A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2019. szeptember 12-15. között rendezte meg VIII. Szegedi Emlőrák Szimpóziumát, ahol diagnosztikai továbbképző kurzust és előadást tartott Dr. Tabár László professzor (Department of Mammography, Falun Central Hospital, Svédország). A szakterület „atyjának” tartott szakember megosztotta a hallgatósággal legújabb kutatási eredményeit, és lapunknak adott interjújában a korai diagnózis és kezelés együttes hasznára hívta fel a figyelmet.
[1] Tabár L et al.: Mammographic tumor features can predict long‐term outcomes reliably in women with 1–14‐mm invasive breast carcinoma Cancer, Oct 24, 2004;
[2] Új szemlélet a mellrák ellátásában – Dr. Tabár László professzor az emlődiagnosztika aktuális kérdéseiről” – IME 2009. október, VIII. évf. 8. szám)
[3] Tabár L et al.: The Incidence of Fatal Breast Cancer Measures the Increased Effectiveness of Therapy in Women Participating in Mammography Screening Cancer, 2019 Feb 15;125(4):515-523. doi: 10.1002/cncr. 31840. Epub 2018 Nov 8
[4] Róma sem egy nap alatt épült fel – Interjú Dr. Tabár László radiológus professzorral” – IME 2015. március XIV. évf. 2. szám)
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
PORTRÉ ONKOLóGIA „Nem festjük kékre az eget!” Dr. Tabár László professzor az emlőszűrésről A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2019. szeptember 12-15. között rendezte meg VIII. Szegedi Emlőrák Szimpóziumát, ahol diagnosztikai továbbképző kurzust és előadást tartott Dr. Tabár László professzor (Department of Mammography, Falun Central Hospital, Svédország). A szakterület „atyjának” tartott szakember megosztotta a hallgatósággal legújabb kutatási eredményeit, és lapunknak adott interjújában a korai diagnózis és kezelés együttes hasznára hívta fel a figyelmet. Hazánkban 2005 óta kétévente rendezik meg a Szegedi Emlőrák Szimpóziumot, amelynek presztízsét fémjelzi a résztvevők egyre növekvő létszáma. Az idei, immár nyolcadik szimpóziumra több mint négyszáz klinikus és kutatóorvos, valamint szakdolgozó regisztrált – mondta el a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón Prof. Dr. Kahán Zsuzsanna egyetemi tanár (SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Centrum Onkoterápiás Klinika). Az idei tanácskozáson olyan forró témák kerültek napirendre, mint hogy miért nem tudják a szakemberek kiértékelni a sikerét a magyarországi szűrésnek, hogyan változott a nyirokcsomó-műtétek gyakorlata, mennyiben pótolhatja a radikális nyirokcsomó-műtétet a sugárkezelés, hogyan befolyásolja a BRCA státusz ismerete az emlőrákban megbetegedettek ellátását. Idén először tárgyalták meg az örökletes emlőrák speciális ellátásának kérdéseit, és újfajta sebészeti eljárások is bemutatásra kerültek. Dr. Kahán Zsuzsanna hozzátette: a szimpóziumot áthatja a precíziós onkológiai szemlélet, amellyel kapcsolatban már kézzelfogható eredmények is megjelentek. A programban laikus fórum is helyet kapott abból a célból, hogy az érdeklődők tájékozódhassanak a szűrés folyamatáról, és megértsék a betegség korai felfedezésének jelentőségét. Prof. Dr. Tabár László kifejtette: a nők és orvosaik megalapozott választ várnak arra a fontos kérdésre, hogy ha egy nő rendszeresen részt vesz az emlőszűrésen, az mennyiben befolyásolja annak lehetőségét, hogy emlőrák miatt meghaljon, összehasonlítva azzal, ha úgy dönt, nem megy el a szűrésre. Erre a kérdésre adnak választ Tabár professzor nemrégiben publikált, illetve jelenleg közlés alatt álló kutatási eredményei, amelyeket a szimpóziumon ismertetett. AZ EMLŐRÁK NEM EGYETLEN BETEGSÉG! A rendezvény első napján Dr. Tabár László professzor továbbképző kurzust tartott radiológusok számára az emlőrák diagnosztikájáról. Rövid történeti áttekintése során elmondta, hogy a mellrák első leírása egy ötezer éves papirusztekercsen