Jubileumi, XX. Kórházhigiénés Ankétját és To vább - képző Tanfolyamát tartotta 2018. szeptember 27-29. között, Kecskeméten a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) Kórházhigiénés Szakbizottsága, melynek társelnöke, Dr. Orosi Piroska tanszékvezető egyetemi docens (Deb - receni Egyetem Népegészségügyi Kar, Kórházhigiéne és Infekciókontroll Tanszék) nyitóelőadásában és lapunknak adott interjújában összefoglalta a kórházhigiéne múltját, jelenét és jövőjét.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL A XX. Kórházhigiénés Ankétról jelentjük Jubileumi, XX. Kórházhigiénés Ankétját és Továbbképző Tanfolyamát tartotta 2018. szeptember 27-29. között, Kecskeméten a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) Kórházhigiénés Szakbizottsága, melynek társelnöke, Dr. Orosi Piroska tanszékvezető egyetemi docens (Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar, Kórházhigiéne és Infekciókontroll Tanszék) nyitóelőadásában és lapunknak adott interjújában összefoglalta a kórházhigiéne múltját, jelenét és jövőjét. A XX. Kórházhigiénés Ankéton egybegyűlt szakembereket Dr. Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Kórház orvosigazgatója köszöntötte a kórház és Kecskemét város nevében. A Magyar Kórházszövetség elnöksége részéről Dr. Tóth Gábor MKSZ elnökségi tag (főigazgató, Bajai Szent Rókus Kórház), a rendezvény társelnöke üdvözölte a hallgatóságot. A kórházhigiéne elmúlt negyven évére visszatekintő kisfilm levetítését követően Dr. Kovács Attila országos tisztifőorvos nyitotta meg az ankétot. Elmondta: hivatalba lépésekor azt a kettős feladatot kapta az emberi erőforrások miniszterétől, hogy építse fel újra az országos tisztifőorvosi intézmény rangját, és lásson neki az infekciókontroll megerősítésének. Ez utóbbi kapcsán arról tájékoztatott, hogy az ágazatvezetés az infekciókontroll területén a megelőzésre kívánja helyezni a hangsúlyt. Fontos tényezővé válik az intézményen belüli menedzsment felelősségének erősítése és a kórházi infekciókontrollt végző kollégák presztízsének emelése. Ezzel párhuzamosan hangsúlyosabb szerephez jut az állami kontrolltevékenység is: rendezésre kerül az országos és helyi hatósági felügyeleti hatáskör, és a miniszter mellett működő Infekciókontroll Tanácsadó Testület fogja figyelemmel kísérni a területet. Az infekciókontroll tevékenységet miniszteri guideline-ok és az országos tisztifőorvos által kiadott módszertani levelek fogják meghatározni. Mindehhez rövid- és hosszú távú, beépített finanszírozást fognak rendelni – tette hozzá az országos tisztifőorvos, és kifejezte abbéli reményét, hogy a tervezett intézkedéseknek köszönhetően a kórházhigiénés szakma a súlyának megfelelő rangra fog emelkedni, és a kórházi fertőzések hatékony megelőzése révén jelentős egészségnyereséget sikerül elérni. A KÓRHÁZHIGIÉNE 40 ÉVE Mint azt a rendezvény plenáris ülésén megtartott nyitó előadásában Dr. Orosi Piroska elmondta, az 1970-ben újjáalakult Magyar Kórházszövetség 1973. június 29-30. között tartotta meg első Kórházhigiénés Ankétját. A rendezvénysorozat szervezője a mai napig a Kórházhigiénés Szakbizott- 22 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ság. Az ankét célkitűzését Dr. Páll Gábor főorvos a következőképpen fogalmazta meg, és tette közzé az EPINFO kiadványban: „Alkalmassá váljon a kórházhigiénével, illetve infekciókontrollal foglalkozó orvosok és gyógyító orvosok szakmai eszmecseréjére, egymás munkájának megismerésére, olyan programok kidolgozására, amelyek lehetővé teszi az egészségügyi ellátás során kialakult fertőzések közös erővel történő megelőzését.” A kétévente megrendezésre kerülő ankéton résztvevő kórházhigiénikusok, infektológusok, mikrobiológusok és a téma iránt érdeklődő klinikus orvosok az eltelt kétéves időszak során felmerült aktuális kérdéseket vitatják meg. A jelen, jubileumi ankét mindemellett jó alkalmat teremt az elmúlt negyven év eredményeinek számbavételére is. A jelen kihívásai közül a betegbiztonság, az antibiotikum rezisztencia és az antibiotikum stewardship került a szakmai tanácskozás fókuszába, és a résztvevők természetesen megemlékeztek Semmelweis Ignác születésének kétszázadik évfordulójáról is. Lapunk kérdésére válaszolva, miszerint mit jelent a szakma számára a Semmelweis Emlékév, Dr. Orosi Piroska elmondta: a kórházhigiénés szakemberek munkája minden nap a semmelweisi örökségről szól. Hiszen tevékenységük során éppen a nagy előd által kijelölt feladatokat végzik: adatokat gyűjtenek a kórházi fertőzésekről, majd az adatelemzések eredményének fényében intézkedéseket tesznek a nozokomiális fertőzések csökkentésére. A múlt eredményeiről szólva Dr. Orosi Piroska 1967-ig tekintett vissza, amikor EüM utasítás alapján 38 függetlenített kórházhigiénikus főorvosi státuszt hoztak létre az országban. 1997-ben megalakult az OKI Kórházi járványügyi osztálya. Az „iatrogén” fertőzések kötelező jelentésére vonatkozó 32/1980. számú minisztériumi utasítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Akkoriban a klasszikus kórházhigiéne ellenőrzés-centrikus volt, és a környezet mikrobiológiai monitorozását hangsúlyozta. Az infekciókontroll a betegre koncentrál, meghatározza a kritikus pontokat a folyamatokban, és a mikrobiológiai ismeretek birtokában javaslatokat tesz a fertőzések megelőzésére – hangsúlyozta az előadó. Az 1990-es évek második felében a minőségügyi rendszerek építésével higiénés működési rendek készültek. Mérföldkövet jelentett 2004-ben az internetes alapú jelentés bevezetése, a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer létrehozása, a részvétel az Európai Pontprevalencia vizsgálatban, a WHO kézhigiéne programja. Mindehhez a jogszabályi hátteret is sikerült megteremteni a 20/2009. (VI.18.) EüM rendelet és annak 2012. évi módosítása révén. Az Európai Unió Tanácsának ajánlása (2009/C 151/01) hangsúlyozza, hogy az elégtelen betegbiztonság nemcsak közegészségügyi problémát jelent, hanem jelentős gazdasági terhet is ró a szűkös egészségügyi erőforrásokra. Dr. Orosi Piroska kiemelte, hogy XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER INFEKCIÓKONTROLL a nozokomiális fertőzések kontrollja nélkül nem beszélhetünk betegbiztonságról. Mint fogalmazott: „Kórházi fertőzések voltak, vannak és lesznek, ami a világon mindenhol komplex problémát jelent. A megelőzés feltétele a megfelelő higiénés működési rend kialakítása. Hatékony intézményi infekciókontroll stratégiával a fertőzések száma alacsony szinten tartható, jelen tudásunk szerint 30-50 százalékuk megelőzhető.” Az elmúlt harminc évben a súlyos betegek kezelése az intenzív osztályokra centralizálódott, ahol a nozokomiális fertőzések aránya a nem intenzív osztályos fertőzések többszöröse, elérheti a 20-30 százalékot is. Így az intenzív osztályok a nozokomialis infekciók mikrokozmoszává váltak. Az intenzív osztályos nozokomiális fertőzések az invazív beavatkozásokkal hozhatók összefüggésbe. Századunk paradoxonja, hogy maga az életmentő technológia fejlődése növelte meg a kórházi fertőzések kialakulásának veszélyét – mutatott rá az előadó. Lapunknak nyilatkozva elmondta: szakmájának nehézségét éppen az okozza, hogy nem kifejezetten látványosak az elvégzett munka eredményei. „Sokszor van előrelépés, de időközben néha-néha hátrafelé is lépünk egyet. Éppen ezért kell folyamatosan, kitartóan dolgozunk, mert a munkánk hosszú távon térül meg.” JELENKORI KIHÍVÁSOK Dr. Orosi Piroska kitért az ún. antibiotikum stewardship rendszerre is, melynek célja a megfelelő antibiotikum választás – az optimális kombináció, dózis, időtartam és alkalmazási mód – elősegítése. Az antibiotikum stewardship haszna a nem kívánt mellékhatások csökkentése, ezen belül a Clostridium difficile fertőzések csökkentése, a bakteriális rezisztencia csökkenése, végső soron a betegellátás költségeinek az optimalizálása. A technológia fejlődésének köszönhetően új módszerek jelentek meg, amelyek közül Dr. Orosi Piroska kiemelte a széklet-transzplantációt (a Clostridium difficile fertőzések lyofilizált széklettel történő kezelését), és az egyelőre kutatási fázisban lévő, postoperatív sebfertőzések megelőzésére szolgáló autovakcinációt. Végezetül számba vette az egészségügyi intézmények vezetői előtt álló kihívásokat, amelyek közül a kórházi minimumfeltételek biztosítását, a „Betegbiztonság növelését célzó komplex infrastrukturális fejlesztések az egészségügyi ellátórendszerben” EFOP2.2.18.17 programot, a szakemberhiányt, az adatok értékelését és az intervenciók bevezetését nevesítette. Dr. Oroszi Beatrix (Országos Közegészségügyi Intézet) a betegbiztonság helyéről, szerepéről és céljáról szólva az egy éve elindított EFOP-1.8.0-VEKOP-17 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” projektet ismertette, melynek koordinációját a 2018. október 1-jén felálló Nemzeti Népegészségügyi Központ fogja végezni. Előadását helyzetértékeléssel kezdte, melynek során rámutatott, hogy a születéskor várható átlagos élettartam növekedése, a krónikus betegségek okozta betegségteher, valamint a 60 évnél idősebb lakosság növekvő aránya következtében növekszik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kockázata. Az egészségügyi ellátással összefüggő nem IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY kívánt, adverz hatások nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, de előfordulási gyakoriságuk hatékony módszerekkel jelentősen csökkenthető. A fejlett országokban átlagosan a kórházban ápolt betegek 7 százaléka kap el kórházi fertőzést, ami Európában – csak a közvetlen költségeket figyelembe véve – 16 millió ápolási nappal, 37 ezer közvetlenül és további 110 ezer közvetetten az infekcióhoz köthető halálozással, 7 milliárd eurónyi plusz kiadással jár a WHO becslése szerint. Az EFOP-1.8.0-VEKOP-17 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” projekt alapvető célja, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota, növekedjen a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma, és csökkenjen a krónikus nem-fertőző egészségteher az ellátórendszer prevenciós fókuszának fokozása, a lakosság egészségtudatosságának növelése és a megelőzéssel kapcsolatos területi egyenlőtlenségek csökkentése révén. A betegbiztonság tekintetében olyan szervezeti kultúra és szemlélet megteremtése kívánatos, amelynek segítségével a dolgozók felismerik a veszélyforrásokat a tevékenységek végzése során, és javaslatokat fogalmaznak meg azok kivédésére. Így lehetőség nyílik az előfordult hibák és nemkívánatos események tanulási céllal történő megbeszélésére, továbbá az intézmény vezetése is aktívan közreműködik a betegbiztonság fejlesztésében. A projekt részét képező betegbiztonság alprojekt küldetése a biztonságosabb magyar egészségügyi rendszer kiépítése és előmozdítása. Megvalósítása az Országos Közegészségügyi Intézet, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő részvételével megalakult konzorcium keretében történik. Dr. Oroszi Beatrix ismertette az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzését szolgáló egészségügyi ágazati intézkedéscsomagot is, melynek fókuszában a prevenció megerősítése áll. A csomag magában foglalja a fekvőbeteg ellátó intézményekben bevezetésre kerülő intézkedéseket, valamint az országos és helyi hatósági felügyelet megerősítését. A fekvőbeteg ellátó intézményekben bevezetendő intézkedési csomag legfontosabb eleme az egyéni kockázatértékelés és rizikóbesorolás, amelyet minden beteg kórházi felvételekor, illetve új kockázati tényező megjelenésekor és áthelyezéskor kell elvégezni. A csomag rendelkezik a helyi eljárásrend kialakításáról, az alkoholos kézfertőtlenítő elérhetővé tételéről minden betegellátási ponton és a látogatói belépési pontokon, az osztályos infekciókontroll kapcsolattartó kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról, továbbá az Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok és az Országos Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottság feladatairól. Országos tisztifőorvosi módszertani levelek kerülnek kiadásra az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzésének és felügyeletének megerősítésére az intézményi és egyéni kockázatértékelésen keresztül, valamint az érkatéterrel összefüggő véráramfertőzések, a műtéti sebfertőzések, a lélegeztetéssel összefüggő pneumónia és a húgyúti katéterrel összefüggő húgyúti fertőzések megelőzésére szolgáló ellátási csomagról. XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 23 INFEKCIÓKONTROLL A XX. Kórházhigiénés Ankét plenáris nyitóülésén végezetül Dr. Szilágyi Emese (Péterfy Sándor utcai Kórház-rendelőintézet és Baleseti Központ, Budapest) „Az antibiotikumok felelősségteljes használatának ösztönzése az antibiotikumrezisztencia visszaszorítására” című szakpolitikai összefoglalót mutatta be. Mint elmondta, a nem megfelelő antibiotikumhasználat világszerte széles körben fordul elő, és komoly betegbiztonsági kockázatot jelent. Elősegíti, gyorsítja a multirezisztens kórokozók kialakulását, és jelentős, ugyanakkor elkerülhető költségterhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A bizonyíték alapú szakpolitikai összefoglaló a WHO Bizonyítékokkal Támogatott Szakpolitikai Hálózata (EVIPNet) módszertani támogatásával készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma megrendelésére, az ÁEEK által létrehozott többszakmás munkacsoport közreműködésével. A munkacsoport jellemezte a problémát, értékelte és feldolgozta a probléma kezelésére azonosított szakpolitikai opciókat és az azok implementációs megfontolásával kapcsolatos kutatási bizonyítékokat. A probléma nem más, mint a nem megfelelő antibiotikum-használat – a hatásspektrum, az adagolás, az időzítés, az időtartam, az indokolatlan, illetve elmulasztott kezelés és a késlekedés –, amely a betegek és az egészségügyi ellátórendszer szempontjából egyaránt elkerülhető ártalom. Mindez a helytelen gyakorlat populációs szinten idézi elő az antibiotikum-rezisztencia és a Clostridium difficile infekciók kialakulását, kedvezőtlenebb egészségügyi kimeneteket és magasabb költségeket okozva. Dr. Szilágyi Emese felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy nemzetközi összehasonlításban a kórházi antibiotikum-alkalmazás kifejezetten alacsony Magyarországon. Ugyanakkor az Európai Járványügyi Központ Antibiotikum-felhasználás surveillance hálózatának minőségi indikátorai – a relatív fogyasztás, a széles-szűk spektrumarány, a szezonális ingadozás – tekintetében meglehetősen rossz a helyezésünk. Mindennek következményeként folyamatosan és meredeken nő a multirezisztens kórokozók okozta fertőzések gyakorisága. A probléma kezelésére javasolt szakpolitikai opció a nemzeti antibiotikum stewardship program kialakítása, az antibiotikumok felelős felírásának hangsúlyosabb oktatása, valamint a helyes antibiotikum-használattal kapcsolatos figyelemfelhívás és a lakosság egészségnevelése. Előadása zárszavában Dr. Szilágyi Emese arról tájékoztatott, hogy az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” projekt betegbiztonság fejlesztésére vonatkozó alprojektje keretében elkészült az antimikrobás szer helyes alkalmazására vonatkozó (stewardship) módszertani útmutató. Boromisza Piroska Vegyünk részt rendszeresen az emlőrák szűrővizsgálatokon! Minden október elsején, a mellrák elleni küzdelem világnapjának elsődleges üzenete, hogy vegyünk részt rendszeresen az emlőrákszűréseken! A betegség korai felismerése nagyban javítja a gyógyulási esélyt, bizonyos esetekben pedig életmentő lehet. Ugyanennyire fontos az egészséges életmód, hiszen tudományosan bizonyított, hogy a visszafogott alkoholfogyasztás, a testsúlykontroll, valamint a rendszeres testmozgás hozzájárulnak a megelőzéshez, és ezzel védelmet jelenthetnek a nők számára e betegséggel szemben is. Magyarországon évente körülbelül 33 ezer daganat okozta halálesetet regisztrálnak, rosszindulatú emlődaganat következtében pedig 2000 nő veszíti életét. A betegség korai felismerése érdekében a kormány biztosítja a lakosság számára a népességszintű, szervezett emlőszűréseket, és szakmai és lakossági irányú kommunikációval is szorgalmazza az életkoruk alapján veszélyeztetett nők minél nagyobb számban történő bevonását a szűrővizsgálatokba. Továbbá az emberi erőforrások miniszterének kérésére a közelmúltban elkészült a Nemzeti Rákellenes Program legfrissebb változata, amelynek célja, hogy a nemzetközi és hazai tapasztalatokat felhasználva olyan szakmai és társadalmi cselekvési programot adjon, aminek köszönhetően 2030-ig jelentősen csökkenhet a daganatos halálozások száma. A szűrővizsgálatok anyagi háttere stabil, rendezett, a források rendelkezésre állnak, évről évre egyre nagyobb összegben. A kormány tavaly 10 milliárd forinttal biztosított többet erre a célra, mint két évvel korábban. A magyar kormány kiemelt törekvése, hogy javuljon a magyar emberek életminősége, egészségi állapota, ezáltal növekedjék az egészségben eltöltött évek száma, illetve csökkenjen a korai elhalálozás. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma is minden fórumon arra ösztönzi a lakosságot, vegyenek részt rendszeresen a szűrővizsgálatokon, mert a korai felismerés életet menthet! Budapest, 2018. október 1. 24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztály XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER
