IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 4. rész A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához

  • Cikk címe: A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 4. rész A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához
  • Szerzők: Dr. Balkányi László
  • Intézmények: Pannon Egyetem
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 8
  • Hónap: október-november
  • Oldal: 7-10
  • Terjedelem: 4
  • Rovat:
  • Alrovat:

Absztrakt:

ebben részében a kódok mikroszerkezetével majd a bno-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk. a kódolási séma a bno-10-hez hasonlóan egy jól definiált szerkezetű karakterlánc: az érvényes értékek az „1a00.00” értéktől a „zz9z.zz” értékig terjednek, egyszerű szintaktikai szabályok érvényesek. a kiegészítő kódok specifikus, értelmező részleteket adnak a törzskódolt entitásokhoz. kódsorozatok (cluster coding): a bno-11 jelöli azokat a kódokat, amelyeket utókoordinálása javasolt. a bno-11 konzekvensen megteremti a lehetőséget a diagnosztikai alapfogalmak (azaz törzskódkoncepciók) összekapcsolásához és támogatja a mellékkódokban rögzített klinikai fogalmak törzskódokhoz rendelését is. a bno-11 bevezetésének folyamata: a WHo ajánlása szerint körülbelül három év a bno-11 elsődleges rendszerré válása. a bno-11-re áttérés végrehajtási szempontjai közül az alábbiak emelhetők ki: (1) a halálozási kódolás; (2) morbiditási kódolás; 3) a bno-11 terminológia és az elektronikus egészségügyi nyilvántartások rendszerei; (4) az információrendszerek adaptálásának műszaki követelményei és átfutási ideje. ennek részleteire a WHo egy jól átgondolt általános ajánlást ad, melyet a tagország adottságaihoz kell adaptálni.

Angol absztrakt:

This paper discusses the microstructure of the ICD- 11 codes and then the tasks of implementing the code system. Like ICD-10, the coding scheme is a well-defined character string: valid values range from '1A00.00' to 'ZZ9Z.ZZ', with simple syntax rules. The extension codes provide specific, interpretive details to the stem-coded entities. Cluster coding: ICD-11 positively denotes the codes recommended for post-coordination. ICD-11 consistently provides the ability to connect basic diagnostic concepts (ie. stem-code concepts) and supports connection of clinical concepts contained in the source code to the extension codes. ICD-11 Deployment Process: The WHO recommends about three years for the transition to ICD-11 as a primarily used system. Among the implementation areas of the migration ICD-11 are: (1) mortality coding; (2) morbidity coding; 3) ICD-11 terminology and electronic health record systems; (4) the technical requirements and the lead time for the adaptation of the information systems. The WHO gives a well-thought-out general recommendation, which should be adapted to the circumstances of the member country.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő - Epilógus az infekciókontroll konferenciához Dr. Rákay Erzsébet
Tartalom IME Szerkesztőség
Az egészségipari innováció kettős szerepe Prof. Dr. Kozmann György
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 4. rész A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához Dr. Balkányi László
Rehabilitációs Medicina Tanszék nyílt a Semmelweis Egyetemen Boromisza Piroska
A VIII. IME Országos Infekciókontroll Konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska
A VIII. IME Országos Infekciókontroll Konferenciáról jelentjük II. Boromisza Piroska
Lehet-e egészségügyi adattal életet menteni? Kiberbűnözők a kórházakban? Egészségműveltség megalapozása az iskolákban? IME Szerkesztőség
Daganatos betegségek: 10 éven belül áttörést várnak a gyógyításban az innovatív gyógyszergyártók vezetői IME Szerkesztőség
