Az IME Interdiszciplináris Magyar Egészségügy – Az egészségügyi vezetők szaklapja 2019. október 16-17-én tartotta meg nyolcadik Országos Infekciókontroll Továbbképzését és Konferenciáját. a Prof. Dr. Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere és Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár (EMMI) fővédnökségével zajló tanácskozás első napján a résztvevők áttekintették az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére vonatkozó kormányzati intézkedéseket, az infekciókontroll hazai és nemzetközi helyzetét, és kerekasztalon vitatták meg a kórháztakarítás aktuális kérdéseit.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
infekciókontroll KONFERENCIA BESzÁMOló A VIII. IME Országos Infekciókontroll Konferenciáról jelentjük Egészségpolitika – Mikrobiom és szepszis – Nemzetközi kitekintés – Takarítás kerekasztal az ime interdiszciplináris magyar egészségügy – az egészségügyi vezetők szaklapja 2019. október 1617-én tartotta meg nyolcadik országos infekciókontroll továbbképzését és konferenciáját. a prof. dr. kásler miklós emberi erőforrások minisztere és prof. dr. Horváth ildikó egészségügyért felelős államtitkár (emmi) fővédnökségével zajló tanácskozás első napján a résztvevők áttekintették az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésére vonatkozó kormányzati intézkedéseket, az infekciókontroll hazai és nemzetközi helyzetét, és kerekasztalon vitatták meg a kórháztakarítás aktuális kérdéseit. prof. dr. kozmann györgy, az IME főszerkesztője rámutatott: a rendezvénysorozat legfiatalabb tagja, az IME Országos Infekciókontroll Konferencia immár nyolcadik alkalommal került megrendezésre, ami jelzi a téma iránti nagyfokú érdeklődést. Mint elmondta, a szervezők arra törekedtek, hogy a gyakorlati vonatkozásokon túlmenően mind a kormányzati elképzelések, mind a kutatási eredmények is helyet kapjanak a programban, amelyet az interdisziplinaritás jegyében állítottak össze. Megköszönte a főszponzor HARTMANN-RICO Hungária Kft. támogatását, amellyel a rendezvénysorozat kezdetétől a konferencia mögé állt. dr. rákay erzsébet osztályvezető főorvos (Észak-Közép-Budai Centrum, Szent János Kórház), az IME Infekciókontroll Rovatának vezetője Tamás Éva lapigazgató nevében üdvözölte az egybegyűlteket, és kifejezte abbéli reményét, hogy a rendezvényen elhangzó új ismeretek és gondolatok nagyban fogják segíteni a területen tevékenykedő kollégák jövőbeni munkáját. egészségpolitika dr. csányi endre péter egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár tolmácsolta a konferencia fővédnökeinek üdvözletét, majd vázolta a hazai infekciókontroll tevékenység megerősítésére tett kormányzati intézkedések előzményeit. Mint elmondta, az egészségügyi ellátással összefüggő ferime – interdiszciplináris magyar egészségügy tőzések és az antimikrobiális rezisztencia jelentős, európai és globális szintű társadalmi probléma. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi intézkedések jól illeszkednek mind az Európai Tanács 2009-es ajánlásaihoz, mind a WHO globális betegbiztonságról szóló ajánlásához, amely megfogalmazta az egyéni és intézményi kockázatfelmérés fontosságát az intézményi ellátással összefüggésbe hozható fertőzések visszaszorítása érdekében. A folyamatban lévő és tervezett fejlesztések szorosan kapcsolódnak az „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi Ágazati Stratégiához, illetve az új kormányprogramhoz is. A Nemzeti Egészségügyi Program mellett kidolgozásra került intézkedéscsomag egyik kulcseleme a betegbiztonság, és azon belül az infekciókontroll és antibiotikumpolitika fejlesztése. Egy éve módosult a 20/2009 (VI. 18.) EüM rendelet, melynek legfőbb eleme az egyéni kockázatértékelés és az intézményi infekciókontroll működését validáló kockázatértékelő rendszer, az alkoholos kézfertőtlenítő szer elhelyezése a betegellátási és látogatói belépési pontokon, az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság és az Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok feladatainak