maradt ránk. Mint mondta, az orvosoknak öt IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY évezreden át nem volt semmilyen eszköz a kezükben, hogy meggyógyíthassák a mellrákos asszonyokat. Semmilyen előrelépés nem történt egészen 1970-ig, amikor az alacsony dózisú mammográfia megjelenése forradalmi változást indított el az emlőrák diagnosztikájában és kezelésében. Tabár professzor örömének adott hangot, miszerint tagja lehet annak az orvos-generációnak, amelynek először adatott meg, hogy a modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően, korai stádiumban felfedezve a betegséget, megmentse az emlőrákos páciensek életét. Sir W. Osler-t, a modernkori medicina egyik legnagyobb alakjának szavait idézte: „Klinikai gyakorlatunk annyira lesz jó, amennyire képesek vagyunk megérteni a patológiát.” Rámutatott, hogy a háromdimenziós hisztológia, az ultrahang és a mammográfiás képek összehasonlítása az a közös pont, amely alapján az onkoteam tagjai – a radiológus, a sebész, az onkológus és a patológus – együtt kell, hogy működjenek. Ez a kulcsa annak, hogy a különböző szakterületek művelői egy nyelvet beszélhessenek a terápiás stratégia meghatározásakor. Mindennek alapja az emlő anatómiájának, a négyféle alapelem – a ductusok, a terminális ductalis lobularis egységek (TDLU-k), a zsírszövet és a fibrózis – mammográfiás megjelenési képének ismerete. „A felsorolt elemek közül a negyedik, vagyis a fibrózis a mi ellenségünk, mivel a tömör emlőben nehezen fedezhető fel a karcinóma” – hívta fel Tabár professzor a röntgenszakemberek figyelmét. A 3D hisztológia nem csak tanítja a team tagjait, hanem egyben igen fontos kutatási eszköz is – tette hozzá. Mint elmondta, a normális emlőszövetnek és az emlőbetegségeknek sokféle megjelenési formája van. Ugyanazon személy esetében is más-más képet mutat a mammográfia tíz év leforgása alatt. Ezért van különös jelentősége az ún. multimodális vizsgálómódszernek, amely magában foglalja a mammográfiát, az ultrahang vizsgálatot, a mágneses rezonancia vizsgálatot és az intervenciós radiológiát (a műtét előtti tűvel történő mintavételt és szövettani vizsgálatot). A multimodális képalkotó eljárásokkal kapott képeket össze kell vetni ahhoz, hogy megállapíthassuk, milyen betegségről van szó, és csökkentsük a tévedés lehetőségét – hívta fel a figyelmet Tabár professzor. De vajon mi határozza meg azt – tette fel a kérdést –, hogy a tumor csillag alakzatot, kerek, vagy egyéb formát ölt? Nem más, mint a gének. A génvizsgálat azonban igen költséges, akár több ezer dollárt is felemészthet. Tabár professzor szerint az ismert prognosztikai faktorok – az „örökzöld” tumor nagysága, hisztológia, malignitás foka, áttét a nyirokcsomókban vagy más szervekben és az immunhisztokémiai biomarkerek – mellé harmadik generációs, extra prognosztikai faktorként emelhető be a mammográfiás képanalízis, hiszen a mammográfiás kép reprezentálja a gének által irányított strukturális elváltozást. „Ha XVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2019. OKTóBER-NOVEMBER 53 PORTRÉ ONKOLóGIA egy unifokális, csillag alakú tumor 1-14 milliméter közötti, akkor tudom, hogy a beteg esélye a 25 éves túlélésre 99 százalék.” – fogalmazott Tabár László, aki munkatársaival már 2004-ben, tudományos közleményben bizonyította, hogy a mammográfia mennyire megbízható prognosztikai faktor az 1-14 milliméter kiterjedésű emlőrákok megítélésében [1]. Dr. Tabár László hangsúlyozta: két ugyanakkora karcinóma között óriási különbség lehet, a daganat mérete önmagában tehát nem ad támpontot a terápia megválasztásához. A radiológusnak nemcsak meg kell találnia a tumort, hanem le kell írnia a típusát és a kiterjedését is, meghatározni, hogy mekkora területet kell eltávolítania a sebésznek. A daganat méretének meghatározása egyszerű, amennyiben