A fertőzések előfordulása, az antibiotikumok használata és a multirezisztens kórokozók megjelenése gyakori a szociális intézmények ápoltjai között. De az infekciókontrollra – és a prevencióra kevés figyelmet fordítanak a szociális intézményekben. Ezért az Európai Be teg ségmegelőzési és Járványügyi Központ az „Egész ségügyi ellátással összefüggő fertőzések a szociális intézményekben” (HALT-2) elnevezésű projektje során felmérte a fertőzések és az antibiotikum használat gyakoriságát, illetve a szociális intézmények infekciókontroll tevékenységét. Dolgozatunkban a HALT-2 projekt hazai eredményeit mutatjuk be az infekciókontroll tevékenységek vonatkozásában.
Angol absztrakt:
Infections, antimicrobial use and multidrug resistant microorganisms are common among residents of longterm care facilities. Despite this observation, in longterm care facilities only a few attention is given to infection prevention and control. Therefore the European Centre for Disease Prevention and Control funded the HALT (Healthcare Associated Infections in Long-Term Care Facilities) project with the aim of collecting data on infections, antibiotic use and infection control practices in European long-term care facilities. In this paper we present the results of the survey concerning the Hungarian long-term care facilities.
[1] Strausbaugh LJ: Emerging health care-associated infections in the geriatric population, Em Infect Dis, 2001;7:268-271
[2] Nicolle L, Strausbaugh LJ, Garibaldi RA: Infections and antibiotic resistance in nursing homes, Clin Microbiol Rev, 1996,9:1-17
[3] Nicolle LE: Preventing Infections in Non-Hospital Settings: Long-Term Care, Em Infect Dis, 2001;7:205-207
[4] Strausbaugh LJ: Emerging health care-associated infections in the geriatric population, Em Infect Dis, 2001;2;268-271
[5] Eilers R, Veldman-Ariesen MJ, Haenen A, van Benthem BH: Prevalence and determinants associated with healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in the Netherlands, May to June, 2010, Euro Surveill, 2012;17(34):pii=20252
[6] Moro ML, Mongardi M, Marchi M, Taroni F: Prevalence of long-term care acquired infections in nursing and residential homes in the Emilia-Romagna Region, Infection, 2007;35(4):250-255
[7] Heudorf U, Boehlcke K, Schade M: Healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in Frankfurt am Main, Germany, January to March 2011, Euro Surveill. 2012;17(35):pii=20256
[8] Mathei C, Niclaes L, Stuetens C, Jans B, Buntinx F: Infections in residents of nursing homes, Infect Dis Clin North Am, 2007; 21(3):761-772
[9] Nicolle L, Strausbaugh LJ, Garibaldi RA: Infections and antibiotic resistance in nursing homes, Clin Microbiol Rev, 1996:9:1-17
[10] Andersen BM, Rasch M: Hospital-acquired infections in Norwegian long-term-care institutions. A three-year survey of hospital-acquired infections and antibiotic treatment in nursing/residential homes, including 4500 residents in Oslo, J Hosp Infect, 2000;46(4):288-296
[11] Eriksen HM, Iversen BG, Aavitsland P: Prevalence of nosocomial infections and use of antibiotics in long-term care facilities in Norway, 2002 and 2003, J Hosp Infect, 2004;57(4):316-320
[12] Nicolle LE: Infection control in long-term care facilities, Clin Infect Dis, 31:752-756
[13] Smith PW, Rusnak PC: Infection prevention and control in long-term care facility, Am J Infect Control, 1997;25:488-512
[14] Goldrick BA: Infection Control Programs in Long Term Care Facilities: Structure and Process, Infect Control Hosp Epidem, 1996;20:764-769.
[15] European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC). The HALT project. How to perform a successful HALT Point Prevalence Survey (PPS)? 2009-2010.. Stockholm: ECDC. HALT_PPS2. [Accessed 26 Aug 2012]. Available from: http://halt.wiv-isp.be/manual/Study%20documents%20PPS2/Forms/AllItems.aspx (A megtekintés dátuma: 2013.09.16.)
[16] Loeb MB, Crafen S, McGeer A et al: Risk Factors for Resistance to Antimicrobial Agents among Nursing Home Residents, Am J Epidemiol, 2003;157:40-47
[17] Zimmerman S, Gruber-Baldini AL, Hebel JR, Sloane PD, Magaziner J: Nursing home facility risk factors for infection and hospitalization: importance of registered nurse turnover, administration, and social factors, J Am Geriatr Soc, 2002;50:1987-9195
[18] A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban, Epinfo, 2010;17(2. különszám)
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL Infekciókontroll tevékenység és antibiotikum politika a bentlakásos szociális intézményekben Szabó Rita1,2, Dr. Böröcz Karolina1 1 Országos Epidemiológiai Központ, Kórházi-járványügyi Osztály 2 European Programme for Intervention Epidemiology Training (EPIET), European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) A fertőzések előfordulása, az antibiotikumok használata és a multirezisztens kórokozók megjelenése gyakori a szociális intézmények ápoltjai között. De az infekciókontrollra – és a prevencióra kevés figyelmet fordítanak a szociális intézményekben. Ezért az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ az „Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések a szociális intézményekben” (HALT-2) elnevezésű projektje során felmérte a fertőzések és az antibiotikum használat gyakoriságát, illetve a szociális intézmények infekciókontroll tevékenységét. Dolgozatunkban a HALT-2 projekt hazai eredményeit mutatjuk be az infekciókontroll tevékenységek vonatkozásában. Infections, antimicrobial use and multidrug resistant microorganisms are common among residents of longterm care facilities. Despite this observation, in longterm care facilities only a few attention is given to infection prevention and control. Therefore the European Centre for Disease Prevention and Control funded the HALT (Healthcare Associated Infections in Long-Term Care Facilities) project with the aim of collecting data on infections, antibiotic use and infection control practices in European long-term care facilities. In this paper we present the results of the survey concerning the Hungarian long-term care facilities. BEVEZETÉS Az időskor anatómiai és fiziológiai kísérőjelenségei, a krónikus betegségek, bizonyos gyógyszerek használata, a funkcionális károsodások és az invazív orvosi eszközök használata, illetve a bentlakásos szociális intézményekben előforduló körülmények (pl. szoros kontaktus) együttesen és külön-külön is megnövelik az idősek fogékonyságát a fertőzések iránt [1]. A fertőzések – főleg a húgyúti, a légúti, illetve a bőr-és lágyrész fertőzések – gyakoriak a szociális intézményekben ápoltak között [2-8]. Emiatt az antimikrobiális szerek használata is kiterjedt, melynek legfontosabb „mellékhatása” az antimikrobiális rezisztencia kialakulása, így a multirezisztens kórokozók (pl. meticillin rezisztens Staphylococcus aureus, MRSA) megjelenése a szociális intézményekben [9-11]. Ezek ellenére az infekciókontrollra – melynek kulcsszerepe van a fertőzések és a multirezisztens kó- 24 IME XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2013. NOVEMBER rokozók megelőzésében és kontrolljában – nem fordítanak kellő figyelmet a szociális intézményekben [3, 12-14]. A probléma súlyosságával és a standardizált adatok hiányával szembesülve, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) 2008-ban létrehozta az „Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések a szociális intézményekben” (Healthcare Associated Infections in LongTerm Care Facilities, HALT) elnevezésű projektet, hogy az Európai Unió tagországainak szociális intézményeiben meghatározzák a fertőzések és az antibiotikum használat gyakoriságát, illetve az infekciókontroll mibenlétét. Ezt a felmérést 2013. májusban még több szociális intézmény bevonásával megismételték (HALT-2). Hazánk mindkét vizsgálatban részt vett. Cikkünkben a HALT-2 projekt infekciókontrollra vonatkozó hazai eredményeit mutatjuk be. MÓDSZER A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) által nyilvántartott, 50 ágyszám feletti szociális intézményeket (pl. idősek otthona, rehabilitációs intézmény, ápoló-gondozó célú lakóotthon) felkértük a 2013. májusban történt vizsgálatban való önkéntes és anonim részvételre. Az infekciókontroll tevékenységre vonatkozó adatok gyűjtése papíralapú kérdőív segítségével történt a HALT-2 projekt protokoll szerint. A kérdőívek kitöltését az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi-járványügyi Osztálya által megtartott intenzív, egynapos képzésen részt vett intézményi munkatársak végezték [15]. Az akkreditált képzés („A hosszú ápolási idejű intézmények egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseinek surveillance-e”) anyagai elektronikus formában hozzáférhetőek az OEK honlapján (www.oek.hu). A kérdőívben az általános adatok (pl. a szociális intézmény tulajdonosa, szobák száma, egyágyas szobák száma, ágyak száma, kórházban kezelt ápoltak száma) mellett információkat gyűjtöttünk az ápoltak összetételéről (pl. húgyúti katéteres ápoltak száma, mozgáskorlátozott ápoltak száma, zavart ápoltak száma, inkontinens ápoltak száma), az infekciókontroll tevékenységről és az antibiotikum politikáról. Az adatok elemzése leíró statisztikai módszerrel történt medián (Md) –, minimum (min) és maximum (max) értékek INFEKCIÓKONTROLL számításával. A statisztikai elemzés az EpiData (Version 3.1) statisztikai program használatával történt. EREDMÉNYEK A felmérésben részt vevő 91 szociális intézmény jellemzői az 1. táblázatban láthatók. 1. táblázat A HALT-2 projektben részt vevő szociális intézmények jellemzői INFEKCIÓKONTROLL TEVÉKENYSÉG 59 (94%) állami és 24 (86%) magán szociális intézményekben nem volt infekciókontroll feladatokkal megbízott szakorvos (pl. epidemiológus, infektológus), sem szakképzett ápoló (pl. infekciókontroll ápoló), aki surveillance tevékenységet végez, rendszeresen gyűjtve, elemezve és bemutatva az adatokat a megfelelő preventív intézkedések tervezése, megvalósítása és fejlesztése céljából. Azokban a szociális intézményekben, ahol volt infekciókontroll feladatokkal megbízott személy, 25%-ban szakorvos, 87,5%-ban pedig szakképzett ápoló volt. Egy szociális intézményben szakorvos és szakképzett ápoló együttesen végzett infekciókontroll tevékenységet. A különböző infekciókontroll feladatok megoszlása az 1. ábrán látható. Infekciókontroll bizottság csak kettő szociális intézményben (2%) volt. Írott protokollok a kézhigiénére 78 (86%), a húgyúti katéterek kezelésére 50 (55%), az enterális szondák kezelésére 34 (37%), az MRSA-és/vagy egyéb multirezisztens kórokozók menedzselésére 30 (33%), illetve az érkatéterek kezelésére 11 (12%) szociális intézményben volt. A fertőzések terjedésének megelőzésére leginkább kesztyűt (100%), maszkot (88%), hosszú ujjú köpenyt (70%) és kötényt (66%) használtak (1. ábra). A kézhigiéne – mely a fertőzések megelőzésének egyik leghatékonyabb módszere – témájában 38 szociális intézményben (42%) szerveztek továbbképzést (a kézhigiéne fontossága, indikációi és technikái, illetve a kézhigiénés szerek) az elmúlt évben, melynek nagy részében (40%) csak ápolók és segédápolók vettek részt. A szociális intézményekben leggyakrabban folyékony szappant (99%), alkoholos kézfertőtlenítő szert (62%) és szilárd állagú szappant (21%) használtak. Az alkoholos törlőkendőt csak a szociális intézmények 18%-ában alkalmaztak. Leggyakrabban az egyfázisú kézfertőtlenítés (77%), az alkoholos kézfertőtlenítés (19%), illetve a kézmosás (2%) módszerét alkalmazták. ANTIBIOTIKUM POLITIKA A felmérésben részt vevő 17 szociális intézményben (19%) korlátozzák a felírható antibiotikumokat. Az antibiotikum politikával kapcsolatos tevékenységek megoszlása a 2. ábrán látható. A szociális intézményekben leggyakrabban a 1. ábra A HALT-2 projektben részt vevő szociális intézményekben végzett infekciókontroll feladatok százalékos megoszlása IME XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2013. NOVEMBER 25 INFEKCIÓKONTROLL 2. ábra A HALT-2 projektben részt vevő szociális intézményekben végzett antibiotikum politikával kapcsolatos tevékenységek százalékos megoszlása bőr-és lágyrész fertőzések (35%), a húgyúti (21%), illetve a légúti (19%) kezelésére volt írott terápiás protokoll, mely a gyakran előforduló fertőzések empirikus és célzott antibiotikum terápiájára vonatkozó ajánlást is tartalmazta. ÖSSZEFOGLALÁS A fertőzések, az antimikrobiális szerek használata és a multirezisztens kórokozók gyakoriak a szociális intézményekben ápoltak között [2-11]. Ennek ellenére az infekciókontrollra – mely magába foglalja a fertőzéseknek, az antimikrobiális szerek felhasználásának és a multirezisztens kórokozóknak a surveillance-át; a kockázati tényezők meghatározását és minimalizálását; a megelőző tevékenységeket; a fertőzések és a regisztrálását és kivizsgálását; valamint a dolgozók infekciókontroll tevékenységekkel kapcsolatos továbbképzését –, illetve antibiotikum politikára csak néhány szociális intézményben fordítanak kellő figyelmet. Mivel a felmérésben való részvétel önkéntes volt, az infekciókontroll tevékenységre és az antibiotikum politikára vonatkozó eredmények nem tükrözik reprezentatívan a hazai szociális intézmények helyzetét. Ennek ellenére a HALT-2 projekt mégis egy innovatív lehetőség volt arra, hogy felhívjuk egyrészt a szociális intézményekben dolgozó orvosok és ápolók figyelmét az infekciókontroll és a helyes antibiotikum alkalmazás fontosságára, másrészt a döntéshozók figyelmét a szükséges szabályozások bevezetésére. Számos tanulmány eredménye bizonyítja, hogy a szociális intézményekben a fertőzések és az antibiotikum használat gyakorisága, illetve a multirezisztens kórokozók előfordulása előnyösen befolyásolható az infekciókontroll programok és surveillance bevezetésével [3, 12-14, 16-17]. Az eredményeink alapján szükségesnek tartjuk az OEK szakértői által már kidolgozott módszertani levelek (pl. „A kézhigiéné gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban”) megismertetését, illetve új irányelvek és képzési programok kidolgozását speciálisan a szociális intézmények igényeihez igazítva [18]. A jövő évtől surveillance modul kerül bevezetésére a Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszer (NNSR) részeként, melynek céljai: • a fertőzések és az antibiotikum használat gyakoriságának felmérése, • az országos trendek nyomon követése, illetve • az eredmények alapján a szükséges intervenciók kidolgozása az ellátás biztonságának a fokozása érdekében. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetet mondanak az önkéntesen részt vevő bentlakásos szociális intézmények munkatársainak, akik munkájukkal hozzájárultak a vizsgálat elvégzéséhez. IRODALOMJEGYZÉK [1] Strausbaugh LJ: Emerging health care-associated infections in the geriatric population, Em Infect Dis, 2001;7:268-271 [2] Nicolle L, Strausbaugh LJ, Garibaldi RA: Infections and antibiotic resistance in nursing homes, Clin Microbiol Rev, 1996,9:1-17 26 IME XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2013. NOVEMBER [3] Nicolle LE: Preventing Infections in Non-Hospital Settings: Long-Term Care, Em Infect Dis, 2001;7:205207 [4] Strausbaugh LJ: Emerging health care-associated infections in the geriatric population, Em Infect Dis, 2001;2;268-271 INFEKCIÓKONTROLL [5] Eilers R, Veldman-Ariesen MJ, Haenen A, van Benthem BH: Prevalence and determinants associated with healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in the Netherlands, May to June, 2010, Euro Surveill, 2012;17(34):pii=20252 [6] Moro ML, Mongardi M, Marchi M, Taroni F: Prevalence of long-term care acquired infections in nursing and residential homes in the Emilia-Romagna Region, Infection, 2007;35(4):250-255 [7] Heudorf U, Boehlcke K, Schade M: Healthcare-associated infections in long-term care facilities (HALT) in Frankfurt am Main, Germany, January to March 2011, Euro Surveill. 2012;17(35):pii=20256 [8] Mathei C, Niclaes L, Stuetens C, Jans B, Buntinx F: Infections in residents of nursing homes, Infect Dis Clin North Am, 2007; 21(3):761-772 [9] Nicolle L, Strausbaugh LJ, Garibaldi RA: Infections and antibiotic resistance in nursing homes, Clin Microbiol Rev, 1996:9:1-17 [10] Andersen BM, Rasch M: Hospital-acquired infections in Norwegian long-term-care institutions. A three-year survey of hospital-acquired infections and antibiotic treatment in nursing/residential homes, including 4500 residents in Oslo, J Hosp Infect, 2000;46(4):288-296 [11] Eriksen HM, Iversen BG, Aavitsland P: Prevalence of nosocomial infections and use of antibiotics in long-term care facilities in Norway, 2002 and 2003, J Hosp Infect, 2004;57(4):316-320 [12] Nicolle LE: Infection control in long-term care facilities, Clin Infect Dis, 31:752-756 [13] Smith PW, Rusnak PC: Infection prevention and control in long-term care facility, Am J Infect Control, 1997;25:488-512 [14] Goldrick BA: Infection Control Programs in Long Term Care Facilities: Structure and Process, Infect Control Hosp Epidem, 1996;20:764-769. [15] European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC). The HALT project. How to perform a successful HALT Point Prevalence Survey (PPS)? 2009-2010.. Stockholm: ECDC. HALT_PPS2. [Accessed 26 Aug 2012]. Available from: http://halt.wiv-isp.be/manual/ Study%20documents%20PPS2/Forms/AllItems.aspx (A megtekintés dátuma: 2013.09.16.) [16] Loeb MB, Crafen S, McGeer A et al: Risk Factors for Resistance to Antimicrobial Agents among Nursing Home Residents, Am J Epidemiol, 2003;157:40-47 [17] Zimmerman S, Gruber-Baldini AL, Hebel JR, Sloane PD, Magaziner J: Nursing home facility risk factors for infection and hospitalization: importance of registered nurse turnover, administration, and social factors, J Am Geriatr Soc, 2002;50:1987-9195 [18] A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban, Epinfo, 2010;17(2. különszám) A SZERZŐK BEMUTATÁSA Szabó Rita a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán diplomás ápoló, majd egyetemi okleveles ápoló diplomát szerzett. Jelenleg az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) „European Programme for Intervention Epidemio- logy Training” (EPIET) hallgatója. 2009 óta az Országos Epidemiológai Központ Kórházi-járványügyi Osztályán koordinátorként dolgozik. Az ECDC nemzeti kapcsolattartója a hosszú ápolási idejű intézményekben előforduló fertőzések és antibiotikum használat témájában. A Magyar Infekciókontroll Társaság tagja. Dr. Böröcz Karolina általános orvosként végzett, majd közegészségtanjárványügy szakvizsgát szerzett. 1999ben egészségügyi szakmenedzseri diplomát szerzett a SE Egészségügyi Menedzserképző Központjában. 1977től az ÁNTSZ-nél és elődszervezetei- nél dolgozott. Jelenleg az Országos Epidemiológai Központ Kórházi-járványügyi Osztályának osztályvezető főorvosa. Tagja a Magyar Infekciókontroll Társaságnak, a Magyar Higiénikusok Társaságának és a Megelőző Orvostani Szakmai Kollégiumi Tanácsnak. Az Epidemiológiai Információs Hetilap (EPINFO) társszerkesztője. III. IME Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia 2014. október 15-16. (szerda-csütörtök) Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) IME XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2013. NOVEMBER 27