megerősítése, valamint a négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés – a pneumónia, a véráramfertőzés, a sebfertőzés és a húgyúti fertőzés – megelőzésére szolgáló ellátási csomag bevezetése. E négy fertőzéstípus bizonyult a leggyakoribbnak a 2016-2017. évi Európai Pont Prevalencia Vizsgálat (EPPV) eredményei alapján is. A hazai infekciókontroll tevékenység megerősítésének gyakorlati kivitelezését az országos tiszti főorvos 2018 decemberében közzétett módszertani levelei is segítik. Az EFOP-1.8.0-VEKOP 172017-0001 program keretében elkészült az Infekciókontroll és Antimikrobiális Rezisztencia Szakpolitikai Program és Cselekvési Terv. Az EFOP-1.8.21-18 program 2,2 milliárd forint összértékben nyújt pályázati lehetőséget a kórházak részére az infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítására. Mindeddig több mint 40 pályamunka érkezett be az egészségügyi intézményektől, kiértékelésük folyamatban van. dr. müller cecília országos tiszti főorvos az új infekciókontroll rendelet kapcsán arról a szemléletváltásról beszélt, amely széleskörű összefogást igényel valamennyi szereplő részéről. Mint mondta, az egészségügyi ellátásban történt változások tudatos újragondolást tesznek szükségessé ahhoz, hogy sikeresek legyünk az infekciókontroll területén. Az új szemlélet kialakításához végig kell gondolni és számba venni az összes olyan tényezőt, amely XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember 15 infekciókontroll KONFERENCIA BESzÁMOló hatással lehet a betegellátó tevékenységre. Az egészségügyi ellátás folyamatosan változik: egyre komplexebb a diagnosztika és a terápia, nagy számban történnek invazív beavatkozások, rutinszerűvé vált a magas intenzitású ellátás, megjelentek a szubspecialitások, és magas a krónikus osztályok száma. Ez magában hordozza annak a potenciális rizikóját is, hogy magas kockázatú, sérülékeny csoportok érkeznek a rendszerbe. Intézményre és egyénre szabott kockázatbecslés, és annak megfelelő kockázatkezelés szükséges – emelte ki az országos tiszti főorvos. Az intézményi szintű kockázatbecslés alapja a WHO 2016 novemberében megjelent infekciókontroll irányelve, amelynek célja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása. Fő elemei beépítésre kerültek a 2016-2017. évi EPPV-be, melynek eredményeit 2019. november 18-án, az Európai Antibiotikum Napon fogják közzétenni. Emellett 2018-ban a WHO irányelv valamennyi pontjára kitérő felmérés történt Magyarországon az aktív fekvőbeteg-ellátást végző kórházakban az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság döntése alapján. Az önértékelő felmérésben 101 kórház vett részt, melyek közül 2 intézmény ért el alapszintnek megfelelő pontszámot, 51 intézmény közepes szintet és 47 intézmény haladó szintet. Dr. Müller Cecília felhívta a hallgatóság figyelmét az egyéni kockázatértékelés szerepére és az ezzel kapcsolatos legfontosabb intézkedésekre is. Nevesítette a kórházvezetés, a klinikusok, az infektológusok és kórházi gyógyszerészek, a kórházhigiénés, illetve infekciókontroll szakemberek, az orvosi mikrobiológusok és minden kórházi dolgozó, valamint a betegek és látogatók szerepét a fertőzések terjedését célzó óvintézkedések terén. Mint fogalmazott: nemcsak azért vagyunk felelősek, amit teszünk, hanem azért is, amit nem teszünk meg. dr. oroszi beatrix szakmai vezető (Nemzeti Népegészségügyi Központ) felvezetőjében rámutatott: a baktériumok között terjed a rezisztencia, a gyógyszergyártó cégek pedig egyre kevesebbet invesztálnak új antibiotikumok kutatásába és fejlesztésébe. A WHO 2017-ben közzétette a rezisztens baktériumok globális prioritási listáját, 12 olyan rezisztens mikrobát felsorolva, amelyek ellen sürgősen antibiotikum kifejlesztésére lenne szükség. Az OECD becsült adatai szerint 2015-ben 78 ezer fő szenvedett el egészségügyi fertőzéssel összefüggő fertőzést, és 68 ezer bejelentett fertőző megbetegedés történt. Járványügyi és népegészségügyi szempontból az egyik legjelentősebb problémával állunk szemben, amelynek megoldásához tényeken