a tumor unifokális. Azonban az esetek 60 százaléka multifokális vagy diffúz! – figyelmeztetett Tabár professzor. Azt, hogy mennyire nehéz meghatározni egy multifokális emlőrák nagyságát, olyan felvételek bemutatásával illusztrálta, amelyekben a karcinómák különböző alakzatban helyezkednek el, például csillagot formázva, vagy pókhálószerű szövevényben. Olyan esetről is beszámolt, ahol ugyanabban az emlőben mammográfiával kettő, MR felvétellel viszont harminc darab karcinóma volt kimutatható. Olyan eset is előfordult már a praxisában, amikor egyetlen emlőben 118 karcinóma volt detektálható. „Mindez azt példázza – magyarázta Dr. Tabár László –, hogy a ma használt TNM (tumorméret, regionális nyirokcsomó érintettség, távoli metasztázisok jelenléte, illetve hiánya) klasszifikáció éppen ezt a fontos tényezőt, a multifokalitást nem veszi figyelembe. Ezért sürgősen meg kell változtatni az osztályozás rendszerét, mégpedig a daganat kiindulási helyének figyelembevételével.” A differenciáldiagnózishoz a képalkotó diagnosztika teljes tárházához – mammográfiához, háromdimenziós ultrahanghoz és MRI-hez – kell folyamodni. Az emlőrák heterogén betegség, amely nemcsak stádiuma szerint lehet különböző, hanem mérete, kiterjedése, elrendeződése alapján is. Ezért a paraméterek meghatározásához még a korai emlőrák esetében is nagymetszet technikát javaslunk – fejtette ki Tabár professzor. A különböző kórtípusok másképpen reagálnak a kezelésekre, ezért a terápiát egyénre szabottan kell meghatározni. A radiológusnak, a sebésznek és az onkológusnak a mammográfiai és hisztológiai leleteket együttesen elemezve, közösen kell döntenie arról, hogy milyen kezelést kapjon a beteg. Ehhez összehangolt teammunkára és a társszakmák művelőinek magas szintű felkészültségére van szükség, és arra, hogy a team tagjai egy nyelvet beszéljenek – hangsúlyozta Tabár profeszszor. A SZÁMOK TüKRÉBEN Éppen tíz éve, hogy lapunk először beszámolt Dr. Tabár László professzor svédországi Kopparberg-Ostergotland randomizált, kontrollált „Swedish Two-County Trial” elnevezésű vizsgálatáról, amelyben bebizonyította, hogy a mammográfiával végzett szűrővizsgálat számottevően képes csökkenteni a mellrák okozta halálozást. „Az alacsony dózisú film- 54 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY screen mammográfiának köszönhetően nagyon sok kicsi karcinómát sikerült felfedeznünk – számolt be tapasztalatairól Tabár professzor –, tanulmányoztuk a tumorok természetét és viselkedését, megfigyeltük a növekedési sebességüket. Mammográfiával körülbelül 3-4 évvel korábban tudjuk felfedezni a daganatot ahhoz képest, hogy a nők azt ki tudják tapintatni.” [2] Az eredetileg két svéd megyét bevonó szűrőprogramot a későbbiekben egész Svédországra kiterjesztették. Dr. Tabár László és munkatársai a közelmúltban publikálták egy újabb kutatásuk eredményeit, amelyet a svédországi Dalarna megye 40-69 éves női lakosságának (52 ezer fő) körében végeztek [3]. A szervezett szűrésben résztvevő nőknél 60 százalékkal alacsonyabb volt a kockázata a diagnózistól számított tíz éven belüli emlőrák okozta halálnak, és 47 százalékkal volt alacsonyabb a diagnózistól számított húsz éven belüli emlőrák okozta halál kockázata azokhoz a nőkhöz képest, akik nem jártak emlőszűrésre. A VIII. Szegedi Emlőrák Szimpóziumon Dr. Tabár László professzor ismertette legújabb, jelenleg közlés alatt álló kutatásának eredményeit is. A Svédország kilenc megyéjére – az ország egyharmadára – kiterjesztett vizsgálat célkitűzése annak megbecslése volt, hogy a mammográfiás szűrésben történő részvétel milyen hatással van a fatális emlőrákok előfordulására összehasonlítva azokkal, akik nem vesznek részt. Mint elmondta, a felfedezés után tíz éven belüli fatális emlőrák előfordulásának mérése új módszer, amely a diagnózis és a halál időpontjának számbavételén alapszik. A vizsgálat 549 ezer 49-69 éves, a nemzeti emlőszűrő programban számontartott svéd nő prospektív módon gyűjtött adatait elemzi. A 21 183 emlőrákkal diagnosztizált nő esetében 2473 emlőrák okozta halált regisztráltak a vizsgálat átlagos 13 (7-16) éves megfigyelési időszaka alatt. A diagnosztizálás évében alkalmazott stádiumnak megfelelő kezelési protokoll azonos volt a szűrésben részt vett és a szűrést mellőző betegek esetében, függetlenül a detektálás módjától. A szűrésben résztvevő nőknél a diagnózistól számított tíz éven belüli emlőrák okozta halálnak statisztikailag szignifikáns, 41 százalékkal kisebb kockázata volt, és 25 százalékkal csökkent a kockázata az előrehaladott, illetve áttétes emlőrák kialakulásának azokhoz képest, akik nem vettek részt a szűrésben. Dr. Tabár László elmondta: „Felmerült, az adjuváns terápiáknak mennyi relatív haszna van az emlőrák-halálozás szempontjából az emlőszűréssel összevetve, és vajon a korai felfedezés hatása eltűnik-e, ha fejlettebb adjuváns terápiákat vezetnek be. Eddig nemigen született bizonyíték ebben a kérdésben, hiszen a vizsgálatok mindegyike túlságosan hosszú időszakot ölelt fel, melynek során mind az adjuváns kezelések, mind a képalkotó módszerek jelentős változáson mentek át. A jelen vizsgálat módszertana megoldja ezt a problémát, hiszen azon alapszik, hogy a diagnózis évében mind a szűréssel, mind a szűrésen kívül felfedezett emlőrákok esetében a stádiumnak megfelelő, azonos kezelési protokoll szerint történt a betegek ellátása. Tehát a kezelés változása nem befolyásolhatja az eredményeket. Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a szűrésben résztvevő (korai stádiumú daganattal diagnosztizált) esetekben a rendelkezésre álló standardXVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2019. OKTóBER-NOVEMBER PORTRÉ ONKOLóGIA kezelés eredményesebb, mint a szűrést visszautasítók esetében.” OROSZ RULETT VS RENDSZERES SZŰRÉS Lapunknak adott interjújában Dr. Tabár László professzor rámutatott: ha egy nő emlőszűrésre kap meghívást, az a kérdés fogalmazódik meg benne, hogy milyen esélyt kap ezért cserébe. „Nem hinném, hogy bárki is azt szeretné, én találjam meg a rákját – fogalmazott –, hiszen a szűrésre azért mennek el a nők, hogy írásba kapják: nincs daganatuk.” Ezért Tabár professzor szerint a lakossági kommunikációnak a szervezett emlőszűrés nyújtotta előnyöket lenne fontos hangsúlyoznia. Vagyis azt, hogy a szűréssel felfedezett, korai stádiumú emlőrák terápiája jól tolerálható, az így kezelésbe vont nők nagy valószínűséggel meggyógyulnak, visszatérhetnek a családjukhoz és a munkájukhoz, újból aktív életet élhetnek. A szűréssel felfedezett, korai stádiumú emlőrák megfelelő kezelésével tizenhét életév nyerhető a nőknek. Ehhez azonban rendszeresen el kell járniuk a szűrésre, amire motiválni kell őket, mégpedig pozitív üzenetekkel, ha úgy tetszik, „wellness propagandával”. Nem szabad félelmet kelteni, az emlőrák-halálozásról szóló információval riogatni a nőket. Annál inkább célszerű tudatosítani bennük mindazt az előnyt, amit a szűrésen való részvétel nyújt számukra. A nőknek tudniuk kell, hogy a statisztika az ő oldalukon áll, hiszen ezer emlőszűrésből mindössze hat esetben találnak daganatot. A nők motivációjának arról kell szólnia, hogy nagy eséllyel jó leletet fognak kézhez kapni, ám nem szabad kihagyniuk egyetlen szűrési alkalmat sem, hiszen sosem tudhatjuk, hogy mikor üti fel a fejét a betegség. „Hasonlattal élve, olyan ez, mint az orosz rulett – magyarázta Tabár professzor. Lehet, hogy egyetlen töltény sincs a pisztoly tárában, vagyis az illető a szerencsés 994 személy közé tartozik. De előfordulhat, hogy ott lapul valahol a tölténytárban a golyó, azaz a daganat bármikor fejlődésnek indulhat. Ha csak egyetlen szűrést is kihagy valaki, mire felfedezik a daganatát, előrehaladott stádiumú lesz.” Arra a kérdésre, hogy miért nem lehet teljes mértékben „kiradírozni” az emlőrák-halálozást, Tabár professzor így válaszolt: „Nem festjük kékre az eget! Sajnos vannak olyan emlők, amelyekben a legjobb radiológus szakember sem találja meg a rákot, mivel a tömör emlő elfedheti a daganatot. A másik nagy probléma, hogy az emlőrák bizonyos típusaiban – például a pókhálószerű, diffúz daganatokban – hiába végeznek jó munkát a radiológusok, IRODALOMjEGyZÉK [1] Tabár L et al.: Mammographic tumor features can predict long‐term outcomes reliably in women with 1–14‐mm invasive breast carcinoma Cancer, Oct 24, 2004; IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY a sebészek és az onkológusok, mivel jelen tudásunk szerint nincs esély a gyógyulásra. Az emlőrákok 75 százalékát azonban igenis tudjuk kontrollálni.” Dr. Tabár László említést tett arról az egészség-gazdaságtani megfontolásról is, hogy a népegészségügyi szervezett emlőszűréssel megnyerhető életévek költsége – egy holland kormányzati tanulmány szerint 1,6 ezer euró/év – töredéke az előrehaladott emlőrák komplex terápiájával járó kiadásoknak. Hozzátette: a késői stádiumú emlőrákos betegek farmakoterápiája az esetek 80 százalékában nem hatékony. Véleménye szerint az erre szánt forrásokat minőségi szűrésre, a radiológusok és a szakdolgozók szakmai továbbképzésére, képzőhelyek létesítésére lenne érdemes fordítani. A félreértés elkerülése végett leszögezte: az emlőrákos esetek 20-25 százalékában helye van a kemoterápiának. Azonban nincs az a terápia, amely képes meggyógyítani egy alma nagyságú rosszindulatú elváltozást. Ugyanaz a modern terápiás eljárás, amelyik nem képes meggyógyítani a kiterjedt rákot, hatékony lehet az idejekorán megtalált, kisebb daganatok kezelésében. Nagyon fontos – tette hozzá –, hogy az elkövetkezendő öt évben az emlőrák korai felismerésére és kezelésére helyeződjön a fókusz. Mint mondta: „Eljött az ideje annak, hogy a korai diagnózis és kezelés együttes hasznára hívjuk fel a figyelmet ahelyett, hogy ezeket egymástól független, vagy egymással versengő tényezőknek tekintenénk. Eredményeink azt igazolják, hogy a kezelések haszna sokkal nagyobb azoknál, akik részt vesznek a szűrésben. Eredményeink alkalmasak arra, hogy mind a betegeket, mind orvosaikat meggyőzzék a rendszeres, jó minőségű mammográfiás szűrésben történő részvétel fontosságáról, és annak az emlőrák okozta halálozás visszaszorításában játszott szerepéről. Nem ismerünk az emlőrák korai felfedezését helyettesítő módszert.” jelenleg Magyarországon a veszélyeztetett korosztályba tartozó nők 50 százaléka jelenik meg a szűrővizsgálatokon, vagyis még mindig messze vagyunk attól, hogy elérjük az ideális átszűrtséget. Ma, amikor a nők bizonyos korcsoportja a szervezett mammográfiás emlőszűrő programba meghívást kap, a szűrésben történő részvétel fontos kérdés, és a program megfelelő információt kell, hogy szolgáltasson a részvétel várható előnyéről, vagy esetleges hátrányáról. Ahogy azt Tabár professzor lapunknak 2015-ben elmondta: „A társadalmi összefogás és a kitartó munka meg kell, hogy hozza az eredményt, de ehhez idő kell. Róma sem egy nap alatt épült fel.” [4] Boromisza Piroska [2] Új szemlélet a mellrák ellátásában – Dr. Tabár László professzor az emlődiagnosztika aktuális kérdéseiről” – IME 2009. október, VIII. évf. 8. szám) XVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2019. OKTóBER-NOVEMBER 55 PORTRÉ ONKOLóGIA [3] Tabár L et al.: The Incidence of Fatal Breast Cancer Measures the Increased Effectiveness of Therapy in Women Participating in Mammography Screening Cancer, 2019 Feb 15;125(4):515-523. doi: 10.1002/cncr. 31840. Epub 2018 Nov 8 NÉVjEGy Prof. Dr. h. c. Tabár László a svédországi Falun Central Hospital Mammográfiás Osztályának orvos-igazgatója, nyugdíjba vonulásáig az Uppsala Egyetem Radiológiai Klinikájának professzora. Orvosi diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte 1967-ben. 1971-ben radiológiából szakvizsgázott, 1978-ban az orvostudományok kandidátusa tudományos fokozatot szerzett. 