Az endoszkópos ultrahang vizsgálatok intézményi finanszírozásának buktatói Dr. Hamvas József
Lehet-e egészségügyi adattal életet menteni? Kiberbűnözők a kórházakban? Egészségműveltség megalapozása az iskolákban? című cikk folytatása a 28. oldalról IME Szerkesztőség
Ápolók Európa és a világ élvonalában – sikerek a nemzetközi versenyeken Dr. Mártai Istvánné, György Annamária, Dr. Páva Hanna
XIX. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia 2019. december 3. (kedd) IME Szerkesztőség
Duális képzés az egészségügyben? Oktatási innováció a neonatológiai transzportban Dr. Somogyvári Zsolt
IME konferencianaptár 2020 IME Szerkesztőség
Működő telemedicinális szemészeti szűrőprogramok és lehetőségek hazánkban Prof. Dr. Németh János, Dr. Maka Erika, Dr. Szabó Dorottya, Dr. Somogyvári Zsolt, Dr. Kovács Gábor , Dr. Tóth Gábor, Dr. Papp András, Karacs Kristóf, Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Lehet-e egészségügyi adattal életet menteni? Kiberbűnözők a kórházakban? Egészségműveltség megalapozása az iskolákban? című cikk folytatása a 36. oldalról IME Szerkesztőség
Előfizetési MEGRENDELÉS IME Szerkesztőség
„Nem festjük kékre az eget!” - Dr. Tabár László professzor az emlőszűrésről Boromisza Piroska
Semmelweis Szimpózium Semmelweis Egyetem

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Balkányi László Intézmény: Pannon Egyetem

[1] https://icd.who.int/docs/ICD-11%20Implementation%20or%20transition%20guide_v105.pdf

egészségpolitika EgésZségBIZtOsítás A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 4. rész A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához Dr. Balkányi László, Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ ebben részében a kódok mikroszerkezetével majd a bno-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk. a kódolási séma a bno-10-hez hasonlóan egy jól definiált szerkezetű karakterlánc: az érvényes értékek az „1a00.00” értéktől a „zz9z.zz” értékig terjednek, egyszerű szintaktikai szabályok érvényesek. a kiegészítő kódok specifikus, értelmező részleteket adnak a törzskódolt entitásokhoz. kódsorozatok (cluster coding): a bno-11 jelöli azokat a kódokat, amelyeket utókoordinálása javasolt. a bno-11 konzekvensen megteremti a lehetőséget a diagnosztikai alapfogalmak (azaz törzskódkoncepciók) összekapcsolásához és támogatja a mellékkódokban rögzített klinikai fogalmak törzskódokhoz rendelését is. a bno-11 bevezetésének folyamata: a WHo ajánlása szerint körülbelül három év a bno-11 elsődleges rendszerré válása. a bno-11-re áttérés végrehajtási szempontjai közül az alábbiak emelhetők ki: (1) a halálozási kódolás; (2) morbiditási kódolás; 3) a bno-11 terminológia és az elektronikus egészségügyi nyilvántartások rendszerei; (4) az információrendszerek adaptálásának műszaki követelményei és átfutási ideje. ennek részleteire a WHo egy jól átgondolt általános ajánlást ad, melyet a tagország adottságaihoz kell adaptálni. This paper discusses the microstructure of the ICD11 codes and then the tasks of implementing the code system. Like ICD-10, the coding scheme is a well-defined character string: valid values range from '1A00.00' to 'ZZ9Z.ZZ', with simple syntax rules. The extension codes provide specific, interpretive details to the stem-coded entities. Cluster coding: ICD-11 positively denotes the codes recommended for post-coordination. ICD-11 consistently provides the ability to connect basic diagnostic concepts (ie. stem-code concepts) and supports connection of clinical concepts contained in the source code to the extension codes. ICD-11 Deployment Process: The WHO recommends about three years for the transition