alapuló intervenciókra van szükség – hangsúlyozta Dr. Oroszi Beatrix. A helyzet értékelésében nagy segítséget jelent az eddigi legátfogóbb és legrobosztusabb vizsgálat, az EPPV, amely 28 EU-tagállam és egy kandidáns állam (Szerbia) 1735 kórházának adatait dolgozta fel az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és az antibiotikum-felhasználás prevalenciájának, valamint néhány kulcsfontos- 16 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy ságú strukturális folyamatindikátor meghatározásának céljából. Az összesített adatok szerint átlagosan a betegek 5,5 százaléka szenved nozokomiális fertőzésben. Az egyes országokra vonatkozó adatok nem pontosak, és nem is összehasonlíthatók a vizsgálatban résztvevő kórházak és az alkalmazott mikrobiológiai eljárásrendek heterogenitása miatt. Az egészségügyi ellátásokkal összefüggő fertőzések becsült incidenciája Magyarországon legalább 3,5 százalék, ami azt jelenti, hogy naponta 200 nozokomiális fertőzés történik – ez éves szinten 340 ezer többlet ápolási napot jelent. Dr. Oroszi Beatrix leszögezte: nincs olyan ország, amely elmondhatja magáról, hogy megoldotta volna ezt a problémát. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések teljes egészében nem megelőzhetők. Irreális az elvárás, hogy nullára csökkentsük ezeknek a fertőzéseknek az előfordulását, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minél nagyobb arányban megelőzzük. A WHO 2016-os dokumentuma szerint a hatékony infekciókontroll alapvető eleme a megfelelő infekciókontroll team, a folyamatos képzés, a bizonyítékokon alapuló útmutatók kidolgozása és implementálása, a surveillance és feedback, valamint a higiéné szigorú betartása. Miért nem tudunk hatékonyan fellépni a fertőzések ellen? – tette fel a kérdést Dr. Oroszi Beatrix, és áttekintette az egészségügyi ellátórendszerben azonosítható akadályokat, valamint bemutatta azokat az adminisztratív és jogi eszközöket, intézményi szintű változtatásokat, amelyek szükségesek az előrelépéshez. Ezek között prioritásként említette a humánerőforrás fejlesztését, amivel kapcsolatban elmondta: sikerült minimumfeltételként elérni, hogy a 400 feletti ágyszámmal rendelkező kórházak plusz egy fő epidemiológiai munkatársat alkalmazzanak. Fejlődést jelent az infekciókontroll kapcsolattartó szakdolgozók rendszerbe léptetése is. Az EFOP 1.8.0 – VEKOP-17 projekt keretében öt nagyvárosunkban indul ez év őszén „Infekciókontroll jó gyakorlatok” képzés, amiről a https://efop180.antsz.hu oldal nyújt részletes tájékoztatást. dr. nagy kamilla kórházhigiénikus főorvos (SzTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ), az IME Szerkesztőbizottság Tanácsadó Testületének tagja áttekintette a kórházhigiénikus főorvosok munkáját több mint húsz éven át meghatározó 32/1980. (Eü. K. 24.) számú, az iatrogén fertőzések megelőzéséről szóló utasítás főbb elemeit. Majd számba vette a ma is érvényes és „alapműnek” számító 18/1998 (VI. 3.) NM rendelet, a 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet és a 32/2018. (IX. 28.) EMMI rendelet főbb előírásait. Kiemelte: a 32/1980. utasítás azt is tartalmazta, hogy az utasítás végrehajtása létszámfejlesztéssel nem járhat. Ez a mai napig rányomta a bélyegét a kórházhigiénés osztályok létszámára és összetételére. Dr. Nagy Kamilla összefoglalta, hogy milyen feladatokat jelentenek a kórházhigiénikusoknak a 32/2018. EMMI rendeletben és az országos tiszti főorvos öt módszertani levelében foglaltak. „Édes teherként” aposztrofálta a Dr. Csányi Endre Péter helyettes államtitkár előadáXViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember infekciókontroll KONFERENCIA BESzÁMOló sában említett pályázati felhívást, amelynek révén a kórházak forráshoz juthatnak az infekciókontroll tevékenységük fejlesztéséhez. mikrobiom és szepszis prof. dr. rózsa lajos tudományos tanácsadó (MTA Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet) az egészséges emberi szervezetet benépesítő egy-két kilogrammnyi mikroba – a mikrobiom – nélkülözhetetlen szerepét mutatta be. Vázolta azt a hipotézist, amely szerint a mikrobiom tagjainak addig „éri meg” támogatni a gazda hosszú túlélését, amíg annak jók a túlélési esélyei. Azonban amint csökkennek ezek az esélyek – például egy súlyos sebesülés miatt –, a mikrobiom egyes tagjai növelik a virulenciájukat, ehhez más mikrobák is csatlakoznak, és létrejön az ún. „mikrobiom zendülés”. Ennek egyfajta manifesztációja az állatokban és emberekben is előforduló szepszis. A már az ókorban leírt szepszis a mikrobákra válaszul kialakuló akut, szisztémás gyulladás, mely nagyon heves immunválasszal jár, gyakran a mikrobiom egyébként mutualista tagjai okozzák, főként idős, beteg, koraszülött, sebesült emberekben. A szepszis esetek kevesebb mint felét okozzák külső fertőzések. Úgy néz ki, mintha a szepszis minden részletében megfelelne a mikrobiom zendülés leírásának, ám a szepszis nem fertőző állapot – mutatott rá Dr. Rózsa lajos. Ugyanazok a fajok, amelyek kiprovokálták a szepszist, közreműködnek a holttestek lebontásában, és képesek a talajvízből továbbfertőzni. Valójában tehát ez nem fertőzési zsákutca, hanem fenotipikus plaszticitás a bennünk lévő, egyébként az egészségünket szolgáló mikrobák részéről. Egészséges hosszú életet a bennünk élő mikrobiom segítségével élhetünk, márpedig az emberi öregkor a természetben egészen kivételes dolog. A biológus szemszögéből Rózsa professzor rávilágított: nincs még egy olyan állat-, illetve növényfaj a természetben, amely az emberi fajhoz hasonló, kivételesen hosszú poszt-reproduktív életszakasszal rendelkezne. Az időskor adaptív értéke a bölcsesség, az információ felhalmozása és terjesztése, valamint a nagyszülői szerep, ami az állatvilágban nem létezik. Akkor élhetünk hosszan, ha azt az – akár hamis – információt nyújtjuk a mikrobiomnak, hogy egészségesek vagyunk. A mikrobiom érdeke pedig az, hogy hiteles információt szerezzen a gazdaszervezet életkilátásairól. Összegezve az elmondottakat, az előadó így fogalmazott: „A szepszis nem zsákutca, a mikrobák a holttestekből tudnak sikert kovácsolni maguknak.” Mindezt Dr. Rózsa lajos és munkacsoportja két publikációban adta közre a Biology Direct, valamint az Infection, Genetics and Evolution című tudományos folyóiratokban. dr. madách krisztina phd egyetemi docens (Semmelweis Egyetem ime – interdiszciplináris magyar egészségügy Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika) az antibiotikumkezelés mikrobiomra gyakorolt hatását elemezte. Kiemelte: nem igaz az az állítás, miszerint az empirikus antibiotikum terápia már az az első órától csökkenti a mortalitást súlyos szepszisben és szeptikus sokkban. Ezzel szemben a korrektül időzített, hatékony terápia és a góctalanítás határozza meg leginkább a kimenetelt. Mint mondta, a szepszis a fertőzésre adott hibásan szabályozott válaszreakció következtében kialakuló, életet veszélyeztető szervi diszfunkció. A fertőzésre a holobiont ad választ, kritikus állapotban az antimikrobialis kezelésre is diszbiózis – az emberrel szimbiózisban élő baktériumok abnormális állapota – alakul ki. A diszbiózis mértéke összefügg a kimenetellel: a szepszis súlyosbítója, önmagában elindítója, súlyos esetben fatális is lehet. Az antimikrobialis kezelés diszbiózist okozhat, vagy súlyosbíthatja azt, és fokozhatja a rezisztenciagének elterjedését, hatása gyors, tartós, sőt maradandóan károsító is lehet. Végezetül Dr. Madách Krisztina leszögezte: az ökoszisztéma integritásának szem előtt tartása a jövő infektológiai megoldásainak kulcskérdése lesz. dr. knausz márta laboratóriumvezető és higiénés főorvos (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Mikrobiológiai laboratórium, Minőségirányítási Osztály) a klinikai mikrobiológus szemszögéből helyezte fókuszba a szepszis diagnosztikáját. Mint elmondta, a szepszis előfordulási gyakorisága világszerte nő, azonban felismerése és diagnosztikája a specifikus tünetek hiányában nehéz. A betegség kimenetele szempontjából igen fontos a kórokozó mielőbbi kimutatása és a hatékony antimikrobás kezelés elindítása. Napjainkban