Az ESzCsM eEgészség Programjának egyik pillére - Az EU Strukturális Alapjaiból pályázható intézményközi információ-technológiaiminta-rendszerek három régióban
Az ESzCsM eEgészség Programjának egyik pillére - Az EU Strukturális Alapjaiból pályázható intézményközi információ-technológiaiminta-rendszerek három régióban
Cikk címe:Az ESzCsM eEgészség Programjának egyik pillére - Az EU Strukturális Alapjaiból pályázható intézményközi információ-technológiaiminta-rendszerek három régióban
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG Az ESzCsM eEgészség Programjának egyik pillére Az EU Strukturális Alapjaiból pályázható intézményközi információ-technológiai minta-rendszerek három régióban Az ágazat átfogó fejlesztési programja, az eEgészség Program projektjeinek célkitűzéseit két nagy területre lehet osztani. Egyrészt számos projekt eredménye érezhető lesz az ország egészében – úgy a pácienseknek, mint az egészségügyben dolgozóknak. A projektek másik területe viszont a három régióban, – az egészségügyi-informatikai mutatók alapján legelmaradottabb Észak-Magyarországon, ÉszakAlföldön és Dél-Dunántúlon – megvalósuló intézményközi mintarendszerek. Ennek egyik leglényegesebb célja, hogy a bekapcsolódó intézmények között szabadon mozoghassanak a betegekre vonatkozó adatok. Ehhez nem is annyira az intézményi fizikai infrastruktúra – számítógépek, belső hálózatok – hiányozik, mint inkább – az egészségügy igényeinek megfelelően biztonságos – intézményközi hálózati kapcsolat szolgáltatások (pl. elektronikus aláírás) és a közös üzenet- és dokumentumszabványok. Először tehát ezeket a szabványokat (eKórlap, eLelet, eKonzílium, eRecept, eFinanszírozás), valamint a fogalomtárakat (eAdat, ePaciens, eBeavatkozások, eEszközök) kell meghatározni annak érdekében, hogy a fogalmak mindenki számára ugyanazt jelentsék, és így egységesíthetők legyenek. Az eEgészség Program szabványos elektronikus dokumentum formátumainak és üzenetformátumainak alkalmazása a részvevők számára kötelező lesz. mintegy 22,7 milliárd forint – az egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztésére, kisebb hányada – 4,1 milliárd forint – pedig a regionális egészségügyi információtechnológiai fejlesztésekre irányul. Az egészségügyi intézmények infrastruktúra-fejlesztési pályázatainak benyújtási határideje 2004. július 31., az információtechnológiai pályázatoké 2004. június 30. A programnak nem célja a már meglévő kórházi, háziorvosi informatikai rendszerek lecserélése. Közös felületet kíván viszont adni a már létező rendszerek számára, amelyen keresztül a különféle programok kommunikálni tudnak egymással. Ezek a szabványok válhatnak a jövőben az egészségügyi dokumentációs és jelentési rendszer előírt adatreprezentációs eszközeivé, így a gyártók olyan szoftvereket tudnak készíteni, amelyek szabadon cserélhetnek adatokat más fejlesztők programjaival. A biztonságos elektronikus összeköttetést biztosító információ mintarendszer segítségével a társult intézményeknek lehetősége nyílik arra, hogy a rendszer másik intézményének szolgáltatásait – az eredményre vonatkozó információ átadásával – igénybe vegyék. Így adott intézmény kérheti egy másik intézménytől a beteg célirányú vizsgálatát és lekérdezheti annak eredményét; a beteg hozzájárulása esetén felhasználhatja a korábban végzett vizsgálatok eredményét, és láthatja az alkalmazott kezeléseket; vagy akár elektronikus receptet küldhet a beteg közelében elhelyezkedő gyógyszertárba. (1. ábra) Az intézményközi mintarendszerek fejlesztési projektjének közreműködő szervezete, vagyis a pályázatok kiírója az ESzCsM Strukturális Alapok Programirodája. A szakmai előkészítő programok gazdája az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (volt MEDINFO) égisze alatt működő eEgészség Programiroda. A két szervezet szoros szakmai egyeztetéssel működik. A mintarendszerek az első időszakban – az EU Strukturális Alapok támogatásával, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) egyik, 4.4-es intézkedéseként – a már említett három régióban valósulhatnak meg. A HEFOP egészségügyet érintő más beruházásainak nagyobb része – 44 IME III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2004. MÁJUS Részletes információt a HEFOP-ról, illetve a 4.4-es intézkedésről az ESzCsM Strukturális Alapok Programiroda ad (www.strapi.eszcsm.hu). Az intézmények közötti információ mintarendszer fejlesztése a három régió számára közösen történik meg és a vonatkozó európai uniós egészségügyi informatikai szabványokra épül. Így elérhető el, hogy később országos hálózattá fejlődjön a rendszer. A 4,1 milliárd forint összértékű egészségügyi információtechnológiai fejlesztések célja, hogy a két fő területen segítse a három régióban konzorciummá szerveződő egészségügyi ellátó intézményeket. Egyrészt a résztvevők (kórházak, rendelőintézetek, háziorvosok) közötti információ mintarendszerek létrehozásával, másrészt az intézményen belüli informatikai rendszerek fejlesztésével, modernizálásával támogassák az eEgészség Program megvalósítását. Mindezek a szolgáltatások az egészségügyi ellátás regionális szintű költséghatékonyságának növekedését és a beteg érdekeit egyaránt szolgálják: nem kell feleslegesen vizsgálatokat ismételni, a beteg helyett a lelet „utazik”, a vizsgálatok ütemezésével csökken a várakozási idő és a betegek gyorsabban nyerik vissza munkaképességüket. Mindezek az előnyök fokozottan érvényesülnek az érintett régiók aprófalvas településein élő lakosság esetében, hiszen a kistelepülésen élő beteg a háziorvosánál kérhet időpontot valamilyen szakorvosi vizsgálatra a legközelebbi vá- INFOKOMMUNIKÁCIÓ eEGÉSZSÉG 1. ábra Az intézményközi IT rendszer logikai vázlatrajza ros kórházában, és az elkészült leletért sem kell külön elutaznia, mert azt az orvosa közvetlenül, elektronikusan is megkaphatja. Ugyanakkor a kórházak, szakrendelők is segítik egymás munkáját. A gyakorlatban is megvalósul a távkonzílium. Így csökkenhet a feleslegesen és ismételten elvégzett vizsgálatok száma, ami szintén a beteg érdekeit szolgálja. A mintarendszerek kialakításához kapcsolódó, intézményen belüli informatikai – fejlesztések ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy a társult kórházakban és rendelőintéze- tekben – átláthatóvá téve a beteg-utakat, csökkentve a párhuzamos vizsgálatokat – javuljon a betegellátás színvonala és az intézmény költséghatékonysága. Az egészségügyi információtechnológiai beruházásokra rendelkezésre álló keretből a három régióban egy-egy fejlesztés támogatására van lehetőség, egyenként 1 milliárd 350 millió Ft értékben. Az intézmények közötti információrendszer régiónként legalább 1000 orvos számára válik elérhetővé. eProgramiroda IME III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2004. MÁJUS 45
