyarország népességfogyása meghaladta a félmillió főt. A születések száma lényegesen alacsonyabb, a halálozásoké viszont jelentősen magasabb, mint az elvárható lenne. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 8, a nőknél 6 évvel marad el az Európai Unió átlagától. A magyar lakosság halandósága alig mutat kedvezőbb képet, mint harminc évvel ezelőtt, miközben az EU országokban jelentős javulás tapasztalható. A nők daganatos halálozásában első helyre került a tüdőrák. Rohamosan emelkednek környezeti szennyezéssel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések. Mindezen felmérések és elemzések eljuttatása a döntéshozókhoz, reményeink szerint növeli a lakosság egészsége iránti felelősségérzetüket. TÉ IME III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2004. MÁJUS 21