a multirezisztens kórokozók előretörése miatt különös jelentőséggel bír a magas rizikójú betegcsoportok, többek között a szeptikus betegek surveillance kultúráinak nyomon követése, a kolonizáció felderítése a megfelelő infekciókontroll intézkedések megtétele érdekében. Gyors és pontos mikrobiológiai diagnózisra van szükség akkor is, ha a hosszabb kezelést igénylő betegnél nozokomiális infekció lép fel. A mikrobiológus és a szeptikus beteget ellátó klinikusok teammunkája és együttműködése elengedhetetlen a releváns mikrobiológiai minták levétele, a leletek interpretálása során. A helyi rezisztenciaviszonyok és az antibiotikumfelhasználás elemzésével együttesen határozhatják meg azon antibiotikumok körét, amelyek biztonsággal választhatók a szeptikus betegek empirikus terápiájára. Összegezve az elmondottakat rámutatott, hogy a szeptikus betegek életkilátását javítja a gyors felismerés és diagnosztika, a hatékony ellátás, az empirikus antibiotikum terápia és a sebészi góctalanítás. prof. dr. molnár zsolt (Pécsi Tudományegyetem, Transzlációs Medicina Intézet) előadása bevezetőjében elmondta, hogy a pro- és antiinflammatorikus erők közötti egyensúly felbomlása XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember 17 infekciókontroll KONFERENCIA BESzÁMOló – a diszregulált immunválasz – felel a szepszis létrejöttéért. Bemutatta a szepszis terápiás piramisát, melynek utolsó lépését az adjuváns kezelési eljárások képezik. Ezek egyik modalitása az ún. extrakorporális citokin eltávolítás. Rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben számos alternatív kezelési módszert dolgoztak ki a szepszis túlélésének javítása érdekében, amelyek közül az extrakorporális vértisztító eljárások – a nagy volumenű folyamatos hemofiltráció és az extrakorporális endotoxin eltávolítás – nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. legújabb modalitásként jelent meg az adszorpciós eljárás, amely néhány év alatt jelentős érdeklődést keltett. Az adszorber nagy mennyiségben és viszonylag rövid időn belül képes gyulladásos mediátorok és citokinek megkötésére, ennek révén helyreállítva a megbomlott egyensúlyt a beteg szervezetében. Dr. Molnár zsolt professzor beszámolt egy a közelmúltban lezajlott prospektív, randomizált, kontrollált, koncepciót igazoló előtanulmányról és egy retrospektív esetkontroll vizsgálatról, amelyekben azt találták, hogy mind a morbiditást, mind a mortalitást illetően jobb volt a kimenetel az így kezelt csoportban. Hozzátette: tisztázásra vár, hogy melyik betegpopuláció profitál a legtöbbet az ismertetett beavatkozásból, mikor kell megkezdeni és milyen hosszú ideig érdemes folytatni a kezelést, milyen súlyosságnál kell beavatkozni, milyen biomarkereket érdemes követni, és milyen egyéb betegpopulációkban érdemes kipróbálni az eljárást. nemzetkÖzi kitekintés dr. ködmön csaba phd (European Centre for Disease Prevention and Control, Surveillance and Response Support Unit, Surveillance Unit) élő kapcsolásban Stockholmból vázolta az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség (EU/EGT) tagállamainak jelenlegi tuberkulózis helyzetét. Elmondta, hogy az EU és EGT 31 tagállamában 55 ezer TBC esetet jelentettek 2017-ben, ami 100 ezer lakosra vetítve 10,7 bejelentett esetet jelent. Az összes bejelentett eset 72,1 százalékát diagnosztizálták újonnan, és 68,1 százalékát erősítették meg tenyésztéssel vagy kenet- és nukleinsav-amplifikációs teszttel. A jelentett esetek 33 százaléka a bejelentő ország határain kívül született, ezeknek az eseteknek az eloszlása jelentős különbségeket mutat az egyes tagállamok között. A 27 ezer drogérzékenységi teszteredménnyel rendelkező TBC eset 3,8 százaléka bizonyult multidrog-rezisztens (MDR) tuberkulózisnak. Ezek legnagyobb arányban (több mint 10 százalékban) a három balti tagállamban vannak jelen. A bejelentett MDR TBC esetek közül 770 rendelkezett második vonalbeli gyógyszerérzékenységi eredménynyel, amelyek között 24,3 százalék bizonyult extrém gyógyszerrezisztens (XDR) tuberkulózisnak. A 2013-2017 közötti időszakban a pulmonális XDR TBC esetek körülbelül 45 százalékát litvániából és Romániából jelentették. Annak ellenére, hogy a HIV társfertőzésről adatokat szolgáltató országok száma növekedett 2017-ben, az adatok továbbra is hiányosak. A bejelentett HIV státuszú TBC esetek 3,9 százalékánál mutattak ki HIV fertőzést is. A 2016-ban bejelentett 54,6 18 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy ezer TBC eset 70,7 százalékánál volt sikeres a kezelés kimenetele, a betegek 7,3 százaléka hunyt el kezelés közben. A 2015-ben bejelentett 1,2 ezer MDR TBC eset 44,8 százalékában volt sikeres a kezelés, a betegek 16,2 százaléka hunyt el kezelés közben. Az ENSz 2018-ban megtartott ülésén az EU/EGT országai kifejezték elkötelezettségüket a TBC járvány megszüntetésében. A jelenlegi helyzet azt jelzi, hogy e cél elérése érdekében számos kihívással kell szembenézniük a tagállamoknak, és fokozniuk kell, illetve át kell szervezniük a jelenlegi TBC elleni közegészségügyi intézkedéseiket. dr. nagy károly egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem, Orvosi Mikrobiológiai Intézet) egy olyan ország kézhigiénés gyakorlatát mutatta be, ahol a népsűrűség igen magas (háromszorosa a magyarénak), és a lakosság közel 20 százaléka 65 évnél idősebb. Japán elöregedő társadalmában kiemelt jelentőségűek az időseket érintő – mozgásszervi, daganatos és emésztőszervi – betegségek. A kórházi ellátás, beleértve a krónikus és rehabilitációs ellátást is, magas színvonalú, köszönhetően a kitűnő orvosképzésnek, a fegyelmezett társadalomnak és a jól szervezett kórházhigiénének. Míg az EU országaiban a kórházi fertőzések aránya 5,5 százalék, addig Japánban mindössze 0,7 százalék – emelte ki az előadó. Ez többek között a megfelelő alkoholos kézfertőtlenítők rigurózus alkalmazásának köszönhető. Japánban ezek használata ezer ápolási naponként 38 liter, míg hazánkban 8,1 liter, az EU-átlag pedig 24 liter. Az előadó – aki 2018-ban tagja volt a Tokióban Semmelweisnek szobrot állító egyetemi delegációnak, és útja során három japán orvosegyetemet is meglátogatott – hangsúlyozta, hogy a kézhigiéné nem feltétlenül pénz, hanem hozzáállás, fegyelem kérdése is. A következő előadásban egy nagy területű, kis lakosságszámmal rendelkező országból, Norvégiából jelentkezett be élő kapcsolásban dr. tótth árpád (Helse Nord RHF), az IME Szerkesztőbizottságának tagja, aki a kórházi fertőzések felismerésének informatikai támogatásáról számolt be. Bemutatta a nem kívánt események azonosítását és előfordulásának mérését szolgáló ún. Global Trigger Tool (GIT) metodikát és annak használatát a kórházi gyakorlatban. Elmondta, hogy a kórházaknak évi három GTT vizsgálatot kell kötelező módon elvégezniük, évente egyszer összesítő elektronikus jelentést kell küldeniük a minisztériumnak, évente legalább két alkalommal beszámolót küldeniük a kórházi vezetés, és egy alkalommal az igazgatótanács részére. Kötelező továbbá évente háromszor központi GTT továbbképzésen, és egyszer GTT szemináriumon részt venni. A kéthetente végzendő GTT vizsgálat során tíz ápolási esemény véletlenszerű kiválasztása, a kórtörténetek átvizsgálása, a kiváltó okok keresése, az események azonosítása és kategorizálása történik. Minderről jelentéseket és elemzéseket készítenek, és az eredményeket beépítik a minőségügyi folyamatokba. Az ún. Nordic Clinical Analytic Framework (NCAF) a SAS Institut és XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember infekciókontroll KONFERENCIA BESzÁMOló a Nordlandssykehuset által kifejlesztett alkalmazás, amely automatikusan figyeli a triggerek jelenlétét, segít a kórtörténet kiválasztásában, támogatja a teljes GTT vizsgálati folyamatot, és statisztikai modullal segíti a riportok rugalmas készítését. A NCAF továbbfejlesztése során a hangsúly a teamek folyamatos és magas színvonalú működésére, az eredmények oki elemzésére és a kapcsolódó minőségügyi javító folyamatok sikeres megvalósítására helyeződött. dr. makara mihály főorvos (DélPesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet) a Hepatitis B és C hazai és nemzetközi helyzetét hasonlította össze. Előadását bizonyos tévhitek eloszlatásával kezdte, miszerint „nem lehet tudni, kiben van vírus” (a betegek túlnyomó része rizikócsoportba tartozik), „a HCV szexuálisan terjed” (csak extrém esetekben), „minden esetben biopsziára van szükség” (ma már szinte senkinek sem kell biopszia, ujjbegyből vett egyetlen vércseppből kimutatott vírus alapján elkezdhető a kezelés), és „a HCV fertőzés nem gyógyítható” (gyógyítható). Majd elmondta, a WHO célul tűzte ki, hogy a krónikus hepatitiszek 2030-ra ne jelentsenek jelentős közegészségügyi veszélyt a világra. Erre azért nyílt lehetőség, mert a Hepatitis C elleni legmodernebb módszerekkel szinte mindenki vírusmentessé tehető. Dr. Makara Mihály ismertette a Nemzeti Hepatitis Bizottság által javasolt lépéseket, beleértve az egészségügyi dolgozók teljes körű szűrésének menetrendjét. Felhívta a figyelmet a HBV szoros obszervációjának szükségességére, különösen a kemoterápiában, immunszuppresszív, vagy biológiai kezelésben részesülő betegek esetén. takarÍtás kerekasztal „Hogyan harcoljunk a tiszta kórházakért?” – e kérdést járta körbe a VIII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia első napján megrendezett kerekasztal. A beszélgetést moderáló Dr. Rákay Erzsébet felvezető expozéjában leszögezte, hogy a kórházak egyik alapproblémája a nem megfelelő minőségű takarítás. Mint elmondta, Dr. Asbóth Márton és Pap Márta ime – interdiszciplináris magyar egészségügy Dr. Nagy Kamilla és Nagy Zsuzsanna 2019 októberében a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség (MATISz) elnöksége a 2020. évi javasolt takarítási óradíj meghatározásával és közzétételével abban kívánta támogatni tagjait és a tisztítás-technológiai szolgáltatókat, hogy a minőségi szolgáltatást a munkaerő-piaci elvárásokkal összhangban lévő munkabéreken foglalkoztatott munkaerővel biztosíthassa. Feltette a kérdést: van-e esély arra, hogy ezzel a kórházi takarítási problémákat is tudjuk enyhíteni? Ha ez a megoldás, nem félünk-e attól, hogy a magasabb fizetési juttatás az egészségügyi dolgozók és takarítók között bérfeszültséget kelthet? dr. asbóth márton jogász, magánszféraprojektvezető (Társaság a Szabadságjogokért) szerint ezekre a kérdésekre igen egyszerű a jogi válasz: ki kell kényszeríteni a szerződéseket, és be kell tartani a jogszabályokat. A betegek jogainak érvényesítésére koncentráló szervezet azt tartja kiemelendőnek és az egészségügyi dolgozókkal partnerségben megvalósítandónak, hogy arányosan kell meghatározni a fizetéseket, és ha a takarítók bére utoléri az ápolókét, akkor az ápolók bérét is meg kell növelni. pap márta közegészségügyi-járványügyi felügyelő (Bethesda Gyermekkórház), aki 27 éve szervezi kórházhigiénikusként a kórház takarítási tevékenységét, elmondta, hogy korábban a „lépj tovább!” program keretében ingyenesen nyílt lehetőség a takarítást végző dolgozók képzésére. A képzést elvégzők épülettisztítási technológusi képesítést nyertek, és ez nagyban megváltoztatta pozitív irányban a munkához való hozzá- Kónya Anikó XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember 19 KONFERENCIA BESzÁMOló Dr. Asbóth Márton, Pap Márta, Kónya Anikó, Dr. Nagy Kamilla és Nagy Zsuzsanna állásukat. Ez a program már megszűnt, de a kórház ma is évente két-két takarító dolgozót küld képzésre. A takarítók körében elvégzett SWOT analízisben az erősségek között egyszer sem került említésre a fizetés, annál inkább a megbecsülés és a kollégák, illetve a szülők pozitív visszajelzése. kónya anikó ápolási igazgató (Balatonfüred, Állami Szívkórház) elmondta: egyes kórházak a hatékony munkaerőgazdálkodás érdekében döntöttek a takarítási szolgáltatás kiszervezése mellett. Problémákat generálhat, ha egy takarító vállalat alacsony áron nyer meg egy tendert. Ezért nagyon fontos előre leszögezni az elvárásokat, és folyamatos párbeszédet folytatni a takarítást végző céggel, egyeztetni vele a minőségi elvárásokat. Dr. Nagy Kamilla a bérfeszültségre vonatkozó kérdésre úgy reagált, a kórház által fizetett vállalkozói díj nem teszi lehetővé, hogy magasabb fizetést lehessen adni a takarítóknak, mint az egészségügyi dolgozóknak. Saját intézményében, a Szegedi Tudományegyetemen kétszáz, külső cég által foglalkoztatott takarító dolgozik. Az egyetem a szerződésben megállapított fix összeget fizeti ki a vállalkozónak, aki saját hatáskörében állapítja meg a munkavállalók fizetését. Minden apró részletre oda kell figyelni a tender kiírásakor, és egzakt módon meg kell határozni az intézmény minőségi elvárásait – hívta fel a figyelmet. nagy zsuzsanna egészségügyi üzletág igazgató (B+N Referencia zrt.) szolgáltatói oldalról leszögezte, hogy nagyon nehéz képzett takarítót találni a munkaerőpiacon, és ha még sikerül is, az OKJ képesített takarítók a szakmai minimálbér alatt nem vállalnak munkát. Hogyan lehetne a takarító cégeket rábírni arra, hogy egyegy tender győzteseként maradéktalanul teljesítsék a szerződésben foglaltakat? dr. nagy kamilla és Kónya Anikó szerint központilag kiadott irányelvek mentén kellene dolgozni. Ugyanakkor Nagy zsuzsanna jelezte, hogy tapasztalata szerint nincs két egyforma tender. Meglátása szerint a pályázatok legtöbbje felületes, ezért olyan közbeszerzési dokumentációra lenne szükség, amely minden intézményi higiénés elvárást tartalmaz. dr. asbóth márton megjegyezte: a szervezetükhöz érkező évi háromezer megkeresés fele az egészségügyi ellátással kapcsolatos, ami azt jelzi, hogy az állampolgárok nagyon érzékenyen viszonyulnak ehhez a kérdés- 20 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy Fotók: Dr. Gyüre István larix infekciókontroll hez. Egyben felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs jogi következménye, és nehezen is bizonyítható, ha egy haláleset összefüggésbe hozható az elégtelen, hiányos takarítással. Ennek oka többek között az, hogy nincsenek standardok, és nehéz is minden mozzanatot beszabályozni. Dr. Nagy Kamilla szerint a kórházi takarítás végtelenül fontos, hiszen annak hiányában jóval könnyebben terjeszthetők a fertőzések, ám téves az elgondolás, hogy a nem megfelelő takarítás miatt meghalhatnak betegek. Milyen követelményeknek kell megfelelnie egy cégnek, amely kórháztakarítást vállalhat? Mennyire ellenőrzi a cégeket a hatóság? – tette fel a kérdést Dr. Rákay Erzsébet, és hozzátette: a tapasztalatok szerint olykor ugyanaz a takarító cég más-más kórházakban eltérő minőségű munkát végez. Nagy zsuzsanna úgy vélte, semmilyen ellenőrzésnek nem kell megfelelnie a cégeknek ahhoz, hogy egészségügyi intézményekben takaríthassanak, és a hatóságok nem a takarító cégeket ellenőrzik, hanem a kórházakat. Hozzátette: nem ártana ellenőrizniük az egészségügyi intézményeknek, hogy a náluk takarító vállalatok eleget tesznek-e a járulékfizetési kötelezettségüknek, egyáltalán bejelentett módon foglalkoztatják-e a dolgozóikat. Kónya Anikó szerint a rendszeresen végzett betegelégedettségi felmérésekből kiderül, hogy a betegek mennyire elégedettek a kórházi környezettel, amibe beletartozik a takarítás minősége is. Azzal kapcsolatban, hogy egyes takarító cégek nem egyforma minőségű szolgáltatást nyújtanak, megjegyezte, hogy ennek oka a munkaerőpiac regionális egyenlőtlensége. Dr. Rákay Erzsébet arra vonatkozó kérdésére, hogy menynyire fogékonyak az oktatásra a takarítók, Dr. Nagy Kamilla elmondta: egyetemük sterilizáló tanfolyamát több külsős takarító elvégezte, ami számukra nemcsak az ismeretanyag bővítését, hanem szakmai motivációt is jelentett. Nagy zsuzsanna részletesen bemutatta, hogy vállalatuknál milyen módszerrel végzik a munkavállalók oktatását és ellenőrzését. Ismertette a cég motivációs gyakorlatát, ami egybecsengett a Dr. Nagy Kamilla által is megemlített bónuszrendszer elvével. A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy mind az oktatás, mind a motiváció nagyban segíti az egészségügyi intézményekben végzett takarítói tevékenység színvonalát. Boromisza Piroska XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember
