Intézmények:epidemiológus, Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Iroda
Évfolyam: XIV. évfolyam
Lapszám:2015. / 2
Hónap:március
Oldal:12-16
Terjedelem:5
Rovat:INFEKCIÓKONTROLL
Alrovat:INFEKCIÓKONTROLL
Absztrakt:
A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze mind az egészségügyi, mind a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés hajlandóság világszerte alacsony. Cikkünkben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó kézhigiénés irányelvét mutatjuk be, mely az alkoholos kézfertőtlenítő szer használatát javasolja ezen intézményekben.
Angol absztrakt:
Hand hygiene practice is an important measure for preventing infections both in hospitals and long-term care facilities (LTCFs). However, compliance with this simple measure is less than optimal worldwide. Our aim was to give an introduction of hand hygiene guidelines for LTCFs by the World Health Organization (WHO), suggesting the use of alcohol-based hand rub in these settings.
Intézmény: Egészségügyi Világszervezet (WHO) Magyarországi Iroda
[1] Magyar Statisztikai Évkönyv, 2012. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2012
[2] Marnie L, Elizaga RA, Weinstein MK, et al: Patients in long-term care facilities: a reservoir for vancomycin-resistant Enterococci, Clin Infect Dis, 2002; 34: 441-446
[3] Jans B, Schoevaerdts D, Huang TD, et al: Epidemiology of multidrug-resistant microorganisms among nursing home residents in Belgium, PLOS ONE, 2013; 8: e64908
[4] Pan A, Domenighini F, Sognorini L, et al: Adherence to hand hygiene in an Italian long-term care facility, Am J Infect Control, 2008; 36: 495-497
[5] Smith A, Carusone SC, Loeb M: Hand hygiene practices of health care workers in long-term care facilities, Am J Infect Control, 2008; 36: 492-494
[6] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT, Denman S, Vacek P, Schwartz B: Handwashing and glove use in a long-term care facility, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 97-103
[7] Liu WI, Liang SY, Wu SFV, Chuang YH: Hand hygiene compliance among the nursing staff in freestanding nursing homes in Taiwan: A preliminary study, Int J Nurs Pract, 2014; 20: 46-52
[8] Huang TT, Wu SC: Evaluation of a training programme on knowledge and compliance of nurse assistantsʼ hand hygiene in nursing homes, J Hosp Infect, 2008; 68: 164-170
[9] Cochard H, Aubier B, Quentin R, van der Mee-Marquet N: Extended-Spectrum β-Lactamase-Producing Entero bacteriaceae in French Nursing Homes: An Association between High Carriage Rate among Residents, Environmental Contamination, Poor Conformity with Good Hygiene Practice, and Putative Resident-to-Resident Transmission, Infect Control Hosp Epidemiol, 2014; 35: 384-389
[10] John JF Jr., Ribner BS: Antibiotic resistance in long-term care facilities, Infect Control Hosp Epidemiol, 1991; 12: 245-250
[11] Gavazzi G, Krause KH: Ageing and infection, Lancet Infect Dis, 2002; 2: 659-666
[12] Eikelenboom-Boskamp A, Cox-Claessens JHM, Boom-Poels PGM, et al: Three-year prevalence of healthcare-associated infections in Dutch nursing homes, J Hosp Infect, 2011; 78: 59-62
[13] Cotter M, Donlon S, Roche F, et al: Healthcare-associated infection in Irish long-term care facilities: results from the First National Prevalence Study, J Hosp Infect, 2012; 80: 212-216
[14] Eilers R, Veldman-Ariesen MJ, Haenen A, et al: Prevalence and determinants associated with healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in the Netherlands, May to June, 2010, Euro Surveill, 2012; 17: pii=20252
[15] Heudorf U, Boehlcke K, Schade M: Healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in Frankfurt am Main, Germany, January to March 2011, Euro Surveill, 2012; 17: pii=20256
[16] Eriksen HM, Iversen BG, Aavitsland P: Prevalence of nosocomial infections and use of antibiotics in long-term care facilities in Norway, 2002 and 2003, J Hosp Infect, 2004; 57: 316-320
[17] Mathei C, Niclaes L, Stuetens C, et al: Infections in residents of nursing homes, Infect Dis Clin North Am, 2007; 21: 761-772
[18] Szabó R, Böröcz K: Fertőzések és antibiotikumhasználat a hazai bentlakásos szociális intézményekben, Orv Hetil, 2014; 155: 911-917
[19] Cohen AE, Lautenbach E, Morales KH, Linkin DR: Fluoroquinolone-resistant Escherichia coli in the longterm care setting, Am J Med, 2006; 119: 958-963
[20] Rooney PJ, OʼLeary MC, Loughrey AC, et al: Nursing homes as a reservoir of ESBL-producing ciprofloxacin-resistant E.coli, J Antimicrob Chemother, 2009; 64: 635-641
[21] Wiener J, Quinn JP, Bradford PA, et al: Multiple antibiotic-resistant Klebsiella and Escherichia coli in nursing homes, JAMA, 1999; 281: 517-523
[22] Loeb MB, Craven S, McGeer AJ, et al: Risk factors for resistance to antimicrobial agents among nursing home residents, Am J Epidemiol, 2003; 157: 40.47
[23] Kampf G, Kramer A: Epidemiologic Background of Hand Hygiene and Evaluation of the Most Important Agents for Scrubs and Rubs, Clin Microbiol Rev, 2004; 17: 863-893
[24] Girier P, Goaziou MF: [Are multiresistant microorganisms present in GP1s offices?] Medécine et Mala dies Infectieuses, 2005 35(Suppl. 2): S69-71
[25] Cretnik TZ, Vovko P, Retelj M, et al: Prevalence and no-socomial spread of methicillin-resistant Staphylo coccus aureus in a long-term care facility in Slovenia, Infect Control Hosp Epidemiol, 2005; 26: 184-190
[26] Larson E, Bobo L, Bennett R, et al: Lack of care giver hand contamination with endemic bacterial pathogens in a nursing home Am J Infect Control, 1992; 20: 11-15
[27] Gergely András: A magyar történelem nagy alakjai, 9. rész Reflektor Kiadó, Budapest, 1989
[28] Pittet D, Mourouga P, Perneger TV: Compliance with handwashing in a teaching hospital, Ann Intern Med, 1999; 130: 126-130
[29] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT, Denman S, Vacek P, Schwartz B: Handwashing and glove use in a long-term care facility, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 97-103
[30] Lankford MG, Zemblower TR, Trick WE, Hacek DM, Noskin GA, Peterson LR: Influence of role models and hospital design on hand hygiene of healthcare workers, Emerg Infect Dis, 2003; 9: 217-223
[31] Allegranzi B, Storr J, Dziekan G, Leotsakos A, Donaldson L, Pittet D: The first global patient safety challenge „Clean care is safer care”: from launch to current progress and achievements, J Hosp Infect, 2007; 65(Suppl 2): 115-123
[32] Carlet J, Jarlier V, Harbath S, Voss A, Goossens H, Pittet D: Ready for a world without antibiotics? The Pensieres Antibiotic Resistance Call to Action, Antimicrob Resist Infect Control, 2012; 1: 1-13
[33] World Health Organization: Clean Care is Safer Care, http://www.who.int/gpsc/en/ (2015.01.05)
[34] World Health Organization: SAVE LIVES: Clean Your Hands http://www.who.int/gpsc/5may/en/ (2015.01.05)
[35] World Health Organization: Guidelines on Hand Hygiene in Health Care http://www.who.int/gpsc/5may/tools/9789241597906/en/ (2015.01.05)
[36] World Health Organization: Hand Hygiene in Outpatient and Home-based Care and Long-term Care Facilities. A Guide to the Application of the WHO Multimodal Hand Hygiene Improvement Strategy and the „My Five Moments for Hand hygiene” Approach http://www.who.int/gpsc/5may/hh_guide.pdf) (2015.01.05)
[37] Widmer AF: Replace hand washing with use of a waterless alcohol hand rub?, Clin Infect Dis, 2000; 31: 136-143
[38] Girou E, Loyeau S, Legrand P, Oppein F, Brun-Buisson C: Efficacy of handrubbing with alcohol based solution versus standard handwashing with antiseptic soap: randomised clinical trial, BMJ, 2002; 325: 362
[39] Voss A, Widmer AF: No time for handwashing!? Hand-washing versus alcoholic rub: can we afford 100% compliance?, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 205-208
[40] Szabó R, Böröcz K: Kézhigiéne a bentlakásos szociális intézményekben, IME, 2014; 13: 18-21
[41] World Health Organization: Hand Hygiene Self-Assessment http://www.who.int/gpsc/5may/hhsa_framework/en/ (2015.01.05)
[42] Böröcz K: Kézhigiénés Világnap, 2011, Epinfo, 2011; 18: 161-171
[43] Auer I, Szilágyi M, Milassin M: A WHO ajánlása a kézhigiéne fejlesztésére, 2012; 19: 445-448
[44] Milassin M, Pechó Z, Böröcz K, Melles M: A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban, Epinfo, 2010; 17(Suppl. 2): 5-27
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL A kézhigiéne alapelvei a bentlakásos szociális intézményekben Szabó Rita1, Dr. Pusztai Zsófia2 1 Országos Epidemiológiai Központ, Kórházi-járványügyi Osztály 2 Egészségügyi Világszervezet (WHO), Magyarországi Iroda A kézhigiénés tevékenység a fertőzések megelőzésének fontos eszköze mind az egészségügyi, mind a bentlakásos szociális intézményekben. Ennek ellenére a kézhigiénés hajlandóság világszerte alacsony. Cikkünkben az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó kézhigiénés irányelvét mutatjuk be, mely az alkoholos kézfertőtlenítő szer használatát javasolja ezen intézményekben. Hand hygiene practice is an important measure for preventing infections both in hospitals and long-term care facilities (LTCFs). However, compliance with this simple measure is less than optimal worldwide. Our aim was to give an introduction of hand hygiene guidelines for LTCFs by the World Health Organization (WHO), suggesting the use of alcohol-based hand rub in these settings. BEVEZETÉS A várható élettartam növekedése miatt hazánkban is egyre több idős ember él alapápolási tevékenységet végző bentlakásos szociális intézményben (a továbbiakban: szociális intézmények), számuk folyamatos emelkedést mutat. Míg 2011-ben 1 671 240 fő 65 éven felüli lakos élt Magyarországon, a népesség előreszámítás alapján ez a szám 2020-ra 1 941 727-re fog emelkedni [1]. Ezzel arányosan a szociális intézményi férőhelyek száma is évről-évre emelkedik: míg 2000-ben 72 183 férőhely volt, 2012-ben már 90 100 hivatalosan nyilvántartott férőhely volt [1]. A fertőzések az időskor anatómiai és fiziológiai kísérőjelenségei (pl. az immunrendszer „öregedése”, funkcionális károsodások, krónikus betegségek), illetve az intézményekben előforduló problémák (pl. szoros kontaktus, alacsony kézhigiénés compliance) miatt hasonló gyakorisággal fordulnak elő a szociális intézmények idős ápoltjai között, mint az aktív fekvőbeteg ellátást végző kórházakban [2-11]. A hazai szociális intézményekben a fertőzések prevalenciája (2.1%) alacsonyabb, mint más európai országokban (2.6%-32.7%), melynek magyarázata lehet egyrészt a fertőzések diagnosztizálási nehézsége (pl. atipikus tünetek), másrészt a „nehézkesebb” mikrobiológiai mintavétel (pl. a középsugaras vizeletminta nyerése nem lehetséges az inkontinenciában szenvedő ápoltaktól) [12-18]. Emellett az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és kórokozóik (pl. methicillin rezisztens Staphylococcus aureus, vancomycin rezisztens Enterococcus spp., fluoroquinolon 12 IME XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2015. MÁRCIUS vagy ciprofloxacin rezisztens Escherichia coli, trimethoprim-sulfamethoxazole rezisztens Enterobacteriaceae) a szociális intézményekben is megjelenhetnek a szociális és az egészségügyi ellátás között ingázó betegek miatt [2, 10, 19-22]. A fertőzéseket kiváltó mikroorganizmusok (pl. methicillin rezisztens Staphylococcus aureus, Clostridium difficile, Candida spp., rhinovírus, norovírus, hepatitis A vírus) átvitele leggyakrabban a dolgozók kontaminált kezei által, kontakt úton történik [23]. Girier és munkatársa vizsgálata során a háziorvosok kezeiről vett mikrobiológiai minták 9%-a pozitív volt [24]. A szociális intézmények vonatkozásában a kórokozók kezek által történő átvitelének rizikójának a jelentősége szintén bizonyított. Cretnik és munkatársai igazolták, hogy a vizsgált szociális intézmény dolgozóinak methicillin rezisztens Staphylococcus aureus-al kontaminált keze vezetett az ápoltak kolonizációjához [25]. Két tanulmány pedig bebizonyította, hogy a megfelelő kézhigiéne által megelőzhető a dolgozók kezeinek methicillin rezisztens Staphylococcus aureus-al, Clostridium difficile-ével és széles spektrumú β-laktamáz-termelő Enterobacteriaceae-vel történő szennyeződése [9, 26]. A kézhigiéne (azaz, a kézfertőtlenítés egyfázisú tisztító/ fertőtlenítő hatású szerrel vagy a víz nélküli, alkohol alapú kéztisztító használata) a fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb és legolcsóbb módszere, hatásosságát Semmelweis Ignác már 1847-ben bebizonyította [27]. Ennek ellenére a fekvőbeteg ellátást végző egészségügyi intézményekben a dolgozók kézhigiénés együttműködési készsége alacsony, 50% alatti [28-32]. A szociális intézmények dolgozóinak kézhigiénés compliance-e azonban még alacsonyabb, 4% és 25.7% között van, melynek oka lehet a prevenciós ismeretek hiánya, az intézményi elkötelezettség és a vezetői példamutatás hiánya [4-8]. Figyelembe véve a fenti tényeket, indokolt, hogy a kézhigiénés módszereket és gyakorlatokat a szociális intézmények dolgozói is ismerjék és alkalmazzák. AZ EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGSZERVEZET KÉZHIGIÉNÉS PROGRAMJA Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2005. októberben bevezetette a „Tiszta betegellátás – Biztonságosabb betegellátás” (Clean Care is Safer Care) elnevezésű programját, melynek fő célja az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések számának a csökkentése volt [33]. Ez a cél a megfelelő kézhigiénés gyakorlat – mint az infekciókontroll egyik legfontosabb eleme – által érhető el, ezért a WHO a program részeként 2009-ben meghirdette a „MENTS ÉLETEKET: moss kezet” (SAVE LIVES: Clean Your Hands) szlogenű, évenként megrendezésre kerü- INFEKCIÓKONTROLL lő kampányát, mely a kézhigiéne fejlesztését tűzte ki célul [34]. A célok eléréséhez és fenntartásához a WHO útmutatókat, ajánlásokat és technikai útmutatókat biztosít a tagországai számára. Ezt a kampányt a tagországok – hazánkban az Országos Epidemiológiai Központ – minden év május 5-én, a Kézhigiéne Világnapján rendezik meg. A „Kézhigiéne az egészségügyi ellátásban” (Guidelines on Hand Hygiene in Health Care) című, 2009-ben megjelent WHO útmutató tudományos bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz az egészségügyi szolgáltatásokban szükséges kézhigiéne gyakorlatához [35]. Ezen útmutató tartalmazza a „Kézhigiéne öt momentumát” (My five moments for hand hygiene) elvét, mely alapján a betegellátás során minden egészségügyi dolgozónak el kellene végeznie a kézhigiénés tevékenységet 1) a beteg megérintése előtt, 2) az aszeptikus tevékenység megkezdése előtt, 3) a testváladékokkal történt valós vagy feltételezett kontaminációt követően, 4) a beteg megérintése után, illetve 5) a beteg környezetének a megérintése után. Ezen kívül ajánlásokat tartalmaz a kézhigiénés technikákra, a kézfertőtlenítő szerek hatásossági vizsgálataira, az alkoholos kézfertőtlenítő szerek alkalmazására, a kesztyűhasználat fontosságára és a kézápolás szükségességére vonatkozóan. Az útmutató a megfelelően elvégzendő kézhigiénés gyakorlat alkalmazása érdekében az egészségügyi dolgozók oktatására, motiválására, teljesítmény indikátorok alkalmazására, a kézhigiénés compliance monitorozására és a lakosság felvilágosítására is tartalmaz javaslatokat. 2011-ben került sor a résztvevő egészségügyi intézmények kézhigiénés tevékenységének felmérésére egy önértékelési rendszer használatával. Az eredmények alapján fogalmazta meg a WHO a „Multimodális Kézhigiénés Fejlesztési Stratégia” (Multimodal Hand Hygiene Improvement Strategy) öt kulcselemét: átállás az új rendszerre, képzés és oktatás, értékelés és visszajelzés, emlékeztetők kihelyezése a munkavégzés helyén, illetve az intézményi biztonságos környezet megteremtése. Ezt az útmutatót és stratégiát elsődlegesen a kórházak számára fejlesztették ki, azonban a bevezetőben leírtak alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a járóbeteg-ellátást végző egészségügyi (pl. alap- és szakrendelések, fogászat, dializáló központok, védőnői szolgálat, oltóközpontok) és a szociális ellátást végző (pl. bentlakásos szociális intézmények, otthonápolás) szolgáltatók számára is szükséges bevezetni. Ezért a WHO a fent említett szolgáltatók körülményeit és lehetőségeit figyelembe véve 2012-ben kiadta a számukra kidolgozott, „Kézhigiéne a járóbeteg-ellátásban, az otthonápolásban és a szociális intézményekben” című útmutatóját (Guide on Hand Hygiene in Outpatient and Home-based Care and Long-term Care Facilities) [36]. Ez az útmutató tartalmazza a „Kézhigiéne öt momentuma” elv megfelelő adaptációit. A KÉZHIGIÉNE GYAKORLATA A BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN A bentlakásos szociális intézmények vonatkozásában a „Kézhigiéne öt momentuma” elv adaptációja („Kézhigiéne négy momentuma”) négy fontos elemet tartalmaz, amely esetekben szükséges a kézhigiéne elvégzése az ellátás során. Ez alapján 1) az ápolt megérintése előtt, 2) az aszeptikus tevékenység megkezdése előtt, 3) a testváladékokkal történt valós vagy feltételezett kontaminációt követően, illetve 4) az ápolt megérintése után el kell végezni a kézhigiénés tevékenységet (1. ábra, 1. táblázat). A 2. ábrán egy példa látható a „Kézhigiéne négy momentuma” elv gyakorlati alkalmazására egy ágyhoz kötött ápoltnál történő pelenkacsere esetén. 1. ábra 1. táblázat A „Kézhigiéne négy momentuma” elv magyarázata A „MULTIMODÁLIS KÉZHIGIÉNÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA” ALKALMAZÁSA A BENTLAKÁSOS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN A „Multimodális Kézhigiénés Fejlesztési Stratégia” elemei a bentlakásos szociális intézményekben is alkalmazhatók. Átállás az új rendszerre A fejlesztési stratégia legelső és legfontosabb lépése az intézményi infrastruktúra biztosítása, mely megléte által a dolgozók megfelelő módon tudják kivitelezni a kézhigiénés gya- IME XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2015. MÁRCIUS 13 INFEKCIÓKONTROLL 2. ábra Példa a „Kézhigiéne négy momentuma” elv gyakorlati alkalmazására egy ágyhoz kötött ápoltnál történő pelenkacsere esetén korlatot. Ez a lépés magába foglalja az alkoholos kézfertőtlenítő szer bevezetését és elhelyezését a főbb „betegellátási” pontokon (azaz, azon a helyen, ahol az ápolt ellátása történik és ahol egyidejűleg jelen van az ápolt, az egészségügyi és/vagy a szociális dolgozó, illetve az ápolt érintésével járó ellátási tevékenység). Az alkoholos kézfertőtlenítő szer antimikrobiális hatásspektruma kiváló, a behatási ideje rövid (20-30 másodperc) és kevésbé irritálja a kéz bőrét [37-39]. Képzés és oktatás A képzés/oktatás megtervezéséhez fel kell mérni a dolgozók elméleti alapismereteit és kézhigiénés gyakorlatát. Ez alapján ajánlott az intézményi szintű, elméleti és gyakorlati részből álló képzési programok megvalósítása és rendszeres (minimum évente) megtartása, amelyhez a vezetés támogatását is biztosítani kell. Az oktatási program által ismertetni kell a fertőzések veszélyét (pl. mortalitás, költségek), a kórokozók átviteli módjait, a megelőzés lehetőségeit (kiemelve a kézhigiéne fontosságát), illetve a kézhigiéne momentumait és gyakorlati kivitelezését [35-36, 40]. Értékelés és visszajelzés Az önértékeléshez a „Kézhigiénés önértékelési rendszer” (Hand Hygiene Self-Assessment) áll rendelkezésre az egészségügyi és a szociális intézmények számára [41-43]. A „Kézhigiénés önértékelési rendszer” öt kérdőívből áll, mely 27 kérdést tartalmaz a „Multimodális Kézhigiénés Fejlesztési Stratégia” elemeinek megfelelően. A válaszokhoz különböző pontértékek tartoznak. A megszerzett pontok alapján az adott intézmény besorolható a kézhigiénés gyakorlatok és ismeretek négy szintjének (nem megfelelő, alap, közép vagy haladó) egyikébe. Az eredmények alapján az intézmények egyrészt meghatározhatják a kézhigiéne megfigyelendő és fejlesztendő területeit (pl. a kézhigiénés szerek rendelkezésre állása az ellátási pontokon, emlékeztetők megléte), másrészt eldönthetik, 14 IME XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2015. MÁRCIUS hogy milyen programok szükségesek a megfelelő intézményi kézhigiénés gyakorlat kialakításához. Az önértékelés évenkénti elvégzése által folyamatosan mérhető az intézményi kézhigiénés gyakorlat fejlődése, mely elengedhetetlen is a fertőzések megelőzéséhez, illetve az ellátás minőségének javításához. Amennyiben az intézménynek még nincs a kézhigiéne javítását célzó stratégiája, az intézmény szakmai vezetői a „Kézhigiénés önértékelési rendszer” segítségével elkészíthetik. A dolgozók kézhigiénés együttműködési készsége direkt és indirekt módon is ellenőrizhető [35-36]. A direkt módszer a dolgozói kézhigiénés compliance-nek a direkt megfigyelését, az ápolt általi becslést és a dolgozói önellenőrzést foglalja magába. Az indirekt megfigyelés a kézhigiénés termékek fogyásának a mérése által valósítható meg [35-36, 41, 44]. A visszajelzés magában foglalja a program résztvevőinek és a vezetőség tagjainak a rendszeres tájékoztatását az önértékelés eredményeiről, összehasonlítva az előző évi eredményekkel, melynek célja a dolgozók motiválása, illetve az anyagi források biztosítása a kézhigiénés tevékenység fenntartására és fejlesztésére. Emlékeztetők kihelyezése a munkavégzés helyén Az optimális kézhigiénés program fenntartásában fontos szerepe van az emlékeztetőknek. Az emlékeztetők (pl. poszterek, matricák, háttérképek, kitűzök) számos helyre kihelyezhetők az intézményen belül (pl. előkészítő helység, lakószoba, étkező, mosdó). Lényeges, hogy az emlékeztetők jelenléte folyamatos legyen, így szükséges egy intézményi terv készítése az emlékeztetők pótlására és/vagy újabbak készítésére. Emellett elérhetővé kell tenni az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) kézhigiénés módszertani levelét, melyben részletesen ismertetésre kerültek az általános kézhigiénés szabályok, a kézhigiéne végrehajtásának a leírása, a kézhigiénés termékek kiválasztásának és ellenőrzésének a szempontjai, illetve a kézhigiénés tevékenység ellenőrzésének a lehetőségei [44]. Az intézményi biztonságos környezet megteremtése Az intézményi biztonságos környezet megvalósítását segíti az önértékelés évenkénti elvégzése, illetve a kézhigiénés kampányok, oktatások/képzések megtartásának a finanszírozása. ÖSSZEFOGLALÁS A kézhigiéne a fertőzések megelőzésének legegyszerűbb és leghatékonyabb módszere, ezért mind a fekvőbeteg ellátást végző egészségügyi, mind az ápolási feladatokat ellátó szociális intézmények vezetői és dolgozói számára indokolt, hogy ismerjék a kézhigiénés módszereket és megfelelő módon végezzék a kézhigiénés tevékenységeket. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a dolgozók kézhigiénés együttműködési készsége nagyon alacsony, kulcsfontosságú az intézményi fejlesztés mielőbbi elkezdése a „Multimodális Kézhigiénés Fejlesztési Stratégia” elemeinek megfelelően. INFEKCIÓKONTROLL IRODALOMJEGYZÉK [1] Magyar Statisztikai Évkönyv, 2012. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2012 [2] Marnie L, Elizaga RA, Weinstein MK, et al: Patients in long-term care facilities: a reservoir for vancomycin-resistant Enterococci, Clin Infect Dis, 2002; 34: 441-446 [3] Jans B, Schoevaerdts D, Huang TD, et al: Epidemiology of multidrug-resistant microorganisms among nursing home residents in Belgium, PLOS ONE, 2013; 8: e64908 [4] Pan A, Domenighini F, Sognorini L, et al: Adherence to hand hygiene in an Italian long-term care facility, Am J Infect Control, 2008; 36: 495-497 [5] Smith A, Carusone SC, Loeb M: Hand hygiene practices of health care workers in long-term care facilities, Am J Infect Control, 2008; 36: 492-494 [6] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT, Denman S, Vacek P, Schwartz B: Handwashing and glove use in a long-term care facility, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 97-103 [7] Liu WI, Liang SY, Wu SFV, Chuang YH: Hand hygiene compliance among the nursing staff in freestanding nursing homes in Taiwan: A preliminary study, Int J Nurs Pract, 2014; 20: 46-52 [8] Huang TT, Wu SC: Evaluation of a training programme on knowledge and compliance of nurse assistantsʼ hand hygiene in nursing homes, J Hosp Infect, 2008; 68: 164-170 [9] Cochard H, Aubier B, Quentin R, van der Mee-Marquet N: Extended-Spectrum β-Lactamase-Producing Enterobacteriaceae in French Nursing Homes: An Association between High Carriage Rate among Residents, Environmental Contamination, Poor Conformity with Good Hygiene Practice, and Putative Resident-toResident Transmission, Infect Control Hosp Epidemiol, 2014; 35: 384-389 [10] John JF Jr., Ribner BS: Antibiotic resistance in longterm care facilities, Infect Control Hosp Epidemiol, 1991; 12: 245-250 [11] Gavazzi G, Krause KH: Ageing and infection, Lancet Infect Dis, 2002; 2: 659-666 [12] Eikelenboom-Boskamp A, Cox-Claessens JHM, BoomPoels PGM, et al: Three-year prevalence of healthcareassociated infections in Dutch nursing homes, J Hosp Infect, 2011; 78: 59-62 [13] Cotter M, Donlon S, Roche F, et al: Healthcare-associated infection in Irish long-term care facilities: results from the First National Prevalence Study, J Hosp Infect, 2012; 80: 212-216 [14] Eilers R, Veldman-Ariesen MJ, Haenen A, et al: Prevalence and determinants associated with healthcareassociated infections in long-term care facilities (HALT) in the Netherlands, May to June, 2010, Euro Surveill, 2012; 17: pii=20252 [15] Heudorf U, Boehlcke K, Schade M: Healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in Frankfurt am Main, Germany, January to March 2011, Euro Surveill, 2012; 17: pii=20256 [16] Eriksen HM, Iversen BG, Aavitsland P: Prevalence of nosocomial infections and use of antibiotics in longterm care facilities in Norway, 2002 and 2003, J Hosp Infect, 2004; 57: 316-320 [17] Mathei C, Niclaes L, Stuetens C, et al: Infections in residents of nursing homes, Infect Dis Clin North Am, 2007; 21: 761-772 [18] Szabó R, Böröcz K: Fertőzések és antibiotikumhasználat a hazai bentlakásos szociális intézményekben, Orv Hetil, 2014; 155: 911-917 [19] Cohen AE, Lautenbach E, Morales KH, Linkin DR: Fluoroquinolone-resistant Escherichia coli in the longterm care setting, Am J Med, 2006; 119: 958-963 [20] Rooney PJ, OʼLeary MC, Loughrey AC, et al: Nursing homes as a reservoir of ESBL-producing ciprofloxacinresistant E.coli, J Antimicrob Chemother, 2009; 64: 635-641 [21] Wiener J, Quinn JP, Bradford PA, et al: Multiple antibiotic-resistant Klebsiella and Escherichia coli in nursing homes, JAMA, 1999; 281: 517-523 [22] Loeb MB, Craven S, McGeer AJ, et al: Risk factors for resistance to antimicrobial agents among nursing home residents, Am J Epidemiol, 2003; 157: 40.47 [23] Kampf G, Kramer A: Epidemiologic Background of Hand Hygiene and Evaluation of the Most Important Agents for Scrubs and Rubs, Clin Microbiol Rev, 2004; 17: 863-893 [24] Girier P, Goaziou MF: [Are multiresistant microorganisms present in GP1s offices?] Medécine et Maladies Infectieuses, 2005 35(Suppl. 2): S69-71 [25] Cretnik TZ, Vovko P, Retelj M, et al: Prevalence and nosocomial spread of methicillin-resistant Staphylococcus aureus in a long-term care facility in Slovenia, Infect Control Hosp Epidemiol, 2005; 26: 184-190 [26] Larson E, Bobo L, Bennett R, et al: Lack of care giver hand contamination with endemic bacterial pathogens in a nursing home Am J Infect Control, 1992; 20: 11-15 [27] Gergely András: A magyar történelem nagy alakjai, 9. rész Reflektor Kiadó, Budapest, 1989 [28] Pittet D, Mourouga P, Perneger TV: Compliance with handwashing in a teaching hospital, Ann Intern Med, 1999; 130: 126-130 [29] Thompson BL, Dwyer DM, Ussery XT, Denman S, Vacek P, Schwartz B: Handwashing and glove use in a long-term care facility, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 97-103 [30] Lankford MG, Zemblower TR, Trick WE, Hacek DM, Noskin GA, Peterson LR: Influence of role models and hospital design on hand hygiene of healthcare workers, Emerg Infect Dis, 2003; 9: 217-223 IME XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2015. MÁRCIUS 15 INFEKCIÓKONTROLL [31] Allegranzi B, Storr J, Dziekan G, Leotsakos A, Donaldson L, Pittet D: The first global patient safety challenge „Clean care is safer care”: from launch to current progress and achievements, J Hosp Infect, 2007; 65(Suppl 2): 115-123 [32] Carlet J, Jarlier V, Harbath S, Voss A, Goossens H, Pittet D: Ready for a world without antibiotics? The Pensieres Antibiotic Resistance Call to Action, Antimicrob Resist Infect Control, 2012; 1: 1-13 [33] World Health Organization: Clean Care is Safer Care, http://www.who.int/gpsc/en/ (2015.01.05) [34] World Health Organization: SAVE LIVES: Clean Your Hands http://www.who.int/gpsc/5may/en/ (2015.01.05) [35] World Health Organization: Guidelines on Hand Hygiene in Health Care http://www.who.int/gpsc/5may/tools/9789241597906 /en/ (2015.01.05) [36] World Health Organization: Hand Hygiene in Outpatient and Home-based Care and Long-term Care Facilities. A Guide to the Application of the WHO Multimodal Hand Hygiene Improvement Strategy and the „My Five Moments for Hand hygiene” Approach http://www.who.int/gpsc/5may/hh_guide.pdf) (2015.01.05) [37] Widmer AF: Replace hand washing with use of a waterless alcohol hand rub?, Clin Infect Dis, 2000; 31: 136143 [38] Girou E, Loyeau S, Legrand P, Oppein F, Brun-Buisson C: Efficacy of handrubbing with alcohol based solution versus standard handwashing with antiseptic soap: randomised clinical trial, BMJ, 2002; 325: 362 [39] Voss A, Widmer AF: No time for handwashing!? Handwashing versus alcoholic rub: can we afford 100% compliance?, Infect Control Hosp Epidemiol, 1997; 18: 205-208 [40] Szabó R, Böröcz K: Kézhigiéne a bentlakásos szociális intézményekben, IME, 2014; 13: 18-21 [41] World Health Organization: Hand Hygiene Self-Assessment http://www.who.int/gpsc/5may/hhsa_framework/en/ (2015.01.05) [42] Böröcz K: Kézhigiénés Világnap, 2011, Epinfo, 2011; 18: 161-171 [43] Auer I, Szilágyi M, Milassin M: A WHO ajánlása a kézhigiéne fejlesztésére, 2012; 19: 445-448 [44] Milassin M, Pechó Z, Böröcz K, Melles M: A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban, Epinfo, 2010; 17(Suppl. 2): 5-27 A SZERZŐK BEMUTATÁSA Szabó Rita a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán diplomás ápoló, majd egyetemi okleveles ápoló diplomát szerzett. 2013-ban fejezte be az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ʼEuropean Programme for Intervention Epidemiology Trainingʼ (EPIET) képzési programját. 2009 óta az Országos Epidemiológai Központ Kórházi-járványügyi Osztályán koordinátorként dolgozik. Az ECDC nemzeti kontakt pontja a szociális intézményekben előforduló fertőzések és antibiotikum használat témájában. Rendszeresen tart előadásokat és oktatásokat a kézhigiéne, a véráramfertőzések és a szociális intézményekben előforduló fertőzések témaköreiben. Angol és magyar nyelvű tanulmányok szerzője, társszerzője. Tagja a Magyar Infekciókontroll Társaságnak, a Magyar Higiénikusok Társaságának és az European Public Health Association-nek. Dr. Pusztai Zsófia a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1997-ben általános orvosi diplomát, a Corvinus Egyetemen 2001-ben Európa-szakértő diplomát szerzett. Gyermekgyógyász szakvizsgája van, éveken át a Bethesda Gyermekkórházban gyermekorvos. Tanulmányai alatt több évet ösztöndíjakkal angol, amerikai, francia és spanyol egyetemi kórházakban töltött. Az Egészségügyi Tudományos Tanácsnál tanácsos, majd 2003-tól az Egészségügyi Világszervezetnél (WHO) dolgozik, a Magyarországi Iroda vezetőjeként. Feladata többek között a kormányzat és a WHO közötti kétoldalú együttműködési megállapodások keretében olyan fejlesztési projektek segítése, melyek a magyar egészségügyi rendszer jobb működését támogatják, mindenekelőtt az egészségpolitikai kapacitások növelésével, a népegészségügyi stratégiai gondolkodás támogatásával, a WHO egészséggel kapcsolatos üzeneteinek döntéshozókhoz, közvéleményhez és szakértőkhöz való eljuttatásával és értelmezésével. Kiváló eredménnyel végzett a Harvard Egyetem szervezésében indított tárgyalási technikák kurzuson, valamint a genfi Graduate Institute globális egészségdiplomácia kurzusán. Több népegészségügyi és egészségpolitikai cikk és tanulmány szerzője, társszerzője. 16 IME XIV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2015. MÁRCIUS