to ICD-11 as a primarily used system. Among the implementation areas of the migration ICD-11 are: (1) mortality coding; (2) morbidity coding; 3) ICD-11 terminology and electronic health record systems; (4) the technical requirements and the lead time for the adaptation of the information systems. The WHO gives a well-thought-out general recommendation, which should be adapted to the circumstances of the member country. ime – interdiszciplináris magyar egészségügy beVezetés A cikksorozat 4. részében a kódok mikroszerkezetével majd a BNO-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk. A BNO-11 kód mikroszerkezetének ismerete segít egy-egy kód interpretálásában, megértésében és a kódrendszerben történő navigálásban is. A mikroszerkezet ismerete a kódok kombinálásának használatát is segíti. A bevezetés lehetséges feladatainak leírása ebben a cikkben nem egy projektterv keretezését szolgálja – inkább csak a szélesebb környezetet mutatja be, a lehetséges szereplők sokaságával és az azok közötti szerves és működő kapcsolódás létrehozását javasolja. A BNO-11 helyesen használva a kő lehet a kőlevesben, jelentősen megkönnyítve az egészségügyi–orvosi informatikai rendszerek régen vágyott szemantikai interoperábilitását. a bno-11 kódok mikroszerkezete A kódolási séma a BNO-10-hez hasonlóan egy jól definiált szerkezetű karakterlánc: az érvényes értékek az „1A00.00” értéktől a „ZZ9Z.ZZ” értékig terjednek. A BNO-11 kód (eltérően a BNO-10 kódtól) mindig tartalmaz egy betűt a második helyzetben. A BNO-11-ben a következő egyszerű szintaktikai szabályok érvényesek: • a kód első karaktere mindig a BNO fejezet számára vonatkozik. Ez lehet akár szám, akár betű. Azaz egy fejezet kódtartománya mindig azonos karakterrel indul az első pozícióban; • két vagy több kód együttes szerepeltetése esetén mindig jelezni kell a közöttük lévő kapcsolat jellegét, mely kétféle lehet: ha oksági kapcsolat van a két kód között, akkor az angol kifejezés, ami összeköti őket a „due to”, melyet magyarul a „miatt” szó fejezhet ki tömören. Ha nincs oksági kapcsolat, akkor két kód esetén a „társulva” kapcsolatot kell használni; • ahogy fentebb jeleztük, az BNO-11 kódjai alfanumerikusak (1A00.00-tól ZZ9Z.ZZ-ig). Az „X” betűvel kezdődő kódokat önállóan nem használjuk, csak az ún. törzskódokkal együtt – az X kezdetű kód tehát mindig értelmezést, kiterjesztést jelez (lásd lejjebb „Kiegészítő kódok”); • a 3. karakterhelyen kényszerítetten szám szerepel, ez megakadályozza a kódok szavakként történő kiolvasását, félreértését; • az „O” és az „I” betűk nem használatosak, hogy elkerüljük a „0” és „1” számokkal való összetéveszthetőséget; • a fejezetekhez tartozást (elsődleges hierarchiába soroXViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember 7 egészségpolitika EgésZségBIZtOsítás lást) az első karakter jelöli. Például az 1A00 kód az 1. fejezetben, a BA00 pedig a 11. fejezetben szereplő kód. (Az első, a második és a negyediktől hatodik pozíciókban az az 1-9 számokat a betűk követik. A B-vel kezdődő kód így lesz a 11. fejezet.) a kiegészítő kódok A BNO-11 lehetővé teszi, hogy specifikus, értelmező részleteket adjunk a kódolt törzsentitásokhoz a következő mechanizmusok felhasználásával: • A kiegészítő kódok különböző kódcsoportokat alkotnak, pl. anatómiai lokációk, kórokozó ágensek, kórszövettani besorolások stb. • A kiegészítő kódokat nem szabad önmagukban használni, hanem hozzá kell adni egy törzskódhoz. Nem minden kiegészítő kód használható minden törzskóddal. • Bizonyos kódoknál a „code also” utasitás (azaz „kötelező megadni”) megadja azokat a pl. etiológiai kiegészitő kódokat, melyek az adott törzskód használatát relevánssá teszik. Az etiológiai kiegészítő kód lehet pl. „ismeretlen” is. kódsorozatok (cluster coding) A BNO-11 kifejezetten jelöli azokat a kódokat, amelyek utókoordinálása javasolt, azaz társítandóak másik törzskóddal vagy kiegészítő kóddal egy adott beteg állapotának leírására. Ez egy figyelemre méltó új tulajdonság az BNO-11-ben. A BNO-11 konzekvensen megteremti a lehetőséget a diagnosztikai alapfogalmak (azaz törzskódkoncepciók) összekapcsolásához, és/vagy a kiegészítő kódokban rögzített klinikai fogalmak hozzárendelését az elsődleges törzskódkoncepciókhoz. Hangsúlyoznunk kell, hogy a BNO-11 kódsorolási képessége az egyik lényeges változás a BNO-10-hez képest. a kódok, a kódolt fogalmi entitások és a jelentést leíró különböző nyelVű címkék kapcsolata Ahogy cikksorozat korábbi részeiben leírtuk, a BNO-11 fogalmi entitásai alapvetően nyelvfüggetlenek. Minden egyes (kóddal jelölt) entitás egységes erőforrás-azonosítóval (URI) rendelkezik, és egy meghatározott helyet foglal el a csoportok, kategóriák és szűkebb kifejezések (többszörös) hierarchiájában. A BNO-11 nemzetközi szinten történő karbantartása angol nyelven zajlik, de a tartalommodell nyelvtől független, és lehetővé teszi bármely kívánt nyelvnek az Alap (Foundation) elemeihez történő kötését. Ilyen módon egy nemzetközi fordítási bázis jött létre, mely jelentősen megkönnyíti a fordításokat vagy a többnyelvű böngészést. Egy példa: • URI: http://id.who.int/icd/entity/257068234 • kód: 1A00 • angol nyelvű, preferált címke: Cholera 8 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy a bno-11 beVezetésének folyamata – általános elVek és gyakorlatok A WHO ajánlása szerint körülbelül három évig tart a BNO11 elsődleges rendszerré válása a bevezetésétől a végső megvalósításig. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az időtartam nagyban függ a meglévő helyi adottságoktól (mely rendszerek vannak használatban és milyen az informatikai infrastruktúra), valamint a fordításhoz elérhető kapacitásoktól és forrásoktól is. Egy adott ország egészségügyi adatainak WHO felé történő jelentése kötelező minimumkövetelmény. A BNO-11-re áttérés végrehajtási szempontjai közül az alábbiak emelhetők ki: Halálozási kódolás A halálozási adatokat hosszú évek óta nemzetközileg szabványosított módon jelentetik a WHO tagországok. Ennek folytatása a BNO-11-re való áttérés során kritikus feladat, de viszonylagosan egyszerű. A halálozásra vonatkozó minimális BNO-11 jelentési követelmény a törzskódok szintje. Egyes országok már jelenleg is automatizált kódolást használnak a halálokok kódolása (IRIs rendszer). Jó példa az átállásra a halálozási adatok esetében a korábbi áttérés az ICD-9-ről az ICD-10-es mortalitási kódolásra, pl. Ausztráliában, Németországban és az Egyesült államokban. Nemzetközi együttműködés van a BNO-11 terén az országok támogatása érdekében, mely a döntési táblázatok és a halálozási szabályok naprakésszé tételével kezdődött a WHO halálozási kódok referenciacsoportja részéről. morbiditási kódolás A morbiditási kódolás bonyolultabb, itt a tagországok szintjén eltérően alakultak a korábbi verziónál a használt módszerek, válaszul az eltérő igényekre és az egészségügyi ellátás helyi gyakorlataira. A BNO-11-re való áttéréshez testreszabott megoldásokra lesz szükség. A morbiditási kódolás szabályait a BNO-10-zel szerzett tapasztalatok alapján a 11. verzióban lényegesen módosították. A megbetegedési kódok jelentésének minimális követelménye itt is a törzskódok jelentése lesz, az ún. „fő állapot” (az alapbetegség) leírása a WHO referencia-útmutatóban leírtak szerint. Ideális esetben a nemzetközi jelentéstétel kiterjedne a törzskódon túl a kiegészítő kódok jelentésére is, amivel a BNO-11 gazdag tartalmának jóval teljesebb statisztikai potenciálja is megvalósulhat majd. így lehetőség lesz majd nemzetközileg is konzisztens és megbízható casemix rendszerek felépítésére. Ennek az a feltétele, hogy a tagországok a nemzetközileg szabványosított diagnosztikai kódolási szabályokat egységesen kövessék. A BNO-11-et úgy tervezték, hogy rugalmas és eléggé adaptálható legyen a tagországi morbiditási kódoláshoz és lehetőség szerint minimálisra korlátozott legyen a tagországi módosítások szükségessége. Az átmenet során javasolt feladat a tagországok számára kiemelni ezt az egységességet. XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember egészségpolitika EgésZségBIZtOsítás 1. táblázat A BNO-11 bevezetésének javasolt menetrendje, GANTT ábra formájában (Forrás: [1]) ime – interdiszciplináris magyar egészségügy XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember 9 egészségpolitika EgésZségBIZtOsítás a bno-11 terminológia és az elektronikus egészségügyi nyilvántartások A BNO-11 közvetlenül használható az elektronikus egészségügyi nyilvántartások adatkészleteként. A BNO-11 víziója szerint nincs szükség más megbetegedést leíró terminológiára, a rendszerek az összes, a megbetegedésekkel kapcsolatos klinikai tartalom nyilvántartására közvetlenül használhatják a BNO-11-et. A terminológia tökéletesen integrálódhat a klinikai munkafolyamatba. A BNO-11 képes ugyanakkor kiszolgálni harmadik fél kódjait használó rendszereket is, a távolról hívható, felhőalapon is működő névtéralapú szolgáltatásával – emlékezzünk arra, hogy minden BNO-11 entitás saját URI-val rendelkezik, melynek kiszolgáló rendszerét a WHO tartja fenn. Másképpen fogalmazva, a BNO-11-et úgy hozták létre, hogy kiegészítse a meglévő szoftvereket és informatikai rendszereket az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokban. A beépített interoperabilitási képesség más funkciók, például gyógyszertári és laboratóriumi adatok visszakereshetőségét és integrálását is könnyíti. Az új információk használatához azonban módosítani kell az egészségügyi információs rendszereket. A szükséges változások magukban foglalják az BNO-11 új kódszerkezetéhez való alkalmazkodást, melyet ugyancsak segít a kódoló API használata (akár offline vagy online módon). Az API-n kereszüli névtérhasználat helyettesítheti a különböző beépített indexet is. Az információrendszerek adaptálásának műszaki követelményei és átfutási ideje Mind a mortalitási és morbiditási kódoló eszközök, mind a casemix rendszerek esetén is a megfelelő műszaki követelmények és az átfutási idő meghatározása jelentős eltéréseket mutat majd esetről esetre. Nem lehetséges mindenki számára egységes keretet biztosítani. A változások elvégzése a rendszerek gyártóira, fejlesztőire várnak. Egy másik jelentős segítség a WHO által készített BNO-11 kódoló eszköz. Ez az eszköz a BNO közvetlen végfelhasználói számara készült, és kész megoldást ad a legtöbb kódolási feladat támogatására. Ennek használata helyettesíti a nyomatott BNO indexet (a Zöld Könyv forgatását) és jelentős rugalmasságot biztosít a keresésben és események kódolásában. a WHo részletes jaVaslata az áttéréssel kapcsolatos teendőkre A WHO javaslatot tett a BNO-11 bevezetésének ütemtervére, amelyet az 1. táblázat mutat be az előző oldalon. A BNO-11 kódrendszert ismertető cikksorozat ezzel véget ér. A lap szerkesztősége figyelemmel követi a BNO-11 bevezetésének folyamatát és szükség szerint későbbi lapszámokban tervezünk beszámolni a bevezetés, majd az alkalmazás fejleményeiről. [1] https://icd.who.int/docs/ICD-11%20Implementation%20or%20transition%20guide_v105.pdf dr. balkányi lászló phd bemutatását lapunk előző számában találják meg tisztelt Olvasóink