1967-1977 között a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dolgozott. 1977-ben a svédországi Kopparberg Megyei Tanács a Kopparberg-Ostergotlandban induló retrospektív, randomizált vizsgálat Kopparberg ágának vezetésére kérte fel. A Tabár László professzor által vezetett randomizált, kontrollált mammográfiás emlőszűrési program szolgáltatta az első tudományos bizonyítékot arra, [4] Róma sem egy nap alatt épült fel – Interjú Dr. Tabár László radiológus professzorral” – IME 2015. március XIV. évf. 2. szám) hogy a rendszeres mammográfiás szűrés szignifikánsan csökkenti az emlőrák okozta halálozást 40-74 éves nők között. Ennek alapján először Svédországban, majd a világ számos országában indultak szervezett lakossági mammográfiás emlőszűrési programok. Prof. Dr. Tabár László a mammográfia alapművének számító, több nyelvre lefordított „Teaching Atlas of Mammography” szerzője. Tagja a Svéd Orvosi Társaságnak, a Svéd Radiológus Társaságnak, tiszteletbeli tagja a magyar, finn és amerikai radiológus társaságoknak. Akadémiai munkásságát számos titulussal ismerték el: associate professor of diagnostic radiology (Turku Medical University, Finnország 1982), associate professor of diagnostic radiology (Uppsala University, Svédország 1983), professor of diagnostic radiology (Uppsala University, Svédország 1998). 2015-ben a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa doctor honoris causa címet adományozott Prof. Dr. Tabár Lászlónak. Semmelweis Szimpózium A kardiovaszkuláris betegségek megelőzése, diagnosztikája, terápiája, rehabilitációja és a transzlációs medicina (a kutatások eredményeinek mihamarabbi alkalmazása a betegellátásban) állt az idei Semmelweis Szimpózium középpontjában, mely 2019. november 5-7. között került megrendezésre a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában. Az alapítása 250. évfordulóját ünneplő Semmelweis Egyetem legrangosabb tudományos rendezvénysorozatán szó esett például a cukorbetegség és az elhízás szívre és vesére gyakorolt hatásairól, az innovatív képalkotó és nanomechanikai módszerekről, a sejt-, gén- és célzott terápiás lehetőségekről is. Az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat adatai szerint Magyarországon az érszűkület, a magas vérnyomás, a szívritmuszavar, a visszér és az érelmeszesedés vezetik a szív-érrendszeri betegségek listáját. Vagyis évente mintegy 33 ezer magyar hal meg valamilyen kardiovaszkuláris probléma miatt. A rizikófaktorok, például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség akár gyermek-, nőgyógyászati, belgyógyászati, hematológiai, immunológiai területen is okozhatnak egészségügyi problémákat, így ezek kapcsolódnak a kardiovaszkuláris területhez, amelyeket az előadások szintén érintettek. A meghívott kutatók a legújabb tudományos eredményekről angol nyelven tartottak előadásokat, amelyekért egyébként Oxfordig vagy Kaliforniáig kellett volna utazni. Egyebek mellett az Európai Kardiológiai Társaság korábbi három és egy leendő elnöke (Fausto Pinto, Michel Komajda, jeroen Bax, Stephan Achenbach) is előadott a Semmelweis Szimpóziumon. A 10 szekcióban 40 angol nyelvű előadást kínáló programban a molekulától a betegágyig tekintettek végig a legújabb eredményeken és fejlesztéseken a kutatók. A részletes angol nyelvű program az alábbi linken érhető el: http://semmelweis.hu/symposium/en/semmelweis-symposium-2019/program-schedule/ 56 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGüGY XVIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2019. OKTóBER-NOVEMBER
