a Magyar radiológusok társasága (Mrt) ez évi kongresszusán, Debrecenben megtartott tisztújító közgyűlé- sén elnökévé választotta Dr. baranyai tibor professzort, a soproni Erzsébet oktató Kórház röntgen és Izotópdiagnosztikai osztályának osztályvezető főorvosát, aki ez alkalomból lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan milyen kihívásokkal kell szembenéznie a radiológiai szakmának.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
portré A magyar radiológia javíthatja pozícióit Beszélgetés Dr. Baranyai Tibor professzorral, a Magyar Radiológusok Társasága elnökével a Magyar radiológusok társasága (Mrt) ez évi kongresszusán, Debrecenben megtartott tisztújító közgyűlésén elnökévé választotta Dr. baranyai tibor professzort, a soproni Erzsébet oktató Kórház röntgen és Izotópdiagnosztikai osztályának osztályvezető főorvosát, aki ez alkalomból lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy a technológiai fejlődéssel párhuzamosan milyen kihívásokkal kell szembenéznie a radiológiai szakmának. – Elnök úr, mindenekelőtt engedje meg, hogy megválasztásához ezúton gratuláljak magam és az IME – az egészségügyi vezetők szaklapja szerkesztőségének nevében. Milyen elképzelésekkel lát hozzá a szervezet irányításához? Bár nem először töltöm be a Magyar Radiológusok Társaságának elnöki tisztségét – hiszen 1998-2000 között is elláttam ezt a feladatkört –, mégis nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy ebben a gyorsan változó egészségügyben, a nehéz körülmények között a tagság rám gondolt és a bizalom felém irányult. Nem csak számomra megtisztelő ez a megbízatás, hanem az általam vezetett radiológiai osztály, sőt a Soproni Erzsébet Oktató Kórház számára is. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy a rám váró feladat nem könnyű, hiszen a jelenlegi gazdasági makrokörnyezet – noha látunk bíztató változásokat – nem kedvez az egészségügynek. Az egészségügyre fordított kiadásaink jelentősen elmaradnak az EU országokétól, s ez a radiológiára is rányomja bélyegét, akár a működtetést, akár a beruházásokat, fejlesztéseket vesszük figyelembe. Véleményem szerint erősebb politikai akaratra lenne szükség ahhoz, hogy a makroszintű elosztásnál az egészségügy GDP-arányos részesedése összhangba kerüljön az uniós elvárásokkal. A finanszírozási gondokon kívül azonban más kérdésekkel is foglalkoznunk kell, például a szakemberhiány kezelésével, szakképzési feladatokkal és a teleradiológia jogi környezetének megteremtésével is. Tehát a társaság elnökének lenni ma igen nagy kihívás, stabil hátteret – az elnökség és a vezetőség teljes támogatását –, komoly erőfeszítést igényel, nem utolsósorban pedig szoros együttműködést a Szakmai Kollégiummal. – Kikből áll, hány tagot számlál ma a Magyar radiológusok társasága? A Magyar Radiológusok Társasága a radiológusok és a határterületi tudományokkal foglalkozó szakemberek önkéntes alapon szervezett egyesülete. A társaság jelenleg 1028 fizető tagot számlál. Néhány évvel ezelőtt még 1300 fölötti fizető tagunk volt, de tudomásul kell vennünk, hogy a tagság egy része vagy nyugdíjba vonult, vagy külföldre távozott. 41 nyugdíjas tagunknak biztosítottunk tagdíjmentességet, kilenc kollégánkat pedig – a magyar radiológia érdekében végzett tevékenységük elismeréseként – társaságunk tiszteletbeli tagjává választottuk. 56 IME XI. évfolyaM 7. száM 2012. szEptEMbEr tECHNolÓGIaI robbaNás – Immár kilencven éve, hogy megalapították a Magyar radiológusok társaságát. az eltelt évszázad alatt forradalmi változás ment végbe a radiológiában. Melyek a fejlődés irányai napjainkban? Az elmúlt két-három évtized során a radiológia gyökeresen átalakult. A hagyományos röntgendiagnosztika és az érfestéses vizsgálatok szintjéről – jelentős, forradalminak nevezhető fejlődés eredményeként – olyan modern képalkotó eljárások birtokába jutottunk, mint amilyen a non-invazív ultrahang-diagnosztika és MR-vizsgálat, vagy a semi-invazív komputertomográfiás technika. Óriási léptékben fejlődött a modern eljárások által vezérelt intervenció mind az ereken belüli, mind az ereken kívüli beavatkozások terén. Megjelentek a különböző fúziós technikák, amelyeknek köszönhetően a kóros eltérések már a biológiai aktivitásváltozás szintjén felfedezhetők és lokalizálhatók. A modern szeletelő technikák segítségével a tér minden irányában, három, illetve négy dimenzióban, anatómiai metszetek mintájára ábrázolhatjuk az emberi testet, s benne a patológiás folyamatokat. A radiológiai munka tehát kiszélesedett, a technológia, vagyis a hardver és szoftver oldalon bekövetkezett fejlesztések hatására a tudásanyag látványosan bővült, s mindez nagy kihívást jelent az orvosok és a szakdolgozók számára. Megváltozott az orvoslás gyakorlata is, hiszen az orvosi propedeutika – véleményem szerint helytelenül – háttérbe szorult, s mindent a képalkotó és a labordiagnosztikától várunk. Az alapos, időigényes anamnézis és fizikális vizsgálat helyett, sokszor konkrét, feltételezett diagnózis hiányában ultrahang, CT és MR vizsgálatra küldik a beteget, olykor többnapos szubakut, vagy krónikus betegség esetén is sürgősségi jelzéssel. Meg kell azonban jegyezni, hogy a klinikus kollégák helyzete sem irigylésre méltó. Megváltozott a betegek igénye és attitűdje, hiszen az internet időszakában sok félreértelmezhető információhoz jutnak. A „félművelt” páciens már eleve CT és MRI vizsgálatot követel, pedig esetében lehet, hogy nem is az lenne a megfelelő diagnosztikai lépés. Mindez újabb és újabb vizsgálati igényt generál, ami túlterheli a rendszert, a kiadási oldalon pedig jelentős növekedést okoz. – Ha jól értem Önt, a technológiai fejlődés maga után vonta a szakma iránti elvárások megnövekedését is? Így van, hihetetlenül nagy várakozás nyilvánul meg tevékenységünk iránt. Egyre nagyobb betegforgalmat vagyunk kénytelenek ellátni, miközben – mint említettem – a folyamatosan bővülő ismeretanyagot is el kell sajátítanunk. Az egészségügyi intézmények kényszerpályán mozognak: a ráfordítás mértékének és értékének csökkenése miatt a rendszer nagyobb esetszámmal kompenzál, s ez az egyébként rosszul fizetett személyzetet egyre komolyabb mértékben terheli. A legnagyobb gondot az okozza, hogy az egyes tevékenységek portré bérhányada rendkívül alacsony, aminek egyenes következménye, hogy kollégáink megalázó anyagi és egzisztenciális körülmények között végzik rendkívül nehéz, huszonnégy órás szolgálatukat. Folyamatosan helyt kell állniuk, miközben a társadalmi és anyagi megbecsülés átlagát sem kapják. Egyszóval a helyzet bonyolult és a szakma sok problémával küszködik, így nem lehet csodálkozni azon, hogy tehetséges fiataljaink külföldön próbálják keresni a boldogulásukat. KIHÍvásoK a raDIolÓGIábaN – Ön szerint milyen lépésekre lenne szükség a helyzet rendezése érdekében? A hazai képalkotó diagnosztika egyik legnagyobb problémája, hogy a kettős finanszírozás miatt a beruházások, felújítások menedzselése esetleges volt, mivel a tulajdonos feladataként jelentkező amortizáció-visszapótlás és az új fejlesztések fedezetének biztosítása lobbizás alapján dőlt el és valósulhatott meg. Most a tulajdonos állam feladata lett a működtetés és a beruházás finanszírozása is, így remélhető, hogy eljutunk ahhoz a ponthoz, amikor a közgazdasági kívánalmaknak megfelelően az elhasználódás arányában történik az amortizáció visszapótlása is. A beruházás és fejlesztés területén komoly és hatékony lobbizás szükséges a radiológiai szakma érdekében, amit az MRT és a Szakmai Kollégium közös fellépésével kell a jövőben menedzselni. Az OECD statisztikákat és elemzéseket figyelembe véve, ma Magyarország még a volt szocialista országokkal összehasonlítva is komoly lemaradásban van mind a hagyományos röntgen-géppark, mind a modern képalkotó eljárások tekintetében. Pedig a technikai, technológiai megújulás a beszállítók pozícióit is erősítené, s ez garancia lehetne arra, hogy hozzájárulásukkal az oktatás, a továbbképzés és a tudományos tevékenység feltételei biztosítottak legyenek a jövőben. Reménykeltő, hogy a nagypolitika érzékeli ezt a lehetetlen helyzetet, és egy átfogó, az egész egészségügyi ellátást megújító szándék és gyakorlat körvonalazódik. Lezárult a struktúramódosítás folyamata, a progresszivitási szintek és a területi ellátási kötelem újragondolása. Ilyen hatalmas átalakulásra 1993 óta nem volt példa – akkor tértünk át a bázisfinanszírozásról a teljesítményelvű finanszírozásra –, s ez a változás alapot ad a továbblépésre. – Mit tehet a szakma jövőjéért a Magyar radiológusok társasága? Alapelvünknek megfelelően, mint szakmai tudományos társaság, szorosan vett szakmai, illetve szakmapolitikai feladatokat tűztünk ki magunk elé. A szakmának meg kell jelölnie a prioritásokat, azt a stratégiai célt, ahová rövid- és hosszútávon el akar jutni. Legfontosabb törekvésünk, hogy folyamatosan biztosítsuk az akkreditált képzéseket, továbbképzéseket a radiológus kollégák számára. A feladathoz mérten kevesen vagyunk, ezért a szekciók által szervezett és bonyolított két éves program mellett vissza kell állítanunk a területi radiológus továbbképzést, hogy megkíméljük a kollégákat a hosszú utazásoktól. Ezeken a helyi referátumokon a szakma elismert előadói ismertetnék az egyes témaköröket, lehetőség szerint tel- jes terjedelemben. Küzdenünk kell azért is, hogy a szakfelügyeleti rendszer valamilyen formában visszaálljon. A hagyományokhoz hűen kétévente megrendezzük a társaság országos konferenciáját, valamint a Magyar Radiológus Asszisztensek Kongresszusát. Emellett továbbra is hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szakfolyóiratainkban megjelenő közleményekben, publikációkban közzétegyük a legfrissebb tudományos eredményeket. A szakmánkat érintő legfontosabb eseményekről, aktualitásokról a társaság internetes honlapján keresztül – www.socrad.hu, www.radiologia.hu – informáljuk a kollégákat. Mindemellett szakmapolitikai tevékenységet is kifejtünk annak érdekében, hogy a radiológiára kiható döntések meghozatalakor kellő hangsúllyal érvényesüljenek a szakmánk érdekei. A Radiológiai Szakmai Kollégiummal (tagozattal és tanáccsal) szorosan együttműködve, közösen meghatározott stratégiai célok mentén tesszük meg javaslatainkat, így segítve a döntéshozókat az ágazati koncepció tervezésében. – Ön szerint melyek a legégetőbb, megoldásra váró problémák? Sürgősen át kell tekintenünk a humánerőforrás jelenlegi helyzetét, allokációját, korfáját, már csak azért is, mert az új minimumfeltételek alighanem komoly problémát jelentenek majd az ellátórendszer számára, a nyári szabadságolások időszakairól nem is beszélve. A validált adatok birtokában lobbiznunk kell a szaktárcánál a radiológusok munkakörülményeinek javítása és bérezésének rendezése érdekében. Kiemelten kell foglalkoznunk fiatal szakorvosaink, szakorvosjelöltjeink helyzetével, meg kell akadályoznunk a külföldre távozásukat. Ki kell használni a változtatás lehetőségét, ezért haladéktalanul fel kell mérnünk a felállt új intézményrendszer radiológiai osztályainak állapotát. A szakma teljes vertikumának ismeretében rendbe kell tennünk a stratégailag rendkívül fontos szakterületünk minden elemét. Így juthatunk el ahhoz, hogy magas színvonalú, hatékony diagnosztika szolgálja az aktív és krónikus, sürgős és elektív klinikai gyógyító munkát. A szakmaiság, a radiológiai ellátás minőségének fenntartása érdekében át kell gondolnunk a különböző szakmai jártassági licencek kérdéskörét, esetleges további licencek szabályrendszerének kidolgozását. A tevékenységi kódok folyamatos felülvizsgálatának akkor van igazán értelme, ha a forrás bővül és a forráselosztás-menedzselés részeként megfelelő bértömeggel kalkulálhatjuk az egyes kódokhoz tartozó pontértéket. Vannak azonban olyan szűk tevékenységi kódok is, amelyeket érdemes eliminálni a rendszerből, ugyanakkor a szakmai fejlődésből adódóan új kódokat kell elismertetni és bevezetni. a soproNI pélDa – orvos-igazgatóként, majd főigazgatóként, illetve a radiológiai részleg osztályvezető főorvosaként professzor Úr lassan harminc éve dolgozik a soproni Erzsébet oktató Kórházban. visszatekintve az eltelt évekre, mit tart a legfontosabb eredménynek? A Soproni Erzsébet Oktató Kórház az elmúlt 22 évben, a rendszerváltást követően teljesen megújult, hotelszolgáltatása minden igényt kielégít, technikai-technológiai fejlettsége mesz- IME XI. évfolyaM 7. száM 2012. szEptEMbEr 57 portré sze a magyar átlag fölött van. Az orvosi-szakdolgozói gárda soha nem volt olyan erős, mint jelenleg, mind a létszámot, mind a képzettséget tekintve. Az elért eredményhez talán én is hathatósan hozzájárultam, hiszen némi megszakítással tizenhét éven át vezettem a menedzsmentet és az intézmény tevékenységét. Igen jó kapcsolatot építettem ki és ápoltam a tulajdonos önkormányzattal, s ennek eredményeként jelentős fejlesztések történhettek a beruházás és a működés területén. Kórházunkban a gyógyítás mellett kiemelkedő tudományos és oktató tevékenység is zajlik. Különösen büszke vagyok arra, hogy intézményünk a DEOEC oktatókórháza lett, s már két hároméves ciklusban kiérdemeltük ezt a megtiszteltetést. Szoros kapcsolatot építettünk ki a NyugatMagyarországi Egyetemmel, amelynek szintén oktatókórháza lettünk. – Ön nemrég a főigazgatói-főorvosi státuszból történő felmentését kérte. Megtudhatjuk, miért? 2012. május elsejétől a mi kórházunk is állami kézbe került. Vélhetően új prioritások és elvárások fogalmazódnak meg, amelyeket az új vezetésnek majd nagy energiával kell segíteni és követni. Jómagam a menedzsmenti szerződésből visszatértem a közalkalmazotti munkaviszonyba, így most újra teljes erővel a radiológiai osztály vezetésére koncentrálhatok. Feladat van bőségesen, hiszen fiatal szakorvosjelölteket kell a szakma rejtelmeibe bevezetni, két PhD megírása van folyamatban. Az ellátás színvonalának fenntartása érdekében igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni, ezt teszszük most is: azon dolgozunk, hogy a TIOP 2.2.4. pályázat keretében megújítsuk a radiológiai gépparkunk jelentős részét. – Hol tart ma a soproni radiológia? Nagy utat tettünk meg attól kezdve, hogy a nyolcvanas években beszereztük az első ultrahang-diagnosztikai készüléket. Osztályunkon CT és MR berendezést telepítettünk, meghonosítottuk az izotópdiagnosztikát, az érfestéses és más intervenciós beavatkozásokat. Vezetésem alatt Sopronban is bevezettük a klinikai és szűrés jellegű mammográfiás vizsgálatokat. Hazánkban elsők között alkalmaztuk az MDCT koro- narográfiát, a calcium scoring vizsgálatokat, az emlőrák MR vizsgálatát és az MR kardiológiai vizsgálatokat. Munkánk eredményeképpen mára elértük, hogy osztályunk az ország bármelyik egyetemi klinikájával, vezető radiológiai intézményével felveszi a versenyt. Két ízben – 1990-ben és 2006-ban – láttuk vendégül a Magyar Radiológusok Társaságának nemzeti kongresszusát. Huszonöt alkalommal rendeztük meg a Soproni Ultrahang Napokat, amelynek megszervezésétől – a piac nehéz helyzetére való tekintettel – idén eltekintettünk, de szeretnék megnyugtatni mindenkit: a jövő évi időpontot már kitűztük 2012. október 3-5-ére. – végezetül kérem, árulja el: mi mindennek kellene megvalósulnia ahhoz, hogy a Magyar radiológusok társaságának elnöke maradéktalanul elégedett legyen a kétéves elnöki ciklus végén? Sok dolognak tudnék örülni, például annak, ha a kétéves közös munkánk eredményeként jelentősen javulna a magyarországi radiológiai osztályok gép-műszer ellátottsága. Kívánatosnak tartom, hogy szisztematikus képzési rendszer segítse az orvosok és szakdolgozók szakmai fejlődését, és újrainduljon a területi radiológus továbbképzés. Fontos lenne, hogy saját kezünkben tudjuk megőrizni a radiológiai modalitásokat. Nagy előrelépést jelentene az országos, illetve nemzetközi teleradiológiai rendszer felállítása. De talán a legfontosabb, hogy elegendő számú radiológus szakorvos mellett sok fiatal, értelmes szakorvosjelölt munkálkodjon. Hogy végre egyszer ne fizikailag kimerült és szellemileg frusztrált kollégákat lássunk magunk körül, hanem nyugodt körülmények között dolgozó, kiegyensúlyozott, elégedett, munkahelyükön és otthonukban egyaránt boldog embereket. Mindennek megvalósulása akkor lehetséges, ha megértjük: a szakma jövője rajtunk is múlik. El kell higgyük, hogy a „kis perifériás sejtek” – a diagnosztikai osztályok és részlegek – fejlesztése, fejlődése révén a magyar radiológia megtarthatja, sőt javíthatja pozícióit az egészségügyi ellátórendszeren belül. Töretlenül bíznunk kell a pozitív változásban, és nem szabad elveszítenünk a gyógyításba vetett hitünket. Boromisza Piroska NéVJEGy prof. Dr. baranyai tibor radiológus szakorvos, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház Röntgen és Izotópdiagnosztikai Osztályának osztályvezető főorvosa, címzetes egyetemi tanár. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvoskarán végzett, 1980-ban szerzett radiológiai szakképesítést a debreceni Radiológiai Klinikán, 2006-ban egyetemi egészségügyi menedzsment szakértői szakképesítést a Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának Egészségügyi Menedzsment Szakán. 58 IME XI. évfolyaM 7. száM 2012. szEptEMbEr Sopron MJV Erzsébet Kórház orvos igazgatója 19901995-ig, a főigazgató általános helyettese 1996-1997-ig; főigazgató főorvosa 2002-2012-ig. 1985-től irányítja a kórház Röntgen és Izotópdiagnosztikai Osztályát, 2012. márc. 1jétől mint osztályvezető főorvos. 1998-2000-ig, majd 2012 júniusától ismét a Magyar Radiológusok Társaságának elnöke. A Radiológiai Szakmai Kollégium, az MTA Köztestületének tagja. Hosszú ideig a Magyar Radiológia című szaklap főszerkesztő helyettese. A Horvát Radiológus Társaság tiszteletbeli tagja, az Európai Uroradiológus Társaság tagja. Tudományos közlemények száma: 117, könyv-, könyvrészlet: 23, előadások száma: 555.
