2004 májustól kezdődően hazánk is teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ez komoly kihívást jelent a betegellátást támogató korszerű informatikai megoldásokkal szemben. Egyúttal mindannyian tanúi vagyunk annak a robbanásszerű informatikai fejlődésnek, amely az egészségügyi informatika területén alapvetően megváltoztatja az eddigi használt rendszerek megítélését. Az IME szerkesztősége által immár második alkalommal megszervezett „Infokommunikációs megoldások az egészségügyben” című áprilisi konferencia előadásai nemcsak az egészségügyi ellátó intézmények menedzsmentjének, gazdasági és informatikai vezetőinek szólt, hanem az egészségpolitikával foglalkozó összes szakembernek, akiknek szakértői, illetve döntéshozói szerepe lehet az egészségügy előtt álló, alapvető változások kapcsán.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ ESEMÉNYEK, RENDEZVÉNYEK Valóban nem üres kézzel megyünk az EU-ba Beszámoló a 2004. április 6-i infokommunikációs IME konferenciáról 2004 májustól kezdődően hazánk is teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Ez komoly kihívást jelent a betegellátást támogató korszerű informatikai megoldásokkal szemben. Egyúttal mindannyian tanúi vagyunk annak a robbanásszerű informatikai fejlődésnek, amely az egészségügyi informatika területén alapvetően megváltoztatja az eddigi használt rendszerek megítélését. Az IME szerkesztősége által immár második alkalommal megszervezett „Infokommunikációs megoldások az egészségügyben” című áprilisi konferencia előadásai nemcsak az egészségügyi ellátó intézmények menedzsmentjének, gazdasági és informatikai vezetőinek szólt, hanem az egészségpolitikával foglalkozó összes szakembernek, akiknek szakértői, illetve döntéshozói szerepe lehet az egészségügy előtt álló, alapvető változások kapcsán. Nagy érdeklődéssel kísért, egész napos konferenciát tartott 2004. április 6-án a – ma már hagyományos helyszínnek számító – Tulip Inn Budapest, Hotelben a LARIX Kiadó Kft. A „Magyarország nem üres kézzel megy az Unióba” című rendezvény célkitűzése az volt, hogy az EU csatlakozás küszöbén áttekintést adjon az egészségügyi informatikai szakma előtt álló változásokról, bemutassa a fejlesztéssel és kutatással foglalkozó cégek legújabb orvosi-diagnosztikai eljárásait, valamint a betegellátást elősegítő infokommunikációs rendszereket, internet-alapú fejlesztéseket. Megnyitójában Dr. Kozmann György, az IME főszerkesztője hangsúlyozta, hogy az egészségügyi intézmények működésének egyik nagy problémája a nem megfelelő költséghatékonyság, amin az információs technológiák alkalmazása jelentősen segíthet. Az ésszerű alkalmazások befogadására és elterjesztésére, új ismeretekre, felkészült szakembergárdára és az IME lap által felvállalt vezetői szemléletváltásra lesz szükség. Köszöntőjében Dr. Golub Iván a Kórházszövetség elnöke kiemelte, hogy az elmúlt tíz év alatt a kórházi informatika „siker-ágazattá” vált. Egyetlen más kórházi szakterületen sem voltak nagyobb léptékű beruházások és az integrált informatikai rendszert használó kórházak ma már szinte képtelenek lennének a számítógépes rendszerek használata nélkül működni. A Kórházszövetség elkötelezett az új fejlesztések és az infokommunikációs technológiák mielőbbi bevezetésében, illetve azok széles körű alkalmazásának támogatásában. 50 IME III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2004. MÁJUS A globális megoldások fontosságára hívta fel a figyelmet főszponzori köszöntőjében Regőci István, az ISH Kft. ügyvezetője. A szakma nevében elmondta, hogy a megoldásszállítók az EU csatlakozás kapcsán bemutatják, hogy mire jutottak és – az információs társadalom egészségügyi részstratégiájának mozaik szavas MITSESZ rövidítéséhez kapcsolódó szójátékkal élve – „mit is tesznek le” a kórházi menedzsment asztalára. Az ESzCsM minisztérium részéről Fogarassy Károly mutatta be, hogy mi az eEgészség Program szakmai célkitűzése és feladata. Ismertette, hogy ennek koordinálására létrejött egy programiroda, melynek elsődleges feladata a projektek megtervezése, összehangolása, a szükségesség és működtethetőség végiggondolásával, valamint az eTechnológiák bevezetését támogató szabványok kidolgozása, közzététele. Az eEgészség Program végrehajtásával kapcsolatosan sorra vette a „ki, mit, hogyan, miből, mikor” kérdéseket. Kiemelte, hogy mielőbb létre kell hozni az elektronikus közhiteles nyilvántartások (pl. TAJ adatbázis, gyógyszer nyilvántartás, kódrendszerek, digitális aláírások) rendszerét. Az eEgészség Program megvalósulásával olyan elektronikus dokumentum- és üzenet-szabványok, illetve fogalomtárak jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a problémamentes kommunikációt az intézmények között, ezáltal a feladatokra fordított idő lerövidül. A digitális aláírás bevezetése az egészségügyben jelentős előrelépést jelent, hiszen lehetővé teszi az adatelérés hitelesítését, ellenőrzését, valamint a dokumentumok elektronikus cseréjét. Az ágazati Portál elindulása – amellett, hogy közcélú információt szolgáltat majd a lakosság számára – helyet biztosít az orvosi, szolgáltatói oldalaknak (bizonyítékalapú orvoslás, pályázatok, jogszabályok, aktualitások, konferenciák, képzések, távoktatás), valamint döntéshozói oldalaknak is. Új lehetőségeket teremt a bizonyítékon alapuló orvoslás eszköztár elérhetőségének megteremtése. A tudásbázis elérhető lesz az ágazati Portálon keresztül, valamint egy CDROM-mal kiegészülő zsebkönyv formájában. A fentieket is hasznosítva létrejön a HEFOP 4.4. intézkedés keretében három régióban egy-egy biztonságos elektronikus összeköttetést megteremtő intézményközi információ mintarendszer, melynek segítségével egy adott intézmény kérheti egy másik intézménytől a beteg célirányú vizsgálatát és lekérdezheti annak eredményét; valamint – a beteg hoz- INFOKOMMUNIKÁCIÓ ESEMÉNYEK, RENDEZVÉNYEK zájárulása esetén – felhasználhatja a korábban végzett vizsgálatok eredményét és láthatja az alkalmazott kezeléseket. Sőt megfelelő jogi szabályozás megteremtésével mód nyílik elektronikus recept küldésére is a beteg közelében elhelyezkedő gyógyszertárba. Mindezen szolgáltatások az egészségügyi ellátás regionális szintű költséghatékonyságának növekedését és a beteg érdekeit egyaránt szolgálják: nem kell feleslegesen vizsgálatokat ismételni, a beteg helyett a lelet „utazik”, a vizsgálatok ütemezésével csökken a várakozási idő. Az OEP informatikai főigazgatóhelyettese Király Gyula röviden áttekintette az OEP szervezeti átalakításáról (pl. GYÓGYINFOK), közeli és távlati feladatairól, fejlesztés alatt álló és a jövőben kifejleszteni kívánt rendszereiről az ágazati informatika jelenlegi és jövőbeli stratégiáját. Előadásában végezetül részletesen bemutatta az eRecept, mint egy a gyakorlatban kipróbált Virtuális Elektronikus Pénztárca pilot projektet és annak tapasztalatait. Dr. Vári G. Sándor előadásában arra keresett választ, hogy „Lehet-e az egészségügyi informatika a betegellátás napi gyakorlatának az eszköze?” Ennek keretében hallhattunk az EU országokban működő egészségügyi rendszerek értékeléséről, a Dániában megvalósított MedCom hálózati rendszert melynek tanulsága, hogy szabványosított eTechnológiákra van szükség a napi betegellátásba beépített folyamatok és a kiszolgáló informatika területén egyaránt. Magyarországon változtatni kell a szemléleten, és az egészségbiztosítási finanszírozás rendszerén annak érdekében, hogy a kórházi rendszerekben a normális elvárások és nem a napi pénzügyi helyzet legyen a meghatározó. A Kenézy Gyula kórház főigazgatója Dr. G. Kiss Gyula előadásában bemutatta a regionális ellátási szintek és a kistérségek igényeinek kapcsolatát. Előadásának végén a mintaértékű információtechnológiai fejlesztések segítését célzó lehetőségekről szólt, melyek között megemlítette, hogy a regionális ellátó rendszerben a kétirányú elektronikus kommunikáció módot ad a költséghatékony működés és az orvosi ellátás színvonalának egyidejű emelésére. Az ISH kft. két vezetője – Regőci István ügyvezető és Fábián Kálmán kereskedelmi igazgató – ismertette, hogy az eEgészség Program infokommunikációs kihívásaira mi a piacvezető cég válasza. A nemzetközi szabványoknak megfelelő (HL7, DICOM) rendszer megoldások olyan funkciókat biztosítanak, amelyek a többszintű regionális betegellátás igényeinek megfelelnek. A fejlesztések minőségi színvonalát világ legismertebb informatikai cégeivel, az IBM-mel és az SAP-val kialakított együttműködés garantálja. A globális technológiák segítségével kifejlesztett e-Medsolution web- es alapú kórházi rendszer bemutatása érzékeltette, hogy a program regionális szinten költséghatékony működést tesz lehetővé (pl. párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése. tele medicina) Ezután egy valóban egyedülálló újdonságot, a PHILIPS magyar nyelvű beszédfelismerő rendszerét mutatta be külön-külön, előadásában Dr. Nyers Ágnes (Medisoft Kft.) és Decker András (ISH Kft.). A radiológiai leletezést biztosító beszédfelismerés hatékony működését a konferencia résztvevői élő bemutatón élvezhették. Az első blokk előadásainak hozzászólásaiban elhangzottak, hogy melyek azok a területek, amelyek nem, vagy nagyon hiányosan lefedettek az informatika által. Az ellátási szintek kapcsolódásának lehetőségeiről és szükségességéről értékelő szavak hangzottak el az információ technológia tükrében (szakellátás, gondozók, kórházak). Az Európai Unió programjaihoz való csatlakozásunk csak akkor lehet eredményes, ha alkalmazkodunk a nemzetközi folyamatokhoz, kompatibilisen tudunk kapcsolódni a globális technológiákon alapuló informatikai rendszerekhez. Az elmúlt években számos pozitív irányú fejlemény történt a kutatás és fejlesztés területén. A délutáni előadások, illetve bemutatók érdekesek és tanulságosak voltak, A két előadásblokkban nyolc előadás hangzott el. Az előadások témája az infokommunikáció széles spektrumát ölelték fel az internetes adatbiztonságtól és digitális aláírástól kezdődően a kórházi informatikai rendszerek jövőképén keresztül a diagnosztikai képfeldolgozó rendszerek és a betegút elemzési lehetőségéig az alábbi konkrét témaköröket tárgyalva: • • • • • • • • az elektronikus aláírás kérdése (Lengyel Csaba), adatvédelem és informatikai audit az egészségügyben (Nagy István), Medinet rendszer (Kovács Árpád), betegszámla első tapasztalatai (Dr. Benedek György), képfeldolgozás és archíválás az egészségügy területén (Kajó Gábor), teleradiológiai kérdések (Dr. Palkó András), fotó, nyomdai és orvosi képalkotó diagnosztikai rendszerek konfiguráció tervezése (Dr. Hodosi György), telestroke kozultációs és döntéstámogató rendszer és a KIR szakértői rendszer (Prof. Dr. Nagy Zoltán). A második infokommunikációs konferencia széles körű kitekintést adott a hazai informatikai helyzetről. A előadások bebizonyították, hogy az uniós csatlakozás küszöbén – ugyan van még sok pótolni való, és fejlesztésre váró infrastrukturális feladatunk – de összességében büszkék lehetünk az elért eredményekre. TÉ IME III. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2004. MÁJUS 51
