IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az orvosi dokumentáció hiányosságai, mint az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét keletkeztető tényező

  • Cikk címe: Az orvosi dokumentáció hiányosságai, mint az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét keletkeztető tényező
  • Szerzők: Dr. Berecz János Tamás
  • Intézmények: Szigetvári Kórház
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 30-32
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

Jelen vizsgálat az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi kártérítési felelősségének témáját dolgozza fel különös tekintettel a dokumentáció-hiányosságra, mint kártérítési felelősséget keletkeztető tényezőre. A kutatás a 2010 és 2016 közötti bírósági ítéleteket dolgozta fel statisztikai módszerekkel, melynek eredményeként többek között területi megoszlás és összegszerűség alapján is kimutatjuk a dokumentáció hiányosságára visszavezethető ügyek arányát az összes, témánk szempontjából releváns ügyhöz képest. Arra a megállapításra juthatunk, hogy az egészségügyi szolgáltatókat elmarasztaló ítéletek viszonylag nagy aránya nem konkrét orvos-szakmai tévedésre, hanem a dokumentáció hiányosságra vezethető vissza. A dokumentáció-hiányosság olyan infra - strukturális és munkaköri kötelezettséghez tartozó kérdés, melyen központi intézkedésekkel javítani lehet, sőt kell, ugyanis mindez jelentős megtakarítást eredményezhet az egészségügyi szolgáltatók számára.

Angol absztrakt:

The article focuses on the topic of civil liability compensation for healthcare providers, with special regard to the lack of documentation as liability for damages. The research processes court judgments with statistical methods between 2010 and 2016 with results that de - monstrates the ratio of cases that can be related to the lack of documentation, based on territorial breakdowns and amounts of liability damages. We can conclude that a relatively high proportion of condemning judgements of healthcare providers might not be attributed to a specific medical error, but to the lack of documentation. The lack of documentation is an infrastruc tural issue that can be, and should be improved by centralized measures since it could lead to significant sa vings for healthcare providers.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Törökné Kaufmann Zsuzsanna
Tartalom IME Szerkesztőség
A HR területén is lépni kellene - Beszélgetés az Egészséges Budapest Program (EBP) állásáról Dr. Cserháti Péterrel Haiman Éva
Szakmai konferencia az egészségügyi szimulációs képzésről Boromisza Piroska
Orvosok véleménye, helyzete a magánegészségügy terjedése kapcsán Dr. Rékassy Balázs, Dr. Kincses Gyula, Révész Sándor, Soltész Attila
A baleseti sebészeti ellátás finanszírozásának változása a HBCs rendszer bevezetését követően: értékelés és javaslatok Dr. Flóris István
Szakmai konferencia az egészségügyi szimulációs képzésről Boromisza Piroska
A XX. Kórházhigiénés Ankétról jelentjük Boromisza Piroska
Vegyünk részt rendszeresen az emlőrák szűrővizsgálatokon! EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztály
Diabéteszes láb ellátása infektológus szemmel: Mit és miért kell átértékelni a magyarországi diabéteszes láb ellátásban? Dr. Kovács Ákos
A THE legfrissebb egyetemi rangsora IME Szerkesztőség
Az orvosi dokumentáció hiányosságai, mint az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét keletkeztető tényező Dr. Berecz János Tamás
Milyen egy modern egészségügyi szervezet működési-irányítási modellje? Dr. Czinkóczi Sándor
Következtetések és dilemmák egy COPD regiszter adatai alapján Kovács Gábor
Szív Világnapja: a megelőzés fél egészség EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztály
Budapesten tanácskozik az Európai Sebészeti Onkológiai Társaság - Interjú Dr. Lázár György sebészprofesszorral Boromisza Piroska
Az Idősek Világnapján beszéljünk az inkontinenciáról IME Szerkesztőség
Miskolci egészségfejlesztési modellprogram – a jövő bölcsője Dr. Papp Csaba
Egyedülálló szűrő- és diganosztikai módszertant dolgoz ki betegségek kezelésére egy magyar konzorcium IME Szerkesztőség
Rangos nemzetközi egészségügyi konferencia zajlott Budapesten IME Szerkesztőség
Ötvenéves a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság - Interjú Alföldi István igazgatóval Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Berecz János Tamás Intézmény: Szigetvári Kórház

[1] 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Az orvosi dokumentáció hiányosságai, mint az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét keletkeztető tényező Dr. Berecz János Tamás, Szigetvári Kórház Jelen vizsgálat az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi kártérítési felelősségének témáját dolgozza fel különös tekintettel a dokumentáció-hiányosságra, mint kártérítési felelősséget keletkeztető tényezőre. A kutatás a 2010 és 2016 közötti bírósági ítéleteket dolgozta fel statisztikai módszerekkel, melynek eredményeként többek között területi megoszlás és összegszerűség alapján is kimutatjuk a dokumentáció hiányosságára visszavezethető ügyek arányát az összes, témánk szempontjából releváns ügyhöz képest. Arra a megállapításra juthatunk, hogy az egészségügyi szolgáltatókat elmarasztaló ítéletek viszonylag nagy aránya nem konkrét orvos-szakmai tévedésre, hanem a dokumentáció hiányosságra vezethető vissza. A dokumentáció-hiányosság olyan infrastrukturális és munkaköri kötelezettséghez tartozó kérdés, melyen központi intézkedésekkel javítani lehet, sőt kell, ugyanis mindez jelentős megtakarítást eredményezhet az egészségügyi szolgáltatók számára. The article focuses on the topic of civil liability compensation for healthcare providers, with special regard to the lack of documentation as liability for damages. The research processes court judgments with statistical methods between 2010 and 2016 with results that demonstrates the ratio of cases that can be related to the lack of documentation, based on territorial breakdowns and amounts of liability damages. We can conclude that a relatively high proportion of condemning judgements of healthcare providers might not be attributed to a specific medical error, but to the lack of documentation. The lack of documentation is an infrastructural issue that can be, and should be improved by centralized measures since it could lead to significant savings for healthcare providers. BEVEZETÉS Az egészségügyi szolgáltatást emberek, – orvosok, nővérek – végzik, így a legkörültekintőbb, legmagasabb szintű ellátás mellett is előfordulhatnak hibák, tévedések. A jog, mint az állam által kikényszeríthető magatartásforma azzal kívánja elősegíteni a minél teljesebb, magasabb szintű egészségügyi ellátást, hogy hátrányos jogkövetkezményeket állít, valamint az esetlegesen okozott sérelmeket igyekszik reparálni azon visszás esetekben, amikor az egészségügyi szolgáltatás során nem megfelelően jár el az egészségügyi szolgáltató. A jelen közlemény célja az orvosi műhiba perek bizonyítási terheinek összevetése a szembenálló felek tekintetében, 30 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY az orvosi dokumentáció hiányának vagy pontatlanságának elhelyezése ezen koordinátában, valamint az erre visszavezethető elmarasztaló ítéletek több irányból történő statisztikai elemzése, melynek célja azon feltevés igazolása vagy megcáfolása, hogy az egészségügyi szolgáltatókat sok esetben nem konkrét orvos-szakmai hiba miatt marasztalják el a bíróságok, hanem a speciális jogi háttér – a bizonyítási terhek megoszlása – okán meghatározó számú esetben az orvosi dokumentáció hibája, hiányossága vagy hiánya, tehát nem egyfajta orvos-szakmai, hanem egyszerű adminisztratív indok képezi az egészségügyi szolgáltatókkal szembeni elmarasztaló bírósági ítéletek alapját. AZ ORVOSI DOKUMENTÁCIÓ JOGI MEGÍTÉLÉSE A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG KOORDINÁTÁJÁBAN – JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az orvos dokumentációs kötelezettségére vonatkozó jogszabályi hátteret az Eü tv. biztosítja azzal, hogy részletesen meghatározza, mit kell dokumentálni az egészségügyi szolgáltatás során, milyen dokumentumokat kell tárolni, továbbá milyen dokumentációs kivonatokat – ilyen például a zárójelentés – kell a beteg részére átadni. Az Eü. tv. 36. § (1) – (2) bekezdései szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. A jogszabály a dokumentáció elemein túl megőrzési kötelezettséget is ró az egészségügyi szolgáltató részére, ugyanis az Eü. tv. 136. § (3) bekezdése szerint az egészségügyi dokumentáció részeként meg kell őrizni az egyes vizsgálatokról készült leleteket; a gyógykezelés és a konzílium során keletkezett iratokat; az ápolási dokumentációt; a képalkotó diagnosztikus eljárások felvételeit, valamint a beteg testéből kivett szövetmintákat is [1]. A BETEG TÁJÉKOZTATÁSA, MINT AZ ORVOS DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGÉNEK „ACHILLES SARKA” Az egészségügyi szolgáltató tájékoztatási kötelezettségének megszegése gyakorta jelenti egyben az orvosi dokumentáció hiányosságát is, így ezen „dokumentáció hiány fajtára” jogi hátterére indokoltnak tartottuk felhívni külön is a figyelmet. Az Eü. tv. 134. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kezelőorvos fő szabály szerint a beteg állapota által indokolt rendszerességgel, a tőle elvárható ismereteknek megfelelően és legjobb tudása szerint, a 13. §-ban foglaltak figyelembevételével tájékoztatja a beteget annak egészségi állapotáról [1]. XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT A tájékoztatási kötelezettséget a jogszabály nagyon részletesen és sok mindenre kiterjedően meghatározza. A beteg nem megfelelő tájékoztatása, olyan „hiba”, amely megalapozhatja az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét. A megfelelő tájékoztatás megtörténte,tehát mindenféleképp olyan körülmény, amelyet megfelelően dokumentálni, rögzíteni szükséges az egészségügyi szolgáltatók részéről, ugyanis a későbbiekben ez komoly dokumentációs hibaként merülhet fel egy esetleges kártérítési eljárás során. Egyes szakmai tapasztalatok szerint az egészségügyi szolgáltatók még mindig alábecsülik a dokumentáció fontosságát, például, ha a beteg nem egyezik bele a beavatkozásba, vagy saját felelősségére kíván távozni az egészségügyi szolgáltató intézményből. Fontos ugyanakkor a tájékoztatás (és persze ennek dokumentálásának) ésszerű keretek között tartása is. Egyes egészségügyi szolgáltatók – különösen magán-szolgáltatók – nagyon részletes, terjedelmes tájékoztatókkal kívánják törvényi kötelezettségeiket teljesíteni, melyekbe mindent beleírnak. Konkrét esetben egy gerincműtét kapcsán dokumentálták, hogy titánból készült anyagot ültetnek be, amelynek szerepeltetésére nem kötelezte a jogszabály az egészségügyi szolgáltatót. A műtét során azonban végül más anyagot ültettek be, és olyan negatív szövődmény lépett fel, amely titán implantátummal nem esett volna meg. Mivel a tájékoztatóban előzetesen szerepelt a beültetendő eszköz anyaga, ezért a negatív következményért az alperes egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősséggel tartozott. A Szombathelyi Törvényszék 18-H-PJ-2014-2. számú bírósági határozata is jól mutatja a téma fontosságát, ugyanis a marasztalás indoka annak ellenére is a dokumentációhiány volt, hogy a szakértői vélemény kimondta, nem állapítható meg orvos-szakmai mulasztás. A TÉMÁHOZ FŰZŐDŐ KUTATÁSOK Ezen koordináták mentén internetes kereséssel kialakított adatbázisunk 82 egészségügyi intézmény 803 ügyét vizsgálta, amelyek számszerű összesítése az ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) vonatkozó szakmai összesítésében ismerhetők meg, azon belül pedig a konkrét jogerős ítéletek az OBH (Országos Bírói Hivatal) honlapján anonimizáltan érhetők el (sajnos nem teljeskörűen). A kutatás időszakában megszületett jogerős ítéletek indoklásából ismerhető meg az a körülmény, hogy az egészségügyi szolgáltató perveszteségére, kártérítési felelősségnek megalapozására orvosszakmai mulasztás vezetett vagy a fentebb megjelölt dokumentációs hiányosságok valamelyike. Az össz-ügyszámokat tekintve 2011-től 2014-ig alapvetően emelkedő tendencia volt megfigyelhető, amelyet 2015-ben visszaesés követett. Átlagban évente 150-180 üggyel lehet számolni. Az ügyek területi megoszlását figyelembe véve az ÁEEK hat területi igazgatósága közül az ügyek túlnyomó többsége a közép-magyarországi területi igazgatósághoz köthető (amiben nyilvánvalóan főszerepet játszik ebben Budapest és az agglomerációjának kiemelkedő népességszáma). Ide tartozik az össz-ügyszám megközelítőleg fele, 49,2%-a. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Az össz-perérték vonatkozásában megfigyelhető, hogy 2011-től 2013-ig emelkedő tendencia volt megfigyelhető, ugyanis a nagyságrendileg 1,9 milliárd forintos értékről 2,72,8 milliárd forintra ugrott, majd 2015-re visszatért a kiinduló értékhez. Megjegyzendő, hogy 2013-ban volt egy kimagasló, 1 milliárd forintos pertárgy értékű ügy, és a statisztika kiugrásához ez nagyban hozzájárult. Az átlagos ügyenkénti perérték vonatkozásában a fentihez hasonló dinamikát figyelhetünk meg – amelyben szintén lehetett szerepe a már megemlített 2013-as kiugró pertárgyértékű ügynek – 2011 és 2013 között az átlagos 12-13 millió forintos pertárgyérték 2013-ra 16-17 millió forintra emelkedett. Kiemelendő, hogy a statisztika orvos-szakmai bontást is végzett. Szakmailag a legtöbb eset szülészet-nőgyógyászattal kapcsolatos, az összes ügy 23,9%-a tartozik ide. A legkevesebb ügy, az össz-esetszám 1,3%-a klinikai onkológia területével kapcsolatos. Az össz-pertárgy érték vonatkozásában szintén a szülészet-nőgyógyászaté a legnagyobb részesedés, az össz-pertárgy érték 30,9%-ával, míg szintén a klinikai onkológia területéé a legkisebb, 0,7%-os részesedéssel. A megítélt, összesített kártérítés tekintetében az előzőkhez hasonlatos a kép. A legtöbb megítélt kártérítés a szülészet-nőgyógyászat területével kapcsolatos ügyekben, ugyanis a kártérítések 48,4%-a erre a területre esik. Láthatjuk, hogy a megítélt kártérítés arányában a szülészet-nőgyógyászat meghaladja, mind az esetszámbeli, mind pedig a pertárgyérték arányt, így kijelenthető, hogy arányaiban az ezen a területen kapcsolatos műhibáért nagyobb kártérítést ítélnek meg a bíróságok. Ehelyütt jegyezzük meg, hogy a közleményben feltüntetett saját kutatásunk amellett, hogy más speciális indokok (az orvosi dokumentáció hiányosságára visszavezethető marasztalások) mentén vizsgálódott, amely az ítéletek egyenként szövegszerű elemzését követelte meg, szélesebb időspektrumot vizsgál, az alperesi oldalon is szélesebb kört vont vizsgálat alá, ugyanis nem csak az ÁEEK által fenntartott egészségügyi szolgáltatókkal szembeni kártérítési perekre fókuszált. ÖSSZESÍTÉS, KONKLÚZIÓ Az 1. ábra a vizsgálatunk szempontjából releváns bírósági ügyszámokat tárja elénk a vizsgált időszakban, évenkénti bontásban, 2010 és 2016 között. A diagramon külön oszlopban ábrázoljuk az összes ügyszámhoz képest a dokumentáció hiányosságára visszavezethető műhibapereket. Láthatjuk, hogy az ügyszámok alakulása terén nagyságrendileg azonos ügyszám figyelhető meg a vizsgált időszak kezdeti és végpontja között, csupán enyhe növekedés figyelhető meg. Egy magasan kiugró esztendő, a 2013-as év jelentős eltérést hozott a többi évhez képest. A 2. ábrán a vizsgálatunk szempontjából releváns bírósági ügyszámok területi eloszlását láthatjuk a vizsgált időszakban, évenkénti bontásban, 2010 és 2016 között. Az ábrán külön oszlopban tüntettük fel a fővárosi, valamint a vidéki illetékességű bírósági eljárások számát. A területi meg- XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 31 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT 1. ábra Ügyszámok alakulása 3. ábra Összegszerűségi megoszlás 4. ábra Összegszerűségi megoszlás (2010-2016) 2. ábra Területi megoszlás oszlás vonatkozásában megfigyelhetjük, hogy a fővároshoz önmagában közel annyi eset köthető, mint az ország más részeihez együttvéve. Ez alól a 2012 és 2014-es év jelent kivételt, amikor is kiugróan több vidéki esetet azonosítottunk. A 3. ábrán a vizsgálatunk szempontjából releváns polgári perek pertárgyérték szerinti összegszerűségi megoszlását láthatjuk a vizsgált időszakban, évenkénti bontásban, 2010 és 2016 között. A diagramon külön oszlopban ábrázoljuk a teljes pertárgyértékhez képest a dokumentáció hiányosságára visszavezethető eljárások pertárgyértékét. Az összeg- szerűségi megoszlás vonatkozásában – bizonyos kilengésekkel – alapvetően csökkenő tendencia figyelhető meg, mind a teljes, mint az orvosi dokumentáció hiányossága folytán bekövetkező marasztalás vonatkozásában. A 4. ábrán a vizsgálatunk szempontjából releváns polgári perek pertárgyérték szerinti összegszerűségi megoszlását láthatjuk a vizsgált időszakban összesítve, 2010 és 2016 között. A kördiagramon külön körcikk mutatja a teljes pertárgyértékhez képest a dokumentáció hiányosságára visszavezethető eljárások pertárgyértékét. Az alábbi ábrán jól látható, hogy a hiányos dokumentáció az összes marasztalásnak jelentős hányadát, több mint egy negyedét teszi ki. IRODALOMJEGYZÉK [1] 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Berecz János 1999-ben végzett a Pécsi Egyetem jogi karán 2000-től 2002-ig a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetében folytatta tanulmányait ingatlangazdálkodási szakon. 1999-től a PVV Pécsi Városüzemeltetési- és Vagyonkezelő Zrt.-nél 32 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY csoportvezetőként, osztályvezetőként, főosztályvezetőként tevékenykedett 2008-ig, 2009-től Pécsi Tudományegyetem Gazdasági Főigazgatóságán szakértőként, majd vagyongazdálkodási igazgatóként dolgozott. 2009-től a Pécsi Vízműveket Működtető és Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja. 2010-tól a Pannon klinika, majd a da Vinci Klinika igazgatója. 2011-től a Szigetvári Távhő Szolgáltató Kft. ügyvezetője. Jelenleg a Szigetvári Kórház igazgatója. XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER