A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 4. rész A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához
A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 4. rész A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához
Cikk címe:A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 4. rész A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához
ebben részében a kódok mikroszerkezetével majd a bno-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk. a kódolási séma a bno-10-hez hasonlóan egy jól definiált szerkezetű karakterlánc: az érvényes értékek az „1a00.00” értéktől a „zz9z.zz” értékig terjednek, egyszerű szintaktikai szabályok érvényesek. a kiegészítő kódok specifikus, értelmező részleteket adnak a törzskódolt entitásokhoz. kódsorozatok (cluster coding): a bno-11 jelöli azokat a kódokat, amelyeket utókoordinálása javasolt. a bno-11 konzekvensen megteremti a lehetőséget a diagnosztikai alapfogalmak (azaz törzskódkoncepciók) összekapcsolásához és támogatja a mellékkódokban rögzített klinikai fogalmak törzskódokhoz rendelését is. a bno-11 bevezetésének folyamata: a WHo ajánlása szerint körülbelül három év a bno-11 elsődleges rendszerré válása. a bno-11-re áttérés végrehajtási szempontjai közül az alábbiak emelhetők ki: (1) a halálozási kódolás; (2) morbiditási kódolás; 3) a bno-11 terminológia és az elektronikus egészségügyi nyilvántartások rendszerei; (4) az információrendszerek adaptálásának műszaki követelményei és átfutási ideje. ennek részleteire a WHo egy jól átgondolt általános ajánlást ad, melyet a tagország adottságaihoz kell adaptálni.
Angol absztrakt:
This paper discusses the microstructure of the ICD- 11 codes and then the tasks of implementing the code system. Like ICD-10, the coding scheme is a well-defined character string: valid values range from '1A00.00' to 'ZZ9Z.ZZ', with simple syntax rules. The extension codes provide specific, interpretive details to the stem-coded entities. Cluster coding: ICD-11 positively denotes the codes recommended for post-coordination. ICD-11 consistently provides the ability to connect basic diagnostic concepts (ie. stem-code concepts) and supports connection of clinical concepts contained in the source code to the extension codes. ICD-11 Deployment Process: The WHO recommends about three years for the transition to ICD-11 as a primarily used system. Among the implementation areas of the migration ICD-11 are: (1) mortality coding; (2) morbidity coding; 3) ICD-11 terminology and electronic health record systems; (4) the technical requirements and the lead time for the adaptation of the information systems. The WHO gives a well-thought-out general recommendation, which should be adapted to the circumstances of the member country.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
egészségpolitika EgésZségBIZtOsítás A Betegségek Nemzetközi Osztályozása, 11. verzió, 4. rész A BNO-11 kódrendszer szerkezete és a kódok kombinálhatósága – kulcs a különböző orvosi információrendszerek összekapcsolhatóságához Dr. Balkányi László, Pannon Egyetem, Egészségügyi Informatikai Kutató-Fejlesztő Központ ebben részében a kódok mikroszerkezetével majd a bno-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk. a kódolási séma a bno-10-hez hasonlóan egy jól definiált szerkezetű karakterlánc: az érvényes értékek az „1a00.00” értéktől a „zz9z.zz” értékig terjednek, egyszerű szintaktikai szabályok érvényesek. a kiegészítő kódok specifikus, értelmező részleteket adnak a törzskódolt entitásokhoz. kódsorozatok (cluster coding): a bno-11 jelöli azokat a kódokat, amelyeket utókoordinálása javasolt. a bno-11 konzekvensen megteremti a lehetőséget a diagnosztikai alapfogalmak (azaz törzskódkoncepciók) összekapcsolásához és támogatja a mellékkódokban rögzített klinikai fogalmak törzskódokhoz rendelését is. a bno-11 bevezetésének folyamata: a WHo ajánlása szerint körülbelül három év a bno-11 elsődleges rendszerré válása. a bno-11-re áttérés végrehajtási szempontjai közül az alábbiak emelhetők ki: (1) a halálozási kódolás; (2) morbiditási kódolás; 3) a bno-11 terminológia és az elektronikus egészségügyi nyilvántartások rendszerei; (4) az információrendszerek adaptálásának műszaki követelményei és átfutási ideje. ennek részleteire a WHo egy jól átgondolt általános ajánlást ad, melyet a tagország adottságaihoz kell adaptálni. This paper discusses the microstructure of the ICD11 codes and then the tasks of implementing the code system. Like ICD-10, the coding scheme is a well-defined character string: valid values range from '1A00.00' to 'ZZ9Z.ZZ', with simple syntax rules. The extension codes provide specific, interpretive details to the stem-coded entities. Cluster coding: ICD-11 positively denotes the codes recommended for post-coordination. ICD-11 consistently provides the ability to connect basic diagnostic concepts (ie. stem-code concepts) and supports connection of clinical concepts contained in the source code to the extension codes. ICD-11 Deployment Process: The WHO recommends about three years for the transition to ICD-11 as a primarily used system. Among the implementation areas of the migration ICD-11 are: (1) mortality coding; (2) morbidity coding; 3) ICD-11 terminology and electronic health record systems; (4) the technical requirements and the lead time for the adaptation of the information systems. The WHO gives a well-thought-out general recommendation, which should be adapted to the circumstances of the member country. ime – interdiszciplináris magyar egészségügy beVezetés A cikksorozat 4. részében a kódok mikroszerkezetével majd a BNO-11 bevezetésének lehetséges feladataival foglalkozunk. A BNO-11 kód mikroszerkezetének ismerete segít egy-egy kód interpretálásában, megértésében és a kódrendszerben történő navigálásban is. A mikroszerkezet ismerete a kódok kombinálásának használatát is segíti. A bevezetés lehetséges feladatainak leírása ebben a cikkben nem egy projektterv keretezését szolgálja – inkább csak a szélesebb környezetet mutatja be, a lehetséges szereplők sokaságával és az azok közötti szerves és működő kapcsolódás létrehozását javasolja. A BNO-11 helyesen használva a kő lehet a kőlevesben, jelentősen megkönnyítve az egészségügyi–orvosi informatikai rendszerek régen vágyott szemantikai interoperábilitását. a bno-11 kódok mikroszerkezete A kódolási séma a BNO-10-hez hasonlóan egy jól definiált szerkezetű karakterlánc: az érvényes értékek az „1A00.00” értéktől a „ZZ9Z.ZZ” értékig terjednek. A BNO-11 kód (eltérően a BNO-10 kódtól) mindig tartalmaz egy betűt a második helyzetben. A BNO-11-ben a következő egyszerű szintaktikai szabályok érvényesek: • a kód első karaktere mindig a BNO fejezet számára vonatkozik. Ez lehet akár szám, akár betű. Azaz egy fejezet kódtartománya mindig azonos karakterrel indul az első pozícióban; • két vagy több kód együttes szerepeltetése esetén mindig jelezni kell a közöttük lévő kapcsolat jellegét, mely kétféle lehet: ha oksági kapcsolat van a két kód között, akkor az angol kifejezés, ami összeköti őket a „due to”, melyet magyarul a „miatt” szó fejezhet ki tömören. Ha nincs oksági kapcsolat, akkor két kód esetén a „társulva” kapcsolatot kell használni; • ahogy fentebb jeleztük, az BNO-11 kódjai alfanumerikusak (1A00.00-tól ZZ9Z.ZZ-ig). Az „X” betűvel kezdődő kódokat önállóan nem használjuk, csak az ún. törzskódokkal együtt – az X kezdetű kód tehát mindig értelmezést, kiterjesztést jelez (lásd lejjebb „Kiegészítő kódok”); • a 3. karakterhelyen kényszerítetten szám szerepel, ez megakadályozza a kódok szavakként történő kiolvasását, félreértését; • az „O” és az „I” betűk nem használatosak, hogy elkerüljük a „0” és „1” számokkal való összetéveszthetőséget; • a fejezetekhez tartozást (elsődleges hierarchiába soroXViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember 7 egészségpolitika EgésZségBIZtOsítás lást) az első karakter jelöli. Például az 1A00 kód az 1. fejezetben, a BA00 pedig a 11. fejezetben szereplő kód. (Az első, a második és a negyediktől hatodik pozíciókban az az 1-9 számokat a betűk követik. A B-vel kezdődő kód így lesz a 11. fejezet.) a kiegészítő kódok A BNO-11 lehetővé teszi, hogy specifikus, értelmező részleteket adjunk a kódolt törzsentitásokhoz a következő mechanizmusok felhasználásával: • A kiegészítő kódok különböző kódcsoportokat alkotnak, pl. anatómiai lokációk, kórokozó ágensek, kórszövettani besorolások stb. • A kiegészítő kódokat nem szabad önmagukban használni, hanem hozzá kell adni egy törzskódhoz. Nem minden kiegészítő kód használható minden törzskóddal. • Bizonyos kódoknál a „code also” utasitás (azaz „kötelező megadni”) megadja azokat a pl. etiológiai kiegészitő kódokat, melyek az adott törzskód használatát relevánssá teszik. Az etiológiai kiegészítő kód lehet pl. „ismeretlen” is. kódsorozatok (cluster coding) A BNO-11 kifejezetten jelöli azokat a kódokat, amelyek utókoordinálása javasolt, azaz társítandóak másik törzskóddal vagy kiegészítő kóddal egy adott beteg állapotának leírására. Ez egy figyelemre méltó új tulajdonság az BNO-11-ben. A BNO-11 konzekvensen megteremti a lehetőséget a diagnosztikai alapfogalmak (azaz törzskódkoncepciók) összekapcsolásához, és/vagy a kiegészítő kódokban rögzített klinikai fogalmak hozzárendelését az elsődleges törzskódkoncepciókhoz. Hangsúlyoznunk kell, hogy a BNO-11 kódsorolási képessége az egyik lényeges változás a BNO-10-hez képest. a kódok, a kódolt fogalmi entitások és a jelentést leíró különböző nyelVű címkék kapcsolata Ahogy cikksorozat korábbi részeiben leírtuk, a BNO-11 fogalmi entitásai alapvetően nyelvfüggetlenek. Minden egyes (kóddal jelölt) entitás egységes erőforrás-azonosítóval (URI) rendelkezik, és egy meghatározott helyet foglal el a csoportok, kategóriák és szűkebb kifejezések (többszörös) hierarchiájában. A BNO-11 nemzetközi szinten történő karbantartása angol nyelven zajlik, de a tartalommodell nyelvtől független, és lehetővé teszi bármely kívánt nyelvnek az Alap (Foundation) elemeihez történő kötését. Ilyen módon egy nemzetközi fordítási bázis jött létre, mely jelentősen megkönnyíti a fordításokat vagy a többnyelvű böngészést. Egy példa: • URI: http://id.who.int/icd/entity/257068234 • kód: 1A00 • angol nyelvű, preferált címke: Cholera 8 ime – interdiszciplináris magyar egészségügy a bno-11 beVezetésének folyamata – általános elVek és gyakorlatok A WHO ajánlása szerint körülbelül három évig tart a BNO11 elsődleges rendszerré válása a bevezetésétől a végső megvalósításig. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az időtartam nagyban függ a meglévő helyi adottságoktól (mely rendszerek vannak használatban és milyen az informatikai infrastruktúra), valamint a fordításhoz elérhető kapacitásoktól és forrásoktól is. Egy adott ország egészségügyi adatainak WHO felé történő jelentése kötelező minimumkövetelmény. A BNO-11-re áttérés végrehajtási szempontjai közül az alábbiak emelhetők ki: Halálozási kódolás A halálozási adatokat hosszú évek óta nemzetközileg szabványosított módon jelentetik a WHO tagországok. Ennek folytatása a BNO-11-re való áttérés során kritikus feladat, de viszonylagosan egyszerű. A halálozásra vonatkozó minimális BNO-11 jelentési követelmény a törzskódok szintje. Egyes országok már jelenleg is automatizált kódolást használnak a halálokok kódolása (IRIs rendszer). Jó példa az átállásra a halálozási adatok esetében a korábbi áttérés az ICD-9-ről az ICD-10-es mortalitási kódolásra, pl. Ausztráliában, Németországban és az Egyesült államokban. Nemzetközi együttműködés van a BNO-11 terén az országok támogatása érdekében, mely a döntési táblázatok és a halálozási szabályok naprakésszé tételével kezdődött a WHO halálozási kódok referenciacsoportja részéről. morbiditási kódolás A morbiditási kódolás bonyolultabb, itt a tagországok szintjén eltérően alakultak a korábbi verziónál a használt módszerek, válaszul az eltérő igényekre és az egészségügyi ellátás helyi gyakorlataira. A BNO-11-re való áttéréshez testreszabott megoldásokra lesz szükség. A morbiditási kódolás szabályait a BNO-10-zel szerzett tapasztalatok alapján a 11. verzióban lényegesen módosították. A megbetegedési kódok jelentésének minimális követelménye itt is a törzskódok jelentése lesz, az ún. „fő állapot” (az alapbetegség) leírása a WHO referencia-útmutatóban leírtak szerint. Ideális esetben a nemzetközi jelentéstétel kiterjedne a törzskódon túl a kiegészítő kódok jelentésére is, amivel a BNO-11 gazdag tartalmának jóval teljesebb statisztikai potenciálja is megvalósulhat majd. így lehetőség lesz majd nemzetközileg is konzisztens és megbízható casemix rendszerek felépítésére. Ennek az a feltétele, hogy a tagországok a nemzetközileg szabványosított diagnosztikai kódolási szabályokat egységesen kövessék. A BNO-11-et úgy tervezték, hogy rugalmas és eléggé adaptálható legyen a tagországi morbiditási kódoláshoz és lehetőség szerint minimálisra korlátozott legyen a tagországi módosítások szükségessége. Az átmenet során javasolt feladat a tagországok számára kiemelni ezt az egységességet. XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember egészségpolitika EgésZségBIZtOsítás 1. táblázat A BNO-11 bevezetésének javasolt menetrendje, GANTT ábra formájában (Forrás: [1]) ime – interdiszciplináris magyar egészségügy XViii. éVfolyam 8. szám 2019. október-noVember 9 egészségpolitika EgésZségBIZtOsítás a bno-11 terminológia és az elektronikus egészségügyi nyilvántartások A BNO-11 közvetlenül használható az elektronikus egészségügyi nyilvántartások adatkészleteként. A BNO-11 víziója szerint nincs szükség más megbetegedést leíró terminológiára, a rendszerek az összes, a megbetegedésekkel kapcsolatos klinikai tartalom nyilvántartására közvetlenül használhatják a BNO-11-et. A terminológia tökéletesen integrálódhat a klinikai munkafolyamatba. A BNO-11 képes ugyanakkor kiszolgálni harmadik fél kódjait használó rendszereket is, a távolról hívható, felhőalapon is működő névtéralapú szolgáltatásával – emlékezzünk arra, hogy minden BNO-11 entitás saját URI-val rendelkezik, melynek kiszolgáló rendszerét a WHO tartja fenn. Másképpen fogalmazva, a BNO-11-et úgy hozták létre, hogy kiegészítse a meglévő szoftvereket és informatikai rendszereket az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokban. A beépített interoperabilitási képesség más funkciók, például gyógyszertári és laboratóriumi adatok visszakereshetőségét és integrálását is könnyíti. Az új információk használatához azonban módosítani kell az egészségügyi információs rendszereket. A szükséges változások magukban foglalják az BNO-11 új kódszerkezetéhez való alkalmazkodást, melyet ugyancsak segít a kódoló API használata (akár offline vagy online módon). Az API-n kereszüli névtérhasználat helyettesítheti a különböző beépített indexet is. Az információrendszerek adaptálásának műszaki követelményei és átfutási ideje Mind a mortalitási és morbiditási kódoló eszközök, mind a casemix rendszerek esetén is a megfelelő műszaki követelmények és az átfutási idő meghatározása jelentős eltéréseket mutat majd esetről esetre. Nem lehetséges mindenki számára egységes keretet biztosítani. A változások elvégzése a rendszerek gyártóira, fejlesztőire várnak. Egy másik jelentős segítség a WHO által készített BNO-11 kódoló eszköz. Ez az eszköz a BNO közvetlen végfelhasználói számara készült, és kész megoldást ad a legtöbb kódolási feladat támogatására. Ennek használata helyettesíti a nyomatott BNO indexet (a Zöld Könyv forgatását) és jelentős rugalmasságot biztosít a keresésben és események kódolásában. a WHo részletes jaVaslata az áttéréssel kapcsolatos teendőkre A WHO javaslatot tett a BNO-11 bevezetésének ütemtervére, amelyet az 1. táblázat mutat be az előző oldalon. A BNO-11 kódrendszert ismertető cikksorozat ezzel véget ér. A lap szerkesztősége figyelemmel követi a BNO-11 bevezetésének folyamatát és szükség szerint későbbi lapszámokban tervezünk beszámolni a bevezetés, majd az alkalmazás fejleményeiről. [1] https://icd.who.int/docs/ICD-11%20Implementation%20or%20transition%20guide_v105.pdf dr. balkányi lászló phd bemutatását lapunk előző számában találják meg tisztelt Olvasóink