IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A HR területén is lépni kellene - Beszélgetés az Egészséges Budapest Program (EBP) állásáról Dr. Cserháti Péterrel

  • Cikk címe: A HR területén is lépni kellene - Beszélgetés az Egészséges Budapest Program (EBP) állásáról Dr. Cserháti Péterrel
  • Szerzők: Haiman Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 5-8
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: PROGRAMALKOTÁS

Absztrakt:

Még az idén eldől, hogyan fog ki - nézni a három fővárosi centrumkórház, amelyeknél a konkrét beruházások legkorábban 2019 végén, 2020- ban kezdődhetnek el. Közben nagyon sok minden történik még az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében, akár a társkórházaknál és a szakrendelőkben is, rekonstrukció és orvostechnikai beruházás is. Erről, valamint arról is beszélgettünk az EBP-t irányító Cserháti Péterrel, hogy a program annak ellenére nem végezhet önálló humánerőforrás- fejlesztési programot, hogy nyilvánvaló: a jól felszerelt új vagy felújított kórházakba, szakrendelőkbe a jelenleginél is több magasan képzett orvosra, ápolóra, asszisztensre lesz szükség.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS A HR területén is lépni kellene Beszélgetés az Egészséges Budapest Program (EBP) állásáról Dr. Cserháti Péterrel Még az idén eldől, hogyan fog kinézni a három fővárosi centrumkórház, amelyeknél a konkrét beruházások legkorábban 2019 végén, 2020ban kezdődhetnek el. Közben nagyon sok minden történik még az Egészséges Budapest Program (EBP) keretében, akár a társkórházaknál és a szakrendelőkben is, rekonstrukció és orvostechnikai beruházás is. Erről, valamint arról is beszélgettünk az EBP-t irányító Cserháti Péterrel, hogy a program annak ellenére nem végezhet önálló humánerőforrás-fejlesztési programot, hogy nyilvánvaló: a jól felszerelt új vagy felújított kórházakba, szakrendelőkbe a jelenleginél is több magasan képzett orvosra, ápolóra, asszisztensre lesz szükség. Milyen titulussal kell most Önt illetni? ÁEEK szakértőként. A miniszteri biztosi megbízatás a jogszabály szerint megszűnik lejártával vagy a miniszter távozásával. A választásokat követően ez utóbbi történt idén május 18-án, és azóta – az EMMI-hez tartozó más miniszteri biztosokhoz hasonlóan – még nem újították meg a kinevezésemet, bár a folyamat már elindult. Mivel azonban az Egészséges Budapest Program napi szintű munkáját nem szerettük volna hátráltatni, a komoly anyagi vonzattal is bíró döntések megszületését bizonytalanná tenni, az EBP-munkacsoport többi tagjához hasonlóan én is az ÁEEK-től kaptam szakértői megbízatást. Az új titulus mögött tehát nem érdemes mélyebb értelmet keresni, annak pusztán adminisztrációs, technikai okai vannak, és remélhetőleg átmeneti. Talán megkönnyítené az ilyen jellegű átmenetet, ha a Liget-projekthez hasonlóan az EBP esetében is létrejönne végre egy, a program menedzseléséért felelős gazdasági társaság. Valóban. Ez az eset is jelzi, hogy a közigazgatás keretei között egy ilyen jelentős és nagy forrásigényű projekt menynyire nehezen értelmezhető, hiszen számos hasonló helyzet adódhat. Ezért is volt fontos előrelépés, hogy áprilisban már megjelent a Dél-budai Centrum építését egy önálló gazdasági társaság alá rendelő jogszabály. Ugyanígy a többi állami EBP-beruházással kapcsolatban is szükség van egy zrt. létrehozására (ebbe nyilván nem lehet bevonni az egyházi és önkormányzati tulajdonú intézményeket, azokra a beruházásokra a fenntartóik külön szerződést kötnek az EMMI-vel). Egy ezzel kapcsolatos kormány-előterjesztésről már folytak egyeztetések az érintett tárcákkal, és reméljük, hogy a jövő év elejére meg is alakulhat ez a gazdasági társaság. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Nem elvitatva a Liget-projekt érdemeit, de az EBP-nél lényegesen több helyszínen sokkal több szereplő munkáját kell összehangolni, irányítani. Tudomásom szerint, a Liget-projekten belül is önálló alprojektek vannak. Nálunk az Ön által is említettek okán, ugyanígy, várhatóan külön divízió foglalkozik majd az északés a dél-pesti centrumkórházi beruházásokkal, a társkórházak, illetve a szakrendelők fejlesztésével, és természetesen lesznek a mindegyiket kiszolgáló központi egységek, mint közbeszerzés, jog, logisztika és így tovább, és kvázi ők szolgáltatnak know-how-t az adott projekthez. Menjünk is végig ezeken az alprojekteken! A három budapesti centrumkórház tervezésére a tervpályázatokat lapzártánk után, október 8-ig lehet benyújtani. Hány pályamunka érkezett eddig? Nem tudjuk még, mert ez egy titkos, kétszakaszos eljárás. Az elsőben tulajdonképpen egy referenciaharc zajlik az építészeti irodák között, amikor is az általuk benyújtott látványkoncepciókat először egy többek között orvosszakértőkből, statikusokból, urbanisztikusokból álló csapat véleményezi, majd egy 12 fős bíráló bizottság dönt, ez utóbbiak még esztétikai, tájépítészeti stb. szempontokat tehetnek hozzá. A közbeszerzést bonyolító cég minden egyes jelentkezőt deperszonalizál, így a bizottságok elé kerülő anyagokon nem lehet semmilyen olyan adat, információ, amiből az adott építészi iroda beazonosítható. Ha megszületik a döntés, kiválasztják a nyertes pályaműveket, hogyan tovább? Nem egy-egy, hanem három-három tervpályázatot választunk ki. Az első, második és harmadik helyezett kiemelt díjazásban részesül, illetve az első hat-hat pályaművet meg is vehetjük. Ez azért fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy adott esetben a legjobb megoldásokat a végleges tervben felhasználhassuk, a szerzői jogok figyelembe vétele mellett. A bíráló bizottságok javaslatait be kell küldeni a Miniszterelnökségre, és ha ott jóváhagyják, akkor jelenik ez meg december 8-án, és akkor válik majd nyilvánossá, kiknek a tervei alapján valósulhat meg a három szuperkórház. Mi a következő lépés? Ezután tárgyalásos eljárás következik, akkor már a nyertes irodákkal kell átbeszélni, milyen helyiségkönyvvel, milyen szakmai kapacitástervvel és esetleg milyen speciális ötletekkel születik megállapodás a konkrét tervezésről. Ezt követően a koncepciótervtől a kiviteli tervig egy-egy építészi irodáé vagy konzorciumé a feladat és a pálya. Nagyjából egy-másfél év egy ekkora beruházás esetében, míg megszületnek a kiviteli XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS tervek. Elvileg azzal kell majd visszamenni a kormányhoz a végső döntésekért, az már egy beárazott végső terv lesz. Mindeközben már folyhatnának előkészítő munkálatok a három szuperkórház helyszínén, de ezekről semmit nem hallani. Fizikai munkavégzés jelenleg a három helyszín egyikén sincs még. Mire várnak? Más és más a helyzet. A dél-budai centrumban, ahol Bedros Róbert miniszterelnöki megbízott az irányító, módosítani kell a kerületi és a fővárosi építési szabályzatokat, ezekhez a napokban megszülettek az előzetes megalapozó tanulmányok, folyik azok feldolgozása. Mindegyik centrumkórházi építkezés kiemelt beruházás, emiatt ezeket a döntéseket meghozni nyilván nem lehet túl bonyolult. Azért ez nem megy egyik napról a másikra. Számos szakhatóságnak kell véleményt mondania, ezek részben elkészültek. Például a közlekedésfejlesztés kapcsán a kormány az egyik határozatában 50 millió forintot elkülönített erre a célra, és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt.-t bízta meg egy tanulmány elkészítésével, így tőlük várunk majd egy tervet az autópálya-lehajtóra, a Dobogó út és az Egérút kiszélesítésére, körforgalmi csomópontok megépítésére. Lesz kötöttpályás megközelíthetősége a dél-budai szuperkórháznak? Ez ügyben három-négy lehetséges variációban gondolkoznak a szakemberek, és itt a BKK-val kell együttműködni. Amennyire én tudom, a 4-es metró meghosszabbítása ebben az irányban technikai és pénzügyi okokból sem feltétlenül reális. Szóba jöhet viszont a villamosvonal továbbvitele, ami két irányból is lehetséges, beleértve a Galvani-híd megindult fejlesztését. Erről is készül egy előterjesztés, de ez, mint említettem, nem az EMMI kompetenciája. A másik két centrumkórházi helyszínen mi akadályozza az előkészületeket? Dél-Pesten vannak örökségvédelem alatt álló épületek, a kerülettel egyeztetünk arról, melyeket kell megtartani, melyeket lehet elbontani. Ezzel együtt már folyik az előkészítése a Szent István kórházi telephely átköltöztetésének a volt Szent László kórházba, már kiírtuk a pályázatot a diagnosztikai központ átköltöztetésére a 11-es épületbe, ahová már új CT-t is telepítünk. Ugyanoda kerül a gyógyszertár is. A Szent István telephelyen, hogy bonyolultabb legyen a dolog, egy KEHOP uniós energetikai beruházás is indul: a Nagyvárad téri szép főépület mögött esetleg néhány pavilon megmaradna hoszszabb távon is, ott uniós forrásból várhatóan tavasszal kezdődik a rekonstrukció. Ennek a projektnek szerves része a GOKI, náluk mi várható? 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Ott kiderült, hogy a Haller úti felnőtt kardiológiai tömb nagyon rossz állapotban van. Az építészi vélemény szerint többe kerülne megtartani és felújítani, mint újat építeni helyette, ezért a jelen koncepció szerint csak a gyermek kardiológiai centrum épülete maradna meg a GOKI-ból, a másik épületet elbontanánk, és átköltöztetnénk az új központi épülettömbbe, ahol lenne egy kardiológiai, egy baleseti, egy hematológiai és egy infektológiai egység. Az egész, a megmaradó gyermekkardiológiai épülettel együtt (ahová most már nagyon rövid időn belül bekerül egy CT-készülék és terveink szerint egy MR is) egy sürgősségi centrum köré épülne az elképzelések szerint. A Merényi kórház is ennek a centrumkórháznak a része, ezt a telephelyet is ki szeretnénk üríteni a folyamat végére. A krónikus ágyakra is nagy szükség van, ezért a 11-es épület a Szent László telephelyen véglegesen majd krónikus tömb lesz, a tervek szerint. A dél-budai és a dél-pesti centrumnál is egyszerűbb talán az észak-pesti szuperkórház beruházás. Ott hogy állnak? Ott a régi hátsó épületeket kell „csak” elbontani, hogy lehetővé váljon a Podmaniczky-utcai telephelyről a 600 ágy érkeztetése. Ezzel párhuzamosan a Papp Károly utca felőli bejáraton inkább a szakrendelések lennének a jövőben megközelíthetők, mert az onnantól járótömb lenne. A sürgősségi ellátás a Róbert Károly körút és az azzal párhuzamos utca között felépítendő új tömbbe kerülne, két helikopter-leszállóval. A Honvédkórházban ugyanakkor zajlik egy orvostechnológiai fejlesztés, a végéhez közeledik a beszerzés, 3,7 milliárd forint értékben kapnak most új orvosi eszközöket, berendezéseket. Beszéljünk a társkórházakról! Megjelent az első társkórházi tervpályázati kiírásunk, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet új C épületére, az úgynevezett belgyógyászati-neurológiai tömbjére. De a többi közbeszerzési kiírás is folyamatban van. A nagyságrendek nagyon különbözőek. A törökbálinti tüdőszanatórium esetében például az egész EBP-keret, a tervek szerint, 1,5 milliárd forint. Ott saját forrásból elkészült egy járóbeteg-épület, akár már év végére odakerülhet egy CT, és némi épületfelújítással, kertrendezéssel, parkolóval ők már 2019-ben el is készülhetnek. A törökbálinti fejlesztéshez hasonló nagyságrendű a visegrádi és a nagykőrösi rehabilitációs intézmény-beruházás, de az összes többi ennél bonyolultabb. Van, ahol jelentős telephely-összevonások is lesznek. Igen, például a Károlyi kórház esetében az a koncepció, hogy az összes krónikus ágy egy helyen lesz, a Baross utcai telephelyet ezért beköltöztetnék a Nyár utcai telephelyre. Az Uzsoki utcában annyival bonyolultabb a helyzet, hogy bár ott a kórház nagy részét felújították, a főépületben például nincs légkondicionálás, az utólag, az EBP keretében kerül bele. Ennél is izgalmasabb azonban, hogy a Hungária körúti krónikus rehabilitációs telephelyüket remélhetőleg be fogják tudni vinni a Róna utcai telephelyre, ott ehhez egy új tömböt XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS kell építeni, és mivel már így is elég sűrűn vannak ott az épületek, szorosan együtt kell működni a kerülettel, de a betegellátás szempontjából ez lesz az ideális. Ehhez sok épületet el kell bontani, mélygarázst tervezni és építeni, a lecke tehát ott is fel van adva. A Péterfy Sándor utcai Kórház esetében még bonyolultabb a helyzet. Így van, itt egy többkörös helycsere várható. Biztosra vehető, hogy a Szövetség utcai telephely osztályait majd átköltöztetik a felújított Alsóerdősor utcai telephelyre, mivel ez lesz feltehetően az Evangélikus egyház leendő kórháza. A Fiumei úti Baleseti Centrum átköltözik majd a Dél-pesti Centrumkórházba, helyére, jelentős felújítást követően, beköltözik a Péterfy összes manuális osztálya. A Péterfy Sándor utcai épületek megmaradnának belgyógyászationkológiai rehabilitációs telephelynek. Mindezek eredményeként a terveink szerint egy krónikus, egy belgyógyászati és egy manuális tömb alkothatja majd a jövőben a Péterfy Sándor utcai Kórházat. Ha már belváros, ott a Rókus Kórház… Itt az az elgondolás, hogy a Gyulai Pál utca felőli épületrészt ki tudjuk üríteni, a járóbeteg-ellátás, szintén felújítást követően, átkerülhet a Rákóczi úthoz közelebbi részre, és a felszabadult épületrészben nővérszállót, valamint mellette parkolókat alakítunk ki. Még a pesti oldalon, igaz, a városhatáron túl ott az 1992-ben rabokkal építtetett Flór Ferenc Kórház, ahol nem a legjobbak a főépület jelenlegi adottságai. A szigetelést nehezítik a körbefutó külső erkélyek, ennek ellenére elkezdődött egy 1,5 milliárdos uniós energetikai KEHOP-beruházás, de az erkélyeket már EBP-forrásból állítják majd helyre. Itt is az a terv, hogy a járóbeteg-ellátást egy külön tömbbe viszik a főépületből, így tudnak az utóbbiban a nyolc ágyas kórtermekből négy ágyasokat kialakítani, és lesz egy külön rehabilitációs egység is. Épületében hasonló, de azért nagyobb kórház a Jahn Ferenc, ahol szintén KEHOPforrásból végeznek – várhatóan jövő tavasztól – rekonstrukciót a központi elmeépületen és a csepeli Weiss Manfréd rehabilitációs-krónikus telephelyen. A budai oldalt érintő kórházfejlesztésekben több szereplő is érintett. Összesen négy intézmény jövőképét kell itt összehangolnunk: a dél-budai centrumkórházét, a Szent Imre Kórházét, a Szent János Kórházét és a Semmelweis Egyetemét. A XII. kerület járóbeteg-szakrendelőről már megszületett a döntés a Kútvölgyi lepényépületben, erre megvan a forrás és folyik is a beruházás. A magánszolgáltató kiköltözése után idén ősszel jó eséllyel már működni is kezdhet néhány szakrendelés is az üressé vált szép szárnyban. A világhálón elrettentő példaként kering a félbehagyott Kútvölgyi úti épület... Amit tudok róla, az az, hogy a Semmelweis Egyetem 2014-ben kezdte meg az épület KEHOP energetikai rekonst- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY rukcióját, de ez az egyetem és a kivitelező közötti jogvita miatt félbeszakadt és azóta is áll. A látvány azért olyan lehangoló, mert a márvány burkolatot leszerelték, hogy alatta a szigetelést rendbehozzák, ám a feltárás után kiderült, hogy az épület statikailag nem fogja elbírni a szigeteléssel együtt a régi burkolatot, ezért egy acél függönyfallal meg kell erősíteni ezt az egyébként védett Bauhaus-épületet. Ehhez kapott is kormányzati forrást az egyetem, a pénzügyi akadály tehát elhárult, itt a kivitelezést kell újra beindítani. Térjünk vissza a Szent János Kórházhoz! Itt a két baleseti osztály közül a 130 ágyas traumatológia és kézsebészet, valamint a 33 ágyas idegsebészet átkerülne a leendő dél-budai centrumba. A helyben maradó 60 ágyas ortopéd traumatológiával, valamint sürgősségi osztállyal, belgyógyászattal, fül-orr-gégészettel és a többi alapszakmával egy körülbelül 500 ágyas városi kórház marad a Szent János Kórházban a felnőtt ellátásban. Ez kialakítható a Kútvölgyitorony szomszédságában található épületekből, illetve azok kiegészítésével, ez lesz a jelenlegi állás szerint a tervezés tárgya. Emellett van három olyan épülete a kórháznak, az egyikből a tüdőklinikának kell átköltöznie a Szemészeti Klinika volt épületébe a Tömő utcába, a másikból a balesetidegsebészet költözik Dél-Budára, és csak a krónikus rehabilitáció maradna a mostani helyén nagyjából 200 ággyal. A felnőttpszichiátria költözne a tüdőklinika helyére, és feltehetően a budai gyerekkórház rehabilitációs kapacitásainál merül fel, hogy a felújított volt traumatológiai épületben, közel a diagnosztika egységekhez és minden máshoz tudnának működni. Mindazonáltal a Szent János Kórház most kap egy MR-t, egy DSA (érfestő) készüléket, hogy elkezdődhessen a korszerű stroke-ellátás, ezekkel akkor sem lehet már várni, hogy tudjuk, el kell majd költöztetni ezeket a gépeket is az új épületekbe. A dél-pesti centrum esetében szó esett a krónikus háttérről, de hogyan oldják meg ezt a többi szuperkórháznál? Alapvetően fontos, hogy a sürgősségi, illetve az aktív ellátás után, ha szükséges, további kezelésre mielőbb el lehessen helyezni a betegeket. A Honvédkórháznál ezt a problémát nehezíti, hogy a fejlesztési kormányhatározatuk értelmében a Mazsihisz Szeretetkórház 140 ápolási ágyat leépít, mert ennyivel kevesebb lesz a férőhely az új, korszerű épületükben. Az a javaslatunk, ezt a 140 ágyat kapja meg a Honvédkórház, és további hatvan ággyal egy 200 ágyas krónikus tömböt hozzanak még létre. A leendő dél-pesti centrum esetében pedig az merülhet fel, hogy a Szent Imre kórházi telephelyen létesül krónikus-ápolási háttér. A szakrendelőkről nem ejtettünk még szót. A kormány 32 szakrendelő kivitelezéséhez adott különböző mértékű, de összesen 58 milliárd forintot Szentendrétől Szigetszentmiklósig, a III.-tól a XVII. kerületig. A legkisebb értékű talán az új budakeszi szakrendelő beruházása, amihez 70 millió forintot, a legnagyobb mértékűt, 9,3 milliárd forintnyit pedig az említett XII. kerületi szakrendelő kialakítá- XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS sához. Összesen hét szakrendelő, köztük a veresegyházi, a szigetszentmiklósi, a zuglói már 2017-ben megkapta az éves fejlesztési forrást, ezek a beszerzések már készen vannak. A X. kerületi új szakrendelő a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban épül, erre a célra 5 milliárdot kaptak és hamarosan indul is a kivitelezés. Cegléden, Vácott a kórházba költözik be a szakrendelő, ott a kórház folytatja a tervezést. Vannak még nagy fejlesztések, ilyen a II. kerület, ahol teljesen új szakrendelőbe vonják össze a hat telephelyet, ennek az építési engedélyes előkészítése folyik jelenleg. Hasonló a III. kerület helyzete, ahol viszont két nagy telephelyet újítanak fel. Gyakorlatilag az összes szakrendelő-rekonstrukció keretében tervezéselőkészítés zajlik. Néhány helyen éppen ennek nyomán már látjuk, hogy új döntéseket kell hozni, mert például kiderült, hogy nem alkalmas az épület ráépítésre, ezért újratervezés szükséges. Vannak olyan intézmények, ahol nincs nagy beruházási igény, mert vagy uniós forrást kaptak, vagy a fenntartó önkormányzat korábban már adott pénzt az épület felújítására. Ezeken a helyeken inkább eszközbeszerzések zajlanak. Fontos megjegyezni, hogy az érintett önkormányzatok és Pest megye is jelentős összegekkel támogatja ezeket a fejlesztéseket, ez feltétel is volt az EBP-beruházásoknál. Mindezek részeként egy közel kétmilliárd forint értékű orvostechnológiai beruházásra kerül sor év végéig 19 szakrendelőben, ahol erre megvan a forrás. A többiek 2019-ben kezdhetnek, mert bár a 2019-es költségvetésben 42 milliárd van az EBP-re, az utolsó két kormánydöntés a további járóbeteg-szakrendelő felújításról már a költségvetés elfogadása után jelent meg. Ez az oka annak, hogy az eredetileg tervezett 11,4 milliárd helyett idén csak 2 milliárdot fordíthatnak szakrendelők fejlesztésére? A helyzet az, hogy a Pénzügyminisztérium azokat a forrásokat biztosította most, amit biztosan el tudunk költeni. A tavasz és nyár folyamán az átalakulások miatt viszonylag sok döntés, lépés csúszott, ezért döntöttek egyelőre csak 2 milliárd forint biztosításáról. Ugyanakkor, azzal biztattuk a szakrendelőket, hogy amennyiben év végéig hozzák a feltételes közbeszerzéseiket kiírva és ugyanezt az orvostechnikai beszerzésekkel, akkor még van esély év végén további forrásokat kérni és kapnia a Pénzügyminisztériumtól. Nem nagyon szoktunk erről beszélni az EBP kapcsán, de nem lehet nem gondolni rá: készül-e az épületrekonstrukciókkal, orvostechnológiai fejlesztésekkel párhuzamosan humánerőforrás-stratégia is a következő 10-20 évre? Az a helyzet, hogy míg az infrastruktúra tekintetében nem kell igazából szorosan összehangolnunk a fejlesztéseket az ország többi részével, az EBP önállóan nem hirdethet meg egy HR-fejlesztési programot, nem hozhatjuk nehéz helyzetbe a vidéki kórházakat. Ugyanakkor mi is látjuk, hogy lépni kellene ezen a téren is, mert a jól felszerelt új vagy felújított kórházakba, szakrendelőkbe még több magasan képzett orvosra, ápolóra, asszisztensre lesz szükség, nem beszélve a vezető orvosokról, akikből már most is nagyon kevés van. A következő hetekben le kell zárni a vidéki uniós EFOP-forrásokhoz illeszkedő EBP HR-program egyeztetését is. Haiman Éva Szakmai konferencia az egészségügyi szimulációs képzésről Országos skill laborhálózat épül, amely három orvosképző karon és 16 megyei szintű oktatókórházban teszi lehetővé a diagnosztikus, terápiás beavatkozások élethű modelleken történő gyakorlati oktatását, valamint egységes képzési program és oktatói hálózat megteremtését. A nemzetközi színtéren is egyre inkább fókuszba kerülő szimulációs oktatás különböző aspektusai kerültek napirendre a Pécsi Tudományegyetem és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közös szervezésében 2018. október 2-án, Pécsen megtartott I. Magyar Egészségügyi Szimulációs Konferencián. A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában megrendezett tanácskozást Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg, aki Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Mint elmondta, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 952 milliárd forintos teljes keretéből több mint 160 milliárd forintot fordítanak a 2014-2020-as uniós ciklusban közvetlenül az egészségügy fejlesztésére. Ebből az összegből 8 milliárd forintot dedikálnak az EFOP-4.2.2-16-2017-00001 Skill laborok fejlesztése projektre, amely a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. Az operatív programokat felügyelő államtitkár többek között arról is tájékoztatott, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), a Debreceni Egyetem (DE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) együttműködésében klinikai demonstrációs bázishálózatot hoznak létre három orvosképző karon és 16 oktatókórházban. A skill laborok egységes, a klinikai-technikai jártasságot elősegítő eszközparkot kapnak a gyakorlati oktatás minőségének emelése érdekében. Folytatás a 21. oldalon 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER